Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-08 / 208. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2005. szeptember 8., csütörtök 3. évfolyam 27. szám TANODA A képességek ismerete CSÍK ZOLTÁN Gyakran elhangzó igény az oktatáspolitika részéről, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a képességek, vagyis a kompetenciák fejlesztésére. A köznyelv a kompetencia kifejezést kétféle módon értelmezi, az egyik az illetékességet, a másik a hozzáértést jelöli. A pedagógiában természetesen a hozzáértésről beszélünk. Megvalósításának azonban az volna a feltétele, hogy tisztában legyünk a fejlesztendő képességek körével. Általánosságban különböző képességeket nevezünk meg, amelyekről azonban nincsenek megfelelő ismereteink, így nem tudjuk, hogy a fejlesztésük érdekében mit kellene tennünk. Ismernünk kellene hozzá az egyes képességek komponenseit és kritériumait. A behaviorista pedagógia a képességeket tapasztalati szinten tartotta megragadhatónak, kimondva, hogy a belső feltételek hozzáférhetetlenek. Az utóbbi évtizedek kutatásainak köszönhetően egyre többet tudunk a belső, pszichikus rendszerekről. Megismerhetővé vált, hogy hogyan szerveződnek és hogyan változnak ezek a rendszerek. Nagy József szavaival „a képesség egyszerűbb képességekből, készségekből, rutinokból és ismeretekből szerveződő átfogó funkcionális pszichikus rendszer, amely működése tevékenységben, belső/külső produktumban nyilvánul meg”. A létfunkciók szerint a legáltalánosabb képességeket a következőkben határozta meg: személyes kompetencia, szociális kompetencia és speciális kompetenciák, amelyeknek a kognitív kompetencia alkotja a metszetét. A biológiából ismert, hogy az élőlényeknek két létfunkciójuk van: az egyed és a faj túlélése. így van ez az ember esetében is, az egyiket a személyes, a másikat a szociális kompetencia biztosítja be. A személyiség nem létezhetne információfeldolgozás nélkül, amelyet a kognitív kompetencia valósít meg. A munkamegosztással létrejött szakmák speciális kompetenciákat igényelnek. A kognitív képességek funkcionális rendszerbe szerveződnek, amelyekből a legáltalánosabb funkciók a következők: ♦ kommunikatív képesség (információk közlése, közölt információk vétele), ♦ gondolkodási képesség (meglévő információkból új tudás létrehozása), ♦ tudásszerző képesség (hiányzó tudás keresése, feltárása), ♦ tanulási képesség (tárolás). A felsorolt kognitív képességek komplex képességek, amelyek egyszerű képességek halmazai. A komplex képességek gyűjtőfogalmak, amelyek csak részleteikben fejleszthetők. Pl. általában vett kommunikáció nem létezik, mert vagy írunk vagy beszélünk, s ha ezt szeretnénk fejleszteni, akkor vagy az írás, vagy az olvasás, vagy a beszéd képességét kellene fejlesztenünk. Pontosítva, a komplex kognitív kommunikatív képességek között hat egyszerű képesség található: a beszéd, a beszédértés, a fogalmazás, az olvasás, az ábrázolás és az ábraolvasás képessége. Általában vett gondolkodási, tudásszerző és tanulási képesség sem létezik. Mint gyűjtőfogalmakra van rájuk szükség. Üres általánosságoknak tekinthetjük ezeket. A komplex képességek öt-hat egyszerű képességből szerveződnek, amelyeknek az összetevői készségek, rutinok és ismeretek. Az eredményesebb fejlesztés érdekében ezeket a komponenseket szükséges ismerni. A kisgyermekek elemi készségeinek fejlődését már képesek vagyunk nyomon követni, mégpedig az idézett Nagy József és munkacsoportja által kifejlesztett Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer segítségével. A szerző a Comenius Pedagógiai Intézet munkatársa. József Attila születésének 100. évfordulójára Tanári konferencia Iskoláink ügye közös érdek: akár az alapítás körül bábáskodunk, akár