Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-15 / 239. szám, szombat
ÚJ SZŐ 2005. OKTÓBER 15. Egészségünkre 31 Október 20.: a betegség elleni harc napja. A küzdelem leghatékonyabb eszköze a megelőzés Tegyen a csontritkulás ellen! Közhelyszámba megy, hogy az egészséget százszor könnyebb elveszíteni, mint visszaszerezni. Különösen hangsúlyozandó ez a csontritkulás, az oszteoporózis vonatkozásában, hiszen a már kialakult betegség esetén a csont tömegének növelése igen nehéz, ha ugyan nem lehetetlen. TÁJÉKOZTATÓ Kiemelt fontosságú tehát, hogy már fiatalkorban biztosítsuk a csontfejlődés optimális feltételeit. A csontritkulás elleni küzdelemben a megelőzés a leghatékonyabb eszköz. Nem sokan tudják, hogy a csont- ritkulás elleni harcot már igen fiatalon el kell kezdeni: gyermek- és fiatal korban a lehető legnagyobb csonttömeget kell kialakítani, mert idősebb korban már csak a csontveszteséget lehet csökkenteni! Az oszteoporózis megelőzésében kiemelt jelentőségű az optimális kalciumbevitel. Hiszen a kalcium nem egyszerűen építőkő, a szérum kalciumtartalma úgynevezett feedback mechanizmus alapján visszahat, gátolja a mellékpajzsmirigyben termelődő parathormon elválasztását, és ezzel a csontbontás folyamatát. A WHO, az ENSZ Egészségügyi Vüágszervezete a föld minden lakója számára megfogalmazta a csontritkulás megelőzéseinek alapelveit, illetve megmondta, hogy mit kell pontosan tennünk. Mindehhez tehát nem sok hoz- zátennivalónk lehet. Talán csak annyi, hogy ha a csontritkulás kockázati tényezői már fennállnak, fokozottan kell ügyelni az optimális kalciumbevitelre, akár gyógyszer formájában is. A posztmeno- pauzás oszteoporózis megelőzését célzó hormonkezelést is érdemes kiegészíteni kalciumpótlással. A MEGELŐZÉS ALAPELVEI ♦ A kalciumban gazdag ételek - tejtermékek - fogyasztásának növelése. Legyen mindennap az étrendben tej, sajt, túró, reggelire, uzsonnára joghurt vagy kefir. ♦ Szükségleten felüli fehéijefogyasztásnál növelni kell a kalciumbevitelt is. ♦ A mozgásmennyiség növelése, rendszeres sportolás. ♦ Az alkohol- és kávéfogyasztás mérséklése, a dohányzás mellőzése. Forradalmian új gyógyszer a csontritkulás kezelésében. Várhatóan a jövő év elején ér el hozzánk. Nem csak megállítja a folyamatot... ÚJDONSÁG A készítmény nem pusztán megállítani képes a csontritkulást, de vissza is tudja építeni a már károsodott csontokat... Legkorábban jövő év januáijában kerülhet forgalomba az a készítmény, mely a súlyos csontritkulásban szenvedők terápiájához új alternatívát jelenthet. A teriparatid elnevezésű készítmény az első olyan gyógyszer, ami nem pusztán megállítani képes a csont- ritkulást, de vissza is tudja építem a már károsodott csontokat. A viszonylag rövid idejű kezelés után az elért pozitív hatások tartósan megmaradnak. A csontritkulás a szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek mellett a legjelentősebb népegészségügyi probléma, becslések szerint a lakosság közel 10 százalékát érintheti. A csontritkulás a csonttömeg fogyását, a csontszerkezet károsodását, illetve a csontok törékennyé válását jelenti. A leggyakoribb következmények a csigolya-, csípőtáji- és alkartörések, melyek visszafordíthatatlan életminőség-romláshoz vezethetnek. A harmincas életkor közepéig a csont szerkezetének felépítése erősebb, majd a lebontás kerül túlsúlyba, vagyis megindul a csontvesztés. Az ízületi problémákkal, járásnehézséggel küzdő idősek fokozott inaktivitása, mozgásszegény életmódja tovább fokozza a lebomlás nagyságát, melyet az aktivitás amúgy jelentős mértékben lassíthatna. A csont szerkezetének lebomlását az ösztrogén női hormon szintjének csökkenése ugyancsak befolyásolja. így a menopauza beálltával a nők, 40-60 életévük között normál csonttömegük egyharmadát elveszíthetik. A folyamat hatvan éves kor után közel egyforma mértékű a két nemben. A női nem és a korai menopauza mellett a csontszerkezet ritkulását további hajlamosító tényezők, a vékony, alacsony testtípus, a családi halmozódás, a kalciumhiányos táplálkozás, a túlzott alkohol, kávé és koffeintartalmú termékek fogyasztása, a dohányzás és bizonyos szteroid- készítmények tartós szedése is gyorsítják. Az új, teriparatid elnevezésű készítmény a posztmenopauzális korban lévő, súlyos oszteoporózisban szenvedő nők kezelésében jelent új mérföldkövet. Az Európai Unió számos tagállamában már forgalmazott és kiemelten támogatott gyógyszer várhatóan jövő év januárjában nálunk is elérhetővé válik. A jelenleg még folyamatban lévő tárgyalások szerint egyelőre annak a körülhatárolt, súlyos állapotú és magas rizikójú betegcsoport számára lesz támogatással elérhető a terápia, amelynek eddig semmiféle kezelési alternatívát nem tudtak felkínálni. (H. P.) Figyelmébe ajánljuk a jövő héten Új remény a mellrák kezelésében A legújabb tanulmányok igazolták, hogy az anastrozol hatóanyag 40 százalékkal növeli a mellrák korai stádiumában szenvedő nők túlélési esélyét. Nagymértékben megakadályozza a betegség visszatérését. Dr. Tomáš Šálek onkológustól újabb részleteket tudunk meg a betegségről, s beszámolunk az Avon mellrákellenes kampányáról is. Frontra front Van, akit a melegfront, van, akit a hidegfront fordít ki önmagukból. Van, akinek teljesen mindegy, milyen irányba indul el a hőmérő higanyszála. A panaszokat olyan jelenségek okozzák, mint a légnyomás- és hőmérséklet-ingadozás, vagy a levegő páratartalmának hirtelen megnövekedése. Jövő héten megtudhatják, melyik front milyen panaszokat okoz. MIT TANÁCSOL AZ ORVOS? Dr. Póczik Gábor ideggyógyász Az agysejtek kóros működése „A július 9-i számban olvastam, hogy az epilepszia kezelhető..., de nem vagyok vele tisztában, hogy ez milyen betegség. Miért, hogyan keletkezik? Hogyan vehető észre? Gyógyszerekkel vagy műtéttel kezelhető? Hány éves korban alakul ld?...” Az epilepsziáról többször írtunk, s e rovat teijedelmi okokból csak bizonyos kérdések megvilágítására ad lehetőséget. Epilepsziás rohamnak olyan, hirtelen fellépő átmeneti idegrendszeri zavart nevezünk, amely hátterében nagy mennyiségű agysejt kóros működése - kisülése - áll. Ezek a működési zavarok az agy bármelyik részét érinthetik, ezért van olyan sokféle rohamfajta. A betegség bármely életkorban megjelenhet, melynek oka többnyire összefügg azzal, mikor kezdődnek a rohamok. A leggyakoribb okok: az agy veleszületett vagy a szülés közben kialakult megbetegedése, születési rendellenessége, metabolikus zavarok, pyridoxinhiány. Fejsérülés bármely életkorban lehet a görcsrohamok oka, agytumor szintén bármely életkorban előfordulhat. További ok lehet az érszűkület, érelmeszesedés, agyvérzés, fertőző betegségek, alvásmegvonás. Ez az éjszakai műszakban dolgozó emberekre, illetve az átszórakozott éjszaka után a fiatalabb korosztályra jellemző. Okozhatnak epüepsziás rohamot a viliózó fények, de agyműtét után is előfordulhatnak, melyekért legtöbbször az agyhártyán keletkező hegek a felelősek. Számos gyógyszer is képes epilepsziát kiváltani, pl. a vénásan adott penicillin, inzulin, némely régebbi antidep- resszívum (triciklikus antide- presszívumok) stb. Ugyanígy gyakori az epilepsziás roham a krónikus alkoholistáknál, ólommérgezésnél, rovarirtókkal történő mérgezésnél, stb. Legtöbbször azonban nem sikerül tisztázni a görcsrohamok okát, üyenkor beszélünk idiopátiás