Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-05 / 181. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 5. Régió 5 AJÁNLÓ Augusztus 5-6. (péntek és szombat) Hetény - a község első írásos 930. évfordulója jegyében zajlanak a hétvégi falunapok. Péntek - 17.00: a helybéli Vörös Ernő amatőr festő és Csintalan András ötvös alkotásaiból, valamint hetényi kézimunkákból nyílik kiállítás a Lilla Galériában; 19.00: a községi hivatalban Sajószentpéteri Márton gályarabról tart előadást Zajos Ernő budapesti tanár. Szombat - 10.00: emlékező istentisztelet a református templomban; 11.00: emléktáblát avarnak a községi hivatal épületén; 12.00: focitorna a polgármester vándorserlegéért Makád, Pátka, Marcelháza és Hetény csapataival; 14.30: szórakoztató műsor, közreműködik a hetényi Verőcke hagyományőrző csoport, a Mezei trió és a komáromi nyugdíjasklub; 19.30: az Irigy Hónaljmirigy fellépése; 21.00: mulatság, (vkm) Augusztus 6. (szombat) Olgya - falunapi rendezvénysorozat. 9.00: sportjátékok, vetélkedők a futballpályán; 11.00: Olgya-Nemesgomba futballmérkőzés; 13.30: a hősök emlékművének megkoszorúzása a temetőben; 15.00: katolikus szentmise a régi kultúrházban; 18.00: a Mini Tini tánccsoport fellépése a táncteremben; 19.00: nótaénekesek fellépése, majd gulyásparti és utcabál a Remix együttessel és DJ Turcánnal. (jóm) Kosút - falunapi ünnepségek a kultúrház melletti parkban. 14.00: gulyásfőzőverseny; 15.00: kézművesek bemutatója, arcfestés; 17.30: kultúrműsor (helyi énekcsoportok, Tropical- és Ferdy-tánccsoport); 20.00: a gulyásfőzőverseny kiértékelése; 20.30: tombola (a fődíj egy mobiltelefon-készülék); 21.00: diszkó reggelig, (zsi) Feketenyék -11.00: szentmisével - az újkenyér megszentelésével - falunap kezdődik; 13.30: gulyásfőzőverseny; 15.00: gyermekdiszkó; 16.00: erős emberek vetélkedője; 17.30: a helyi alapiskola mazsorett- és tánccsoportja lép fel; 18.00: a feketenyéki ifjúsági tánccsoport műsora; 18.30: a magyarországi Kapospula néptánccsoportja; 19.00: a gulyásfőzőverseny kiértékelése; 19.30: tombolahúzás; 20.00: a sztárvendég Betty Love; 21.00: táncmulatság a kultúrház előtti téren a Bonus zenekarral, (gl) Herencsény - Palóc búcsú címmel színes rendezvényre várja az érdeklődőket a magyarországi Balassagyarmattól húsz kilométerre található községben a Palócföld Hagyományőrző és Vidékfejlesztési Közhasznú Alapítvány. 10.00-12.00: a Palócok Vigyázó Nagykereszljének felállítása, a tizenkét méter magas és két tonna súlyú acélkeresztet hortobágyi szürkemarha nyolcas fogat vontatta honfoglalás kori szekérrel szállítják fel a falu fölötti dombon épülő Szent Istvánkápolna mellé, majd kézi erővel állítják fel; 10.00: gyermekjátszóház, kézműves és borutca a faluközpontban; 11.00- 15.00: igricek játszanak középkori zenét; 14.00: a Balassi Bálint íjászegylet és a Turul Népe Nap Fiai íjászbemutatója, huszárok és mongol hagyományőrzők bemutatói, valamint a Madártani Intézet bemutatója a helyi élővilágról; 17.00-19.00: szentmise és a kereszt felszentelése, a mise előtt és után Ferenczy Éva énekel; 19.00-21.00: táncház a Csík zenekarral; 20.50-21.00: fáklyás felvonulás a hegyre; 21.00- 21.20: tábortüzek gyújtása, Dresch Mihály tárogatón játszik; 21.00: szabadtéri bál hajnalig. Egy információs sátorban bármilyen rendezvény bemutatkozhat. Információ: www. palocfold. com. E mail: contactrade@ contactrade.hu vagy info @ palocfold.com. (fin) Kamocsa - egésznapos gasztrofesztivál az Oázis kempingben a Vág folyó partján. A versenyzők öt főzési kategóriában mérik össze erejüket. Lesz látványkonyha, a mesterszakácsok régi idők receptjeit elevenítik fel. A sörfesztivál mellett a szervezők népművészek kirakodóvásárával, folklórcsoportok bemutatójával és játszóházzal váiják az érdeklődőket. Fellép a Dili-Duó és a The Crowd, továbbá a Čeku és a gútai Friends. A sztárendég az Irigy Hónaljmirigy, (száz) Van egy kikötésük: a nemzeti park a Duna mindkét oldalára terjedjen ki. Balról jobbra a három evezős: Németh Zsuzsanna, Süly Bálint és iß. Wlasitsch Mirkó. (A szerző felvétele) Mosonmagyaróvári