Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-15 / 239. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7- Hogy miért nem oltom el a villanyt, amikor kinn hétágra süt a nap? Mert az autósoknak is világítaniuk kell egész nap... (Peter Gossányi rajza) HÉTVÉG(R)E Jirko Malchárek, a sztár FIGYELŐ Óva intenek a pániktól Egészségügyi szakértők óva intik a pániktól az európaiakat a madárinfluenza ügyében: ez egyelőre állatbetegség, s ha át is alakulna emberi kórrá, mindenekelőtt Ázsia lenne veszélyben. A madárinfluenza már évek óta pusztít különböző ázsiai országokban, de még ott is viszonylag kevesen, 2003 vége óta mindössze 64-en vesztették életüket miatta. Ez azt mutatja, hogy a H5N1 vírus nagyon nehezen teljed át a baromfiról az emberre, s ez már évek óta így van, e tekintetben egyelőre nincs változás. A betegséget eddig csak olyanok kapták meg, akik baromfikkal dolgoztak, vagy környezetükben fertőzött baromfik voltak: márpedig az ázsiaiakra sokkal inkább igaz ez az ember-állat összefonódás, mint az európaiakra. Ráadásul ez utóbbi kontinensen egyelőre senki sem fertőződött meg madárinfluenzában - így azután a szakértők szerint egy emberi járvány kialakulásának veszélye továbbra is inkább Ázsiában, nem pedig Európában fenyeget. „Közegészségügyi szempontból sokkal komolyabb mindaz, ami Délkelet-Ázsiá- ban történik, mint az, ami Európában történhet” - nyilatkozta egy neves holland víruskutató, Albert Osterhaus. A La Derniere Heure című belga lap arról ír, hogy egy vüágméretű járvány - ha mégis kitörne - nem egyszerre kezdené el pusztítását mindenütt: a fejlődő vüág országaiban csapna le előbb, s csak ezt követően terjedne át tömegesen Európába. A járvány akár 2-3 évig is elhúzódhatna, s valószínűleg nem az első csapás lenne a legpusztítóbb. Márpedig - mint egy belga szakértő, Fernande Yane professzor nyilatkozza a lapban - minél később csap le, a vüág annál jobban fel lesz készülve kivédésére. „Most versenyt futunk az idővel” - mondta. Az igazi megoldás természetesen a védőoltás lenne: ehhez viszont ismerni kellene azt a vírust, ami még ki sem alakult, (m) Ebben az országban mindig meseszép dolgok történnek. Hát nem mesébe illő, hogy bemegy egy ember a gazdasági minisztériumba, egy hét alatt kicsit szétnéz, „intenzíven kommunikálni kezd”, ahogy jómaga fogalmazott, és hipp- hopp bejelenti, hogy 8 százalékkal olcsóbb lesz a gáz. HOLOP ZSOLT Ahelyett, hogy mint januárban rendesen, legalább 10 százalékkal drágulna, és ahogy ezt már beharangozták most is előre. Az embernek olyan kevés biztos pont van az életében, de ez, a januári gázáremelés, ez az volt. Január - emelkedik a gáz ára, minden- rendben, működűt az ország. De most már tényleg megbolondult a világ, így teljesen összezavaiják a népet. Hát ki ez a Jirko Malchárek, akit előre lehülyézett mindenki, nem baj, legyintettek, majd ellötyög égy évet valahogy a választásokig. Ivan Miklós azt mondta róla, a gazdasági miniszter posztja az politikai funkció, ami gyakorlatilag azt jelenti, nincs az az ember, aki ne lehetne gazdasági vagy másmüyen miniszter. (Kollégái biztosan hálásak neki ezért a mondatért.) Erre Malchárek átnéz valamilyen aktát, és azonnal kideríti, hogy a gázművek tűi drágán szállítja a gázt,.az árszabályozási hivatal pedig sűrűn bólogat neki. Hát nem hihetetlen? De az. Ám ha Malchárek egyszerű paraszti ésszel rájött erre, ez az egyszerű paraszti ész azt diktálná a továbbiakban, hogy az egész árszabályozási hivatalt úgy, ahogy van, ki kell rúgni. Hisz most, október elsejével hagyta jóvá a 20 százalékos emelést. És ha a gázművek drágán szállít, akkor hány hónapja, éve fizetünk többet indokolatlanul a gázért? És másért? Ezek után hogy higgyem el, hogy minden éppen annyiba kerül, amennyibe kerülnie kell, és nem indokolatlanul drága? Ám ez még nem minden, ki tudja, müyen csodák várnak ránk, hiszen az új szociális minisztert még csak most fogják kinevezni. Tegyem hozzá gyorsan, vele kapcsolatban kétségeim vannak, hiszen elismert szaktekintély. A szociológia professzora, neves külföldi egyetemeken adott elő, doktori címét Oxfordban szerezte. A napnál is vüágosabb tehát, hogy miniszternek teljesen alkalmatlan. Hol van egy új Rusko? A hét citromdíja (sőt lócitrom) mindenképp a közszolgálati rádió távozó igazgatójáé. Jaroslav Rezník alaposan bebiztosította kedvenceit, tízhavi lelépőt kapnak a rádió csúcsmenedzserei, ha az új igazgató kirúgja őket. Közülük nem egy félmillió koronát tehet majd zsebre. Persze nincs semmi új ebben a gennyes kis eljárásban, 1998-as bukása előtt az egész mečiari garnitúra ezt tette. Nem is kellett hozzá fantázia, aki közpénzekről dönthet, hajlamos a saját zsebével gondolkodni. Meghallgatták az EP-ben a szerb és a vajdasági kormányzat, valamint a kisebbségek magas rangú képviselőit Európa figyel, de helyben várja a megoldást VERES BÉLA Szerbia-Montenegró választott hatóságainak kell megoldaniuk a vajdasági etnikai incidensekkel kapcsolatos gondokat, de az Európai Parlament továbbra is szoros figyelemmel követi a helyzetet - jelentette ki az EP délszláv ügyekkel foglalkozó küldöttségének német elnöke, Doris Pack a Brüsszelben e témában tartott meghallgatáson. Az EP-testületben azért hallgatták meg a szerb és a vajdasági kormányzat, a vajdasági kisebbségek magas rangú képviselőit, illetve egy emberi jogi szakértőt, mert az EP legutóbbi teljes plenáris ülésén rendkívüli eljárás keretében újabb határozatban bírálta, hogy a jelentős részben magyarok lakta tartományban nem szűntek meg az etnikai jellegű erőszakcselekmények és incidensek. A találkozón Pack leszögezte: mindenkinek érdeke, hogy a nemzeti sokféleség megmaradjon a Vajdaságban. „A meghallgatás nem arra szolgált, hogy bárkit vádoljanak” - hangoztatta, leszögezve, hogy az EP kész segíteni a helyi hatóságoknak. Józsa László, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács elnöke hangsúlyozta, elsősorban a társadalmat sújtó problémák ellen kell harcolni. Rámutatott: a felelős szerb vezetők sem tagadják, hogy voltak etnikai színezetű incidensek, az elkötelezettség azonban szerinte alacsonyabb szinten, illetve az igazságszolgáltatásban sok esetben hiányzik. Józsa arra is intett, hogy a Vajdaság ügyének nem szabad szerepet kapnia a magyar- országi választási kampányban. „Mi, határon túliak meginnánk a levét, ha a választási kampány átcsapna az ország határain” - mondta egy kérdésre válaszolva. Raszim Ljajics szerbia-monte- negrói emberi jogi és kisebbségügyi miniszter szerint az EP minapi állásfoglalása nem reálisan írja le a helyzetet, emellett a probléma Brüsszelbe vitele a nacionalisták malmára hajtja a vizet. Szerinte a tények és számadatok sok esetben nem támasztják alá a kemény szavakat, „hangyából elefántot csinálnak”. Bóján Pajtics vajdasági