Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-07 / 207. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 7. Kultúra 9 Jean-Paul Salomé filmje, az Arsene Lupin gyerekkorától kíséri nyomon a kalandor hős életét Történelem, kaland, romantika Egy látványos, kikapcsoló kosztümös kalandfilm, melynek középpontjában egy bűnöző áll, a legendás Arsene Lupin, a mestertol­vaj, mégis végig őérte izgu­lunk, hogy haja szála se görbüljön, és hogy az a kis karcolás az arcán, amelyet súlyos bunyókban szerzett, behegedjen - egyébként jól áll neki. TALLÓSI BÉLA A lopás kaland, a nő szenvedély számára Izgulunk érte, mert olyan helyes kiskölyök az elején, aki karatéval kevert kemény bokszedzéseket vesz az apjától, és úgy megviseli a példakép papa halála, hogy mi is vele könnyezünk a meggyilkolt holtest felett. S olyan szimpatikus­sá válik gyerekként, hogy felnőtt­ként se veszíti el rokonszenvünket. Pedig olyan mesterien kapcsolja le és cseni el az arisztokrata hölgyek nyakában csillogó-villogó óriásira méretezett nyakékeket, hogy az már egy mágusnak vagy illuzionis­tának is becsületére válna. Utolér- hetetlenül ügyes, mert tökéletesen elsajátította az apjától hallott leg­fontosabb cselt: vonjuk el az áldo­zatunk figyelmét, és használjuk ki a legmegfelelőbb pillanatot, amikor az nem önmagára figyel. Varázsos tekintetétől úgy áléinak az úri dá­mák, hogy észre se veszik: súlyos és értékes kincseik már Lupin zsebében lapul­nak. De hát ezt szeretjük tőle vagy benne. Mert nem egy most kreált, ismeretlen figura ő: Maurice Leblanc alkotta őt meg regényhősként. Korábban egy nagyon sikeres tévé­sorozat már készült belőle. E mostani, pazar kivitelű mozi­film - melyet Jean-Paul Salomé rendezett - gyerekkorától kíséri nyomon a kalandor hős életét. Cseperedő fiúcskaként végig kell néznie apja elfogatását, el kell vi­selnie annak halálát, majd miután magukra maradnak anyjával, an­nak meghurcoltatásában is osz­toznia kell. Aztán egy snittel elő­rehaladunk az időben, s hősünket a kaszinók világában, az arisztok­raták között ügyesen mozgó tár­sasági emberként látjuk viszont. És innen, a játéktermek világából indul kalandor élete, a lopások sorozata, de nem azért lop, mert anyagiakra van szüksége, hanem mert számára a gazdag dámák ki­fosztása kaland. (Hogy miből él nagyvilági életet, az viszont nem derül ki.) És van egy másik szen­vedélye is, természetesen a szeb­bik nem. Majdnem a vesztét okoz­zák: mert két nőt is szeret egy­szerre, s azok riválisokként küzd­ve érte, igencsak üldözik a bosz­szújukkal. Bár igazi átalakuló mű­vész, úgy vedli le a műbőrét, mint egy kígyó, s bújik egy másik álarc­ba, vagy ha a helyzet úgy kívánja, női ruhába. Egyvalamibe azon­ban nem megy bele: bár többször hajszálon függ az élete, soha, egyetlen alkalommal sem próbál meg életet kioltani. Jean-Paul Salomé e könnyed kalandkomédiába nagyon sokat belerakott: mítoszt, történelmet, romantikát, s a történelmi stílusba megpróbálta beleoltani a modern akciófümek elemeit. E formabon­tás eredményezi, hogy hintóval in­dulnak az elején a kalandok elébe, de a végén már automobillal róják a kilométereket. S a kezdetleges szúró- és lőfegyvereket is felvált­ják a modern robbanóeszközök, és jól működüt a pirotechnika is. Imázsjavítónak meg kitűnő a kék napszemüveg. A fűm akrobatikája is - a karate-boksz és egyéb ütés- vágástechnikákat ötvöző gyakor­latok - mintha a modern harcmű­(Képarchívum) vészetekkel mutatna rokonságot. S mindehhez Salomé annyi törté­nést markolt, hogy az ő Arsene Lupin-változatának tartalma el- mesélhetetlen. Fel-felvillannak események, de úgy a kezdettől a végig felelevenítheteden. Jó elin­dulni azzal a lassúsággal, azzal a várakozással, amelyet a kezdeti hömpölygő képsorok nyújtanak, aztán jó elmerülni abba a kaland­áradatba, amelyek láttán az ember csak kapkodja a fejét, mert újabb­nál újabb trükkökkel, ödetekkel képes előjönni Salomé. Ám a vé­gén már belefárad az ember. Várja, hogy itt, most tegyük ki pontot, egy frappáns befejezéssel szabadít­suk meg Arsene Lupinünket a megpróbáltatásaitól. Látványos, de - abszolút irrealitása miatt - fá­rasztó a megoldáshoz