Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-24 / 197. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 24. Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 11 Az unió csak annyi mezőgazdasági terméket állítson elő, amennyire a piacnak valóban szüksége van Veszélyben az agrárreform Tavaly tovább csökkent az állattenyésztés aránya a szlovák mezőgazdaságban (TASR-felvétel) Éles brit bírálat a jelenlegi agrárpolitikának Több jut a nagyoknak MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Pozsony. Az euró­pai gabonaraktárakban je­lenleg 18 millió tonna bú­zát, rozst és árpát tárol­nak, ötször annyit, mint tavaly. Alexander Müller, a német fogyasztóvédelmi tárca államtitkára szerint a hatalmas fölösleg a 2003- ban elhatározott agrárre­form végrehajtását is ve­szélyezteti. FELDOLGOZÁS Jó két évvel ezelőtt a tizenöt EU- tagállam mezőgazdasági miniszte­rei megállapodtak abban, a jövő­ben az őstermelők támogatását kü­lönválasztják magától a terme­léstől. Az idei évtől a gazdáknak nyújtott közvetlen kifizetéseknek azt kell szolgálniuk, hogy az unió csak annyi mezőgazdasági termé­ket állítson elő, amennyire a piac­nak valóban szüksége van. A hatal­mas gabonatartalékok azonban veszélyeztetik az uniós agrárpoliti­kában beígért fordulatot, hiszen a tárolásra további eszközöket igé-MTI-JELENTÉS Párizs. Csökkentette az uniós búza- és kukoricatermés-előre­jelzést a francia Strategie Grains havi kitekintésében. Az ágazati elemző az egyes uniós országo­kat sújtó aszályt, illetve a má­sokban pusztító esőzéseket okolja az alacsonyabb termésho­zam-várakozásokért és a kisebb exportálható feleslegért. Az előrejelzésben az uniós bú­zatermést 115,8 millió tonnára teszi - a júliusi becslést 2,9 mil­lió tonnával csökkentve. Ez, ha nyelnek a brüsszeli költségvetéstől. Az unió új közép-európai orszá­gaiban a raktárak olyannyira meg­teltek, hogy már például német si­lókban is tárolnak magyar gabo­nát. Az eddigi gyakorlat szerint az EU intervenciós intézkedések kere­tében felvásárolja a fölösleget, és exportszubvenciók révén vagy el­helyezi a világpiacon, vagy otthon használja fel olcsó takarmánygabo­naként. Az Európai Bizottság sta­tisztikája szerint az óriási gabona­­készletek oka a tavalyi rekordter­més. Például Magyarországon két­szer annyi búza termett, mint 2003-ban. Brüsszeli agrárszakem­berek ugyanakkor a politikai ku­darcra is felhívják a figyelmet. „Most bosszulja meg magát, hogy az uniós szubvenciórendszert nem reformáltuk meg kellő mértékben. 2003-ban több tagállam - köztük Németország - az intervenciós árak drasztikus csökkentését sür­gette, tény viszont, hogy ez az igye­kezet a franciák ellenállása miatt megbukott.” A két évvel ezelőttihez képest most annyival bonyolultabb a hely­zet, hogy már az új tagállamokból is áramlik a gabona az európai rak­tárakba. Brüsszel egy tonnáért teljesül, 7 százalékkal maradna el a tavalyitól. Az EU búzaex­portját 9,9 millió tonnára várja a Strategie Grains, júliusi vára­kozása még 11 millió tonna volt. „Az EU búzafeleslege lényege­sen kisebb, mint egy hónapja volt” - állítja az elemző, hozzá­téve, a spanyol kereslet a francia és brit búzára a tél folyamán va­lószínűleg emeli az árakat. Ugyanakkor ezt korlátozza a je­lentős magyar és cseh többlet, valamint a francia és német in­tervenciós készletek, amelyeket „vészkínálatként” lehet bevetni, 101,31 eurót fizet, amihez még hozzá kell adni tonnánként havi 46 cent pótlékot. így az uniós ár még mindig magasabb a 100 euró körü­li világárnál. Az elmúlt időszakban az uniós ár akár húsz százalékkal is meghaladta a börzék árszintjét. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy a termelők a lehető legmaga­sabb hozamok elérésére töreked­tek. Müller hangsúlyozta: ez az att­raktív pénzügyi támogatás a jelen­legi problémák okozója. A gabonához hasonlóan a cukor esetében is csődöt mond az unió bonyolult regulációs rendszere. A közösség raktáraiban 600 ezer ton­na gyülemlett fel az eladhatatlan fehér aranyból. Ez a fölösleg is nyo­mást gyakorol a tagállamokra an­nak érdekében, hogy mielőbb meg­reformálják a cukorpiacot. Az EB 39 százalékkal csökkentené a ga­rantált árakat, de az ágazat masz­­szív ellenállásával találja magát szembe. Franz Fischler, az EU ko­ha a piaci árak meredeken nőné­nek. Az EU 25 tagországának teljes gabonatermés-előrejelzé­sét az elemző 255,7 millió ton­nára csökkentette a múlt havi 260 millió tonnás becslésről. A spanyolországi és portugáliai aszály a Strategie Grains szerint azt jelenti, hogy a két országnak összesen 16,5 millió tonna im­portgabonára lesz szüksége eb­ben az idényben: 3,0 millióra Portugáliának, 13,5 millióra pe­dig Spanyolországnak. A két or­szág szükségletének mintegy 70 százaléka más uniós országok­rábbi mezőgazdasági biztosa fi­gyelmeztette a változások ellen lobbizókat: „Illúzió azt gondolni, hogy a jelenlegi problémákat más­ként is meg lehet oldani, mint az árak drasztikus csökkentésével.” Utóda, Mariann Fischer Boel a jövő év folyamán újabb hatalmas mun­kát akar elkezdeni: a borpiac meg­reformálását. Hiszen az európai termelőknek a csökkenő fogyasztás mellett a növekvő tengerentúli im­porttal is szembe kell nézniük. Idén ugyanis az uniónak - az európai adófizetők pénzéből - hatmillió hektoliter bort kell ipari alkohollá feldolgoznia. Brüsszeli zsargonban ezt „vál­­ságdesztillációnak” hívják. E meny­­nyiség nagy része aztán a karibi tér­ségbe vándorol a fejlődőknek nyúj­tott segélyként, ahol az ipari alko­holt további feldolgozás után reex­portálják az USA-ba, ott „ökológiai adalékként” keverik az üzemanya­gokhoz. (euroinfo.sk) ból érkezik majd. Az idény előrehaladtával Spanyolország egyre jobban támaszkodik a nyugat-európai (brit, francia, német) gabonára, hogy keresle­tét és kínálatát egyensúlyba hozza - állítja a Strategie Gra­ins. A minőség Franciaország nagy részén és a déli uniós álla­mokban jó, de a július végi he­ves esőzések után betakarított gabona egyes mutatói alacsony­abbak, különösen Közép-Euró­­pában, és az esőzések esetleg késleltethetik a német betakarí­tást is. Brüszel. Az unió gazdagabb, északabbra fekvő tagállamai még a közös agrárpolitika eddig elfogadott reformlépései után is arányosan nagyobb pénzhez jut­nak a déli vagy keleti tagálla­moknál, így a jelenlegi politika növeli a különbséget szegények és gazdagok között. Ezt egy brit tanulmány állítja, amelyet a Fi­nancial Times ismertetett. Az EU-tagországok között - az eltérő nemzeti érdekek miatt - jelenleg megoszlanak a vélemé­nyek arról, mennyire sürgető az agrárpolitika reformja. Francia­­ország és Németország úgy véli, a reformot elég 2013-tól megkez­deni. Az unió soros elnökségét je­lenleg betöltő Nagy-Britannia szerint viszont az átalakítást mélyrehatóan és mielőbb el kell végezni. Londonnak ez a vélemé­nye akadályozta meg június kö­zepén, a tagországok állam- és kormányfőinek legutóbbi talál­kozóján, hogy megállapodás szü­lessék a 2007-2013 közötti uniós költségvetésről. A Newcastle-i Egyetem átfogó tanulmánya szerint még a leg­utóbbi reformokat követően is Hollandia, Németország és Fran-ÖSSZEFOGLALÓ Brüszel. Talán meglepő, de Dá­nia és Nagy-Britannia után Hol­landiában is kampány indult an­nak érdekében, hogy az uniós mezőgazdasági támogatások fel­­használása átláthatóbb legyen. Sokáig ugyapis titok fedte, hogy a közös mezőgazdasági po­litikából (CAP) származó össze­geket hol és hogyan költik el, mígnem 2004 közepén Dánia nyilvánosságra hozta a támoga­tásokban részesülők jegyzékét. Az adatok szerint a dán arisztok­rácia egy része szintén bőkezű támogatáshoz jutott, így például Joachim herceg is. És támogatást kapott Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos férje is. Holland és francia farmjai működtetéséhez Cees Veerman holland agrárminiszter mintegy 190 ezer eurós EU-támogatásban részesült. (A holland támogatá­sok megoszlását szeptemberig hozzák nyilvánosságra.) Nagy-Britanniában nemrégi­ben derült fény arra, hogy a pén­ciaország nagy régiói kapják a legnagyobb arányú uniós segélye­ket, mert a rendszer egyfelől a na­gyobb gazdaságokat, másfelől a gabona-, marha- és tejtermelőket viszonylagosan több támogatás­ban részesíti azokkal az ágazatok­kal szemben, amelyek inkább a délebbi tagországokban tipiku­sak. Az új tagországok is sokkal jobban járhatnának akkor, ha az uniós pénzt nem ártámogatásra, hanem közvetlenül a szegényebb régiók felzárkóztatására fordíta­nák. Mark Shucksmith professzor szerint a reformnak lökést adhat, hogy most az unióban az átalakí­tásra általában okot adó mindkét tényező, a külső nyomás és a költ­ségvetési válság is fennáll. Csök­kenhetnek az importvámok és az exporttámogatásokat is le lehet építeni. Bár mindezzel szemben áll több nagy EU-tagország nem­zeti érdeke - ismerte el a kutató. A brit szakértő úgy véli, a refor­mokat nem lehet tovább odázni, a régiók fejlettségének kiegyensú­lyozása és a gazdák érdekében gyorsan kell lépni. A hagyomá­nyos agrárszerkezetet szerinte nem szabad erőltetni ott, ahol az a demográfiai és gazdasági változá­sok - például a szélesebb piac - miatt már életképtelen. zek elosztásakor méltánytalanul előnyben részesítették a nagyvál­lalkozókat és az arisztokráciát - tavaly több gazdag földtulajdo­nos akár félmillió fontra emel­kedő összeget is kézhez kapott. (eurohirek.hu) Mariann Fischer Boel uniós biz­tos férjének is jutott a támoga­tásból (SITA/AP-felvétel) A szlovák gazdák jó éve Az ágazat tavaly 1,5 milliárd koronás nyereséggel könyvelt el, a mezőgazdasági üzemek 15 százaléka zárt csak veszteséggel. Uniós tagságunk első évében a bruttó hazai termelésben nőtt az agrárág­azat aránya. Ugyanakkor az általános foglalkoztatottságot tekintve tovább csökkent az agrárium aránya, ami a munkatermelékenység növekedésében mutatkozott meg. A mezőgazdasági vállalatok gazdálkodását nagymértékben befolyásolták az európai támogatá­sok, amelyek magasabbak voltak a hazai dotációknál, (ei) Francia elemzők csökkentették a termés-előrejelzést - a tél folyamán emelkedhetnek az árak Kevesebb búzával és kukoricával számolnak Felháborodás az agrártámogatások miatt Előnyben az arisztokraták A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta Konzervatív alap A nettó A kezelési A hozamráta Kiegyensúlyozott alap Anetté A kezelési A hozamráta Progresszív alap A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,0221 Sk 7 504 893,10 Sk 0,00% 1,0227 Sk • 39 433 027,24 Sk 0,00% 1,0230 Sk 87 456 100,61 Sk 0,00% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár CREDH SUISSE UFE & PENSIONS 1,0201 Sk 52 558 805,07 Sk 0,07% 1,0210 Sk 290 322 502,31 Sk 0,07% "1,0214 Sk 557 929 608,33 Sk 0,07% Magánnyugdíjpénztár 1,0202 Sk ' 35 300 331,94 Sk 0,08% 1,0210 Sk 275 947 954,92 Sk 0,08% 1,0214 Sk 693 070 114,34 Sk 0,08% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0142 Sk 6 439 953,17 Sk 0,00% 1,0251 Sk 58 802 301,89 Sk 0,00% 1,0241 Sk 123 869 302,48 Sk 0,00% Első Magánnyugdíjpénztár 1,0197 Sk 2 588 223,51 Sk 0,08% 1,0205 Sk 33 686 005,24 Sk 0,08% 1,0200 Sk 83 194 064,52 Sk 0,08% ING Magánnyugdíjpénztár 1,0092 Sk 5 201 939,77 Sk 0,08% 1,0147 Sk 82 321261,10 Sk 0,08% 1,0174 Sk 200 217 781,68 Sk 0,08% Sympatia - Pohoda Magánnyugdíjpénztár 1,0168 Sk 8 919 746,00 Sk 0,00% 1,0176 Sk 41 030 427,25 Sk 0,08% 1,0180 Sk 76 731 090,17 Sk 0,08% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0209 Sk 34 225 373,16 Sk 0,08% 1,0207 Sk 222 762 144,41 Sk 0,08% 1,0206 Sk 325 068 388,67 Sk 0,08% * az alap nettó havi vagyonából számítva forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2005. augusztus 19-i adatok 4 A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékelt Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustót vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0009 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0032 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom