Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-06 / 231. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 6. RÖVIDEN EU-segély a palesztinoknak Brüsszel. A palesztinoknak szánt segély megkétszerezését helyezte kilátásba tegnap az EU külügyi biztosa arra az esetre, ha a palesztinok megfe­lelő lépéseket tesznek a béke­terv megvalósítása felé. Ha ez teljesül, akkor - mint Benita Ferrero-Waldner fogalmazott - az EB fölkéri az Európai Ta­nácsot, „bocsásson rendelke­zésre jelentős pótlólagos kö­zösségi pénzeszközöket”. Idén az unió 280 millió euróval tá­mogatja a Palesztin Hatóság kezelésébe tartozó infrastruk­túra fejlesztését. (MTI) Blair és Putyin. vészbunkerben London. A brit kormány vészhelyzetekre szolgáló bun­kerében tárgyalt tegnap a brit miniszterelnökkel az orosz ál­lamfő, aki az első külföldi ve­zetőként tekinthette meg a tit­kos létesítményt. Vlagyimir Putyin, aki előző nap a fél­évente esedékes EU-orosz csúcson vett részt, tegnap több mint két órán át tárgyalt Tony Blairrel, elsősorban a terrorizmus elleni közös fel­lépésről. Erről érdemi részle­tek nem kerültek nyilvános­ságra. A megbeszélések egy részét a brit kormány által vészhelyzetben használt, COBRA (Cabinet Office Brie­fing Room A) nevű bombabiz­tos föld alatti bunkerben tar­tották. A belső nemzetbizton­sági kabinet ide vonult vissza például a Londonban végre­hajtott július 7-ei öngyükos merényletsorozat után. A gesztus, hogy Putyint ebbe a titkos létesítménybe meghív­ták, önmagában is példátlan, még George Bush amerikai elnök sem járt ott. (MTI) London főleg Moszkva má­ig meglévő afganisztáni kapcsolatait kívánja kiak­názni a terrorellenes felde­rítésben (Reuters) Hadüzenet Kostunicának Belgrád. Hadat üzen a szerb kormánynak Borisz Ta­dics államfő, aki lesújtó véle­ménnyel van Szerbia jelené­ről, és úgy látja, manapság az országot ugyanazok a prob­lémák sújtják, mint az öt éve megdöntött milosevicsi ura­lom idején. Tadics a Politiká­ban megjelent cikkében ha­dat üzen a szerb kormány­nak, és azt állítja, ma keve­sen vannak olyanok Szerbiá­ban, akiknek elégedettségre lenne okuk. Szerinte a Kostu- nica-kormánynak nincs vilá­gos elképzelése a problémák megoldásáról, inkább azzal van elfoglalva, hogy meg­győzze a népet: nem is olyan borús a helyzet, mint ami­lyennek tűnik. (MTI) Egyre több afrikai bevándorló rohamozza meg a két, marokkói területen lévő enklávét Szögesdrótból építik a spanyol falat Európai Unió-Irán Oroszország közvetíthetne Moszkva. A Nemzetközi Atom­energia-ügynökség (NAÜ) főigaz­gatója tegnap Moszkvában bizako­dóan szólt arról, hogy Irán és az EU képviselői a következő hónapok­ban felújítják nukleáris tárgyalása­ikat. Mohamed el-Baradei szerint egy harmadik félnek kellene belép­nie, amely javaslataival lehetővé tenné Iránnak és az EU-nak, hogy presztízsveszteség nélkül engedje­nek eddigi álláspontjukból. Ez akár Oroszország is lehet - mondta a Kezdeményezés a Nukleáris Fenye­getettség Csökkentéséért (NTI) ne­vű amerikai lobbiszervezet konfe­renciáján. Irán kedden közölte: nem hajlandó újrakezdeni a tár­gyalásokat az európaiakkal nukle­áris programjáról, ha azok előfelté­telül szabják, hogy felfüggessze urándúsításhoz kapcsolódó összes tevékenységét. Erre hétfőn szólí­tották fel Teheránt az EU külügy­miniszterei, bár egyúttal megerősí­tették tárgyalási óhajukat. Az euró­paiak az amerikaiakhoz hasonlóan azzal gyanúsítják Iránt, hogy titkos atomfegyverprogrammal foglalko­zik. Az USA amiatt is aggódik, hogy Irán atomfegyver előállításá­ra aknázhatja ki Oroszországgal való együttműködését a busehri atomerőmű építésében. El-Baradei szerint Oroszország a világközös­séggel egyező célokat követ. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Melilla. Újabb rohamot indítot­tak afrikai bevándorlók tegnapra virradóra Melilla marokkói spanyol enklávé ellen. A mintegy négyszáz bevándorló két csoportban próbált bejutni a spanyol területre olyan ré­szen, ahol a kettős határvédő kerí­tést még nem magasították meg a korábbi három méterről hat méter­re. Végül körülbelül negyven sze­mélynek sikerült a behatolás, és el­jutottak a helyi rendőrkapitányság­ra is. A tumultusban egy spanyol csendőr megsebesült. A csendőrök gumüövedékekkel próbálták szét­oszlatni a tömeget. A fal közelében tűz ütött ki, de a helyszínre siető tűzoltók gyorsan elfojtották a lán­gokat. Közben a marokkói hatósá­gok bejelentették, hogy 134 fekete­afrikai bevándorlót vettek őrizetbe. Hasonló hatósági intézkedés volt a hétfői Melilla elleni roham után, ak­kor 194 személyt vettek őrizetbe. Az elmúlt hetekben egyre szaporod­nak Melilla és a másik marokkói spanyol beszögelés, Ceuta elleni ro­hamok. A múlt héten mindkét enk­lávét célba vették az emigránsok és az összecsapásokban, illetve balese­tekben öt afrikai életét vesztette. Mint a példa mutatja, falat és dróthálót nemcsak Izrael épít biz­tonsága megerősítésére, hanem Európa is. Önvédelemből, a nemkí­vánatos bevándorlók feltartóztatá­sára. A már hat méter magas, dupla- s a közeljövőben már háromsoros- fémkerítést a spanyolok húzták fel a Gibraltári-szorossal szemben, Afrika legészakibb pontján, a Ma­rokkóba beilleszkedő két történel­mi spanyol felségterület, Ceuta és Melilla határán. Melilla 1496 óta, Ceuta pedig 1580 óta a spanyolo­ké. Mindazonáltal Marokkó magá­énak igényli a két várost, mire Madrid azzal válaszolhat: lám ott van Gibraltár, amely a brit koronát díszíti, s amelyet maga is szeretne visszakapni. A marokkói igény miatt nem is volt igazán jó a viszony Rabat és a korábbi Aznar-féle spanyol néppár­ti kormány között. A hűvösen tar­tott kapcsolatok nem segítették a Marokkó felől érkező afrikai be­vándorlók ügyének kezelését, pe­dig a küencvenes években évente még csak 1-2 ezer menekült érke­zett. Sokan Ceuta és Melilla érinté­sével, mások lélekvesztőkön. Hiába nagyobb most az egyetértés a spa­nyol szocialista kormány és a ma­rokkói vezetés között, az illegális bevándorlási hullámot nemigen si­kerül csillapítani. Az utóbbi hetek­ben szaporodó erőszakos betörések a két spanyol enklávéra - amelyek az EU területének számítanak -, az egyik aggodalomra okot adó jel. Másrészt szinte nem múlik el olyan Hamarosan már háromsoros lesz a drótkerítés (Reuters-felvétel) hét, hogy a spanyol sajtó ne közöl­ne drámai fotókat és beszámolókat menekülőkkel teli bárkák és hajók érkezéséről, katasztrófáiról a spa­nyol partok közelében. A halottak között rendre asszonyok és kisgye­rekek is vannak. Marokkó szeretné elkerülni, hogy a délebbi afrikai or­szágokból érkező nincstelenek me­nekülttáborává váljék. (Miként Lí­bia sem lelkesedik az Európa felé tartó afrikai menekültekért, nem is bánik velük kesztyűs kézzel.) Az il­legális folyamat'feltartóztatásában közös Marokkó, Spanyolország és Európa érdeke. Nem véletlenül van egyetértés Madrid és Rabat között, hogy nagyobb figyelmet és anyagi eszközöket kémek a probléma megoldására az EU-tól. (m, n) Célja a Magyarországgal való kapcsolattartás zavartalanságának biztosítása Lech Kaczynski visszaállítaná a halálbüntetést Januártól nemzeti vízum Budapest. Magyarország 2006. január 1-jétől beve­zeti a nemzeti vízumot. A külügyi tárca erről szerdán jegyzéket adott át az érin­tett Ukrajna, Szerbia-Mon- tenegró, Románia és Hor­vátország budapesti nagy­követének. MTI-JELENTÉS A speciális tartózkodási vízum többszöri beutazásra jogosít, és három hónapnál hosszabb tartóz­kodást tesz lehetővé azok számá­ra, akik a magyar nyelv gyakorlása, a kulturális nemzeti identitás megőr­zése, állami felsőfokú ok­tatáson kívül eső tanulmá­nyok folytatása, valamint családi kapcsolatok ápolá­sa céljából kívánnak Ma­gyarországon tartózkodni - közöl­te Fekszi Márta külügyi államtit­kár. A díjmentesen kérelmezhető nemzeti vízumot valamennyi uk­rán, szerb és montenegrói, román és horvát állampolgár igényelheti, összesen kilenc magyar külképvi­seleten: Kolozsvárott, Bukarest­ben, Szabadkán, Belgrádban, Zág­rábban, Eszéken, Kijevben, Ung- váron és Beregszászon. A nemzeti vízum igénylésekor továbbra is meg kell felelni a kétoldalú megál­lapodásokon alapuló általános ví­zumkiadási feltételeknek, emel­lett igazolni kell a magyarországi tartózkodás anyagi, lakhatási kö­rülményeit. „Nemzeti vízumot az fog kapni, akinél ez indokolt, és megfelelő okmányokkal rendelke­zik” - fogalmazott az államtitkár. Gémesi Ferenc helyettes kül­ügyi államtitkár hozzátette, a nemzeti vízum bevezetése azok számára kiemelten fontos, akik­nek az utazási szabadságot, a Ma­gyarországgal való kapcsolattar­tás zavartalanságát biztosítja. Bár egy hosszabb tartózkodást le­hetővé tevő, ezért nemzeti hatás­körbe tartozó vízumról van szó, a külügyminisztérium mégis tájé­koztatást adott bevezetéséről az EU-nak. „Szerettük volna elkerül­ni a félreértéseket a jövőben, hi­szen Magyarország 2007-ben csatlakozni kíván a schengeni rendszerhez.” Mint elhangzott, a külügyi tárca további szakkonzulokat küld ki az érintett külképviseletekre, és a technikai állományt is megerősíti. Az EU egyik főigazgató-helyettese október 26-án Budapesten egyez­tet a kérdésről az ületékes belügyi helyettes államtitkárral. Fekszi Márta tájékoztatása szerint Brüsz- szelben egyértelművé vált, hogy a magyar nemzeti vízum bevezetése összhangban van az unió vízum- politikájával. Az államtitkár emlé­keztetett arra, a nemzeti vízumot azt követően vezetik be, hogy az Országgyűlés korábban elfogadta az idegenrendészeti törvény mó­dosítását. A nemzeti vízum birtokában tu­lajdonosaik a bevándorlási és ál­lampolgársági hivatal regionális igazgatóságain hosszabb időre szóló tartózkodási engedélyt kap­nak további kérelem benyújtása nélkül, amely Magyarország teljes jogú schengeni tagsága után lehe­tővé teszi az engedély birtokosai­nak a továbbutazást a schengeni térség többi országába. Az új ví­zumtípus nem érinti az eddig is ki­adott vízumok fajtáit, tehát nem jogosít például munkavállalásra vagy jövedelemszerzésre. Lehetővé teszi majd a továbbutazást a többi schengeni országba. Máris visszavonták a rendeletet, amely csak három napig volt érvényben Könnyítik a románok a határátlépést ÖSSZEFOGLALÓ Bukajest/Budapest. Véget ért a határmizéria az erdélyi magya­rok számára azután, hogy Romá­nia és Magyarország határrendé­szeti parancsnokai együttműkö­dési megállapodást írtak alá. E szerint a két ország állampolgára­inak az útlevélen kívül semmilyen dokumentumra nem lesz szüksé­gük ahhoz, hogy a másik ország­ba utazzanak, akárcsak bevásárlás céljából is. A megállapodás létre­jöttét Calin Popescu