Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-08 / 233. szám, szombat

EGÉSZSÉG MINDENKINEK 26 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 8. AMIT TE ESZEL, ABBÓL TE LESZEL Egészséges étrend, kevesebb vesekő A vesekő kialakulása nagymérték­ben függ az étrendtől. Az orvostu­domány sokáig kalciumban sze­gény étrendet javasolt a vesekő- képződés megakadályozására, ma azonban már az ellenkezőjét ajánlják. A kalciumban és fitátokban gazdag étrend segít­ségével jelentősen csökkenthető a vesekőképződés kockázata. A kutatók 8 év alatt 1223 veseköves esetet elemeztek, és arra a követ­keztetésre jutottak, hogy a sok kalci­umot tartalmazó étrend csökkenti a vesekőképződés rizikóját. Az Archives of Internal Medicine című szaklapban közzétett kutatás sze­rint a vizsgálatba bevont, legtöbb kalciu­mot fogyasztó nőknél 27%-kal csökkent a vesekő kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik a legkevesebb kalciu­mot tartalmazó étrendet követték. A fitátokban bővelkedő étrendet követő hölgyeknél pedig a kockázat 37%-kal volt kisebb, mint azok­nál, akiknek tápláléka a legkevesebb fitátot tartalmazta. Új élelmiszer-adalékanyag és a koleszterin Az egyesült államokbeli Lin­coln városában Tim Carr (Neb- raskai Egyetem) olyan új élelmi­szer-adalékanyag kifejlesztésén dolgozik, amelynek alkalmazá­sával csökkenteni lehetne a vér koleszterinszintjét. Ehhez kétféle élelmiszert használ fel: meglepő módon nem mást, mint szójaba­bot és marhafaggyút. Olyan adalékanyagot akart előállítani, amely a különböző élelmiszerekhez adva könnyeb­ben alkalmazható, mint a piacon megtalálható más, hasonló se­gédanyagok. Ezért a sztearinsa- vat a szójababból származó szterolokkal keverte, amelyekről régóta tudjuk, hogy csökkentik a koleszterinszintet. Csillapítja a köhögést Az omega-3 zsírsavakban gazdag étrend csillapítja a kö­högést azoknál a gyerekek­nél, akik az asztma fokozott kockázatával néznek szem­be. Erről számolt be a Jour­nal of Allergy end Clinical Immunology (JACI) című szaklap. A kutatók nem biztosak benne, de valószínűnek tart­ják, hogy a hároméves kor tá­ján kialakuló köhögés össze­függ a légutak allergiás erede­tű gyulladásával, ezért az ét­rend módosításával, illetve meg­felelő táplálékkiegészítő alkal­mazásával visszaszoríthatok az asztmás tünetek. KÖNYVESPOLC Dr. Harald Hosch Egészség savtalanítással A Sav-bázis egyensúly visszanyerése és megtartása Egészség savtalanítással A sav-bázis egyensúly visszanyerése és megtartása A szerző 15 éve természetgyó­gyász, Hallenbergben (Hochsauer- land) egy terápiás centrumot vezet. Több népfőiskolán, valamint egy természetgyógyász iskolában is ta­nít. Könnyen érthetően tájékoztat a sav-bázis egyensúlyról, és bemutat­ja, hogy modem élet- és táplálko­zásmódunk miként zavarja meg ezt az egyensúlyt, és ez hogyan hat az emberi szervezetre. Azt is felvázolja, hogy dr. F. X. Mayr regenerációs kúrája hogyan állítja vissza a harmóniát. Aki nyílt postai levelezőlapra felragasztva beküldi szerkesztőségünk címére a bemutatott könyv borítólapját, ajándékba kapja a könyvet. Legkiemelkedőbb a baktériumölő hatása, amelyet a gyomor-bélrendszerben fejt ki A tej szerepe táplálkozásunkban Az emberi táplálékok kö­zül a tej az egyik legfonto­sabb. Csecsemőkorban pe­dig az anyatej az egyetlen olyan táplálék, amelyben minden, a fejlődéshez szükséges összetevő meg­található. ÁGOSTON HELGA A tej- és tejter­mékfogyasztás ma­napság elmarad a kívánatostól, amin célszerű lenne vál­toztatnunk, hiszen a benne lévő tápanyagok könnyen felszívódnak, ezáltal könnyen érté­kesíthetőek a szervezet számára, és mindemellett kalciumtartalmuk szerepet játszik a ma már egyre több embert érintő csontritkulás megelőzésében. Az élelmiszeripar fejlődésével ma már elsősorban feldolgozott tejet