Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-30 / 226. szám, péntek

GONDOLAT 2005. szeptember 30., péntek 5. évfolyam 20. szám Ki dönti el, hogy ki az író és ki a dilettáns? Hogyan kaphat állami támogatást az a könyv, amelyről nem íródik kritika, vagy ha mégis, akkor csak negatív? Az irodalom árnyas szigete és ligete: Szigliget N. Tóth Anikó olvas fel Sándor Iván, Czifrik Balázs, Szántó T. Gábor és Péterfy Gergely társaságában Egy-egy irodalmi tábor színvonala legfőképpen a meghívott előadóktól és felolvasóktól, kisebb, de nem elhanyagolható mér­tékben pedig az irodalmi táborban, annak háttérbe­szélgetéseiben részt vevő hallgatóságtól függ. A Jó­zsef Attila Kör szigligeti iro­dalmi táborai mindkét ka­tegóriában a legszínvonala­sabbak közé tartoznak. NÉMETH ZOLTÁN Az idei szigligeti írótáborra au­gusztus utolsó hetében került sor, és az első beszélgetés rögtön a 2005-ös év eddigi legnagyobb könyvsikerét célozta meg, Spiró Györgynek a Magvetőnél megje­lent Fogság című regényét. A Fog­ság a Krisztus utáni első században játszódik, a Jézus keresztre feszíté­se körüli években. Főszereplője egy római zsidó fiú, az élheteden könyvmoly Úri (azaz Uriel, hivata­los nevén Gaius Theodoras), aki egy nem várt utazás során válik fér­fivá. Eljutunk vele a Krisztus ke­reszthalála idejének Jeruzsálemé­be, a Jeruzsálem környéki ősi zsidó falvakba, a kozmopolita nagyvá­rosba, Alexandriába, majd vissza­térünk a kegyeden és korrupt Ró­mába. Spiró úgy vezeti végig olva­sóját kultúrákon, városokon, civili­zációkon, nemzed sajátosságokon, vallásokon és emberi magatartás­mintákon, hogy minden esemény, indíték és cselekedet saját bonyo­lult természetére mutat rá - a lét a maga természetes összetettségé­ben jelenik meg. Az Angyalosi Gergely, Darabos Enikő, Hites Sándor, Márton László és Vári György között zajló eszme­csere magasra tette a mércét: vita alakult ki a Fogság démonikusjel- legéről, Úri vakságának mélyebb értelméről, az istentelen, irányítás nélküli történelemszemlélet meg­írásának esélyeiről. A beszélgetésre megérkezett a szerző, Spiró György is, aki egyik korábbi interjújában bevallotta, olyan könyvet akart ír­ni, amely alatt „beszakad az asz­tal”, s hogy ennek érdekében olva­sóbarát stílust választott, hogy az egyszerű olvasó is élvezni tudja a regényt. Néhány kritikus egyene­sen a posztmodem korszak végéről beszél Spiró könyve kapcsán - ha az Új Szó olvasóit mélyebben is ér­deklik a Spiró-könyv olvasatai, ak­kor az interneten érdemes benéz­nie a www.fogsag.hu weblapra. Az est az erdélyi irodalmi lapok bemutatkozásával, illetve erdélyi szerzők felolvasásával folytatódott. Az aradi Irodalmi Jelent többek kö­zött Böszörményi Zoltán, Kuko- relly Endre, A- Nagy Küometriket (Kolozsvár) mások mellett Kará­csonyi Zsolt, a Q Hét című maros­vásárhelyi lapot Székely Csaba képviselte. A beszélgetés alaphan­gulatát Kukorelly Endre határozta meg, aki elmondta, 1989 után azt remélte, elmúlik végre az egész „határon túli irodalmazás”, és min­den magyar alkotó egyenlő mó­don, bélyeg nélkül, csak írásainak értékei alapján vesz majd részt a magyar irodalom egészében. Csa­lódnia kellett, hiszen, mint mond­ta, „kőkemény érdekek fűződnek” ahhoz, hogy egyesek továbbra is fenntartsák a szeparált határon túli irodalmak rendszerét, hiszen abból élnek, abban még számítanak vala­kinek. Szavai szerint ő maga azért vállalta el az aradi Irodalmi Jelen szerkesztését, hogy ennek lebontá­sában segédkezzen. Másnap délelőtt Álom, pszicho­lógia, kultúrtörténet címmel Jam- nik Judit, Sághy Marianne, Sághy Lajos és Szombati Ágnes előadásai­ra került sor, délután Erdély Miklós Álommásolatok és Enyedi Ildikó Hipnózis című filmjét tekinthette meg a közönség, este pedig Álom, irodalom címmel, Péterfy Gergely moderálásával Czifrik Balázs, N. Tóth Anikó, Sándor Iván és Szántó T. Gábor olvasott fel és beszélgetett el a témáról. Az ipolysági N. Tóth Anikónak az idén a Kalligramnál megjelent Fényszüánkok című kötetéből hall­hattunk egy részletet. A Fényszüán­kok persze nemcsak az álom felől értelmezhető, hanem a gyermek­kor, a múlt és a falu felől is, vagyis összetett alkotásról van szó. Nem véletlen, hogy a regény budapesti bemutatóján Szolláth Dávid arról beszélt, hogy a Fényszüánkok úgy tudja megszólítani a falut, hogy közben nem a népies irodalom re­torikai megoldásait használja fel, Nagy Boglárka pedig az Élet és Iro­dalom hasábjain „emlékezetesen fontos könyvinek aposztrofálta N. Tóth Anikó kötetét. Legutóbb Rácz I. Péter foglalkozott a regénnyel az Új Szó meüékleteként megjelenő Könyvjelzőben. Az álomnap utolsó programja­ként a két délutáni filmről beszél­gettek esztéták, filmkriti­kusok, többek között Se­bők Zoltán, akinek Németh Gáborral közös beszélge­tőkönyve (A mérnek titok­zatos élete. Kaüigram, 2004) az egyik legjobb ma­gyar nyelvű bevezetés a kortárs művészet és kultúra megértésébe. Csütörtök délelőtt Irodalompo­litika címmel kerekasztal-beszél- getésre került sor „konkrétumok­ról és tervekről, a fiatal írók hely­zetéről, arról, hogy az irodalmi élet struktúrájában, támogatásá­ban, szabályozásában mit lenne jó megváltoztatni és hogyan”. A gyakran heves vitába átcsapó be­szélgetés arról győzött meg, hogy Magyarországon többé-kevésbé ugyanaz a helyzet, mint nálunk. Ki dönti el, hogy ki az író és ki a düet- táns? Hogyan kaphat állami támo­gatást az a könyv, amelyről egyet­len kritika sem íródik, vagy amely­ről csak negatívan nyüatkozik az irodalmi élet? Felvetődött, hogy be keü sorolni az írókat egy olyan rendszerbe, amely annak alapján áUna föl, hogy ki müyen nívós iro­dalmi folyóiratokban publikál, mi­lyen, színvonalas kiadóknál jelen­nek meg könyvei. Ezáltal lehetne kivédeni azt, hogy a gyatra színvo­nalú könyv ugyanolyan támoga­tást kapjon, mint az értékes, ame­lyet egyöntetű kritikai és olvasói elismerés övez. Az irodalmi szer­vezetek pedig ne annak alapján kapjanak támogatást, hogy mek­kora a taglétszámuk, hiszen akkor a taglétszám növelése lesz a leg­fontosabb feladatuk, hanem an­nak alapján, hogy kik, müyen kali­berű írók alkotják. A vitában részt vett Csapiár Vümos, Háy János, Keresztury Tibor, Sebők Marceü, Szirák Péter, moderátor: Meny­hért Anna. A délutáni kritikai szemináriu­mon Budai Katalin Gyerekkönyv- boom 2005 címmel Békés Pál, Kukoreüy Endre, Péterfy Gergely, Podmaniczky Szüárd, Schein Gá­bor, Wass Albert könyveiről tartott előadást. Az Új Szó olvasóinak ked­véért jegyzem meg, hogy Péterfy Gergely Misikönyv című mesés­könyve és Kukoreüy Endre Samu- nadrág című verseskötete is a Kalligramnál jelent meg. Bár olva­satomban Kukoreüy kötetének da­rabjai csak annyiban érintkeznek a gyermekversek kategóriájával, hogy a nonszenszben és naivitás­ban feüelhető gyermeki nyelvkeze­lést is felhasználják, elismerem, hogy gyerekversekként is értelmez­hetőek. Számomra azonban több ez a kötet: felszabadító hatású, mint Kukoreüy könyvei általában, magának az irodalmiságnak a hori­zontját tágítja nyelvben és iroda­lomszemléletben egyaránt. Az esti program első részeként Tiümann József beszélgetett Bor­bély Szüárddal, akiről nemcsak én tartom, hogy a legfontosabbak kö­zött van a helye, hanem a makói Túri Tímea is, aki a Szegedi Tudo­mányegyetem hetilapjában így ír a szigligeti táborban részt vevő költő­ről: „Aki olvasta Halotti pompa cí­mű legutóbbi könyvét, az nem tud rá a legnagyobb tisztelet és rajon­gás nélkül nézni. Borbély olyan nagy költő, hogy nagyon.” A Halot­ti pompa is a Kaüigram Kiadónál je­lent meg, tehát nem okozhat gon­dot a beszerzése. Az utolsó csütörtöki program Rácz I. Péter szerkesztésében a First Class címet viselő felolvasás volt. A résztvevők többek között Dragomán György (A fehér király című regényből - Magvető, 2005 - felolvasott részlet frenetikus hatá­sú volt), Farkas Weümann Éva, Gergely Edit (erdélyi költő, www.maganteralet.tk című hon­lapján Tőzsér Árpáddal készült be­szélgetés is olvasható), Győréi Zsolt-Schlachtovszky Csa­ba (elsöprő erejű drámapa­ródiákat író szerzőpáros), Harcos Bálint, Merena Ru­dolf, Szabó T. Anna. Péntek délelőtt A Street arttól a konceptuális mű­vészetig címmel fiatal képzőművé­szek mutatkoztak be (street art, utcadizájn, graffiti) akcióval, kiáüí- tással. A délutáni JAK-közgyűlésen új tagok felvételéről (és elutasításá­ról) döntöttek a JAK-tagok, ületve megválasztották a JAK Füzetek új szerkesztőit. Az eddigi szerkesztők, H. Nagy Péter és Rácz I. Péter he­lyét K. Kábái Lóránt és a füleki Mizser Attila foglalhatja el két évre. Este Kiss Noémi beszélgetett Beney Zsuzsannával, a József Attilával több tanulmányban is foglalkozó költőnővel, akiről azt is megtud­hatta' az érdeklődő közönség, hogy a Holmi kritikapályázatát a saját kötetéről út kritikával nyerte meg, de nehezményezi, hogy egyes ne­gatív állításait azóta sem cáfolta meg senki. A nap legnagyobb ér­deklődéssel kísért eseménye az a beszélgetés volt, amelyre 20 éves az Öriey-kör címmel került sor. Földényi F. László, Győré Balázs, Kukoreüy Endre, Németh Gábor, Rácz Péter beszélgettek a legendás Örley-körről, Ottlikról és Mészöly Miklósról. Szombaton Kulturális fordulat címmel került sor arra a vitára, amelyet Takáts József váltott ki a Jelenkorban a Kulcsár Szabó-iskola és a kultúrakutatás viszonyáról út cikkével. Sajnos Takáts József nem tudott eljönni a vitára, amely így inkább izgalmas kérdések felveté­sévé és megválaszolásává szeüdült Biczó Gábor, Fodor Péter, Kulcsár Szabó Ernő, Sári B. László és Parragh Szabolcs részvételével. Délután kritikai szemináriumokra került sor, Lapis József Nádasdy Ádám, Petres László Lövétei Lázár László, Szegő János Grecsó Kriszti­án, Vári Csaba Vida Gábor egy-egy kötetét mutatta be. A kritikai sze­mináriumok meüett egész héten át ún. párhuzamos szemináriumokat is látogathattak a résztvevők (befu­tott költők, írók adtak tanácsokat a fiataloknak): a költőit Mamo Já­nos, a prózait Hazai Attila, a forga­tókönyvíróit Németh Gábor, a mű­fordítóit Szijj Ferenc tartotta. Az utolsó nap a tábor fotósának kiállításával, koncerttel, ületve a hagyományosan titkos szigügeti naplók felolvasásával fejeződött be, amelyet a www.jozsefattüa- kor.hu oldalra kattintva bárki elol­vashat. K. Kábái Lóránt és Mizser Attila, a JAK Füzetek új szerkesztői Parragh Szabolcs, Biczó Gábor, Kulcsár Szabó Ernő, Fodor Péter és Sári B. László (A szerző felvételei) Már a posztmodern kor­szak végéről is beszélnek Spiró könyve kapcsán. Az írószervezetek ne a taglétszámuk alapján kapjanak támogatást...

Next

/
Oldalképek
Tartalom