kormányfő úgy vélte, a kisebbségek életkörülményei a tartományban megfelelnek a nemzetközi normáknak, és biztosítottak békés együttélésük feltételei, bár probléma, hogy több igazgatási funkció a szerb kormányzathoz került át. Peter Ladjevics, a nemzeti kisebbségek szerbiai tanácsának titkára szerint az incidensek száma nem adott volna okot az események nemzetköziesítésére. Josip Zvonko Pekanovic, a szerbiai Horvát Nemzeti Tanács elnöke azt erősítette meg, hogy a tolerancia hiánya incidensekhez vezetett. „A vajdasági autonómia eltörlése után radikali- zálódott a helyzet” - tette hozzá, sírgyalázások és falfirkák konkrét példáit hozva fel a horvát kisebbség elleni incidensekre is. Szonja Biszerko, a Helsinki Bizottság szerbiai tagozatának elnöke szerint az országban a Müose- vics-érát követő rendszerváltás nem javította sokkal a nemzeti kisebbségek helyzetét, és a Vajdaság talán a legnagyobb áldozata a szerbiai politikának. A kisebbségeket kizárták a politikai és társadalmi életből, a privatizációból” - mondta. Problémának látja azt is, hogy sok a koszovói menekült a tartományban. Elismerte mindazonáltal, hogy az incidensek kezdete óta több kezdeményezés történt. Bunyik Zoltán vajdasági oktatási és művelődési miniszter jelezte: az utóbbi egy évben ő maga is rendőrségi és ügyészségi zaklatásnak van kitéve. Emlékeztetett arra, hogy a tartományi kormány toleranciaprogramot dolgozott ki. A szerbiai kormány szerinte „a gyakorlat szintjén” nem nézi jó szemmel a vajdasági törekvéseket a multikulturális jelleg megőrzésére. A szerző az MTI brüsszeli tudósítója KOMMENTÁR Tévések játéka GRENDEL GÁBOR Friderikusz Sándor egy időre megint lekerül a képernyőről. „Hisztérikus magatartásával olyan légkört teremtett, amely veszélyeztette A szólás szabadsága című műsor adásbiztonságát, ezért távoznia keü a Magyar Televíziótól” - magyarázza a közszolgálati tévé vezetősége: Ahogy az üyenkor lenni szokott, a hivatalos indoklás megint egy kicsit homályos. Ha viszont legalább a fele igaz, az is szép teljesítmény, tekintettel arra, hogy a kulisszák mögött vívott csaták utáni nyüatkozatoknak általában pont az ellenkezője felel meg a valóságnak. Azt persze nem nehéz elképzelni, hogy Magyarország egyik legnépszerűbb riportere hisztérikus. Nem ő lenne az első tévés személyiség, akivel az üyesmi megesik. Bicegni annál az adásbiztonságos passzusnál kezd a nyüatkozat, egyrészt, mert túl általános, másrészt, mert nehéz elképzelni, hogy valaki kockára tegye a saját műsorát. A legvalószínűtlenebb azonban a végkifejlet, mely szerint ezért kell távoznia a Magyar Televíziótól. Ha ez igaz lenne, nem arról szólt volna az MTV eredeti közleménye, hogy Friderikusz Sándor csak (szólás)szabadságra megy, aztán visszaül a stúdióba. Ez a változat addig volt igaz, amíg a vita arról szólt, ki legyen a műsor alkalmi pótriportere, ha a tévésztárnak vasárnap este más programja akad. Felmondásról csak azután esett szó, hogy Friderikusz a Nép- szabadságban nekiugrott a főnökeinek. Ennyit a szólásszabadságról. Meg lehet kérdezni, kinek van igaza. Mindkét félnek és egyiknek sem. Friderikusz Sándornak igaza lehet abban, hogy a közszolgálati tévében siralmas állapotok uralkodnak, hogy a fejesek alibisták, politizálnak, és több időt töltenek sípályákon meg vitorlás hajókon, mint a Szabadság téren. De téved, ha azt hiszi, ő a megváltó. Más részről a főnökeinek is igaza van. Ha egy bennfentes a nyüvánosság előtt kezdi el teregetni a közös szennyest, valakinek mennie keü. De tévednek, ha azt hiszik, hogy ezzel megoldották a problémát. Vasárnap este tízezrekkel csökkent a csatorna nézettsége. Friderikusz pedig, ellentétben a tévéelnökökkel, eddig mindig visszatért. JEGYZET Tuti jeggyel utazom TALLÓSI BÉLA Úgy döntöttem, ma nem. Nem sírok, nincs panasz. Minek mondjam azt, hogy már megint nagyon okosan megoldották ezt a fővárosi közlekedést. Hogy a minap a főpályaudvarról Ligetbe többszöri átszállással jutottam csak haza, mert nincs egyenes járat. Ugyanúgy a buszpályaudvarra is átszállással jutok csak el, holott tíz-tizenöt perces távokról van szó. Kíváncsi vagyok, az idegen hogyan tájékozódik! Na, meg arra is, mi lesz itt télen, jó kis hófúvásban. De ma nem. Nem riogatok madárinfluenzával, papagájkórral meg ismeretlen vírusok támadásaival. Hiszen minden kornak megvolt a maga pestise, fertőző betegsége... mit morfondírozzak azon, hogy e mai szuperhiper-felgyor- sult vüágban, az atomig és minden részecskéig lehatolva, a világűrt járva, (sok) mindent uralva és kezünkben tartva, miért nem tudjuk legyőzni a betegségeket. Ma nem érdekel, hogy miért fontosabb sok minden, mint az egészségünk, miért kell jótékonykodásból, esetenként üyen- olyan csóró kéregetésekkel gyógyítást finanszírozni meg a gyógyíthatatlan betegségek kutatását támogatni. Ma nem érint meg az sem, mennyi mocsok ömlik ránk a képernyőről. Kell nekem az, hogy felforduljon a gyomrom attól, mi mindenre van igénye a fogyasztói társadalom emberének - hagyján az eddigi reality show-kat, de itt van egy újabb borzadály. Háborodjak fel?! Ma nem borzolom az idegeimet azzal, hogy temetési show-t készülnek indítani az egyik külföldi kereskedelmi adón. A huszonnégy órás műsorfolyamban a gazdag temetési szertartásokat tervezik bemutatni a virrasztástól, a könnyektől, a sírhant körüli kólózáson, a körtáncon át az elhunyt sírjára kitett ételfinomságokig. Ma nem foglalkozom azzal, hogy majd állhatok sorban a fogorvosnál, mivel az utolsó pü- lanatra hagyom a megelőző vizsgálatot. Vagy esetleg teljesen lekésem, mert az év vége felé várhátó nagy roham akkora lesz a rendelők előtt, hogy az én fogsorom átvizsgálására már nem marad idő, és jövőre téríthetek mindent. Persze akár nem is kellene, hogy érintsen ez a preventív-galiba, ha... de mindig későn gondolom át, mit keüett volna! Csináltathattam volna évekkel ezelőtt áüami fogsort. Azért legfeljebb bérleti díjat kérhetnének. Ma azzal sem idegesítem magam, hogy mennyivel drágulhat a kenyér év végéig. Annyival, amennyivel, majd meglátjuk, nem rajtunk múlik. Mi legfeljebb megválthatjuk a jegyünket Tönkre. Az az egyetlen tuti áüo- más. Úgy döntöttem, ma nem sírok, nincs panasz. Ma nem foglalkoztat más, csak az október. Rég volt üyen őszünk. Hát nem gyönyörű?! TALLÓZÓ SPIEGEL ONLINE Hadat üzent a jövendőbeli német kanceüár, Angela Merkel Törökországgal kapcsolatos politikájának Günter Verheugen, az EU ipari (volt bővítési) biztosa. Úgy vélekedett, a Merkel által favorizált, úgynevezett privüegizált partneri viszony már régóta létezik. „Mit tudna egy üyen viszony nyújtani azon túl, amivel Törökország már amúgy is rendelkezik?” - tette fel a kérdést. Ebből kiindulva Verheugen az Ankara és az EU közötti tárgyalások egyetlen céljának az ország uniós csatlakozását nevezte.