rohamokról. Két fő csoportra oszthatjuk az epilepsziás rohamokat: nagy rohamok, melyek eszméletvesztéssel járnak, és kis rohamok. A nagy rohamok talán a legismertebbek. A tünetek hirtelen kezdődnek, a beteg legtöbbször felordít, egész teste megmerevedik, néhány pillanatra megáll a légzése, mely ezután rendszertelenül hörgővé válik, szemei fennakadnak, pupillái kitágulnak, teste rángatózik, a szája habzik. A kis rohamok tovább oszthatók egyszerű rohamokra, melyeknél a beteg a tudatánál van és komplex rohamokra, ahol bizonyos tudatzavar is fellép. Az egyszerű absencea rohamok rendszerint 2 és 14 életév között kezdődnek. A tudatzavar csak néhány másodpercig tart, a gyerek a roham alatt meredten maga elé bámul, majd tovább folytatja a félbehagyott tevékenységét. Ezek a típusú rohamok 20 éves korra teljesen megszűnnek. A sallam görcsök legtöbbször az első életévben keletkeznek. A betegek 20%- a meghal, az életben maradottak csak alig egyötöde tekinthető szellemileg épnek. A myodonu- sos-astatikus petit mai elsősorban 1-10 éves fiúkat érinti. A roham jelentkezhet enyhébb esetben csak akarattól független fej- bólintás formájában is, de előfordulhat a végtagok, arc görcsös rángatózása is. Ezzel egyidőben a gyerek összecsuklik, de nem veszíti el az eszméletét. Az impulzív petit mai rohamok a 2. évtizedben jelentkeznek, melyeket rövid, hirtelen, heves, rendszertelen rángások jellemeznek. Ijedtség, villogó fény, kialvatlanság gyakran provokálhatja a rohamokat, melyek nem járnak eszméletvesztéssel. A kis rohamok másik csoportját a komplex tünetekkel járó partiális rohamok alkotják. Többféle formájuk ismert az alapján, hogy az agy melyik részén keletkeznek. A leggyakoribb rohamok a következők: vegetatív idegrendszeri jelenségek, amelyeket rohamszerű heves szívdobogásérzés, hányinger, vizelési inger, nyálfolyás stb. jellemez. A motoros jelenségek leggyakrabban különféle mozgások formájában nyilvánulnak meg. Ez lehet bizonyos mozdulat ismételgetése, babrálgatás a ruházaton, abnormális rágás, csámcso- gás. Máskor a beteg bonyolult műveleteket képes elvégezni, pl. elutazik idegen helyre, és nem tudja, hogyan került oda. A pszichés jelenség néha irreális álomszerű állapotban jelenik meg, néha megalapozatlan, ok nélküli düh, félelem,' szorongás keríti a hatalmába a beteget, máskor a már megélt élményével tölti el őket (deja vu élmény). A neurológus szakorvos feladata kideríteni, hogy van-e szervi baj, mely a rohamokat kiváltja, vagy pedig idiopátiás rohamokról van-e szó. Ezért fontos tudnia, van-e valamilyen dolog, mely előidézi, kiváltja a rohamokat (kevés alvás, éjszakai műszak, stresszhatás, gyógyszerszedés, alkoholizálás stb.). Ezután következik a neurológiai kivizsgálás, mely fényt deríthet arra, hogy az idegrendszer mely része működik kórosan. Az esetek döntő többségében azonban nem található semmilyen kóros lelet. Ezután következnek a képalkotó kivizsgálások: EEG (elektroen- cefalográfia), agyi CT. Természetesen a laboratóriumi vizsgálatokról sem feledkezhetünk el, hisz a vérvizsgálat ( vérkép, ionok, májfunkciók stb.) nagyon sok szervi bajra deríthet fényt. Amennyiben valamilyen más betegség okozza a rohamokat, úgy meg kell állapítni a kiváltó okot. A rohamok ismétlődésekor, szükség van a gyógyszeres kezelésre. Ma már modern gyógyszerek vannak a neurológus fegyvertárában, melyek kevés mellékhatással rendelkeznek. A gyógyszerek rendszeres szedése mellett elengedhetetlen az egészséges életvitel is, a fölösleges, szigorú megkötésekre azonban nincs szükség. Természetesen az epilepsziás beteg nem vezethet gépjárművet. egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469
