Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-15 / 239. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7- Hogy miért nem oltom el a villanyt, amikor kinn hétágra süt a nap? Mert az autósoknak is világítaniuk kell egész nap... (Peter Gossányi rajza) HÉTVÉG(R)E Jirko Malchárek, a sztár FIGYELŐ Óva intenek a pániktól Egészségügyi szakértők óva intik a pániktól az európaiakat a madárinfluenza ügyében: ez egyelőre állatbetegség, s ha át is alakulna emberi kórrá, min­denekelőtt Ázsia lenne veszély­ben. A madárinfluenza már évek óta pusztít különböző ázsiai országokban, de még ott is viszonylag kevesen, 2003 vé­ge óta mindössze 64-en vesz­tették életüket miatta. Ez azt mutatja, hogy a H5N1 vírus nagyon nehezen teljed át a ba­romfiról az emberre, s ez már évek óta így van, e tekintetben egyelőre nincs változás. A be­tegséget eddig csak olyanok kapták meg, akik baromfikkal dolgoztak, vagy környezetük­ben fertőzött baromfik voltak: márpedig az ázsiaiakra sokkal inkább igaz ez az ember-állat összefonódás, mint az európai­akra. Ráadásul ez utóbbi konti­nensen egyelőre senki sem fertőződött meg madárinflu­enzában - így azután a szak­értők szerint egy emberi jár­vány kialakulásának veszélye továbbra is inkább Ázsiában, nem pedig Európában fenye­get. „Közegészségügyi szem­pontból sokkal komolyabb mindaz, ami Délkelet-Ázsiá- ban történik, mint az, ami Eu­rópában történhet” - nyilat­kozta egy neves holland vírus­kutató, Albert Osterhaus. A La Derniere Heure című belga lap arról ír, hogy egy vüágméretű járvány - ha mégis kitörne - nem egyszerre kezdené el pusztítását mindenütt: a fej­lődő vüág országaiban csapna le előbb, s csak ezt követően terjedne át tömegesen Európá­ba. A járvány akár 2-3 évig is elhúzódhatna, s valószínűleg nem az első csapás lenne a leg­pusztítóbb. Márpedig - mint egy belga szakértő, Fernande Yane professzor nyilatkozza a lapban - minél később csap le, a vüág annál jobban fel lesz ké­szülve kivédésére. „Most ver­senyt futunk az idővel” - mondta. Az igazi megoldás ter­mészetesen a védőoltás lenne: ehhez viszont ismerni kellene azt a vírust, ami még ki sem alakult, (m) Ebben az országban min­dig meseszép dolgok tör­ténnek. Hát nem mesébe illő, hogy bemegy egy em­ber a gazdasági minisztéri­umba, egy hét alatt kicsit szétnéz, „intenzíven kom­munikálni kezd”, ahogy jó­maga fogalmazott, és hipp- hopp bejelenti, hogy 8 szá­zalékkal olcsóbb lesz a gáz. HOLOP ZSOLT Ahelyett, hogy mint januárban rendesen, legalább 10 százalékkal drágulna, és ahogy ezt már beha­rangozták most is előre. Az em­bernek olyan kevés biztos pont van az életében, de ez, a januári gázáremelés, ez az volt. Január - emelkedik a gáz ára, minden- rendben, működűt az ország. De most már tényleg megbolondult a világ, így teljesen összezavaiják a népet. Hát ki ez a Jirko Malchárek, akit előre lehülyézett mindenki, nem baj, legyintettek, majd ellö­työg égy évet valahogy a választá­sokig. Ivan Miklós azt mondta ró­la, a gazdasági miniszter posztja az politikai funkció, ami gyakorla­tilag azt jelenti, nincs az az em­ber, aki ne lehetne gazdasági vagy másmüyen miniszter. (Kollégái biztosan hálásak neki ezért a mondatért.) Erre Malchárek át­néz valamilyen aktát, és azonnal kideríti, hogy a gázművek tűi drá­gán szállítja a gázt,.az árszabályo­zási hivatal pedig sűrűn bólogat neki. Hát nem hihetetlen? De az. Ám ha Malchárek egy­szerű paraszti ésszel rájött erre, ez az egyszerű paraszti ész azt diktálná a továbbiakban, hogy az egész árszabályozási hivatalt úgy, ahogy van, ki kell rúgni. Hisz most, október elsejével hagyta jó­vá a 20 százalékos emelést. És ha a gázművek drágán szállít, akkor hány hónapja, éve fizetünk többet indokolatlanul a gázért? És má­sért? Ezek után hogy higgyem el, hogy minden éppen annyiba ke­rül, amennyibe kerülnie kell, és nem indokolatlanul drága? Ám ez még nem minden, ki tud­ja, müyen csodák várnak ránk, hi­szen az új szociális minisztert még csak most fogják kinevezni. Te­gyem hozzá gyorsan, vele kapcso­latban kétségeim vannak, hiszen elismert szaktekintély. A szocioló­gia professzora, neves külföldi egyetemeken adott elő, doktori cí­mét Oxfordban szerezte. A napnál is vüágosabb tehát, hogy miniszter­nek teljesen alkalmatlan. Hol van egy új Rusko? A hét citromdíja (sőt lócitrom) mindenképp a közszol­gálati rádió távozó igazgatójáé. Ja­roslav Rezník alaposan bebiztosí­totta kedvenceit, tízhavi lelépőt kapnak a rádió csúcsmenedzserei, ha az új igazgató kirúgja őket. Kö­zülük nem egy félmillió koronát te­het majd zsebre. Persze nincs sem­mi új ebben a gennyes kis eljárás­ban, 1998-as bukása előtt az egész mečiari garnitúra ezt tette. Nem is kellett hozzá fantázia, aki közpén­zekről dönthet, hajlamos a saját zsebével gondolkodni. Meghallgatták az EP-ben a szerb és a vajdasági kormányzat, valamint a kisebbségek magas rangú képviselőit Európa figyel, de helyben várja a megoldást VERES BÉLA Szerbia-Montenegró választott hatóságainak kell megoldaniuk a vajdasági etnikai incidensekkel kapcsolatos gondokat, de az Eu­rópai Parlament továbbra is szo­ros figyelemmel követi a helyzetet - jelentette ki az EP délszláv ügyekkel foglalkozó küldöttségé­nek német elnöke, Doris Pack a Brüsszelben e témában tartott meghallgatáson. Az EP-testületben azért hallgat­ták meg a szerb és a vajdasági kor­mányzat, a vajdasági kisebbségek magas rangú képviselőit, illetve egy emberi jogi szakértőt, mert az EP legutóbbi teljes plenáris ülésén rendkívüli eljárás keretében újabb határozatban bírálta, hogy a je­lentős részben magyarok lakta tartományban nem szűntek meg az etnikai jellegű erőszakcselek­mények és incidensek. A találko­zón Pack leszögezte: mindenkinek érdeke, hogy a nemzeti sokféleség megmaradjon a Vajdaságban. „A meghallgatás nem arra szolgált, hogy bárkit vádoljanak” - hangoz­tatta, leszögezve, hogy az EP kész segíteni a helyi hatóságoknak. Józsa László, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács elnöke hangsú­lyozta, elsősorban a társadalmat sújtó problémák ellen kell harcol­ni. Rámutatott: a felelős szerb ve­zetők sem tagadják, hogy voltak etnikai színezetű incidensek, az elkötelezettség azonban szerinte alacsonyabb szinten, illetve az igazságszolgáltatásban sok eset­ben hiányzik. Józsa arra is intett, hogy a Vajdaság ügyének nem szabad szerepet kapnia a magyar- országi választási kampányban. „Mi, határon túliak meginnánk a levét, ha a választási kampány át­csapna az ország határain” - mondta egy kérdésre válaszolva. Raszim Ljajics szerbia-monte- negrói emberi jogi és kisebbségü­gyi miniszter szerint az EP minapi állásfoglalása nem reálisan írja le a helyzetet, emellett a probléma Brüsszelbe vitele a nacionalisták malmára hajtja a vizet. Szerinte a tények és számadatok sok esetben nem támasztják alá a kemény sza­vakat, „hangyából elefántot csinál­nak”. Bóján Pajtics vajdasági kor­mányfő úgy vélte, a kisebbségek életkörülményei a tartományban megfelelnek a nemzetközi nor­máknak, és biztosítottak békés együttélésük feltételei, bár problé­ma, hogy több igazgatási funkció a szerb kormányzathoz került át. Pe­ter Ladjevics, a nemzeti kisebbsé­gek szerbiai tanácsának titkára szerint az incidensek száma nem adott volna okot az események nemzetköziesítésére. Josip Zvonko Pekanovic, a szerbiai Horvát Nem­zeti Tanács elnöke azt erősítette meg, hogy a tolerancia hiánya inci­densekhez vezetett. „A vajdasági autonómia eltörlése után radikali- zálódott a helyzet” - tette hozzá, sírgyalázások és falfirkák konkrét példáit hozva fel a horvát kisebb­ség elleni incidensekre is. Szonja Biszerko, a Helsinki Bi­zottság szerbiai tagozatának elnö­ke szerint az országban a Müose- vics-érát követő rendszerváltás nem javította sokkal a nemzeti ki­sebbségek helyzetét, és a Vajdaság talán a legnagyobb áldozata a szer­biai politikának. A kisebbségeket kizárták a politikai és társadalmi életből, a privatizációból” - mond­ta. Problémának látja azt is, hogy sok a koszovói menekült a tarto­mányban. Elismerte mindazonál­tal, hogy az incidensek kezdete óta több kezdeményezés történt. Bunyik Zoltán vajdasági okta­tási és művelődési miniszter je­lezte: az utóbbi egy évben ő ma­ga is rendőrségi és ügyészségi zaklatásnak van kitéve. Emlékez­tetett arra, hogy a tartományi kormány toleranciaprogramot dolgozott ki. A szerbiai kormány szerinte „a gyakorlat szintjén” nem nézi jó szemmel a vajdasági törekvéseket a multikulturális jelleg megőrzésére. A szerző az MTI brüsszeli tu­dósítója KOMMENTÁR Tévések játéka GRENDEL GÁBOR Friderikusz Sándor egy időre megint lekerül a képernyőről. „Hisz­térikus magatartásával olyan légkört teremtett, amely veszélyeztette A szólás szabadsága című műsor adásbiztonságát, ezért távoznia keü a Magyar Televíziótól” - magyarázza a közszolgálati tévé veze­tősége: Ahogy az üyenkor lenni szokott, a hivatalos indoklás megint egy kicsit homályos. Ha viszont legalább a fele igaz, az is szép telje­sítmény, tekintettel arra, hogy a kulisszák mögött vívott csaták utáni nyüatkozatoknak általában pont az ellenkezője felel meg a valóság­nak. Azt persze nem nehéz elképzelni, hogy Magyarország egyik legnépszerűbb riportere hisztérikus. Nem ő lenne az első tévés sze­mélyiség, akivel az üyesmi megesik. Bicegni annál az adásbiztonsá­gos passzusnál kezd a nyüatkozat, egyrészt, mert túl általános, más­részt, mert nehéz elképzelni, hogy valaki kockára tegye a saját mű­sorát. A legvalószínűtlenebb azonban a végkifejlet, mely szerint ezért kell távoznia a Magyar Televíziótól. Ha ez igaz lenne, nem ar­ról szólt volna az MTV eredeti közleménye, hogy Friderikusz Sándor csak (szólás)szabadságra megy, aztán visszaül a stúdióba. Ez a vál­tozat addig volt igaz, amíg a vita arról szólt, ki legyen a műsor alkal­mi pótriportere, ha a tévésztárnak vasárnap este más programja akad. Felmondásról csak azután esett szó, hogy Friderikusz a Nép- szabadságban nekiugrott a főnökeinek. Ennyit a szólásszabadságról. Meg lehet kérdezni, kinek van igaza. Mindkét félnek és egyiknek sem. Friderikusz Sándornak igaza lehet abban, hogy a közszolgálati tévében siralmas állapotok uralkodnak, hogy a fejesek alibisták, po­litizálnak, és több időt töltenek sípályákon meg vitorlás hajókon, mint a Szabadság téren. De téved, ha azt hiszi, ő a megváltó. Más részről a főnökeinek is igaza van. Ha egy bennfentes a