Tariceanu kormányfő jelentette be. Rámuta­tott: annak érdekében, hogy a sze­mélyek szabad mozgását ne korlá­tozzák, a román határőrök csakis a Schengen-térség államaiba uta­zóktól kérik az utazás célját igazo­ló dokumentumokat. így Nagy- Britannia és Írország mellett az unióhoz 2004-ben csatlakozott tíz országba utazóknak sem kell meg­hívólevelet vagy szállodai szoba­foglalási igazolást bemutatniuk a határon. Markó Béla kormányfő­helyettes azt hangsúlyozta: a meg­állapodás azután jött létre, hogy a magyar és a román belügyminisz­ter telefonon megegyezett az ál­datlan állapot mielőbbi megszün­tetéséről, vagyis a csak október el­sején életbe lépett új rendelet visz- szavonásáról. (n) Brüsszel a fejét csóválja MTT-ÖSSZEFOGLALÓ Varsó/Brüsszel. Az egyik esé­lyesnek ítélt lengyel elnökjelölt teg­nap kijelentette, államfőként kész lenne aláírni égy olyan törvényt, amely visszaállítaná a halálbünte­tést. „Ha a parlament elfogadna egy ilyen törvényt, és megszaba­dulnánk azoktól a nemzetközi kö­telezettségeinktől, amelyek tiltják a halálbüntetés alkalmazását, aláír­nám a törvényt” - mondta Lech Kaczynski varsói polgármester, a Jog és Igazságosság (PiS) párt je­löltje. Már korábban is többször ál­lást foglalt a halálbüntetés mellett, de még sohasem mondta ki, hogy a gyakorlatban is törekedne annak visszaállítására. Egyébként az Eu­rópa Tanács és az Európai Unió tilt­ja tagállamainak a halálbüntetés alkalmazását. Kaczynski nem fej­tette ki, hogyan szabadulna meg Lengyelország üyetén nemzetközi kötelezettségeitől. Konzervatív pártja, a PiS az EU-tagság feltétlen hívének vallja magát. Helytelenítő reagálásokat váltott ki uniós berkekben egy másik nyi­latkozat is. Kazimierz Mardnkie- wicz, a PiS kormányfőjelöltje a hé­ten természetellenesnek nevezte a homoszexualitást. „Európa alapja a megkülönböztetésmentesség” mondta az EB szóvivője arra a kér­désre, a testület hogyan értékeli a fi­zikatanárból lett politikus kijelenté­sét. A miniszterelnök-jelölt a News­week lengyelországi kiadásának úgy fogalmazott, „a homoszexuali­tás természetellenes. A család ter­mészetes, s az államnak őrködnie kell a család felett”. Előzőleg a vá­lasztási kampányban Jaroslaw Ka­czynski, a PiS vezére azt javasolta, hogy a melegeket oltsák el a gyer­mekek tanításától. Az Európa Tanács előtt a vajdasági kérdés Mások is támogatták MTI-HÍR Strasbourg. Magyar kezdemé­nyezésre harmincnál is több képvi­selő határozati javaslatot nyújtott be tegnap az Európa Tanácshoz (ET) a vajdasági nemzeti kisebbsé­gek aggasztó helyzete fniatt, az em­beri jogok megsértésének kivizsgá­lását, valamint nemzetközi jelen­téstevők Vajdaságba küldését kérve a testülettől. Jelentős siker, hogy az ET mostani strasbourgi parlamenti ülésszakán az aláírók köre nem csak a magyarokra korlátozódott, így például a javaslatot hivatalosan Luc Van den Brande, konzervatív erőket tömörítő Európai Néppárt parlamenti közgyűlési frakcióveze­tője nyújtotta be. Ő jelezte, maga is támogatná az ET újabb vajdasági szerepvállalását. Aláírta a javasla­tot a két másik nagy képviselőcso­port, a szocialisták és a liberálisok frakcióvezetője is. Új emberi jogi biztost választott tegnap az ET, miután a tisztség ed­digi betöltőjének, Alvaro Gü-Rob- les spanyol politikusnak a jövő év elején lejár a mandátuma. Az em­berijogok betartásával, a demokra­tikus szervezetek működésével fog­lalkozó ET egyik legfontosabb posztjára a svéd Thomas Hammar- berg került. Thomas Hammarberg (Reuters)

Next

/
Oldalképek
Tartalom