fogyasztunk a nyers tej he­lyett. Vannak olyan összetevők, amelyeket a feldolgozás során megváltoztatnak, pl. a zsírtartal­mat csökkentik 2,8, 1,5 vagy 0,5%-ra. Vannak azonban olyan összetevők is, amelyek mennyisé­gét a feldolgozás során növelni tudják, mint pl. vitaminokkal, ás­ványi anyagokkal (kalciummal) dúsítják a tejet vagy egyes tejter­mékeket. Mi található a tejben? Fehérje 100 g tejben 3,4 g fehérje van, amelynek kb. 80 %-a kazein. A tej­fehérjék jó emészthetősége elsősor­ban ennek köszönhető. A tejben jó minőségű, teljes értékű, azaz az összes nélkülözheteden aminosa- vat tartalmazó fehérje megtalálha­tó. A tejfehérjének számos előnyös élettani hatása van. Ezek közül leg­kiemelkedőbb a baktériumölő ha­tás a gyomor-bélrendszerben, a saj­toknak pedig fogszuvasodást gátió hatást tulajdonítanak. Kisgyermekek esetében leg­gyakrabban a tehéntej fehérjéivel szemben lép fel allergia. Mivel a csecsemők emésztőrendszere fej­letlenebb, mint a felnőtteké, egy­éves kor előtt nem ajánlott a te­héntej adása. A gyerekek kb. 60%- a 3 éves korára kinövi a tejallergi­át. Fontos tudni azonban, hogy tejfehérje-allergia esetén a ke­resztallergiák miatt érdemes az egyéb állatok tejét is kerülni. Szénhidrát A tej szénhidráttartalma 5,4 g/100g, amelynek nagy része tejcu­kor (laktóz). Egészséges emberek esetében, a tejcukor kedvező hatást gyakorol a gyomor- és bélrendszer­re. Szerepet játszik a bél mikroflórájának kialakításában, va­lamint segíti a kalcium felszívódá­sát. Ha a táplálék tartalmaz tejcuk­rot is, akkor a kalcium felszívódása 7%-kal jobb, mint nélküle lenne. Mind gyermekek, mind a felnőttek esetében a megfelelő bélflóra kiala­kításához laktózra van szükség. A vékonybélben a laktáz enzim hatá­sára a laktóz galaktózra és glükózra bomlik, amelyek a bélflóra táp­anyagellátását biztosítják. A tejsav- baktériumok segítik a vastagbélben a Bifidobaktérium elszaporodását, amely megakadályozza a fehérje­bontó, a rothasztó és a kórokozó baktériumok elszaporodását. A laktáz enzim csökkent műkö­dése vagy hiánya laktózintoleran- ciát okoz, ami ném azonos a tejfe­hérje allergiával. A laktózérzékeny- ség gyomor- és bélrendszeri tünete­ket okoz, ami gyakran a tej vagy tej­termék fogyasztása után rövid időn belül jelentkezik. Vannak betegek, akik a savanyított tejtermékek fo­gyasztását jól tolerálják, míg má­soknál ez is gondot okoz. Ä lak- tózmtoleranciában szenvedőknek érdemes csökkentett laktóztartal- mú vagy laktózmentes tejet, illetve tejtermékeket fogyasztani. Zsír A tej zsírtartalma változó, a ke­reskedelemben általában 2,8 és 1,5% zsírtartalmú tej kapható, de emellett megtalálhatóak a 3,5 és 0,5% zsírtartalmúak is. A zsírban oldódó vitaminok a tejzsírokhoz vannak kötve. A nagy mennyisé­gű, magas zsírtartalmú tej, illetve tejtermék fogyasztása túlsúlyhoz vezethet. A tejzsírok gyorsan fel­szívódnak, könnyen emészthető- ek. Képesek a gyomor nyálkahár­tyáját bevonni, ezáltal védőhatást kifejteni. A tejben a legtöbb vitamin meg­található, mennyiségük változó. A feldolgozás során alkalmazott hő­kezelés ellenére - a C-vitamin kivé­telével - a vitaminveszteség nem számottevő. A tejben jelentős mennyiségben fordulnak elő zsír­ban oldódó vitaminok, amelyek mennyisége a tej zsírtartalmával van összefüggésben. A magasabb zsírtartalmú tej több zsírban oldó­dó vitamint tartalmaz. Egyes vitaminok, mint pl. az A- vitamin, B12-vitamin mennyiségét befolyásolhatja a takarmányozás is. A tej D-vitamin-tartalma a lege­lőkön táplált tehenek tejében ma­gasabb. Ásványi anyagok 1 liter tej kb. 7 mg ásványi anya­got tartalmaz. Legjelentősebb a kalcium, amelynek egy része a ka­zeinhez kötődik. Ez élettani szem­pontból azért jelentős, mert a szer­vezet a kalciumot feltétjéhez kötve tudja legjobban hasznosítani. A kalcium felszívódását ezenkívül segíti még a D-vitamin és a tejcu­kor is, így a tej (illetve tejtermé­kek), az egyik legjobb élelmiszer a kalciumszükséglet fedezésére. A mikroelemek nagy része szerves kötésben fordul elő a tejben. A tej­zsírhoz kötött a mangán, réz, cink és vas kis része, míg a fehérjéhez (kezeinhez) kötve található a tej­ben lévő vas, cink, jód és réz na­gyobb része. A mikroelemek mennyisége összefügg mind a ta­karmányozással, évszakok válta­kozásával, mind a földrajzi elhe­lyezkedéssel (fluorjód). Bioaktív anyagok A tej rendszeres fogyasztása a bioaktív anyagok miatt is kedve­ző. A tejzsír bioaktív anyagai a daganatok megelőzésében ját­szanak fontos szerepet, a fehér­jéknek pedig immunrendszert .erősítő, baktériumellenes, daga­nat és trombózis kialakulása el­len védő hatása van. A tejcukor, azon kívül, hogy elősegíti a kalci­um felszívódását, a kedvező ha­tású prebiotikumok termelődé­sét is serkenti. Összegzés A tej- és tejtermékfogyasztás ál­talában elmarad a kívánatostól, pe­dig könnyen felszívódó tápanyago­kat (fehétje, zsír, vitamin, ásványi anyag) tartalmaznak. Az ásványi anyagok közül különösen fontos a tejnek kaldumtartalma, ezért min­den korcsoportban (csecsemők ki­vételével) ajánlott lenne a napi fo­gyasztása. Meg kell különböztetni a tejfe­hérje által kiváltott allergiát és a tejcukor-intoleranciát. Az utóbbi nem nevezhető allergiának, mivel a tejcukor-érzékenység egy emész­tőenzim hiányának a következté­ben alakul ki. A szerző dietetikus ORVOSI SZÓTÁR Melanin Sötét festékanyag (pigment), mely a bőr, a haj, a szőrzet és a szem szivárványhártyájának bar­na vagy fekete színét adja. Melanoma A melanoma malignum a bőr, a nyálkahártyák, a szemgolyó érhár­tyája és a lágy agyburok festéktar­talmú sejtjeiből (melanociták) kiin­duló igen agresszív, rosszindulatú daganat, mely a fiatal felnőttek gyakori daganatos betegsége. Leg­nagyobb kockázati tényezői a bő­rön már előzőleg meglévő festékes anyajegyek, valamint a túlzásba vitt napozás, azonban a mela- nómák többsége anyajegytől füg­getlenül keletkezik. A sikeres keze­lés és a kedvező kóijóslat egyedüli feltétele, az idejében történő felis­merés, mely a bőr rendszeres meg­figyelésével vagy gyanús bőrképle­tek megjelenése esetén mielőbbi próbakimetszéssel történhet. Méhkürt A méhből kétoldalt kiinduló, 12 cm hosszú, hullámos lefutású, üreges nyúlványok, más néven petevezetékek, melyek a szabad hasüregbe nyílnak a petefészkek közelében. Amikor egy érett pete­sejt kiszabadul valamelyik petefé­szekből, e két vezeték valamelyi­kébe kerül, hogy eljusson a méh- üregbe. Méhlepényszülés A szülés végén a méhlepény és a bent maradt magzatburokré­szek távozása a méh üregéből. Bi­zonyos körülmények között (vér­zés vagy letapadás esetén), a méhlepényt művileg, altatásban távolítják el. Előfordulhat, hogy szülés vagy vetélés után, a mag­zatburok vagy annak egy része a méhüregben marad. Ez az állapot azonnal orvosi beavatkozást igé­nyel. Méhnyálkahártya A méh üregét bélelő nyálkahár­tya, melybe terhesség esetén a megtermékenyített petesejt be­ágyazódik. Teherbeesés hiányá­ban, minden hónapban leválik. Méhszáj zárása Műtéti eljárás, melynek során vastagabb fém- vagy műanyag szállal körkörös varratot készíte­nek a külső méhszáj magasságá­ban, hogy megakadályozzák a magzat idő előtti világra jövetelét (vetélés). Méhszáj-elégtelenség A méhszáj belső záróizmának veleszületett vagy az élet későbbi szakaszában kialakult rendelle­nessége. Ez okozhatja az ismétlő­dő spontán vetéléseket. Méhvérzés Két egymást követő menstruá­ció között vagy a menopauza után észlelhető vérzés. Ez a tünet fel­tétlen orvosi vizsgálatot igényel, mivel rendszerint női nemi szervi betegséget (mióma, méhtestrák stb.) jelez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom