Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-24 / 197. szám, szerda

10 Téma: bankok és ügyfelek Kötelező összeg a számlán Szlovák Takarékpénztár Személyi számla 200 Sk Extra Plus és Exclusive csomag OSk Vállalkozói folyószámla 500 Sk OTP Bank OTP konto 200 Sk Ready <18 100 Sk Senior konto OSk Cseh korona betétszámla 8000 Kč Vállalkozói számla 500 Sk Ľudová banka Személyi számla 200 Sk Vállalkozói számla 1000 Sk Tatra banka Számlacsomagok OSk Istrobanka Lakossági folyószámla 300 Sk Vállalkozói folyószámla 500 Sk Dexia banka Vállalkozói folyószámla 1000 Sk Lakossági számla 500 Sk Betétszámla 100 Sk ČS0B Folyószámla 500 Sk Takarékszámla 500 Sk Általános Hitelbank (VÚB) Lakossági folyószámla 200 Sk Vállalkozói folyószámla 1000 Sk Startkonto 100 Sk HVB Bank Lakossági folyószámla 1000 Sk Lakossági számlacsomag 1000 Sk Vállalkozói folyószámla 1000 Sk Vállalkozói számlacsomag 1000 Sk Postabank Lakossági folyószámla 200 Sk Vállalkozói folyószámla OSk (Forás:s) A bevételekből a kórházakat és az oktatást pénzelnék Fico külön adót tervez ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A szlovákiai bankok milliárdos nyereségeiket annak köszönhetik, hogy a lakosságtól elviselhetetlenül magas kezelési költségeket követelnek - állítja Robert Fico, a SMER elnöke. A pártvezér szerint a bankoknak olyan illetékeket kellene bevezet­niük, amelyek megfelelnek a la­kosság pénzügyi lehetőségeinek. Fico szerint a jelenlegi helyzet tarthatatlan, mivel a bankok szin­te már alig kamatoztatják a pén­zünket, ugyanakkor a hitelekért még mindig 8-9 százalékos kama­tot számolnak fel, nem beszélve a szolgáltatásaik áráról. Míg a saját bankunk automatájából a pénz­­felvétel általában 5-6 koronába kerül, az idegen bankok szolgálta­­'tásaiért 30-40 koronát is fizethe­tünk. Mindez persze a bank na­gyágától is függ. A nagyobb háló­zattal rendelkező pénzintézetek nagyobb összeget számláznak azért, ha más bank automatájából vesszük fel a pénzt, míg a kiseb­bek ezt nem tehetik meg. Hasonló a helyzet azonban külföldön is. Míg a kártyás fizetésért nagyjából hasonló összeget fizetünk, mint itthon, a pénzkivételért 100-150 koronát is kifizethetünk. A pénz­­felvétel a legkevésbé közvetlenül a bankban éri meg. Ez itthon nagyjából ugyanannyiba kerül, mint ha külföldi bankautomatá­ból vennénk fel a pénzt. Ha ugya­nezt egy külföldi bankban szeret­nénk megtenni, a díj meghalad­hatja a 350 koronát is. A SMER a fentiek fényében azt tartaná a legjobb megoldásnak, ha Csehországhoz hasonlóan mi is fel­lépnénk a bankokkal szemben. A párt, ha kormányra kerülne, attól sem riadna vissza, hogy külön adót vezessen be a bankok számára, amiből az iskolaügyet és az egész­ségügyet finanszíroznák, (t, mi) ÚJ SZŐ 2005. AUGUSZTUS 24. A zárolt betétekkel a pénzintézetek ügyfeleiket védik az ellen, hogy számlájukat esetleg túlmerítsék Hozzáférhetetlen bankbetétek Pozsony. A hazai bankok rendszeresen zárolják ügy­feleik pénzének egy részét. Emiatt néha több száz, esetleg ezer koronánkhoz nem juthatunk hozzá, mi­közben az a számlánkon található. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bizonyára sokunkkal megtörtént már, hogy a számlánkon még volt pénz, a bankautomata azonban je­lezte, hogy nem vehetjük fel. Még kellemetlenebb, ha mindez a vásár­lásnál történik, amikor már tele a bevásárlókocsink, és kártyával pró­bálunk fizetni. Az, hogy mennyi pénznek kell kötelezően maradnia a számlánkon, bankonként válto­zik. Vannak pénzintézetek, ahol csak 100 koronát tartanak benn kö­telezően, néhány szolgáltatás ese­tében ez azonban elérheti az ezer koronát is. Ez utóbbira elsősorban azoknak kell felkészülniük, akik vállalkozói számlát nyitottak. Per­sze vannak bankok, amelyek még ennél nagyobb összeget is képesek zárolni. Akár 10 ezer koronás köz­telező tartalékra is számíthatnak azok, akik speciális takarékszámlát vagy határidő számlát nyírnak. Az általunk megszólított pénz­intézetek közül egyedül a Tatra banka nem követeli meg, hogy bi­zonyos pénzösszeget mindig tart­sunk a számlánkon. Mindezt az összes többi pénzintézet megköve­teli, sőt az elkövetkező időszakban nem is terveznek különösebb vál­tozásokat. A bankok azért zárolnak egy mi­nimális összeget a számlán, hogy lefoghassák a számlavezetésért, végső esetben pedig a számla fel­számolásáért járó díjat - állítja Éva Güttlerová, a Szlovák Taka­rékpénztár szóvivője. Ennek, kö­szönhetően a bankok akkor is hoz­zájutnak a számlavezetésért járó pénzükhöz, ha az ügyfél az összes pénzét kiszedi. Jana Lukáčová, a Ľudová banka szóvivője szerint az ügyfelek számára is jó, hiszen ha nem lenne bizonyos minimális Pénzügy a bankok ellen Átláthatóbb szolgáltatások Pozsony. A pénzügyminisztéri­um szeretné elérni, hogy a bankok ügyfeleinek jobb áttekintése le­gyen a pénzintézetek egyes szol­gáltatásairól, aminek köszön­hetően bárki felmérhetné, hogy hol éri meg a leginkább elhelyezni a pénzét. Ivan Miklós pénzügymi­niszter szerint a tervezett intézke­désekkel azt szeretnék elérni, hogy a bankszektorban tovább éleződjön a konkurenciaharc, aminek köszönhetően az ügyfelek olcsóbban juthatnak majd hozzá egyes szolgáltatásokhoz. Miklós elítélte Robert Ficonak, a SMER vezetőjének az igyekezetét is, aki külön adót vezetne be a bankok számára. A pénzügyminiszter sú­lyos amatőrizmusnak nevezte Fi­co igyekezetét. Szerinte ugyanis a pénzintézetek épp a magasabb adók miatt még nagyobb terhet rónának ügyfeleikre. Ladislav Unčovský, a Bankszövetség ügyve­zető igazgatója szerint a SMER mostani javaslatai már a választá­si harc részét képezik. (TASR) Egyre nehezebb felmérni, hogy melyik pénzintézetnél is éri meg elhelyezni a pénzünket (Ľuboš Pile felvétele) összeg a számlán, az ügyfél bün­tetőkamatot fizethetne. így védekeznek azonban a ban­kok az ellen is, hogy holt számlá­kat tartsanak fenn, amire nem ér­kezik semmilyen pénz. Ha a bank számára úgy tűnik, hogy az ügyfél elhanyagolja a számláját, akkor a maradék pénzösszegből fel is szá­molhatják azt. A számla felszámo­lása az egyedüli módja annak is, hogy az ügyfél hozzájusson a zá­rolt pénzéhez. A pénzügyi elemzők szerint a bankok által alkalmazott minimális betétek teljesen megalapozottak. Pénzintézeteink ezzel elsősorban ügyfeleiket védik az ellen, hogy számlájukat túlmerítsék, vagyis tartozásuk legyen a bankkal szem­ben - állítja Vladimír Dohnal, a Symsite Research elemzője. Ha er­re sor kerülne, a bankok Dohnal szerint akár 20-30 százalékos bün­tetőkamatot is felszámolhatnak. Különösen oda kell figyelnünk akkor, ha kártyával fizetünk az üz­letben, hogy van-e még elég pén­zünk a számlánkon. Akkor sem árt azonban az óvatosság, ha idegen pénzintézet automatájából ve­szünk fel pénzt. Ez utóbbi esetben a tranzakció nem valósul meg azon­nal. A bank a pénzösszeget először blokkolja, és csak később szabadít­ja fel. Sok esetben azonban a pénzt akkor is zárolják, ha a fizetésnél problémák merülnek fel. „Brünnben vásároltunk egy tíze­zer koronás tévékészüléket. Kár­tyával fizettünk, a pénz azonban nem jött át elsőre. A kasszásnak még egyszer be kellett adnia a fel­szólítást, ugyanakkor azt állította, hogy a bank ezért csak egyszer számláz majd - meséli egy szlová­kiai bank ügyfele, akinek itthon az első útja a bankjába vezetett. - A pénzintézet az összeget kétszer blokkolta, és a bankban azt mond­ták, hogy míg nem kapják meg az üzlettől az igazolást, addig nem oldhatják fel a zárolást.” - panasz­kodott az ügyfél, aki csak két hét múlva jutott hozzá a pénzéhez. A Tatra banka szóvivője, Ro­man Začka szerint ilyen és ehhez hasonló esetekre akkor kerülhet sor, ha a fizetés autorizációját kö­vetően hiba áll be a rendszerbe, és a terminál már nem kapja meg a jelentést a fizetésről. Mivel a bank már egyetértett a fizetéssel, a pénzt blokkolta. Az azonban már bankonként változó, hogy az így zárolt pénzösszeget, mikor oldják fel. „Ha erre sor kerül, bankunk a pénzösszeget már a következő na­pon feloldja” - nyilatkozta Ján Onda, a Postabank szóvivője. Ka­tarína Keráčiková, a Dexia Bank­tól elmondta, hogy náluk mindez öt napig tart, ha Szlovákiában tör­ténik az eset. Ha külföldön ér ben­nünket hasonló probléma, pén­zünket hét napon belül oldják fel. Ez a folyamat az Istrobankánál tart a legtovább, kártyától függően 14-30 napig. Michal Kopecký, az Általános Hi­telbank szóvivője szerint a zárolás­sal az ügyfelet védik, hiszen ha nem blokkolnák a pénzünket, meg­történhetne, hogy nagyobb össze­get vennénk fel a számlánkról, mint amennyivel valójában rendel­kezünk. (pcs) A pénzintézetek közül egyedül a Tatra banka nem követeli meg, hogy bizonyos pénzösszeget mindig tartsunk a számlánkon (Ľuboš Pile felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom