Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-05 / 205. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 5. RÖVIDEN Szabó Ottó kiállításának megnyitója Pozsony. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában (Brámer-kú- ria) holnap délután 17 órakor nyitják meg Szabó Ottó grafikus- és festőművész Pathmosz szigetén című kiállítását. Megnyitóbeszédet Kubická Kucsera Klára művészettörténész mond. A kiállítás megtekinthető szeptember 30-ig, hétfő kivételével naponta 10-től 17 óráig. Musical a meisseni porcelánról Ismét zeneműre ihletett a híres meisseni porcelán: Fehér arany címmel musical készül róla. A darab ősbemutatóját 2006január közepére tervezik - közölték a szászországi tartományi játékszínek. A musical zenéjét Hans-Peter Preu szerezte, a librettó Jonathan Preu műve, a rendező Horst O. Kuprich. A hetvenes évek végén ugyanezzel a címmel már született egy rockszimfonikus mű. A belőle készült album mérföldkövet jelentett az akkori NDK-ban az úgynevezett art rockban. (MTI) Két múzeum egy rajza Közösen vett két holland múzeum egy korai Van Gogh-rajzot egy magángyűjtőtől. Hogy mennyiért, azt titok fedi. A Jacob Meyer lánya címet viselő rajz profilból ábrázolja az ülő, hosszú hajú fiatal hölgyet. Van Gogh 1880 szeptembere és 1881 áprilisa között Belgiumban tartózkodott és Hans Holbein rajzát másolta le, de ez mit sem von le az alkotás értékéből, sőt manapság ritkaságnak számít, ezért osztozik rajta a Van Gogh és a Kröller-Müller Múzeum. A korai rajzot először a világ leggazdagabb Van Gogh-gyűjteményét őrző és a holland művész nevét viselő múzeumban állítják ki, majd a másik tulajdonos, a Kröller-Müller Múzeum, amely 50 kilométerre van a fővárostól, október 10-e és 24-e között mutatja be. (MTI) Régészeti múzeum nyílt Detken Detk. A Kárpát-medence archeológiái emlékeit az őskőkortól a honfoglalás koráig bemutató állandó régészeti múzeum nyílt szombaton a Heves megyei Detken. A kollekció, amely egyebek között igen gazdag szkíta kori és kelta leletanyagot tartalmaz, a Mátrai Erőmű Rt. külszíni fejtését megelőző régészeti feltárás során, egy 30 hektáros területről került elő. Hasonló nagyságú egybefüggő terület egyszeri régészeti kutatása eddig még nem valósult meg Magyarországon. A Detk és Ludas község közelében található lelőhelyegyüttest a Heves Megyei Dobó István Vármúzeum régészei fedezték fel 1998-ban, majd a visontai lignitbánya déli terjeszkedését és a 3-as számú főútvonal áthelyezését megelőzően nyílt lehetőség a feltárásra, a múzeum és a társaság megállapodása alapján. A 2001- ben és 2002-ben végzett kutatómunka során egyebek között újkőkori, késő bronzkori, szkíta és kelta települések, gepida és honfoglaló magyar sírok bukkantak elő. A több száz tárgyat bemutató tárlat így mintegy ötezer év történetét öleli át. (MTI) A Sorstalanságot nevezi Magyarország az Oscar-díjra Újabb fesztiválszereplések MTI-HÍR A Sorstalanság képviseli Magyarországot a legjobb idegen nyelvű film kategóriában a jövő évi Oscar-díjért zajló versenyben. A bizottság döntésében a Magyar Filmművészek Szövetségét Gazdag Gyula, a Független Magyar Producerek Szövetségét Hutlassa Tamás, a Magyar Producerek Szövetségét Juhász István, a Magyar Operatőrök Társaságát (H.S.C.) Kende János, a Magyar Mozgókép Rendezők Céhét (MRC) pedig Surányi András képviselte. Az Egyesült Államok leghíresebb filmes megmérettetésére minden ország nevezhet évente egy-egy alkotást, amelyek közül a Los Ange- les-i Filmakadémia képviselői választják ki január végén az öt szerencsés jelöltet, akik a legjobb idegen nyelvű filmnek járó szobrocskáért kelhetnek versenyre. A jelöltek listáját jövő január 31-én hozzák nyilvánosságra, az Oscar-díjak ünnepélyes átadására március 5-én 78. alkalommal kerül sor a holly- wood-i Kodak Theatre-ben. A Sorstalanság külföldi premierje a Berlinálén volt, melyet számos fesztiválmeghívás és elismerés követett. A lagówi filmfesztivál fődíja után, legutóbb a koppenhágai fesztiválon nyert díjat, ahol Pados Gyula a legjobb operatőrnek járó Arany Hattyút kapta. Emellett a múlt hónapban a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége, a FIPRESCI az idei év tíz legjobb filmje közé választotta. A tízes listát a Szövetség ajánlásként továbbítja az európai filmdíjakról döntő berlini székhelyű Európai Filmakadémiának. A Sorstalanság a közeljövőben a torontói, a vancouveri, pusani, haifai és kijevi fesztiválokon is bemutatkozik. Az amerikai mozibajárók pedig ősztől ismerhetik meg Koltai Lajos filmjét. A Sorstalanság Köves Gyurija szerepében Nagy Marcell (Képarchívum) A Pozsonyi Zenei Ünnepségek programja érezhetően a bizonyítani vágyás jegyében állt össze Számos csemegét tartogat Schiff András is ott lesz a fesztiválvendégek között (Képarchívum ) Bár a hegyek-völgyek és a stadionok lelátói között még igazából el sem ült a nyári könnyűzenei fesztiválok zaja, a főváros kész arra, hogy megülje a zene újabb ünnepét. Az „egynyári sztárok” után a komolyzenéé lesz a pódium; szeptember 23-a és október 7-e között az egykor „szépzenének” is nevezett műfaj kiválóságai látogatnak el Pozsonyba. LŐRINCZ ADRIÁN A Pozsonyi Zenei Ünnepségek visszatérő közönsége hozzászokott már ahhoz, hogy a szervezők évről évre neves előadók meghívásával próbálnak a kedvében járni; ennek is köszönhető, hogy az előadássorozatot a szakmai kritika ma már a „csillagok fesztiválja” címen tartja számon. Persze nevezhetnénk akár sztároknak is a komolyzene Pozsonyba is szívesen látogató állócsillagait, ha a bulvármédia .jóvoltából” ez a kifejezés nem kapott volna negatív értelmezést. A londoni királyi filharmonikusok vagy Schiff András azonban külön kategóriába sorolandók, miképp a rendezvénysorozat más művészvendégei is. A Pozsonyi Zenei Ünnepségek hivatalos kezdetének napja szeptember 23-a, ám már ezt megelőzően felcsendülnek a Szlovák Filharmónia hangversenytermében Gaetano Donizetti Roberto Devereux operájának hangjai. Az esemény zenetörténeti jelentőséggel is bír, hiszen Szlovákiában első ízben viszik színpadra ezt a darabot a szeptember 14- i rendhagyó előadás keretében. A szervezők elmondták: a „sietség” oka az, hogy megfeleljenek a világszerte ismert operadíva, Edita Gruberová kérésének - és fellépési naplójának. A második világégés befejezésének hatvanadik évfordulóját idézi a rendezvénysorozat három koncertje; a cél nem a dicstelen történelmi események megidézé- se, hanem a zene azon különleges képességének kihasználása, hogy bizonyos üzenetek továbbítására a szónál lényegesen alkalmasabb. Szeptember 23-án Benjamin Britten Háborús rekviemje, az ezt követő napon Prokofiev Háború és béke szvitje, 25-én pedig Beethoven 3., Eroica című szimfóniája csendül fel - a felsorolt művek közös vonása, hogy mindegyikük születését a béke utáni vágyakozás inspirálta. A korábbi évfolyamok során nagy látogatottságnak örvendtek a szólóestek; idén a gyakran „fenomenális” jelzővel illetett magyar zongorista, Schiff András, a virtuóz játékával hírnevet szerzett hegedűművész, Vadim Repin és a Bach-darabok egyedi előadása révén ismertté vált németországi zongorista, Martin Stadt- feld lép színpadra (szeptember 24-én, 27-én, valamint október 6- án). Az Orosz Szimfonikus Zenekar koncertje mellett bizonyára nagy érdeklődés kíséri majd a Royal Philharmonic Orchestra London, azaz a királyi filharmonikusok előadását. A két zenekar meghívása nem csupán szervezési, hanem anyagi gondokat is felvet; a londoniak október 1-jére, tehát a zene világnapjára besorolt koncertje a rendezvény egyik fénypontjának számít (annál is inkább, mivel Pozsonyban évek óta nem koncertezett a szigetország egyetlen nagy zenekara sem). Az „angol vonalat” erősíti a 25-én színpadra lépő King’s Singers énekegyüttes is. Minthogy Franciaország minden egyes zenei ünnepség alkalmával elküldi hozzánk egy-egy „darabját”, idén a Breton Szimfonikus Zenekart, valamint Tzimon Barto zongoraművészt üdvözölhetjük Pozsonyban. Repertoárjukat Bizet és Saint-Saens műveiből állítják össze. A környező országok nagyzenekarait a Cseh Rádió Szimfonikus Zenekara, valamint a Varsói Filharmonikusok képviselik; előbbiek Bernstein és Rach- manyinov, utóbbiak Kilar, Chopin és Brahms műveit szólaltatják meg. Latin-Amerika, illetve a spanyol zenei örökség gyöngyszemeit csillantja meg a Mexico City Filharmonikus Zenekar, Enrique Barrios vezényletével. Minden előadó ismertetésére most nem térek ki; fontosnak tartom viszont megemlíteni, hogy - mivel a zene valódi ünnepéről van szó - idén is képviseltetik magukat a „könnyebb” műfajok. Szeptember 30-án a dzsesszé lesz az este - ekkor lép a nagyérdemű elé a Gustav Brom Big Band, valamint az USA-ból érkező Joan Faulkner énekesnő. A feltörekvő ifjú tehetségek számára mintegy „dobbantódeszkaként” szolgálhat a zenei ünnepség részét képező, New Talent címet viselő tehetségkutató verseny, melynek nyolc elődöntőse között szerepel a pozsonyi Dalibor Karvay is. A döntőre október 3-án kerül sor. Dióhéjban ennyi, a valóságban sokkal több - summázhatom elégedetten, hiszen a Pozsonyi Zenei Ünnepségek évről évre újabb színt - ám főképp hangokat - hoznak a főváros életébe; a negyedik „ikszen” túl is meg tudja lepni a Homo musicust, azaz a „zeneértő embert”. OTTHONUNK A NYELV Az intézménynévszerű megjelölések írásmódja MISAD KATALIN A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadása a 190. pontban elkülöníti az intézménynévszerű megjelöléseket az intézménynevektől. Eszerint a pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők stb. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben tehát a tulajdonnévi, illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk, az értelmezésre szolgáló, illetve az intézménytípust jelölő köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk; pl.: Lux mozi, Hét Törpe cukrászda. Más kiadványok - mint pl. A földrajzi nevek helyesírása c. kézikönyv - szerint azonban „a használó szándékától függően egyes ilyen alakulatok intézménynévként is írhatók: Kis Rabló Étterem, Pacsirta Csárda, Tátra Mozi”. Arról azonban már nem szól a szabálypont, mit értenek a szerzők a „használó szándékától függően” megfogalmazás alatt, s hogy miért csak „egyes ilyen alakulatok” esetében érvényes az ajánlás. A további magyarázatra szoruló szabálykifejtés eleve döntéshelyzetbe kényszeríti az írástudót, az alábbi sajtóbeli példák pedig azt mutatják, hogy az intézménynévszerű megjelölések írásképe a szlovákiai magyar írásgyakorlatban általában eltér az akadémiai helyesírásban foglaltaktól: mind az üzletek és vendéglátó-ipari egységek kiírásaiban, mind nyomtatásban nagy kezdőbetűs a tulajdonnév értelmezését elősegítő köznévi tag is, vagy legalább kettősséget mutat, lásd: Alex Cipőbolt, Iris Virágszalon, Gerbera virágbolt, Vámbéry Irodalmi Kávéház, Fortuna kávéház, Viktória Gyógyszertár, Balkán Fagyizó, Andrea Shop stb. A fentiek alapján joggal merül fel a helyesírás iránt érdeklődő olvasóban a kérdés: miért nem egységes legalább az intézménynévszerű megjelölések írásmódja? Miért eltérő például a mozik és a színházak írása, amikor hasonló a rendeltetésük? Sajátos ellentmondás, hogy a színházakat az intézmények közé sorolja a szabályzat, s ennek megfelelően - a kötőszó és a névelő (esetleg más viszonyszó) kivételével a színháznevek minden egyes különírt eleme nagy kezdőbetűs, pl.: Katona József Színház, Madách Színház, Thália Színház stb. A mozik viszont az akadémiai szabályozás szerint az intézménynévszerű megjelölések csoportjába tartoznak, ezért ezekben a megnevezésekben csupán a tulajdonnévi rész(ek) nagybetűs(ek), a típust jelölő elem már nem, pl: Művész mozi, Tátra mozi, Új Világ mozi. (A földrajzi nevek helyesírása, illetve az Osiris Kiadó Helyesírás c. kötete ugyanakkor lehetségesnek tartja a mozik nevének intézményszerű, azaz nagybetűs írásmódját, 1.: Tátra Mozi, Tabán Mozi). Hasonló ellentmondás észlelhető a szállodák, hotelek és panziók, valamint az egyszerűbb és olcsóbb fogadók, turistaházak írásának tekintetében. A szabályzat csak a szállodákat, hoteleket sorolja az intézménynevek közé, s ennek megfelelően javasolja nagybetűs írásmódjukat, pl: Erzsébet Szálloda, Fórum Hotel. Az egyéb szálláshelyek nevének írására sem az akadémiai szabályzat tanácsadó részében, sem szótári anyagában nem találunk utalást. (A többek között Fábián Pál által is lektorált Osiris-kötet viszont a szállodák, hotelek mellett a panziókat is intézménynévi formájúnak tartja, s csupa nagy kezdőbetűvel írja, 1.: Platán Panzió. A fogadókat és turistaszállókat ugyanakkor vegyes írásmódúnak tekinti, bár a példaanyagban csak intézménynévszerű írásmódjukat tünteti fel: Kismacska fogadó, Fenyőerdei turistaszálló.) Egy biztos: az egyedí- tés, a megkülönböztetés, a kiemelés igénye mellett a szabályok pontatlansága, túlságosan általános megfogalmazása - s ennek következtében félreértel- mezhetősége - is támogatja az intézménynévszerű megjelölések egyre vegyesebb írásmódját