nyüvánosság előtt kezdi el teregetni a közös szennyest, valakinek mennie keü. De tévednek, ha azt hiszik, hogy ezzel megoldották a problémát. Vasár­nap este tízezrekkel csökkent a csatorna nézettsége. Friderikusz pe­dig, ellentétben a tévéelnökökkel, eddig mindig visszatért. JEGYZET Tuti jeggyel utazom TALLÓSI BÉLA Úgy döntöttem, ma nem. Nem sírok, nincs panasz. Minek mondjam azt, hogy már megint nagyon okosan megoldották ezt a fővárosi közlekedést. Hogy a minap a főpályaudvarról Ligetbe többszöri átszállással jutottam csak haza, mert nincs egyenes járat. Ugyanúgy a buszpályaud­varra is átszállással jutok csak el, holott tíz-tizenöt perces távokról van szó. Kíváncsi vagyok, az ide­gen hogyan tájékozódik! Na, meg arra is, mi lesz itt télen, jó kis hófúvásban. De ma nem. Nem riogatok madárinfluenzá­val, papagájkórral meg ismeret­len vírusok támadásaival. Hi­szen minden kornak megvolt a maga pestise, fertőző betegsé­ge... mit morfondírozzak azon, hogy e mai szuperhiper-felgyor- sult vüágban, az atomig és min­den részecskéig lehatolva, a vi­lágűrt járva, (sok) mindent ural­va és kezünkben tartva, miért nem tudjuk legyőzni a betegsé­geket. Ma nem érdekel, hogy mi­ért fontosabb sok minden, mint az egészségünk, miért kell jóté­konykodásból, esetenként üyen- olyan csóró kéregetésekkel gyó­gyítást finanszírozni meg a gyó­gyíthatatlan betegségek kutatá­sát támogatni. Ma nem érint meg az sem, mennyi mocsok ömlik ránk a képernyőről. Kell nekem az, hogy felforduljon a gyomrom attól, mi mindenre van igénye a fogyasztói társada­lom emberének - hagyján az ed­digi reality show-kat, de itt van egy újabb borzadály. Háborod­jak fel?! Ma nem borzolom az idegeimet azzal, hogy temetési show-t készülnek indítani az egyik külföldi kereskedelmi adón. A huszonnégy órás műsorfolyamban a gazdag te­metési szertartásokat tervezik bemutatni a virrasztástól, a könnyektől, a sírhant körüli kó­lózáson, a körtáncon át az el­hunyt sírjára kitett ételfinomsá­gokig. Ma nem foglalkozom az­zal, hogy majd állhatok sorban a fogorvosnál, mivel az utolsó pü- lanatra hagyom a megelőző vizsgálatot. Vagy esetleg teljesen lekésem, mert az év vége felé várhátó nagy roham akkora lesz a rendelők előtt, hogy az én fog­sorom átvizsgálására már nem marad idő, és jövőre téríthetek mindent. Persze akár nem is kel­lene, hogy érintsen ez a preven­tív-galiba, ha... de mindig későn gondolom át, mit keüett volna! Csináltathattam volna évekkel ezelőtt áüami fogsort. Azért leg­feljebb bérleti díjat kérhetnének. Ma azzal sem idegesítem ma­gam, hogy mennyivel drágulhat a kenyér év végéig. Annyival, amennyivel, majd meglátjuk, nem rajtunk múlik. Mi legfeljebb megválthatjuk a jegyünket Tönkre. Az az egyetlen tuti áüo- más. Úgy döntöttem, ma nem sí­rok, nincs panasz. Ma nem fog­lalkoztat más, csak az október. Rég volt üyen őszünk. Hát nem gyönyörű?! TALLÓZÓ SPIEGEL ONLINE Hadat üzent a jövendőbeli né­met kanceüár, Angela Merkel Törökországgal kapcsolatos poli­tikájának Günter Verheugen, az EU ipari (volt bővítési) biztosa. Úgy vélekedett, a Merkel által fa­vorizált, úgynevezett privüegi­zált partneri viszony már régóta létezik. „Mit tudna egy üyen vi­szony nyújtani azon túl, amivel Törökország már amúgy is ren­delkezik?” - tette fel a kérdést. Ebből kiindulva Verheugen az Ankara és az EU közötti tárgyalá­sok egyetlen céljának az ország uniós csatlakozását nevezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom