Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-15 / 239. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 15. RÖVIDEN Váratlan látogatás Moszkvában Párizs. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter vá­ratlan látogatást tesz ma Moszkvában. Az előre be nem jelentett oroszországi vizit csü­törtök este vált ismertté Párizs­ban, ahová Rice Közép-Ázsiá- ból érkezett. Rice Jacques Chirac elnökkel és Philippe Douste-Blazy külügyminiszter­rel elsősorban a Közel- és Kö­zép-Keletről, továbbá az iráni atomválságról folytatott tár­gyalásokat. (MTI) Elhárult egy nagy akadály Szófia. A bolgár parlament megszavazta tegnap - az EU többszöri figyelmeztetése után - a nem hatékony és a korrup­cióra sok lehetőséget adó bün­tetőjogi eljárási törvény re­formját, amivel elhárult az or­szág 2007-re tervezett uniós csatlakozásának egyik jelentős akadálya. Az új törvénnyel egyszerűsítik' a korábbi, két­lépcsős bűnügyi vizsgálati sza­kaszt, amely bírálói szerint le­hetőséget adott a befolyásos bűnbandáknak arra, hogy büntedenek maradjanak, és ellenőrzésük alatt tartsák az ország gazdaságát. (MTI) Az USA odafigyel Koszovóra Pristina/Belgrád. Az USA szerint mihamarabb meg kell kezdődniük a tárgyalásoknak Koszovó jogállásáról, és Wa­shington tevékeny szerepet kí­ván vállalni a tárgyalási folya­matban. Ezt Nicholas Bums amerikai külügyi államtitkár közölte pristinai látogatása al­kalmával. Bums a tartományi fővárosban tárgyalt Sörén Jessen-Petersennel, a koszovói ENSZ-kormányzat (UNMIK) vezetőjével, Ibrahim Rugóvá tartományi elnökkel, Bajram Kosumi kormányfővel és a ko­szovói szerbek politikai veze­tőivel. „Hat és fél évvel a hábo­rú lezárása után Koszovó né­pének joga van tudni, milyen lesz a jövője” - mondta Bums. Washington támogatja Kofi Annan ENSZ-főtitkár állás­pontját, miszerint a státustár­gyalásoknak november folya­mán meg kell kezdődniük. Bums szerint az USA nagyon aktívan be fog kapcsolódni a tárgyalásokba, a kormányzat ki fogja nevezni koszovói kü- lönmegbízottját, de nem fog lándzsát tömi egyik javasolt megoldás mellett sem. Mint mondta: Koszovó népének kell döntenie a jövőbeni jogállás­ról, amelynek szavatolnia kell a tartományban lakók békés együttélését. (MTI) Burns tegnap azt is mond­ta, szavatolni kell, hogy Ko­szovóban a szerb kisebbség is nyugodtan élhessen (Reuters) Nalcsikban az orosz biztonsági erők ellenőrzésük alá vonták a helyzetet - még mindig nem tudni, hány muszlim gerilla támadott Észak-Kaukázusban komoly iszlám politikai erő formálódik ÖSSZEFOGLALÓ Nalcsik/Moszkva. Egy nappal a nagyszabású muszlim gerillatá­madás után, tegnap az orosz biz­tonsági erők ellenőrzésük alá von­ták a helyzetet az észak-kaukázusi Kabard-Balkárföld fővárosában. A halálos áldozatok száma megha­ladja a százat - a gerillákat, rend­őröket és civileket is beleértve. A különleges művelet aktív sza­kasza lezárult, a szervezett ellen­állás utolsó fészkeit is felszámol­ták, bár folytatódik a kutatás buj­káló gerillák után - közölte Vlagyi­mir Kolesznyikov főügyészhelyet­tes a katonai gyűrűbe vont Nalcsikban. Igaz, a kabard-balkár- földi hatóságok csak ezután adtak számot a szövetségi büntetés-vég­rehajtási felügyelet nalcsiki épüle­tében még védekező, utolsó geril­lák megöléséről. Ebben az épület­ben tucatnyi gerilla tartott fogva jó néhány felügyeleti munkatár­sat. Előzőleg egy páncélos jármű betörte a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) nalcsiki épületé­vel szemközti ajándékbolt falát, hogy tucatnyi kommandós beha­tolhasson. Ezek kimentettek két fi­atal nőt és megölték az őket fogva tartó három gerillát. Még valami­vel előbb biztonsági egységek ki­szabadították a nalcsiki 3-as szá­mú rendőrállomáson túszul ejtett öt rendőrt és megölték nyolc fogva tartójukat. Médiajelentések sze­rint a gerillák nagyobb része egy mikrobuszon megpróbálta el­hagyni Nalcsikot, de az őket köve­tő rendőrök egy útkereszteződés­ben feltartóztatták és megölték őket. Ezután kommandósok meg­rohamozták az épületet, megölve a benn maradt gerillákat és kisza­badítva a túszokat. A lezárt Nalcsikon kívül a biztonsági erők megsemmisítettek egy mozgé­kony gerillacsoportot is, amely Csegem falu felé akart áttörni, hogy aztán - az ITAR-TASZSZ sze­rint - a hegyeken át grúz területre szivároghasson át. Még tegnap sem lehetett tudni, hogy pontosan hány muszlim geril­la hajtott végre csütörtökön össze­hangolt támadásokat nalcsiki bel­ügyi, biztonsági és katonai épüle­tek ellen. A különböző becslések alapján 150 és 600 között lehetett a számuk. Tegnap több hivatalos be­jelentés volt arról, hogy a biztonsá­gi erők több mint hetven gerillát öl­tek meg és 27-et ejtettek foglyul, miközben két tucat embert, zöm­mel rendőrt vesztettek. A civil halá­los áldozatok számát húszra tették. A kabard-balkárföldi egészségügyi Orosz kommandósok sebesült társukat próbálják biztonságba he­lyezni (Úr/AP-felvétel) ■ tárca szerint még mindig közel száz sebesültet, zömmel rendőrt ápol­nak kórházban, hat súlyos sérültet Moszkvába szállítottak. A hatósá­gok szerint a gerillák a helyi Jarmúk iszlám fundamentalista közösséghez tartoztak, de a cse­csen szeparatisták a világhálón azt közölték, ezek az ő modzsahedjeik oldalán harcoltak. Orosz lapok tegnap arról cik­keztek, hogy a hatóságok képtele­nek feltartóztatni a csecsenföldi gerillaháború kiterjedését - Da- gesztán, Ingusföld és Észak-Oszé- tia után - Kabard-Balkárföldre, s így az egész Észak-Kaukázusra. Mi több, egy Kreml-barát politológus a nalcsiki támadásban annak ta­nújelét látja, hogy az Észak-Kau­kázusban komoly iszlám szélsősé­ges politikai erő formálódik. „Ma már nyilvánvalóan nem csecsen szeparatizmusról, hanem sokkal inkább Iszlám bolsevizmusról van szó. Ez afféle észak-kaukázusi Hamásszá válhat, amely a hata­lom megragadására és iszlám rendszer létrehozására törekedhet valamennyi régióban” - mondta Szergej Markov az Interfaxnak. Más politológusok a klánok közöt­ti hatalmi harcra hívták fel a fi­gyelmet a kabard-balkárföldi el­nökcsere után. (m, t, ú) Ma 15,5 millió iraki járulhat az urnák elé, hogy szavazzon az új alkotmányról Fehér házi blamázs Tizenhat közép-európai államfő Zágrábban A bővítés folytatása mellett Bagdad. Rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket foganatosított az iraki kor­mány az új alkotmányról szóló mai népszavazás előtt. ÖSSZEFOGLALÓ Már tegnap hajnaltól lezárták az ország határait a gépkocsik előtt, kivételt az élelmiszert, ivóvizet, va­lamint üzemanyagot szállító jár­művek jelentenek. Holnap estig zárva tart Bagdad nemzetközi re­pülőtere is. A polgári személyek, valamint a magánmilíciák tagjai számára a fegyverviselés szigorúan tilos. Az éjszakai kijárási tilalmat hétfő estig egy órával meghosszab­bították. Az iraki légierő gépei a le­vegőből felügyelik a választási he­lyiségeket. Az iraki biztonsági erő­ket ezúttal is a nemzetközi koalíció katonái segítik a referendum biz­tonságos lebonyolításában. Iraki lázadók tegnap pokolgépet robbantottak a legnagyobb szunni­ta párt egy bagdadi és egy baidzsi irodája előtt, míg Fallúdzsában fel­gyújtottak egy párthelyiséget, való­színűleg bosszúból amiatt, hogy a párt feladta ellenkezését az alkot­mánytervezettel szemben. A héten született megállapodás nyomán az Iraki Iszlám Párt a szunnitákat az alkotmánytervezet megszavazásá­ra szólította fel. Csütörtök este az amerikai elnök a Fehér Házból beszélgetett tíz kivá­lasztott amerikai és egy iraki kato­nával, akik Szaddám szülővárosá­ban, Tikritben várták a kapcsolást. A téma a mai népszavazás volt. Bush elismételte: amíg ő az elnök, addig nem adják fel a harcot, csakis a totális győzelmet hajlandóak elfo­gadni. A tizenegy katona kérdése­ket tehetett fel Bushnak. Igen ám, de a Fehér Ház a telekonferencia előtt bekapcsolva felejtett több mik­rofont, és így szétküldte az éterbe, hogy a katonákkal a Pentagon egyik munkatársa gondosan elpró- bálta, milyen kérdéseket tegyenek fel. A telekonferencia így köznevet­ség tárgya lett és felháborodást kel­tett, olyannyira, hogy a Fehér Ház szóvivőjének is kommentálnia kel­lett. Scott McClellan azt mondta: csak annyi történt, hogy megbeszél­ték a katonákkal, mire számíthat­nak a konferencián, (mr, m) ÖSSZEFOGLALÓ Zágráb. Egyöntetűen hitet tet­tek az Európai Unió bővítésének folytatása mellett a tizenhat kö­zép-európai ország államfői Zág­rábban rendezett, hagyományos éves csúcstalálkozójuk első nap­ján, tegnap. Ivan Gašparovič szlo­vák elnök beszédében rámutatott: Pozsony üdvözli, hogy a bővítés fo­lyamata nem ért véget, s támogatja ÖSSZEFOGLALÓ Hága. Hét gyanúsítottat őrizet­be vettek tegnap a holland hatósá­gok egy országos terrorellenes ak­cióban, amelynek célja egy táma­dás megakadályozása volt. A raz­ziák során a rendőrség még a kor­mány és a parlament épületét is körbezárta Hágában. Az akcióban lövések is eldördültek. A három városban, Hágában, Amszterdamban és Almerében végrehajtott razzia első számú cél­pontja Samir Azzouz, egy 19 éves minden olyan európai ország fel­vételét, amely teljesíti a tagság fel­tételeit. A térségbeli országok eu­rópai felzárkóztatásának nincs al­ternatívája. A kétnapos csúcsérte­kezleten a horvát, a magyar, az al­bán, az osztrák, a bosznia-herce- govinai, a bolgár, a cseh, az olasz, a macedón, a moldovai, a lengyel, a román, a szerbia-montenegrói, a szlovák, a szlovén és a litván elnök vesz részt, (m, t) marokkói származású holland ál­lampolgár volt, akit áprilisban a bíróság felmentett a terrorizmus vádja alól. Azzouz állítólag auto­mata fegyvereket és robbanóanya­gokat vásárolt, hogy „feltételezhe­tően támadást hajtson végre má­sokkal együtt néhány politikus és egy kormányépület ellen” - közöl­te a holland ügyészség. Az őrizet­be vett 18 és 30 év közötti szemé­lyeket hétfőn állítják bíróság elé. Csütörtökön halálos fenyegetése­ket kapott két, az iszlámot bíráló parlamenti képviselő, (m, ú) Brit ügyvédet akar Szaddám családja London. Az egyik legismertebb brit sztárügyvédet kérte fel Szaddám Húszéin családja a volt iraki elnök védelmére a jövő héten kezdődő perben. A család Anthony Scrivenert, a Királynő Tanácsosa (QC) címet viselő jogi méltóságot, az angol-walesi ügyvédi kamara volt elnökét, számos nemzetközi kihatású per ügyvédjét kereste meg. Megállapodás még nem született. A baloldali kötődéséről ismert sztárügyvéd még tavaly azt írta a The Independent on Sunday című liberális lapban a készülő Szaddám-perről, hogy az eljárás „máris ígéretes színházi komédiává degenerálódotf’. A BBC értesülése sze­rint az ügyészek 800 oldalas vádanyagot állítottak össze a volt diktá­tor ellen; a vád központi elemét egyelőre 143, még 1982-ben végre­hajtott kivégzés képezi. (MTI) Körbezárták a kormány és a parlament épületét Razzia Hollandiában A Fidesz elnöke szerint előnyös Románia majdani csatlakozása az unióhoz Tőkés nem ért egyet Orbánnal MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Toledói zsinagóga az utolsó vacsora terméért? Vatikáni-izraeli alku Nagyvárad. Ha Magyarország benn van az EU-ban, akkor min­den magyarnak ott kell lennie, ez az út vezethet el a kettős állampol­gársághoz. Ezt Orbán Viktor, a Fi­desz elnöke mondta csütörtökön Nagyváradon. Orbán Tőkés László református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével folytatott megbeszélése­ket a püspöki palotában. Orbán hangsúlyozta: Románia EU-csat- lakozása nem Budapesten dől el, az alkalmasság kapcsán felmerült kételyekről Brüsszel fog dönteni. Románia csatlakozási szerződésé­nek ratifikálása előtt a magyar Or­szággyűlés nem tudta mélyreható­an tanulmányozni Románia alkal­masságát, mivel ez az október vé­gén és a jövő tavasszal nyilvános­ságra hozandó jelentésekből derül majd ki. Szerinte a romániai ma­gyaroknak mindenképpen jó hír a csatlakozás: emberi, gazdasági jo­gokat, anyagi és mozgási lehetősé­get kapnak általa. Tőkés László arra kérte a Fi­deszt, Romániát ne kirakatpoliti­kai szempontok szerint, hanem az uniós feltételek teljesítése alapján vegyék fel. Orbán ezzel teljes mér­tékben egyetértett. Tőkés jelezte, nem osztja teljesen Orbán optimiz­musát az uniós csatlakozásban rej­lő lehetőségekről. A püspök emlé­keztetett, az erdélyi magyar törté­nelmi egyházak is támogatják Ro­mánia integrációját, de azt akar­ják, hogy ezeket a szempontokat mindenképpen tartsák szem előtt. Tőkés szorgalmazta az erdélyi ma­gyarságon belüli párbeszéd megte­remtését, s ennek érdekében az Er­délyi Magyar Állandó Értekezlet létrehozását sürgette. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A maga nemében pél­dátlan alkut szellőztettek meg tegnap párizsi források. AXIL szá­zadban Toledóban épült zsinagó­gát kaphatja meg Izrael, ha koráb­bi ígéreteihez híven átadja a kato­likus egyháznak a Sion-hegyen ál­ló gótikus épületet, amelynek első emeletén található az utolsó va­csora terme (Coenaculum). E te­rem maradt csak meg a Mária „el- szenderülése” emlékére a keresz­tesek által emelt templomból. A keresztény hagyomány szerint Jé­zus Krisztus e teremben fogyasz­totta el az utolsó vacsorát aposto­laival, tanítványaival. A terem a középkorban a szomszédos feren­ces kolostor része lett, a törökök a XV. században mecsetté alakítot­ták át, majd az utóbbi évtizedek­ben zsidó vallási iskola működött itt. A legfontosabb szentföldi ró­mai katolikus kegyhelyek közül e terem az egyetlen, ahol a katoli­kusok nem gyakorolhatják hitéle­tüket. Párizsi források szerint a cserealku feltételeit jelenleg ta­nulmányozza az izraeli kormány, s elképzelhető, hogy Móse Kacav izraeli államfő novemberi vatiká­ni látogatása során köttetik meg a példátlan barter, a készülő állam­közi szerződésre építve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom