Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-31 / 202. szám, szerda
12 Európai unió ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 31. Nincs érdemi együttműködés a tagok között Pénzmosók paradicsoma ISMERTETÉS Brüsszel. Továbbra is akadozik az unióban a pénzmosási ügyek felderítését célzó együttműködés. Jogszabályokban nincs hiány e téren (nemrég már a harmadik pénzmosás elleni irányelvet fogadták el a huszonötök), ám a tényleges együttműködést, a tagállamok közötti adatcserét még mindig sok tényező hátráltatja. Ken Farrow, a londoni rendőrség gazdasági osztályának távozó vezetője nemrég egy interjúban kijelentette: bár Nagy-Britannia az EU tagja, a brit hatóságok előbb kapnak segítséget a pénzügyi bűncselekmények felderítéséhez amerikai partnereiktől, mint az európaiaktól. A rendőrtiszt szerint abszurd, hogy míg egy London-Frankfurt közötti pénzátutalás egy nap alatt megvalósul, a nyomozóknak fél évükbe is beletelik, hogy egy ilyen tranzakció vizsgálatához megszerezzék a szükséges engedélyeket. A rendőri szervek mindent megtesznek a helyzet javításáért, ám a tagországok közötti politikai viták hátráltatják munkájukat. Az együttműködés hiányára panaszkodik Max-Peter Ratzel, az Europol áprilisban hivatalba lépett új igazgatója is. Az 1999-ben létrehozott, mintegy 500 fős uniós nyomozó szerv alapvetően a tagországok adatszolgáltatására van utalva, és ennek színvonalán még jócskán volna mit javítani. A gondokat szaporítja, hogy egyes országok saját jogszabályaikkal sem lépnek fel elég szigorúan a pénzmosók ellen. Németországban például az üyen tevékenységen rajtakapott vállalkozásokat nem lehet büntetőjogüag felelősségre vonni; a természetes személyeket lehetőség van szabadságvesztéssel sújtani, ám a gyanús eredetű pénz lefoglalása ilyenkor is nagy nehézségekbe ütközik. Szerencsére a pénzmosás elleni küzdelemben kulcsszerepet játszó bankok komolyan veszik feladataikat. Az európai hitelintézetek komoly összegeket áldoznak a gyanús esetek felderítésére, és ezeket ezerszám jelentik a hatóságoknak - összegzi a Handelsblatt. Nem csoda, hogy a legfrissebb uniós direktíva is a bankok együttműködésére épít. A jogszabály lényege, hogy az eddiginél is mélyrehatóbban vizsgálják a szerteágazó cégcsoportoktól származó pénzek eredetét. Az eddigi jelszó - ismerd ügyfeledet! - helyett most már az ügyfelek ügyfeleit is ismerniük kell a hitelintézeteknek. A tervek között szerepel a pénzátutalások során a feladó adatainak (név, cím, számlaszám) rögzítése és a nyomozó szervek számára való elérhetővé tétele, továbbá a pénzügyi szankciókkal sújtott személyeket, vállalatokat és szervezeteket tartalmazó adatbázis létrehozása is. A pénzmosás kiszűrését alapvetően a terrorizmus elleni küzdelem részének tekinti az unió, jóllehet az illegális tevékenységből származó összegek tisztára mosása nem feltétlenül terrorcselekmények finanszírozását szolgálja. Sőt: egyes szakértők arra figyelmeztetnek, hogy tévúton jár az, aki összemossa e két kérdést. A legutóbbi londoni bombatámadások előkészítése és kivitelezése például nem igényelt komolyabb összeget, (világgazdaság.hu) Sutba dobná az európai alkotmányt is Clarke: az euró egy tévedés ÖSSZEFOGLALÓ London. Kenneth Clarke, Európa-párti brit konzervatív politikus beismerte, tévedés volt támogatni az euró bevezetését. A volt brit pénzügyminiszter nyilatkozata meglehetősen nagy sajtóvisszhangot kapott. Clarke korábban pártja többségével szemben is támogatta az euró bevezetését és a közös alkotmány elfogadását, most azonban úgy nyilatkozott, hogy a francia és a holland elutasítás után az alkotmányt sutba lehet dobni. A politikus sokakat meglepő nyüatkozata elemzők szerint a többségében euroszkeptikus Tory Párt elnöki székének elnyeréséért folytatott küzdelem részét képezi. „Azt hittem, hogy az euró növeli majd a termelékenységet, az életszínvonalat, és ösztönzi a politikai reformokat, ám nem így történt” - mondta a Central Bank című folyóiratnak adott interjúban a politikus, aki szerint óriási kockázat lett volna felcserélni a fontot az euróval. „Nem hiszem, hogy Nagy- Britannia valaha is teljes biztonságban és bizalommal csatlakozhatott volna az euróövezethez, és erre Kenneth Clarke (Képarchívum) aligha nyűik lehetőség a következő tíz évben.” A konzervatív politikus szerint az euróövezet súlyos terheket ró az EU bizonyos földrajzi térségeire, így például a mediterrán övezetre. „Aggódom Olaszország miatt, hiszen az olasz kormány végtelenül hanyag a pénzügyi fegyelem terén. Még ma is amolyan családi kapitalizmust folytat, nem figyel a bérek vagy más költségek szintjére.” Az uniós alkotmány megmentésére már nem lát esélyt, ehelyett a lakosság életszínvonalát látványosan emelő intézkedések foganatosítását tartja sürgősnek, (eurohirek.hu) Több kelet-európai vendégmunkás London. Több mint 230 ezer kelet-európai érkezett egyetlen év leforgása alatt, ez év június elejéig, munkát vállalni Nagy-Britanniába - olvasható egy friss brit kormányjelentésben. Ez aláhúzza, korábban úgy becsülték: az EU kiszélesítésével legfeljebb évi 13 ezer munkás érkezik majd Kelet-Európából. A nagy kelet-európai munkavállaló seregből a jelentés szerint 131 ezer a lengyel. Egyes szakmunkásokból a vártnál kevesebb érkeztek a brit munkaerő-piacra, például a hazájukban általában elég keveset kereső bádogosokból. A munkaerőt küldő ország lakosságához mérten viszont Litvániából érkeztek legtöbben munkát vállalni Nagy-Britanniában: összesen 34 ezren. (MTI) Egyetlen ország számára túl nagy anyagi terhet jelentene a speciális repülőgéppark fenntartása Lesz európai tűzoltószolgálat? Francia tűzoltókat is bevetettek a portugáliai erdőtüzekben (SITA/AP-felvétel) Lisszabon/Brüsszel. Európai tűzoltószolgálat létrehozását javasolta a napokban Antonio Costa portugál belügyminiszter, csatlakozva ezzel Nicholas Sarkozy francia belügyminiszter korábbi kezdeményezéséhez. ÖSSZEFOGLALÓ Portugáliában az elmúlt heteken óriási területen erdőtüzek pusztítottak, s az oltásban francia, spanyol, olasz és német repülőgépek, helikopterek is segédkeztek. „Ma Portugáliában harcolunk a tűzzel, de holnap Spanyolországban, Olaszországban, vagy akár Görögországban lehet tűzvész” - indokolta javaslatának időszerűségét a portugál belügyminiszter. Kifejezetten tűzoltó-repülőgépekre volna szükség, méghozzá azok közös működtetésére, egyeden ország számára ugyanis túl nagy terhet jelentene egy üyen speciális,haderő” fenntartása. Nicholas Sarkozy francia belügyminiszter előzőleg ugyancsak közös tűzoltóság kialakítására szólította fel az uniós tagállamokat. Portugáliában a múlt héten egyszerre több mint ötven helyen pusztított tűzvész, Lisszabon kérésére francia, spanyol, olasz és német alakulatok siettek segédkezet nyújtani. Becslések szerint a tűz addig 120 ezer hektárnyi területet emésztett fel. Jósé Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke - korábban portugál kormányfő - szintén hazautazott, hogy figyelemmel követhesse az eseményeket. Üdvözölte azt a gyorsaságot, amellyel az európai közösség polgári védelmi mechanizmusában részt vevő tagországok, valamint Bulgária, Románia, Izland, Liechtenstein és Norvégia reagált az Európai Bizottság felhívására. Stavros Dimas, az unió környezetvédelmi biztosa az európai együttműködés előnyeinek bizonyítékát látja a gyors segítségnyújtásban. A portugáliai beavatkozás egész sor katasztrófa során szerzett tapasztalatokra épült: a francia és portugál erdőtüzekére (2003, 2004), a tavalyi dél-ázsiai szökőáréra, újabban pedig a romániai és bulgáriai áradásokéra. Dimas is annak a véleményének adott hangot, hogy a közös európai katasztrófaelhárító alakulatok létrehozásának kérdése egyre sürgetőbbé válik. Nem kellene megvárni egy újabb szerencsétlenséget. (eurohirek.hu) Sokkal rövidebb felzárkózási idő áll majd rendelkezésünkre, mint annak idején a régi tagországoknak Az újak jól használták ki az uniós forrásokat MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az Európai Unió új tagországai a várakozásokhoz képest jobban használták ki az uniós forrásokat - derül ki az Economist Intelligence Unit (EIU) legújabb vizsgálatából. A forrásoknak az unióba való belépéstől számított igénybevételét vizsgáló EIU szerint az új tagországok gyorsabban és szakszerűbben választották ki a megfelelő fejlesztési projekteket, mint a szintén forrásokra jogosult Dél-Olaszország vagy Görögország egyes térségei. Ausztriának két évbe tellett, amíg a Brüsszelből érkező források felhasználását lendületbe hozta, Spanyolországban, Portugáliában ez a folyamat csaknem nyolc évig tartott, Lengyelországnak viszont sikerült a 2004-re rendelkezésre álló teljes pénzalapot igénybe vennie. Görögországnak 1993 és 1999 között a támogatásra szánt brüsszeli pénzek 45 százalékát sikerült csak felhasználnia, a megfelelő projektek kiválasztásának nehézségei miatt. A tíz új EU-tagország közül Észtország az uniós fejlesztési pénzek leghatékonyabb felhasználója: 2006-ig összesen 829 millió eurót (a GDP 3,5 százaléka) használ fel. Az EIU tanulmánya szerint a projektekről adott széles körű tájékoztatás révén sikerült sok jó fejlesztési tervet kiválasztani. Érdekes, hogy a kilencek közül a leggazdagabb Szlovénia bizonyult a leggyengébb forrásfelhasználónak. A regionális hatóságokat nem vonták be a projektek kiválasztásába, emiatt a folyamat lassú volt. Összességében 2006-ig Szlovénia 783 millió euróhoz jut Brüsszelből, ami a GDP 1 százaléka. A projektkiválasztás regionális infrastruktúrájának hiánya gondot okozott Szlovákiában is, amely 2,1 milliárd eurót (a GDP 2,5 százalékát) fordíthatja fejlesztésre brüszszeli forrásokból. Lengyelország esetében számítottak a szakértők a forrásfelhasználás legnagyobb gondjaira, ezzel szemben az EIU szerint „elég hatékonyak” voltak e tekintetben a lengyelek. Az ország 2006-ig 15 milliárd euróhoz (a GDP 2,8 százaléka) jut. Kulcskérdés, hogy a kiválasztott projektek az EU-szakértők értékelésének megfelelően valósulnak-e meg. Magyarország (3,7 milliárd euró; a GDP 1,7 százaléka) és Csehország (3,1 milliárd euró; a GDP 1,3 százaléka) egészében véve jól használta ki a lehetőségeket. A szakértők azt is jelezték, hogy az új tagországoknak előreláthatólag sokkal rövidebb felzárkózási idő áll majd a rendelkezésükre, mint annak idején a régi tagországoknak, Írországnak, Görögországnak, Spanyolországnak. Ez utóbbiak több (hétéves) pénzügyi perióduson át részesedtek az EU strukturális és kohéziós alapjaiból, míg az új tagországok 2013-tól már várhatóan változó rendszerben juthatnak a támogatásokhoz. Az EU- nak akkor már - a Balkán szegényebb országainak, esetleg Törökországnak a csatlakozásával - más fejlesztési súlypontjai lesznek. A leggazdagabb Szlovénia bizonyult a leggyengébb forrásfelhasználónak. Az EUYO tagjai nem kapnak fizetést, de az utazás, a szállás, valamint az oktatás teljesen ingyenes Támogatás fiatal európai zenészeknek NOL-JELENTÉS Brüsszel. Talán kevesen hallottak még róla: ismét felvételt hirdetett az Európai Unió Ifjúsági Zenekara (EUYO). Olyan 14-23 év közötti fiatalok jelentkezését várják december 15-ig, akik szívesen játszanának a nemzetközi együttesben. A140 tagú zenekart az Egyesült Királyságban alapították 28 éve, hogy. összegyűjtse az EU legtehetségesebb fiatal zenészeit, és lehetőséget adjon nekik arra, hogy a legnagyobb muzsikusokkal dolgozzanak együtt. Az EB, a tagállamok kormányai és magánszponzorok segítségével fenntartott zenekarban évente tartanak meghallgatást. A sikeres felvételi egy évadra szóló tagságot jelent, tehát aki ismét a zenekar tagja szeretne lenni, annak újra részt kell vennie a megmérettetésen. Eddig minden régi tagországban tartottak meghallgatásokat, és ha sok volt a jelentkező, előzetes válogatást is. Az utóbbiakon az adott ország neves muzsikusai, zenei szakértői alkotják a zsűrit, az innen továbbjutott jelentkezőket pedig mindenhol a zenekar két képviselője hallgatja meg, ők mondják ki a végső szót. Évente nagyjából négyezren jelentkeznek a 140 helyre. Ami a zenekar munkáját illeti: nem folyamatosan, hanem kurzusok formájában működik. A tavaszi és a nyári szünetben általában kéthetes periódusokban gyűlnek össze a zenészek Európa egy-egy városában. A fiatalok a nagyzenekari próbák mellett szekciókban is dolgoznak vezető európai zenekarok és konzervatóriumok oktatóival. A próbaidőszak után egy legfeljebb tíz fellépésből álló turné következik a világ nagyvárosaiban (pl. 2003-ban Budapesten ők adták a Tavaszi Fesztivál zárókoncertjét). Az EUYO tagjai nem kapnak fizetést, de az utazás, a szállás teljes ellátással és persze az oktatás ingyenes számukra. Ennek pedig rendkívül nagy az értéke, hiszen az EUYO jelenlegi zenei igazgatója például Vladimír Ashkenazy, és az elmúlt években olyan neves vendégkarmesterekkel dolgoztak együtt, mint Leonard Bernstein, Herbert von Karajan, Zubin Mehta, Solti György vagy a szólisták közül Barbara Hendricks, Nigel Kennedy, Lord Yehudi Menuhin. így talán nem is annyira meglepő, hogy a tapasztalatok szerint a legtöbb EUYO-zenész hivatásos muzsikussá válik, és sokan kapnak közülük állást Európa vezető zenekarainál. Vladimír Ashkenazy (Képarchívum)
