Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-08 / 233. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 8. RÖVIDEN Chirac és Blair temette a múltat Párizs. Jacques Chirac francia elnök és Tony Blair brit kormányfő igyekszik csökkenteni az Európa jövője kapcsán közöttük korábban kialakult nézeteltéréseket, hangsúlyozva: az unió harmonizálását, nem megosztását szolgáló erők kívánnak lenni. A két politikus tegnap Párizsban folytatott megbeszélést, amelynek tartalmáról közös sajtóértekezleten számoltak be. Blair hangoztatta, mindig is voltak véleménykülönbségek az unió 25 tagállama között, de fontos, hogy megoldást találjanak a közösséget a globalizáció részéről fenyegető kihívásokra. (MTI) Tízmillió dollár egy terroristáért Washington. Tízmillió dollárig terjedő jutalmat tűzött ki az amerikai külügyminisztérium annak, aki információval szolgál a három évvel ezelőtti indonéziai robbantás értelmi szerzőjéről. Ezt Sean McCormack külügyi szóvivő jelentette be néhány nappal a véres merénylet évfordulója előtt. A csak Dulmatinként azonosított első számú gyanúsított a feltételezések szerint magas rangú tagja az al-Kaidához kötődő Jemaah Islamiyah délkelet-ázsiai csoportnak, és azzal is gyanúsítható, hogy köze volt a múlt szombati báli merényletekhez. (MTI) Mégis módosít a Vatikán? Vatikánváros. A Vatikán a közeljövőben engedélyezni fogja olyan homoszexuális férfiak katolikus pappá szentelését, akik bizonyítani tudják, hogy a kinevezésük előtti három éven át nem tartottak fenn szexuális kapcsolatot. A Szentszék ügyeiben rendszerint jól értesült Corriera della Sera azt írta, a Vatikán egyik belső, szigorúan titkos, 16 oldalas dokumentumában ez áll: „a homoszexuális hajlamot mutató jelölteket nem fogadhatja be a papság, hacsak nem bizonyítják, hogy legalább három évig képesek szűziesek maradni”. Számos múltbéli vatikáni dokumentumban az áll, a melegek és a homoszexuális hajlamú férfiak nem szen- telhetők fel, független attól, hogy meg tudják-e tartani szüzességi fogadalmukat. (MTI) Tévedésből öltek rendőröket Kabul. Amerikai katonák megöltek négy afgán rendőrt, egyet pedig megsebesítettek, mert fegyveres szélsőségeseknek nézték őket. Az amerikai szóvivő tegnap sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt. Az incidens csütörtökön történt Hilmend tartományban. Az amerikaiak megláttak távolról egy gépkocsit, amely öt fegyverest szállított. Mivel olyan térségben történt az eset, ahol korábban többször is összecsaptak fegyveres radikálisokkal, s mivel a rendőrök nem viseltek egyenruhát, a katonák azt hitték, hogy támadásra készülő ellenséggel van dolguk, ezért tüzet nyitottak rájuk. (MTI) Holnap elnököt választanak a lengyelek - Donald Tuskot csak Lech Kaczynski tudja megszorítani - második forduló is lehetséges Egy populista apafigura és egy liberális úriember párbaja Kaczynski és Tusk. Az utolsó tévévitán sem kímélték egymást. (Reuters-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Mindössze két héttel a parlamenti választások után újra urnához járulnak a választópolgárok Lengyelországban: holnap rendezik az elnökválasztás első fordulóját. Annyi bizonyosnak látszik, hogy az egymással koalícióra lépni készülő két párt, a szeptember 25-i választásokon győztes jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) és a másodikként befutott konzervatív liberális Polgári Platform (PO) valamelyikének jelöltje foglalhatja el a köztársasági elnöki széket. A kérdés csak az, hogy ismét a PiS fut-e be győztesen, s jelöltje, Lech Kaczynski lesz az államfő, vagy a PO jelöltje, Donald Túsk végez az élen. A legfrissebb közvélemény-kutatások ez utóbbi forgató- könyvet jelzik előre. A legutóbbi felmérés szerint Disk a voksok 45 százalékára számíthat, Kaczynski 34 százalékon áll. Pedig a megelőző felmérések azt mutatták, az 56 éves Kaczynski négy százalékpontra lefaragta kezdeti 20 pontos hátrányát Tuskkal szemben. Varsó rendpárti főpolgármestere kampányával és választási jelszavával - Erős elnök, derék Lengyelország” - az erős apafigura képében tűnt föl. Első számú vetélytársát a gazdagok kimért szószólójaként állította be, s azzal riogatott, hogy Disk gazdasági és társadalmi kérdésekben liberális nézeteket vall. A PiS jelöltje az euroszkepticizmus felé kacsintgatásával is különbözött a határozottan Európa-párti Tusktól. Elemzők tehetséges populistaként írták le Kaczynskit, jellemzésüket a minap maga a jobboldali politikus erősítette meg azzal, hogy kiállt a halálbüntetés újbóli lengyelországi bevezetése mellett. A 48 éves Donald Disk - Alek- sander Kwasniewski leköszönő elnökhöz hasonlóan - eredetileg inkább az egymással ütköző különböző érdekek közötti közvetítő szerepét öltötte volna magára. Kaczynski támadásai azonban arra késztették, hogy a korteshadjáratra kiötlött eredeti jelmondatát - „Az elvek embere” - megváltoztassa. Azóta az „Engedjék, hogy büszkék lehessünk Lengyelországra” szlogennel kampányolt. Az egyaránt a Szolidaritás mozgalomból kinőtt PiS és PO jelöltjén kívül csak Andrzej Lepper önjelölt parasztvezér, az Önvédelem párt vezetője, és a szociáldemokrata párti Marek Borowski számíthat 10 százalék feletti eredményre. Nehéz megbecsülni ugyanakkor, hogy milyen hatásuk lehet a közelmúltbéli parlamenti választásoknak az elnökválasztások holnapi első fordulójára. Kaczynski és Disk csütörtök esti - utolsó - tévévitájukban is keményen egymásnak estek, csupán két dologban értettek egyet. Mindketten azt mondták, Varsónak a jövőben kategorikusabb és keményebb álláspontra kell helyezkednie Oroszországgal szemben. Ennek hiánya miatt bírálták a leköszönő államfőt. És a másik: egyöntetűen elvetették azt a lehetőséget, hogy Lengyelországban engedélyezzék a melegházasságokat. Kaczynskitől mindenki ezt vártak, de Disk nyilatkozata meglepetést keltett. (SITA, MTI) Állítólag isteni parancsra kerekedett fel és vetett véget a zsarnokságnak Irakban Mindkét oldalon vannak halálos áldozatok Az Úr szólt Bushhoz? London. George Bush palesztin politikusok előtt állítólag úgy nyilatkozott, hogy Isten parancsára vonult be Irakba. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Egy dokumentumműsor, amelyet hétfőn este fog teljes terjedelemben sugározni a BBC, többek között úgy idézte az amerikai elnököt, hogy a Mindenható megjelent neki, és így szólt: „George! Kerekedj fel, és vess véget a zsarnokságnak Irakban!” A Fehér Ház ezt cáfolta -jelentette tegnap a brit adó, amely előzetesen részleteket hozott nyilvánosságra a műsorból. A műsor szerint az istenfélő amerikai elnök egy palesztin delegációval találkozva kijelentette: a közel- keleti béke érdekében szintén isteni megbízásból fejt ki erőfeszítéseket. A találkozót a BBC szerint 2003-ban, négy hónappal az iraki háború kezdete után tartották. Az állítólagos Bush-kijelentések fő forrása az akkori palesztin külügyminiszter, Nabü Saat volt. Ó a következőket mondta a BBC-inteijúban: „Bush mindannyiunk előtt kijelentette: isteni megbízatásból cselekszem. Isten azt mondta nekem, George, indulj, és vedd föl a harcot a terroristákkal Afganisztánban.” Később Bush megkapta az isteni felhatalmazást az iraki rendszer megbuktatásához is. Saat szerint ekkor Bush a következőt mondta: „Most újra azt érzem, hogy Isten szól hozzám, indulj, add meg a palesztinoknak az államukat, add meg az izraelieknek a biztonságukat, és teremts békét a Közel-Keleten. Istenemre, ezt meg is cselekszem.” Scott McClellan, a Fehér Ház szóvivője a BBC-nek kijelentette, hogy Bush sohasem mondott ilyen képtelenségeket. A The Guardian című brit lap szerint nem sokkal azután, hogy Bush találkozott a palesztin küldöttséggel, a Háárec című izraeli napilap már megjelentetett egy jegyzőkönyvet az állítólagos Bush- kijelentésekről. Akkoriban a palesztinok erről nem voltak hajlandók nyilatkozni. A BBC azonban most rábírta Saatot arra, hogy nyüvánosan elismételje Bush kijelentéseit. NYPD^ BACKPACKS i AND OTHER ‘containers [SUBJECT TO I INSPECTION Terrortámadástól tartanak a New York-i metróban, ezért tegnap megemelték a riadószintet, majd a készültséget. Minden gyanús személy poggyászát átkutatják. (STTA/AP-felvétel) Emberi jogokat sért Nagy-Britannia azzal, hogy nem szavazhatnak az elítéltek London felülvizsgálja a jogszabályt ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Emberi jogot sért az a brit választási szabályozás, hogy a börtönbüntetésüket töltő elítéltek nem vehetnek részt a parlamenti és a helyhatósági választásokon - közölte meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi testület nagy tanácsa csütörtökön este megerősítette a bíróság korábbi döntését, miszerint a tényleges börtönbüntetésre ítéltekre vonatkozó „általános, automatikus és megkülönböztetés nélküli tilalom az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt egyik alapvető jog korlátozá- • sának minősül”. Ez a sérelem a brit kormánytól kapott tájékoztatás szerint mintegy 48 ezer foglyot érint az Egyesült Királyságban. A testület azt is megállapította, hogy az egyezmény némely más részes államában még rosszabb a helyzet, hiszen van, ahol Nagy-Britanniával ellentétben többek között a pénz- büntetésre változtatott börtön- büntetéssel sújtott állampolgárok is elveszítik választójogukat. Lord Falconer lordkancellár, az alkotmányos ügyek brit minisztere a bíróság határozatára reagálva kijelentette: felülvizsgálják a kifogásolt szabályozást, (m, r) Az al-Kaida iraki tervei ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Bagdad. A Pentagon kezébe jutott egy levél, amelyet az al-Kaida második embere, Ajman Az-Zavahúi küldött az al- Kaida iraki csoportja vezetőjének, az-Zarkávinak. A levél az amerikai csapatok Irakból történő kiűzésének, egy iszlám állam megteremtésének, a háború szomszédos államokra való kiteijesztésének tervét taglalja. Bryan Whitman, a Pentagon szóvivője nem árulta el, hogyan szerezték meg a levelet, csak annyit mondott, bizonyosak abban, hogy hiteles. „Azt is bizonyítja a levél tartalma, hogy a terrorszervezet tisztában van az Irakban jelenleg folyó harcok fontosságával. Nyolc hidat bombáztak az Eufrá- teszen az amerikai vezetésű nemzetközi erők Irak nyugati részén. Az amerikai katonaság szóvivőjének szavai szerint a gépek precíziós csapással részben leromboltak nyolc hidat abból a tizenkettőből, amely a folyamnak a szíriai-iraki határ és a Bagdadtól 100 küométemyire nyugatra fekvő Ramádi közötti szakaszán épült. A bombázás célja az volt, hogy „megakadályozzák külföldi harcosok, terroristák és felkelők” átjutását a folyó túlpartjára. Ugyancsak Nyugat-Irakban hat amerikai tengerészgyalogos életét oltotta ki két különböző robbantás. A tengerészgyalogosok a lázadók elleni hadműveletekben vettek részt. Az összecsapásokban az elmúlt két napban az amerikaiak legkevesebb 29 lázadóval végeztek. Huszonkét holttestet talált az iraki rendőrség az Iránnal szomszédos délkeleti országrészben, az áldozatokon, akiknek kezét megbilincselték, golyó ütötte sebek voltak. A tetemeket a Vászit tartománybeli Badra település közelében fedezték fel a fővárostól, Bagdadtól 110 kilométernyire délkeletre. A kivégzettek zöme bagdadi volt, s meg nem erősített értesülések szerint Irak szunnita muzulmán kisebbségéhez tartozott. Amint azt több hozzátartozó elmondta, szeretteiket három hónapja hurcolták el otthonról. A szunnita felkelők véres harcot vívnak az Irakban többséget alkotó síita muzulmánokkal. A brit egységek a dél-iraki Bászrában tegnapra virradóra a nemzetközi erők ellen végrehajtott támadásokkal gyanúsított, tucatnyi feltételezett lázadót vettek őrizetbe. Londonban a brit védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, az éjszakai razziákat válasznak szánták a brit erők elleni támadásokra, (m, ú) Csehszlovákiában szerezte hatalmas vagyonát Elkapta Koženýt az FBI ÚJ SZÓ-HÍR Prága. Viktor Koženýt, a cseh származású ír vállalkozót szerdán a Bahama-szigeteken őrizetbe vette az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI). Koženýt nagy összegű pénzmosással és az azerbajdzsáni állami vezetők lefizetésére tett kísérlettel vádolják. Kožený a ltilenc- venes évek második felében két amerikai állampolgár segítségével, törvényellenes módon megpróbálta megszerezni az azeri olajipar egy részét. Céljának megvalósítása érdekében nagy összegeket vett fel amerikai vállalkozóktól. Miután az ügylet nem sikerült, botrány lett belőle, az amerikai vállalkozók elveszítették pénzüket, ezért Koženýt és társait beperelték. Kožený korábbi, több százmillió dolláros vagyonát a csehszlovákiai vagyonjegyes (kuponos) privatizáció során szerezte, szintén nem éppen törvényes módon, ami miatt Prága nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene. A vállalkozó ezért az utóbbi években a Bahama-szigeteken élt, amelyeknek nincs kiadatási szerződése Csehországgal. Háttéranyagunk a 7. oldalon, (kokes) Viktor Kožený egy 1993-ban készült felvételen (ČTK)