környezetvédők eveztek fel Pozsonyba, hogy tanácskozásra hívják Miklós Lászlót Nemzeti park a Duna mentén Pozsony. A Szigetközi- Csallóközi Nemzeti Park létrehozásával foglalkozó dunakiliti konferenciára hívták meg tegnap Miklós László környezetvédelmi minisztert magyar környezetvédők. KORPÁS ÁRPÁD A Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány képviselői a Mosoni-Dunán, majd a folyamon csónakkal eveztek fel Pozsonyba, hogy meghívójukat átadják a szlovák szaktárca vezetőjének. Távollétében, de nevében a minisztérium illetékesei vették át az invitáló levelet. A szervezet más aktivistái Budapestre ereszkedtek le a folyón, hogy a magyar környezetvédelmi minisztert is meghívják az augusztus 26-i tanácskozásra. A közös nemzeti park a kezdeményezők szerint olyan régiófejlesztési „ernyőt” biztosít a térség számára, amely - a mosonmagyaróvári környezetvédők sajtóközleménye szerint - „státusával javítani képes a térség megítélését, idegenforgalmát, mezőgazdasági és egyéb termékeinek piacát a természeti értékek fenntartása mellett”. „A nemzetközi probléma megoldása csak tudatos és folyamatos munkával történhet, ezért nem elegendő a térség problémáit az önkormányzatok pénzére és eseti költségvetési támogatásokra alapozott natúrpark keretében megoldani”- áll a dokumentumban. Egy csónakban evezünk A meghívó postázásának frappáns módja mellett nem véletlenül döntöttek a környezetvédők. „Ezzel is azt szerettük volna hangsúlyozni, hogy a Duna összeköti a két országot, hiszen ugyanúgy keresztülfolyik Pozsonyon és Budapesten, Szigetközön és Csallóközön” - mondta az evezőscsapat vezetője, ifj. Wlasitsch Mirkó. Konkrét példával is indokolta, miért kell védettebbé tenni a régiót. „A szarvasok korábban átjárták a határt, s ez frissítette állományukat. Amióta megépült az üzemvízcsatorna, nem tudnak átjárni, az állomány nem frissülhet fel annyira, de a nemzeti park létrehozásával vadátkelőhelyek is létesülhetnének.” A mosonmagyaróvári közalapítvány Szlovákiában a somorjai székhelyű Fórum Regiófejlesztési Központtal vette fel a kapcsolatot, hogy az felmérést készítsen az elképzelt nemzeti park szlovákiai részén fellelhető természeti kincsekről és egyéb, megőrzendő értékekről. Erről Tuba Lajos, a somorjai központ igazgatója tájékoztatta lapunkat. „Mosonmagyaróvár és környéke, vagyis a Felső-Szigetköz önkormányzatai és civil szervezetei most közösen azt vizsgálják, hogyan lehetne nemzeti parkot létesíteni, és az milyen előnyökkel járna az ott élők számára - mondta a magyarországi oldalon már előrehaladottabb munkálatokról Tuba Lajos. - Munkájuk eredményét augusztus 26- án, Dunakilitiben ismertetik egy konferencián. Régi vita, hogy lehet-e a Szigetközben nemzeti park vagy sem, és ezt a hivatalos magyar környezetvédelem sem döntötte még el egyértelműen. Ez az akció alulról jövő kezdeményezés, a hivatalos környezetvédelem nem is részese, csak a szigetközi szakemberek. Az nyilvánvaló: nemzeti park csak a csallóközi résszel közösen alakítható ki. Az egésznek ugyanis a kétoldali mellékágrendszer egyes részei alkotnák a magvát, amelyek szigorúan védettek lennének.” Az igazgató közölte, Szlovákiában a Dunai Erdők Tájvédelmi Körzet igazgatósága feladatul kapta a környezetvédelmi minisztériumtól, hogy készítsen elő egy anyagot egy ilyen esetleges nemzeti parkról, s ezen már dolgoznak is. Politikai egyezség is kell „Azt egyelőre nem tudjuk, mikor kezdődik majd a párbeszéd az érintett szlovákiai önkormányzatokkal és a lakossággal. Nyilván akkor, amikor Szigetközben is előrébb mozdul az ügy - vélekedett Tuba. - Nagyon fontos az is, mikor jutnak el oda a politikusok, hogy megegyezzenek a dunai vízlépcső ügyében. Ilyen megállapodás nélkül ugyanis nem hozható létre a park, mert a Duna mellékágai el vannak zárva a folyótól. Kellő politikai akaratra van szükség, mert áthidalhatatlan szakmai problémák nincsenek; most is folynak tárgyalások, és különböző szakterületeken már közel vannak a megegyezéshez.” Tuba szerint a mellékágrendszert a nemzeti park kialakításával egyidejűleg köthetnék össze a Dunával, mert így eleve olyan megoldást kereshetnének, amely környezeti-természetvédelmi szempontból is a legelőnyösebb. A nemzeti park valójában csak a csallóközi régióval közösen alakítható ki. A Romane Jíle Polgári Társulás szervezésében Csatán kopjafaállítással, műsorral és imával emlékeztek a hatvanegy évvel ezelőtti roma holokauszt áldozataira „Rég itt az idő, hogy megkövessünk benneteket, kedves roma testvéreim” FORGÁCS MIKLÓS Csata. A Romane Jile Polgári Társulás már ötödik éve minden esztendőben megemlékezik a roma holokausztról. Idén az tette különlegessé a szomorú évfordulót, hogy első alkalommal idézték a haláltáborba hurcoltak emlékét a katolikus templommal szemben, a hősök emlékműve' közelében felállított kopjafánál. A három méter magas, bükkfából faragott kopjafa Oravecz János munkája, és a megemlékezés napján, augusztus 3-án reggel állították fel a szervezők a 61 évvel ezelőtti események áldozatainak emlékére. A borzalmas eseményeket először Varga Ágota Porrajmos - cigány holokauszt című filmje elevenítette fel a Rhomano Kher cigány közösségi házban. A rendezvény házigazdája, Lakatos Tamás, a Pátria rádió szerkesztője volt. Az ő kérdéseire válaszolva mondta el a rendező: 1998-ban felfigyelt egy hirdetésre, amelyben a svájci kormány segélyt ajánlott fel a roma holokauszt túlélőinek. Ennek kapcsán kiderült, Magyarországon mintegy 400 túlélő van még. Varga Ágota száz hangkazettás interjút készített, majd ezekből választotta ki a szerinte legjellemzőbbeket. A filmet megnézte a csatai Tóth Kálmán is, aki megjárta a dachaui koncentrációs tábort. Visszaemlékezett a halottak tömegére, a szökési kísérletekre. A kopjafánál folytatódó visszaemlékezésen Babindák István, a Romano Jile elnöke elmondta, nagy álmának beteljesülését látja az emlékoszlopban, hiszen „fontos méltó emléket állítani azoknak, akik csak azért haltak meg, mert cigány volt kezük, lábuk, mosolyuk, modoruk, viselkedésük és puszta lényük”. Lakatos Lajos, Csata polgármestere összefoglalta a 61 évvel ezelőtt történteket, amikor az akkori Magyarországról hatvanezer romát szállítottak a komáromi Csillag Erődbe, hogy onnan zömében Auschwitzba és más haláltáborokba kerüljenek. A magyarországi Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) alelnöke, Holdosiné Bánhegyi Ildikó ismertette: azért augusztus második napja lett a roma holokauszt emléknapja, mert Auschwitz-Birkenauban augusztusról 2-ról 3-ra virradóra mintegy háromezer ember lelte halálát. „Ne csak ilyenkor, e napon gondoljunk arra, mi történt, de a mindennapjaink megélésekor is. Figyeljünk a legkisebbjeire, ami előszele lehet a hasonló rémségeknek” - figyelmeztetett az alelnök asszony, A. Nagy László MKP-s parlamenti képviselő kifejtette: „Nemcsak a németek, hanem a náci rendszer magyar és szlovák képviselői is tevékeny résztvevői voltak az eseményeknek. Ők azért nem beszéltek róla, mert okkal szégyellhették magukat. A romák pedig azért hallgattak, mert attól tartottak, megismétlődhet a tragédia. Régen eljött az idő, hogy megkövessünk benneteket, kedves roma testvéreim, hogy bocsánatot kérjünk tőletek, együtt ítéljük el ezt a népirtást.” Szerinte magyaroknak és szlovákoknak le kell küzdeniük magukban a romákkal szembeni előítéleteiket. „Ne kelljen szégyenkeznünk a múltért, de a rossz máért sem” - fogalmazott a politikus. Ha az anyaországnak fontosak a határon túli magyarok, akkor fontosak a magyar ajkú romák is - hangsúlyozta Szesztay Ádám, a pozsonyi magyar nagykövetség „kultúrattaséja. „Ha bárki is változtatni akar a romák életvitelén, csak velük együttműködve lehet eredményes” - mondta a Nyitrai Kerületi Önkormányzat romaügyi tanácsadója, Emil Soléánsky. A beszédek után az egyes szervezetek képviselői elhelyezték koszorújukat a kopjafánál. Nemcsok István nagyölvedi plébános sajnálkozását fejezte ki, hogy „Csatán, ezen a fontos megemlékezésen csak egy kisded nyáj van jelen”. A plébános imára szólította az egybegyűlteket, majd megszentelte a kopjafát. A roma holokauszt áldozatai emlékére állított csatai kopjafa (A szerző felvétele)