közelítő jele­net, amelyben egymással viaskodó hőseink a meredek sziklafalon csüngnek-lógnak. Itt nem kellett volna nyújtani. Akkor talán fris­sebben jöttünk volna ki a moziból. Salomé annyi történést markolt, hogy a film tar­talma elmesélhetetlen. A trió frontembere, a televíziós műsorokból is ismert Papp Szabolcs már jó néhány együttest megjárt Supernem: Tejfog PUHA JÓZSEF Supernem, a jövő ígérete - ezzel a címmel rövid ismertető volt ol­vasható 2002 nyarán az akkor még ismeretien zenekarról az egyik zenei weboldalon. A fiúk könnyed punk-rock zenéjükkel be­váltották a hozzájuk fűzött remé­nyeket, feltételezem, az írás szer­zője is elégedett volt a 2003 áprili­sában kiadott Hangosabban! című nagylemezzel. A legzseniálisabb felvétel, a K-k-kétszer az énekes beszédhibájának apropóján szüle­tett, „civüben” ugyanis dadog a srác. Hatalmas bravúrt hajtottak végre, mivel két különböző helyen megfelelni baromi nehéz, ám ne­kik sikerült olyan dalokat kompo­nálni, amelyeket a szakma is elis­merően fogadott, és a finnyás rá­diók is minden probléma nélkül műsorra tűztek. Azt hittem, tuda­tosan törekedtek az igényes, egy­ben rádióbarát zenére, a második albumot hallgatva azonban már nem vagyok biztos ebben, bár az is lehet, mertek nagyot váltani. Ha ez utóbbi, rosszul tették. Az énekes, Papp Szabolcs a Supernem előtt több együttesben is megfordult. A kezdeti próbálko­zások után az első fontos állomás az életében az érdekes nevű Dead Parson Company volt, amely Faith No More- és Red Hot Chüi Pep- pers-dalokat játszott, valamint né­hány, a két zenekar hatására író­dott saját szerzemény is szerepelt a repertoáron. Aztán jött az eleinte progresszív dzsessz-rock- ban, később funky-rockban utazó Fű alatt nevű együttes. Országos ismertségre az üstökös­ként felbukkanó - és hasonló se­bességgel eltűnő -, Újvári Péter ve­zette UP! basszusgitárosaként tett szert. A feloszlást követően a Fé­szek Klubban megismerkedett a szárnyát bontogató Roy és Ádám duóval, felkérték, zenéljen velük. Mivel dobos is kellett a kísérőzene­karba, így UP!-os zenésztársa, Mozsik Imre is velük tartott. Köz­ben Szabolcs - beszédhibája elle­nére - több televíziós műsorban is feltűnt: először a fix tv-n a Szabi­szörp című műsort vezette, amely­ben az élő zenét próbálta megsze­rettetni a nézőkkel a stílusok széles skáláján keresztül, majd következett a közszolgálati adón a Bravo TV, mostanában pedig a Coolon látha­tó Majka társaságában a Kontrá­ban. A zenélést illetően egy idő után úgy érezte, többre vágyik, ezért Imrével búcsút intett Roy- éknak, és Pulius Tiborral hármas­ban megalapították a Supernemet. A második, Tejfog címet viselő albumukon a punk vonal rovására a rockzene került előtérbe. Igénye­sebb, erősebb, egységesebb dalo­kat vonultat fel, mint az első, a szö­vegek frappánsabbak, a hangszeres játék pedig, képzett zenészek lé­vén, kifogástalan. A kislemezre is kimásolt Számolj rám című dal an­gol nyelvű változata, a Count Me Out zátja az albumot: merem re­mélni, csak azért tették fel, mert rö­vidnek találták a játékidőt, nélküle az anyag 36 perces volna. Van egy másik (remélhetőleg nem végze­tes) szépséghibája is a korongnak: Magyarországon az üyen rockda­loknak, sajnos, nem jut hely a rádi­ók kínálatában, és publicitás hiá­nyában alig-alig fogy. Ebből kifo­lyólag a trió hiába váltotta másod­jára is bizonyítékra az ígéretet, a végeredmény nem igazán jut el az emberekhez. Ha lesz harmadik, jó lenne visszatérni a rádióbarát da­lokhoz. A Supernemnek tudatosí­tania kell, hogy rádiós támogatás nélkül a csodás kezdés és az összes­ségében jó folytatás ellenére köny- nyen a süllyesztőben végezheti. RÖVIDEN Az élet egy csoda 1992, Bosznia. Luka, a Belgrádban élő szerb mérnök egyszer csak fogja operaénekes feleségét, Jadrankát és tehetséges focista fiát, MÜost, és leköltözteti a családot a semmi közepére, egy kis faluba. Az a terve, hogy egy olyan vasútvonalat épít, amely összeköti Szerbiát Horvátországgal, turistaparadicsommá változtatva így a vidéket. A történetet színesítik a faluban élő vérbő karakterek, akik bármikor készek a mulatozásra. Jadranka pedig, bár porallergiában szenved, bármikor kész operát énekelni. Szinte senki sem érzékeli a háború közeledtét. így amikor az mégis bekopog az ajtajukon, eluralkodik a káosz. Müost behívják a hadseregbe, és szinte azonnal túszul is esik, Jadranka pedig lelép egy magyar zenésszel. A katonák egy muszlint nőt hoznak Lukának, legyen ő a túsza, hogy kicserélhesse majd a fiá­ra. Rendezte: Emir Kusturica (Jugoszláv-francia) Julio Medem filmjei Julio Medem spanyol rende­ző. filmjeiből tartanak retro­spektív vetítéseket Szlovákia több városában, egyebek közt a pozsonyi Tatra moziban és a besztercebányai Urpín mozi­ban. A Tátrában szeptember 19- től 21-ig Az Északi-sarkkör sze­relmeséi, A szex és Lucia, a Te­henek, a Földön egy angyal és a Vörös mókus című mozgóképe­ket láthatják az érdeklődők. Besztercebányán a Vörös mó­kus kivételével ugyanezeket az alkotásokat mutatják be októ- PazVega A szex és Lucia című bér 3-án és 4-én. (tb) filmben A Sorstalanság DVD-változatáról Egy eddig nem közölt Kertész Imre-inteijút is tartalmaz a Sorsta­lanság című film tegnap megjelent DVD-változata. Az Inforg Stúdió 2002-ben, az irodalmi Nobel-díj átvétele előtt készítette a 30 perces interjút. A filmet a február 10-i bemutató óta 445 ezren látták. A holokausztot a főhős fiú, a 14 éves Köves Gyuri szemével láttató film DVD-csomagja - egy időben dobják piacra a videót is - tartalmazza a 135 perces moziváltozatot és egy plusz lemezt extrafilmekkel. A Sorstalanságot a nagy filmeknél megszokott, vüágszínvonalú dolby 5.1-es hangzással keverték fel a DVD-re; a filmet angol - és a magyar halláskárosultakra tekintettel - magyar felirattal látták el. (MTI) A remény bajnoka Ron Howard filmjében Russell Crowe játssza James J. Braddock amerikai bokszolót, akinek re­mekül alakult karrieije, s boldo­gan élt felesége és három egész­séges gyermeke körében. Ám a nagy gazdasági válsággal nagy­jából egy időben kezét törte egy balszerencsés meccsen, s pálya­futásának hirtelen vége szakadt. Egy napon azonban váratlan le­hetőséget kapott: beugorhatott valaki más helyett bokszolni, és, bár ki kellett volna kapnia, meg­nyerte a meccset. Rendezte: Ron Howard (Amerikai) Russell Crowe és Renée Zell weger, a film főszereplői Horrorfilm Christopher Lamberttel a főszerepben Egy vámpírlány szerelme MTI-HÍR Metamorfózis címmel amerikai­magyar horrorfilmet forgatnak Bu­dapesten Christopher Lambert és neves magyar színészek szereplésé­vel; a beharangozó sajtótájékozta­tón a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban a Hegylakó sztárja is jelen volt. A vámpírtörténetben egy nemesi leszármazottat alakító Lambert azt mondta, szereti a valóságtól elsza­kadó, fantasztikus témájú filmeket, amelyeket nézve álmodozni lehet. Az vonzotta a történetben, hogy a rejtélyes, természetfeletti képessé­gekkel bíró figura szerepe, amit magára ölt, egyszerre sötét és fé­nyes, ahogy a fekete és a fehér egy­aránt jelen van minden emberben. A Metamorfózis egy fiatal törté­nész fiú és egy csábítóan gyönyörű vámpírlány szerelmi történetén ke­resztül szól a természetfeletti kér­déséről. A vámpírlány szerepét a szépséges, romániai származású Irena Hoffmann alakítja. A film zenéjét Presser Gábor úja. Az öthetes forgatásból két és fél hét magyarországi helyszínekre esik. Magyarországon kívül Auszt­riában és Németországban vesznek fel jeleneteket - mondta el Hódi Je­nő, a film hollywoodi rendezője. A Los Angelesben élő alkotó - aki első filmjét forgatja Magyaror­szágon - elmondta: több amerikai film készítése után, mintegy gyö­kereit kutatva jött vissza Magya­rországra, hiszen jól tudja, ő Ame­rikában nem lehet például Woody Allennél Woody Állenebb. Meg szeremé mutatni amerikai szem­szögből azt az országot, ahonnan származik, ahová ez a történet hozta vissza. Szerinte Christopher Lambert szerepe a legfontosabb a filmben: egy olyan alakot jelem't meg, aki egyszerre vált ki csodála­tot és félelmet, akiért rajongani le­het, de veszélyes is. Hódi Jenő elárulta: következő filmjét is Magyarországon, Lam­bert közreműködésével forgatja, a Tóthék című drámát dolgozza fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom