Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-01 / 177. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 1. RÖVIDEN Bush elnök makkegészséges Washington. Az 59 éves George Bush amerikai elnök kiváló egészségnek örvend és alkalmas hivatala ellátására - tudatta közleményben a Fehér Ház az évente elvégzett egészségügyi vizsgálatról készült jelentést ismertetve. Hozzéteszi: „Valamennyi adat arra enged következtetni, hogy ez elnöksége végéig így marad.” Orvosai szerint Bush a hasonló korú férfiakhoz képest jobb formában van. Az elnök egyébként fogyott, míg tavaly arról panaszkodott, hogy a hízott az elnökválasztási kampány idején. (MTI) Új libanoni kormány Bejrút. Bizalmat szavazott a libanoni parlament az ország új kormányának, amely programjában kiegyensúlyozott kapcsolatokat ígért Szíriával, de nem tett ígéretet az Iránbarát Hezbollah szélsőséges síita szervezet fegyvereseinek leszerelésére. Fuád Szinjóra kijelölt libanoni miniszterelnök kabinetjét 92 képviselő támogatta a 128 tagú törvényhozásban. Ez az első kormánya Libanonnak azóta, hogy a szíriai csapatok áprilisban, 29 év után elhagyták az országot. A kormánytagok többségükben olyan politikai erőkhöz tartoznak, amelyek Damaszkusz libanoni befolyásának végét követelték. A kormányban - 12 keresztény és 12 muzulmán tagja van - első ízben tárcát kapott a Hezbollah síita fegyveres szervezet, egyik magas ' rangú tagja is. (Ezt a csoportot az USA terrorszervezetnek tekinti.) Mohammed Fneis az energiaügyi minisztériumot vezeti. (MTI) Megverték Szaddámot Amman. A volt iraki elnököt megtámadta egy ismeretlen férfi a minapi bírósági meghallgatáson. Ezt Szaddám Húszéin védőügyvédéi állították szombaton. „Egy ismeretlen férfi rontott neki a bírósági meghallgatásról távozó Szaddámnak csütörtökön, és megütötte őt. A két férfi között dulakodás tört ki - jelentették be közleményükben, azt állítva, az iraki különleges bíróság bírája, Raid Zsuhi nem lépett közbe, hogy leállítsa a támadót. Zsuhi azonban cáfolta, hogy bármiféle, Szaddámot érintő incidens tértént volna, s mint közölte, ái meghallgatásra nyugodt, visszafogott légkörben került sor. (MTI) A Szaddámról készült felvételeken nem látszanak sérülésnyomok (Reuters) A 7/21 merényletkísérletek célja állítólag nem gyilkolás volt, csak pánikkeltés - mégis létezik a zambiai szál, Lusaka szolgálatkész London kérte a kiadatást, a terrorista Rómában maradna ÖSSZEFOGLALÓ London/Róma/Lusaka. Újabb hat embert tartóztatott le tegnap a brit rendőrség a július 21-i merényletek miatt. Rendőrségi források szerint a letartóztatások Dél-Angliában történtek. Jelentőségüket a forrás nem minősítette túl nagynak. Az akcióban nem vettek részt fegyveres rendőrök, de ezen kívül mást nem tudni. A merényletek mind a négy gyanított elkövetőjét már napokkal ezelőtt elfogták: hármat Angliában, egyet Rómában. Bevallotta részvételét az olasz lapok szerint a július 21-i sikertelen londoni merényletekben a Rómában pénteken őrizetbe vett férfi, de kihallgatása során azt állította, az akció célja nem gyilkolás volt, csak pánikkeltés. Egy római börtönben szombaton megtartották Osman Hussain első kiadatási meghallgatását is. A brit rendőrség azt közölte, gyorsított kiadatási eljárással számol Hussain ügyében. A Scotland Yard megerősítette, hogy az új európai letartóztatási parancs alapján kérte a férfi kiadatását Rómától, amely Olaszországban éppen csütörtökön lépett hatályba. A parancs az EU-tagállamok határokon átnyúló bűnözés elleni harcának egyik új eszköze. Az ANSA olasz hírügynökség értesülése szerint Osman Hussain ellenzi, hogy kiadják Nagy-Britanniának, és Olaszországban kíván maradni. Az etiópiai származású férfi kirendelt ügyvédje a kiadatási kiadatási meghallgatás után kijelentette: „Nem gondolom, hogy védencem belegyezik kiadatásába.” Olaszországban hetekig elhúzódik egy kiadatási eljárás, és a hatóságok valószínűleg alaposan ki akarják hallgatni a gyanúsítottat Olaszországban tervezett esetleges terrorista támadások terveiről, mielőtt hozzájárulnának ahhoz, hogy kiadják Nagy-Britanniának. Zambia kiadja Nagy-Britanniának Haroon Rashid Aswat brit állampolgárt, akit a július 7-i véres londoni merényletekkel összefüggésben tartóztatott le az ország rendőrsége - közölték belbiztonsági illetékesek. A július 6-a óta Zambiában tartózkodó férfit július 20- án tartóztatták le Lusakában. A belbiztonságért felelős miniszter már alá is írta az Aszvad kiadatásáról szóló rendeletet. A brit illetékesek szombaton Lusakába érkeztek, hogy kihallgassák a gyanúsítottat. Bár a két ország között nincs kiadatási egyezmény, Zambia hivatkozhat a Nemzetközösséggel életben lévő hasonló egyezményre. A brit tömegtájékoztatás által rendre az al-Kaida nagy-britanniai vezérének titulált 30 éves Aswat a Times értesülése szerint két héttel az 56 halálos áldozatot követelő többes merénylet előtt érkezett Nagy-Britanniába, hogy levezényelje a robbantások előkészületeit. Egyébként a Scotland Yard pénteken még cáfolta a zambiai szál létezését, (m, t, ú) Állítólag garanciákat ad az EU Teheránnak, hogy nem éri katonai támadás Éleződő iráni atomvita Ahmedinezsádot holnap iktatják be az államfői tisztségbe (Reuters) Terrorizmusellenes jogszabályt fogadtak el Rómában is szigorítottak London/Washington. A nyugati partnerek egy hét múlva tesznek új javaslatokat Iránnak vitatott nukleáris programjára vonatkozóan. Ezt tegnap jelentette be a brit külügyminisztérium. ÖSSZEFOGLALÓ A tárca közleménye szerint a brit, a francia és a német külügyminiszter, valamint az EU illetékes főmegbízottja az iráni tárgyaló küldöttség vezetőjéhez intézett levelében megerősítette: egy hét múlva átfogó és részletes javaslatokat küldenek Iránnak a vitás témakörben. Ez abból a megállapodásból fakad, amely májusban született Genfben a három nyugati ország és Irán képviselőinek a tárgyalásain. London egyidejűleg szükségtelen és káros lépésnek minősítette Teheránnak azt a fenyegetőzését, hogy új európai javaslat hiányában felújítja bizonyos nukleáris tevékenységét. Az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára szerint az európai tárgyalópartnerek felvetették: garanciát adnának Iránnak, hogy nem éri katonai támadás, ha beleegyezne urándúsító tevékenységének végleges leállításába. Haszan Rohani, aki egyben Irán fő tárgyalója nukleáris ügyekben, azt állította Mohammad Hatami távozó államfőnek írt levelében, hogy az európaiak „garanciát adnának Iránnak területi épségére, függetlenségére, szuverenitására, vagyis arra, hogy nem éri agresszió”. Az ÍRNA idézete a levélből: „Ha Európának komoly politikai szándéka az iráni nukleáris programmal kapcsolatos nemzetközi vita rendezése, megvan a lehetőség arra, hogy szót értsünk.” Korábban a tanács szóvivője olyan bejelentést tett, hogy Irán felújítja korlátozott uránátalakító tevékenységét,, ha az EU vasárnap délutánig nem áll elő konkrét javaslatokkal arra nézve, mit lenne hajlandó cserébe felajánlani Iránnak az urándúsításról való esetleges lemondásáért. Egy még korábbi, azaz tegnap reggeli teheráni bejelentés úgy hangzott, hogy Irán nem újítja fel urándúsító tevékenységét, és folytatja tárgyalásait az Európai Unióval; felújítja viszont korlátozott uránátalakító tevékenységét, ha az EU vasárnap délutánig nem áll elő konkrét javaslatokkal arra nézve, mit lenne hajlandó cserébe adni Iránnak az urándúsításról való esetleges lemondásáért. Alapos elemzés után az amerikai CIA arra a következtetésre jutott, nem Mahmúd Ahmedinezsád megválasztott iráni elnök látható azon az ominózus felvételen, amely az 1980-as teheráni túszdráma idején készült. A túszdráma több egykori részvevője Ahmedinezsádot vélte felismerni az egyik iráni vallatótisztben. Az ügy rendkívüli érzékenysége miatt névtelenül nyilatkozó CIA-szakértő azt mondta, ha bíróság előtt kellene eldönteni, hogy az új iráni államfő terrorista volt-e, akkor ez a fotó nem lehetne bizonyíték. A CIA szerint arra sincs bizonyíték, hogy Ahmedinezsád nem vett részt az USA nagykövetségének elfoglalásában. Egyelőre csak azt tartják igazoltnak, hogy tagja volt annak a diákcsoportnak, amely megszervezte a nagykövetség 444 napon át tartó megszállását. (TASR, MTI) MTI-HÍR Róma. Az olasz képviselőház szombaton utolsó olvasatban törvényerejű rendeletet fogadott el, amelynek célja az olaszországi terrorizmusellenes intézkedések megerősítése a londoni merényletek után. A jogszabályt számos ellenzéki képviselő is támogatta, annak ellenére, hogy több rendelkezését az ellenzék kifogásolta. Az intézkedések között szerepel az előzetes fogva tartás időtartamának 12 óráról 24 órára történő növelése, illetve a gyanúsított ügyvéd nélküli kihallgatásának engedélyezése. Kiutasíthatók az ország-MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Az iraki alkotmány kidolgozásával megbízott testület 30 nappal meg akarja hosszabbítani a feladat elvégzésére megszabott időt, mert jelentős nézeteltérések vannak a bizottságban képviselt etnikai és vallási csoportok között. A hivatalos kérelmet ma teijesztik a törvényhozás elé. Dzsalal Talabani államfő találkozott Zalmay Khalilzad amerikai nagykövettel, majd a nemzetgyűlés több tagjával, s az elnöki hivatal közleménye szerint az alkotmány szövegezését az eredeti határidőre be kell fejezni. (Az iraki parlamentnek augusztus 15-ig kellene jóváhagynia az új alaptörvényt, hogy október közepéig népszavazásra lehessen bocsátani.) A bizottság lépése csapást jelent az amerikai erőfeszítésekre, ezek ból azok a bevándorlók, akik fenyegetést jelentenek a nemzetbiztonságra, vagy akikkel szemben alapos gyanú merül fel, hogy terrorista szervezeteket segítenek vagy támogatnak. Tartózkodási engedélyt kaphatnak viszont azok a külföldiek, akik együttműködnek a nyomozó hatóságokkal. A szenátus több szigorító módosítást fogadott el, így a katonáknak a jövőben joguk lesz házkutatást tartani és gyanúsítottakat őrizetbe venni. Azt a módosítást, amely megerősíti az arc nyüvános helyen történő eltakarására vonatkozó tilalmat, a populista Északi Liga indítványára vették be a jogszabályba. célja a politikai offenzíva fenntartása a fegyveres felkelés leküzdése érdekében. Washington jelentős nyomást fejtett ki az irakiakra az eredeti határidő betartása érdekében. Amerikai illetékesek úgy vélik, a politikai offenzíva révén sikerül eltántorítaniuk a szunnita arabokat a fegyveres lázadástól, miáltal az amerikai és más külföldi csapatok jövőre megkezdhetik a kivonulást Irakból. Megtámadták tegnap Ahmed Csalabi iraki miniszterelnök-helyettes autókonvoját, és megölték az egyik testőrét. A rendőrség úgy tudja, Csalabi nem volt jelen, amikor a támadás történt. Kilenc ember - hét iraki civil és két brit biztonsági őr - lelte halálát tegnap Irak területén robbantásos merényletek következtében. Öt amerikai katona szombaton esett hasonló támadások áldozatául. Kína javaslata lehet a kompromisszum alapja Korea kész csatlakozni az atomsorompóhoz Nagy csapás az amerikai erőfeszítésekre Csúszni fog az alkotmány A határon túli magyarokat érintő döntéseket közösen kellene előkészíteni Markó a magyar kormányt bírálta MTI-JELENTÉS Marosvásárhely. Komoly mulasztás a magyar kormány részéről, hogy nem hívta meg a korlátozott magyar állampolgárságról folytatott budapesti nemzetközi tanácskozásra a határon túli magyar szervezetek képviselőit. Ezt Markó Béla, az RMDSZ elnöke jelentette ki szombaton Marosvásárhelyen. Az RMDSZ továbbra is azt vallja, a határon túli magyarokat érintő döntéseket közösen, az érintett közösségeket képviselő szervezetekkel együtt kell előkészíteni. Hozzátette: a magyar kormánypártban most sokan próbálják kompenzálni azt a csalódást, amit a tavalyi december 5-i népszavazás okozott. Markó szerint a kérdéskört akkor lehetne megfelelően kezelni, ha a magyarországi pártok egyezségre jutnának a kettős állampolgárság ügyében. Felrótta a kormánynak azt is, hogy a Szülőföld Tanács tagjai csak szeptemberben találkoznak ismét prioritásaik egyeztetésére. Ez szerinte azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel az idén már nem kaphatnak támogatást a határon túli magyarok, mivel nem marad elég idő a pályáztatás lebonyolítására. Az RMDSZ elnöke úgy vélte, hogy a következő hetekben elő kellene készíteni a Magyar Állandó Értekezlet munkáját, és a testületet őszre kellene összehívni. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szöul. Észak-Korea a phenjani rádió szerint kész csatlakozni az atomsorompó-egyezményhez, ha sikerül megoldani a jelenlegi nukleáris vitát. A tegnapi rádiójelentés szerint Pék Nam Szun északkoreai külügyminiszter közölte: hazája türelmesen várja, hogy megtalálják a kivezető utat abból a helyzetből, amely atomfegyver előállítására kényszerítette. „Észak-Korea csatlakozik az atomsorompó-egyezményhez, ha a nukleáris kérdést sikerül józanul megoldani, és hozzájárul a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzéseihez is” - idézte az állami rádió Pék szavait. A miniszter az atomfegyverkezés leállításának feltételéül szabta az egész Koreai-félsziget atomfegyvermentesítését. Eközben tegnap Pekingben a két Korea, Oroszország, az USA, Japán és Kína részvételével folytatódtak az északi atomprogramról tartott hatoldalú tárgyalások. „Most, hogy Kína ismertette elképzeléseit, ezeket kiindulópontként használjuk a konszenzus alapjául szolgáló elvi dokumentum kidolgozásához” - közölte a japán küldöttség helyettes vezetője. Christopher Hül amerikai főtárgyaló is azt mondta, a kínai javaslat jó alapul szolgál a tárgyalásokhoz.