a megmaradásáért küzdünk A vesztesnek is van igazsága A lévai egyházi gimnáziumnak van egy iskolaéve ahhoz, hogy fennmaradjon (Zoller Viktória felvételei) Mikor a füleki országos tanévnyitó ünnepségről hazaérkeztem, gondban voltam: hozzáfogjak-e vagy sem a tanévnyitó beszédem megírásához. Aztán úgy döntöttem, mégsem, inkább megvárom a barsi egyházmegye új esperesének ünnepi beiktatását Nagysallóban. HAJTMAN BÉLA így alkalmam nyüt arra, hogy felidézzem magamban a közjogi és egyházi méltóságok szájából elhangzott beszédek érzelemre és értelemre ható üzeneteit. Mindegyik beszédből kihallatszott a kritikai él, a bírálat. Kihallatszottak az ünnepi szónoklatokból a csüggedésre okot adó elégedetlenség jegyei és nyelvi jelei, melyek ott vannak társadalmunkban, közéletünkben, oktatásügyi helyzetünkben és az egyházi életben is egyaránt. Első osztály nélkül Honi sajtónkban már a tanévkezdés előtt megjelent a szülőket, pedagógusokat elriasztó, és engem is lesújtó, s talán sokakat megdöbbentő mondatcím: Első osztály nélkül kezdi a tanévet Léva magyar egyházi gimnáziuma. Tavaly a tanévnyitó napján negyvenezerrel több diák lépte át az oktatási intézmények küszöbét. Ez a veszteség már éreztetheti hatását. És most már ne kerteljünk, ne szépítgessünk! Mondjuk ki az okokat! De nyíltan és csoportocs- kák összesugdosása nélkül. Valljon színt mindenki! Mondjuk el, kit milyen érdek fűz mindahhoz, ami az iskolaalapítás óta történt az eltelt öt év alatt. Ki mit élt át az eltelt nem egész öt év alatt diákként, szülőként, pedagógusként, lelkészként, esperesként, iskola- vezetőként, presbiterként. Ne ködösítsünk és nézzünk szembe a tényekkel! Az ősz folyamán kérdőívek formájában a Comenius Pedagógiai Intézet közreműködésével és segítségével meg akarom szólítani a jelenlegi diákokat, szülőket, az alapító-fenntartó egyház tagjait, írják le és fejtsék ki véleményüket az oktatással, iskolavezetéssel és annak fenntartásával kapcsolatban. Keressük meg közösen a kérdésekre a válaszokat. ♦ Kinek volt szüksége erre az intézményre, s közben tudjuk, hogy a menesztett iskolaalapító lelkész kiveszi gyermekeit az iskolából. ♦ Miért rendült meg a bizalom a szülők és az iskolafenntartó között, s közben tudjuk, hogy nyűt vitára került már sor a két fél között. ♦ Miért nem jó az, hogy az iskola mellett működő alapítvány megjutalmazza a kitűnő tanulmányi eredményeket elérő diákokat, s közben tudjuk, hogy az alapítvány elnökének személye túlfűtött érzelmeket és indulatokat vált ki egyesekből. ♦ Miért nem tudnak a helyi alapiskola vezetői és pedagógusai hatni a diákokra és szüleikre az irányban, hogy a továbbtanulás terén a város egyeden magyar tanítási nyelvű középiskoláját válasszák, miközben tudjuk, hogy az elmúlt tanévben a végzősök közül egyeden diák nyújtotta be felvételi kérelmét az első fordulóban. Kérdezzük meg diákjainkat is, tetszenek-e a tanórákon alkalmazott pedagógiai módszerek, és kérdezzük meg pedagógusainkat, meg vannak-e elégedve a gimnázium igazgatójának munkájával és módszereivel? Nem késlekedhetünk a válaszadással. Iskoláink ügye közös érdek: akár az alapítás körül bábáskodunk, akár a megmentéséért, megmaradásáért, akár az oktatás színvonalának emeléséért küzdünk, akár az iskolakapuk örök időkre való bezárásának tényével nézünk szembe. Csak mindezeket a kérdéseket érzelemmentesen kell kezelnünk. A lévai egyházi gimnáziumnak van egy iskolaéve ahhoz, hogy fennmaradjon, s van egy iskolaéve ahhoz, hogy megszűnjön. És ez is tényként kezelendő, kerülve a pátoszt és a közönyt. Ne hagyjuk veszni templomaink mellől az iskoláinkat! Kinek volt szüksége erre az intézményre? A tömörülés célja: aktív hozzájárulás az SZMPSZ oktatáspolitikai állásfoglalásainak kialakításához Iskolaigazgatók és tanügyi vezetők találkozója AJÁNLÓ A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége 2005. szeptember 30. október 1-2-án Komáromban József Attila tanári konferenciát szervez,' melynek címe: „... a múltat be kell vallani...” A konferencia témáival és tartalmával magyar és történelem szakos alap-és középiskolai tanárokat, illetve a magyar költészetet szerető és arra nyitott pedagógusokat szólítja meg. A témákból szemelgetve: Miért írta meg sok versét József Attila kétszer? Alkotáslélektani vizsgálódás József Attiláról; Életrajz és költészet; Tiszta költészet - politikai költészet; József Attila egzisztenciális lírája; József Attila vallomásos költészete; József Attila és a szocializmus - ahogy ma látjuk; József Attilái vonzatok az irodalompedagógiában; Módszertan: hogyan lehet ma József Attila költészetét tanítani. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének támogatásával fellép Jordán Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója. A szakmai tanácskozás harmadik napja egy budapesti tanulmányút, melynek egyik állomása a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításainak megtekintése. Jelentkezni 2005. szeptember 9- ig a szövetség honlapjáról letölthető jelentkezési lapon a központi iroda címére, ill. e-mail címére lehet. (SZMPSZ P. O. BOX 49., 945 01 Komárno, e-mail: szmpsz@szm- psz.sk ) Érdeklődni az iroda telefonszámain (035/7713 572 vagy 035/ 7714 755), ill. a következő személyeknél és telefonszámon: Ádám Zita: 0907/051188, Jókai Tibor: 0908/335804 lehet, (ú) PÉK LÁSZLÓ A szlovákiai magyar iskolák füleki országos tanévnyitó ünnepsége kísérőrendezvényeként tanácskozott negyvenkét magyar oktatási intézmény vezetője. A találkozón a középiskolák és a tanügyi hivatalok igazgatói közül azok vettek részt, akik a szövetség meghívását elfogadták, míg az alapiskolák igazgatóit járásonként 2-2 személy képviselte. A találkozón előadások hangzottak el. Hecht Anna, az SZMPSZ oktatás- politikai alelnöke a testület létrehozásának fontosságáról, Szigeti László oktatási államtitkára az új tanév oktatási és oktatáspolitikai prioritásairól, A. Szabó László, az oktatási tárca főosztályvezetője az OM Nemzetiségi Főosztálya és az iskolák kapcsolatáról, Pék László, az SZMPSZ elnöke a szövetség és az iskolaigazgatók együttműködéséről fejtette ki véleményét. Deák László, tanfelügyelő a tanfelügyelet szerepéről, míg Fodor Attila, a Selye Egyetem Comenius Intézetének igazgatója a pedagógusok és iskolavezetők továbbképzési lehetőségeiről szólt.Az oktatásügyben meglévő problémák megoldásának elősegítése céljából létrehozták a SZMPSZ Iskolavezetők Országos Szakmai Társulását. Tömörülésük célja: aktív hozzájárulás az SZMPSZ oktatáspolitikai állásfoglalásainak kialakításához, a magyar iskolák sajátos érdekeinek képviselete regionális és országos szinten, valamint az intézmények hatékony együttműködésének elősegítése. A társulás 11 tagú előkészítő bizottságot hozott létre, melynek közvetlen feladata az alapszabály és a működési szabályzat kimunkálása, valamint a közeljövőben tervezett országos konferencia megszervezése. A társulás munkájával kapcsolatos tartalmi és szervezési elképzelésekről néhány napon belül minden iskolavezetőnek, intézményfenntartónak, tanügyi szakdolgozónak bővebb tájékoztatást nyújtunk a Pedagógusfórumban és az SZMPSZ honlapján. A testület tevékenysége iránt érdeklődő iskolaigazgatóknak lehetőségük van csatlakozni a létrehozók által megalakított társuláshoz. A belépési nyilatkozatot az SZMPSZ honlapjáról ( www.szm- psz.sk ) van módjuk letölteni és elküldeni az SZMPSZ, 945 01 Komárno, P.O. Box 49 címre. A szerző a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke
