Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-05 / 205. szám, hétfő

UJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 5. Régió 3 A Zsidó Kultúra Európai Napja, hitközségek regionális találkozója Komáromban A cél a tabuk ledöntése A résztvevők egy csoportja a zsinagógában (Vas Gyula felvétele) Komárom. A szeptember első vasárnapján tartott Zsidó Kultúra Európai Nap­jának megünneplését idén a zsidó hitközségek és kö­zösségek első regionális ta­lálkozójával egészítette ki a komáromi megemlékezés szervezője, a helybéli hit­község. V. KRASZNICA MELITTA A délelőtt folyamán idegenveze­tő kíséretében tekinthették meg a látogatók a Menházban található zsinagógát, a Snitzer Ármin Mikro- múzeumot, vagy a Krausz Mór-ter­met. (Ezeket a termeket egyébként hetente két alkalommal, kedden és pénteken 10-től 12 óráig is meg­nyitják az érdeklődők előtt.) Pasz­ternák Tamás programszervező szerint fontos, hogy a nem zsidó polgárok is megismerkedjenek a zsidó kultúrával, hagyományokkal, és végre ne tabuként kezeljék a zsi­dóságot. A Jövőnk, ami összeköt... cím­mel rendezték meg a zsidó hitköz­ségek és közösségek első regionális találkozóját, amelyen magyaror­szági és a hazai közösségek képvi­selői vettek részt. „Célunk egymás jobb megismerése, és az, hogy kö­zösen próbáljunk gondolkodni kö­zösségi, vallási, kulturális kérdé­sekről - mondta Paszternák Tamás. - Sajnos, főleg az idősebbek és a középkorúak korosztálya képvisel­tette magát, pedig éppen az ifjúság megszóh'tása lenne az egyik legfon­tosabb feladat.” Az egyes hitközségek munkájá­nak hatékonyabbá tételét, a közös­ségszervezéshez szükséges szak­mai segítségnyújtást célozta a Mit is tehetünk? Elnevezésű bemutató is, amelyen tatai, budapesti és po­zsonyi zsidó alapítványok osztották meg tapasztalataikat a hallgató­sággal. Radnóti Zoltán lágymányo­si főrabbi a kóser konyháról tartott előadást, a Shalom Klub vendége pedig Benedek István Gábor író, a Remény című magyarországi lap főszerkesztője volt. Immár hagyo­mányosan a Zsidó Kultúra Európai Napján adják át a Kehila - Közössé­gért díjakat, amely kitüntetésben - a zsidó közösségi élet fejlesztése te­rén végzett sokéves munkájuk elis­meréseként - idén hárman része­sültek: Katarína Potoková, a nyit- rai, Lang Tamás, az érsekújvári, va­lamint Kornfeld Tibor, a dunaszer- dahelyi hitközség tagja. A nap végén a zenetanárokból álló váci Anavim Klezmer Band adott lenyűgöző koncertet a zsi­nagógában. EZ ITTA KÉRDÉS Hogyan tud készülni a gázáremelésre? Duba Ernő vegyész, Hontfü- zesgyarmat: Amikor nálunk 1996-ban be­vezették a gázt, volt módom ar­ra, hogy megtartsam a széntüze­lésű kazánt is. Persze, nem va­gyok Nostradamus, sőt, akkori­ban nagyon jó ára volt a gáznak, de - mivel faluhelyen általában mindig akad valami tüzelnivaló - úgy tűnt, még jól jöhet ez a ka­zán. Ha otthon vagyunk, fával tüzelünk, ha pedig valami miatt elmegyünk, beállítom a gázka­zánt. Ha nap közben a feleségem otthon van - mivel gondozza a nagymamát -, befűt fával, és a gyerekeket kellemes meleg vár­ja. Nagy összegeket tudunk így megtakarítani. Antalík Krisztina pedagógus, Kassa: Családi költségvetésünk eléggé szűkös, ráadásul a nagyfiam idén kezdi az egyetemet, ami komoly érvágást jelent. Nem fogadtam kitörő örömmel a gázáremelésről szóló híreket, mert ez azt jelenti, hogy ismét ki kell találnunk, mi­ről tudunk még lemondani. Hat évvel ezelőtt még négy sajtóter­méket fizettünk elő, ma már egyet sem engedhetünk meg ma­gunknak. A szakkönyveken kívül szinte egyáltalán nem vásárolunk könyvet, nem járunk étterembe, moziba. Már egy-egy minőségi kozmetikum is luxuscikknek szá­mít nálunk, és idén először a nya­ralásról is lemondtunk. Egyre pesszimistábban látom a jövőt, mivel a háromszobás lakótelepi lakás rezsiköltségei négy év alatt több mint ezer koronával emel­kedtek. Horváth Géza tanár, Zselíz: Az áremelés miatt nem igazán lehet spórolni. Bár családi ház­ban lakunk, és a szénkazánt is üzembe tudnám állítani, ez sem igazán érné meg, mert a jó minő­ségű szén is drága. Az egyik kol­légám kiszámolta: jövőre egész évre legalább 60 ezer koronát fi­zet majd a gázért, és a mi fűtési költségeink is legalább 30 száza­lékkal növekednek. Fával két ok­ból sem tüzelnék: egyrészt már a jó tüzelőfa sem olcsó, másrészt pedig környezetpusztításnak tar­tom ezt a módszert. Nálunk rész­ben az segít, hogy a lányomék a tetőtérben kialakított lakásban laknak, fűtési szezonban tehát ott is tartunk egy bizonyos állan­dó szobahőmérsékletet. Ez azt is jelenti, hogy az alsóbb szintekről nem szökik el a hő, nem az üres, hideg padlást fűtjük. Noha a ház­ban nem automatizált a hőmér­séklet beállítása, tapasztalataink szerint elég a 20-22 fok, éjszaká­ra pedig a 18. Azzal szerintem nem lehet takarékoskodni, ha va­laki bizonyos lakrészekben telje­sen elzárja a fűtést, sőt, komoly károkat is okozhat, gondolok pél­dául arra, hogy szétfagynak a ra­diátorok. (forg, juk, buch) JOGI TANÁCS Kérhetek-e nyugdíjemelést? Hatvankét éves nő vagyok, 1997-ben, 55 éves koromban, 37 ledolgozott év után mentem nyugdíjba. Utána, 1997 és 2001 között négy éven keresztül dol­goztam állandó munkaviszony­ban, és az akkori törvények alapján fizettem a nyugdíjbiz­tosítást (illetve volt időszak, amikor nem kellett fizetni). A fentiek alapján van-e értelme kérnem a nyugdíjam átértéke­lését? Jelige: Zsuzsa A szóban forgó, 1997-től 2001-ig terjedő idősszákban a nyugdíjbiztosítás kérdéskörét a 100/1988. számú törvény sza­bályozta. Ennek értelmében az a személy, akit nyugdíjaztak (te­hát nyugdíjjogosulttá vált), a nyugdíj folyósítása mellett csak akkor dolgozhatott tovább, ha a munkaszerződése legfeljebb egyéves időtartamra szólt, vagy ha vállalkozói tevékenységet folytatott. Ilyen esetekben az érintett egyszerre kapott nyug­díjat és fizetést. Éppen ezért - az akkor érvényes szabályozás sze­rint - a nyugdíjazás után ledol­gozott évek már nem voltak be­folyással a nyugdíj megállapított összegére, még akkor sem, ha az érintett fizette (fizették utána) a nyugdíjbiztosítási járulékot. An­nak a nyugdíjasnak azonban, aki egy évnél hosszabb ideig munkaviszonyban dolgozott to­vább, és ezért nyugdíjat nem ka­pott, csak fizetést, a további le­dolgozott évekkel növekedett a megállapított öregségi nyugdíja. Minden ledolgozott 360 nap után a nyugdíj kiszámításkor fi­gyelembe vett átlagkeresete hat százalékával emelkedett a nyug­díja. Ezt az emelést a biztosító akkor számolta hozzá automati­kusan az előzőleg megállapított nyugdíjhoz, amikor a munkavi­szony befejeztével folyósítani kezdte azt. A jelenleg hatályos, 461/2003. számú törvény értelmében a nyugdíjjogosult személy a nyug­díj folyósítása mellett minden to­vábbi korlátozás nélkül dolgoz­hat, tehát korlátlan jövedelmet érhet el. A dolgozó nyugdíjasok mindegyike jogosult arra is, hogy az így ledolgozott évek után megemeljék az előzőleg megállapított nyugdíját. Az eme­lés módja és mértéke azonban attól függ, hogy ki mikor vonult nyugdíjba:- Azok, akik már 2004 előtt nyugdíjasok voltak, és a 2004-től terjedő időszakban is tovább dol­goztak úgy, hogy közben nem kapták a nyugdíjukat, a fentiek­ben leírt, a 100/1988. számú tör­vény szerinti emelésre jogosul­tak. Ha ugyanezen személyek 2004-től a nyugdíj folyósítása mellett dolgoztak, akkor az őket megillető emelés minden 90 le­dolgozott nap után a nyugdíjki­számításkor figyelembe vett át­lagkeresetük hat százalékának fe­lel meg.- Abban az esetben, ha az érin­tett 2004 január elseje után ment nyugdíjba, és ezután tovább dol­gozott, szintén jogosult az erede­tileg kiszámított nyugdíjának megemelésére. Az emelés mérté­két (összegét) a nyugdíj ideje alatt ledolgozott időszakban elért személyi bérpontok összegének és az aktuális nyugdíjértéknek a szorzata adja meg. Ha az érintett­nek nem folyósították a nyugdí­ját, amíg dolgozott, akkor az így kiszámított összeg hozzáadódik a nyugdíj eredeti összegéhez, majd az így kapott nyugdíjat még meg­emelik minden ledolgozott 30 nap után további 0,5 %-kal. Ha pedig a nyugdíj folyósítása mel­lett egyidejűleg dolgozott, akkor az emelés az adott időszakban el­ért személyi bérpontok összege fele és az aktuális nyugdíjérték szorzatának felel meg. Gulyás Éva ügyvéd A hétvégi pozsonyi koronázási ünnepséget sok magyar is figyelemmel kísérte Éljen a király! - szólt magyarul is új szó-tudósítás I. Rudolf (Ady Hajdú) a dómban a korona, a jogar, az országalma és a palást másolatával (Korpás Árpád felvétele) Pozsony. „Éljen a király!” - ma­gyarul is többször felhangzott ez a felkiáltás szombaton délben a Szent Márton-székesegyház körül, amikor a percekkel korábban ma­gyar uralkodóvá koronázott I. (Habsburg) Rudolf (élt 1552 és 1612 között) apjával, Miksa német­római császárral együtt megjelent a dóm kapujában. Történt mindez 433 évvel a valós koronázás után: I. Rudolf fejére 1572. szeptember 25- én tették fel a Szent Koronát. Pozsony-Óyáros önkormányza­ta, a Bratislava Tourist Service Kft. és a Koronázó Pozsony Polgári Tár­sulás közös rendezvénye már a har­madik volt. Tavalyelőtt Rudolf ap­ja, Miksa császár vált (jelképesen) magyar uralkodóvá, 2004-ben pe­dig Miksa hitvese, Mária lett ma­gyar királyné. Sok magyarral is találkozhatott a szemlélődő. A romániai Szatmár­németiből az ottani magyar római katolikus iskola tanári kara érke­zett négynapos szlovákiai körútra. „Véletlenül csöppentünk a koroná­zási ünnepségekbe, s nagyon örü­lünk, hogy éppen ezt, itt és most el­kaphattuk” - mondta lapunknak Kócinger Éva, a csoport tagja. Az ünnepségről okos summázatot adott az Új Szónak a tízéves buda­pesti Kelemen Réka: „Hát, nagyon tetszett, csak egy kicsit rossz volt, hogy nem az igazi nyelven beszél­tek, hanem szlovákul, tehát nem la­tinul vagy németül, mint ahogy az előző korokban. Különben pedig nagyon szép volt.” (kor) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERŰS ÉGBOLT, 22-26 FOK A Hold kel 07.45-kor - nyugszik 20.06-kor Ózonhír: Szlovákia felett tegnap 290 Dobson-egységet mértek, ami 7 százalékkal alacsonyabb érték a sokéves átlagnál. Az ultraibolya su­gárzás intenzitása az évszaknak megfelelő. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA Derűs lesz az égbolt, csapadék csak helyenként várható. A legma­gasabb nappali hőmérésklet 22 és 26 fok között alakul, éjszakára pedig 10 és 14 fok közé hűl le a levegő. Holnap is ma­rad a napos, meleg időjárás, néhol azonban előfordulhat kisebb zápor­eső vagy zivatar. Napközben 22-27, éjjel 8-13 fok körüli hőmér­sékletre számíthatunk. Szerdán is a holnapihoz hasonló időjárás való­színű 24-28 fokkal, bár napközben megnövekedhet a felhőzet. A mai időjárás kedvező hatással lehet a szerveze­tünkre. Javul a szellemi és a fizi­kai teherbírásunk. A szív- és ér­rendszeri panaszokkal küszködök lehetőleg kerüljék a túlzott megter­helést és a stresszes helyzeteket! Az időjárásra érzékenyebb ala­csony vérnyomásúak esetében gya­koribb lehet a migrén. Megkíméli az időjárás az egyébként mozgás- szervi betegségektől szenvedőket is. Holnap a maiakhoz hasonló ha­tásokra számíthatunk. VARSÓ 26 KIJEV22 PARIZS23 BARCELONA 28 ^ TUNISZ 32x^-_

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom