Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-16 / 190. szám, kedd
Közélet ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 16. RÖVIDEN Fegyveresek raboltak el egy vállalkozót Pozsony. Jaroslav Spišiak bűnügyi főigazgató megerősítette, hogy fegyveresek raboltak el egy nagyszombati vállalkozót péntekről szombatra virradó éjszaka. Az emberrablásra egy étterem előtt került sor, öt férfi autóba tuszkolta Ladislav M.-et, majd ismeretlen helyre távoztak. Az ügyről további információkat nem ad a rendőrség. (TASR, SITA) Felfüggesztették a bírót Pozsony. A Bírói Tanács tegnap felfüggesztette funkciójából Vladimír Kvetkót, a Rimaszombati Járásbíróság bíráját, ezzel megerősítette Dániel Lipšic igazságügyi miniszter döntését. Kvetko júliusban ittasan okozott közlekedési balesetet Rimaszombat mellett, vérében 3,2 ezreléknyi alkoholt mutattak ki. (TASR) Javítják a Kikötői hidat, várakoznak a sofőrök Dugók a fővárosban ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Péntektől fennakadásokkal kell számolni Pozsonyban a Kikötői hídon folyó javítási munkálatok miatt. Az első nagyobb dugókra tegnap került sor, amikor a híd részleges lezárása nyomán hosszú kocsisorok alakultak ki felvezető utakon, főleg a Pribinova utcában. A sofőrök több mint húsz perccel többet voltak kénytelenek várakozni, míg a híd túlsó felén félórás késéssel kellett számolni. Az illetékesek szerint főképp a reggeli, valamint a délutáni csúcsforgalom idején lesznek torlódások a következő napokban. A személygépkocsi-forgalom az Einsteinova és a Bosákova utcákon keresztül zajlik, míg a teherforgalmat a Panónska és a Dolnozemská utcákra terelik. A munkálatok előreláthatóan augusztus 26-ig tartanak. (SITA, ú) Lépésben haladó kocsisorok (SITA-felvétel) Felemásan ítéli meg a lakosság az elmúlt évet A helyzet rossz, de... SITA-HÍR Pozsony. A Statisztikai Hivatal felmérése alapján Szlovákia lakosságának negyvenkét százaléka érzi úgy, hogy az ország gazdasági helyzete romlott az utóbbi évben. A megkérdezettek némileg derűlátóbban ítélik meg Szlovákia jövő évi kilátásait, „mindöszsze” 33 százalék számít hasonlóan nehéz időszakra. A múlt évben mért eredményekhez képest a felére, 11 százalékra csökkent azok aránya, akik úgy gondolják, hogy az árak radikálisan emelkedtek az elmúlt hónapokban. A válaszadók harmada szerint csökkenhet a munkanélküliség, némileg többen vélik úgy, hogy egy év múlva javulhat háztartásuk anyagi helyzete is. Javult Szlovákia gazdasági helyzete? A biztosítónál külön kell kérvényezniük a vállalkozóknak az önkéntes társadalombiztosítás megszüntetését Félmilliós bírság formaságok miatt Pozsony. Július elsejétől kötelező társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, akinek tavalyi jövedelme meghaladta a 78 ezer koronát. Ez vonatkozik azokra is, akiknek korábban volt önkéntes biztosításuk. Nekik azonban nem elég kiszámolni és fizetni a havi járulékot, meg kell szüntetniük az önkéntes biztosítást és be kell jelentkezniük a kötelező biztosításra. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A vállalkozóknak június 30-ig tájékoztatniuk kellett a biztosítót tavalyi bevételükről, az adóbevallás kivonatát a biztosító helyi kirendeltségén kellett bemutatni. Ha a bevétel meghaladta a 78 ezer koronát, akkor számukra kötelező a társadalombiztosítási járulék fizetése. A Szociális Biztosító a napokban sokuknak olyan leveleket küldött szét, mely szerint akár félmillió korona bírság is fenyegeti őket, ha nem tettek eleget az összes formaságnak. Sokan csupán önkéntes biztosításukat mulasztották el megszüntetni, és nem jelentkeztek be - legkésőbb július 8-ig - a kötelező biztosításra. Nekik egyelőre fizetniük kell mindkét járulékot, az önkéntes társadalombiztosítást ugyanis csak az ügyfél szüntetheti meg. „A járulékfizetési kötelesség az erre vonatkozó kérvény leadásával szűnik meg” - tájékoztatta lapunkat Vladimíra Pôbišová, a biztosító szóvivője. Ha a vállalkozó nem szünteti meg a biztosítást és nem fizeti a járulékot, a biztosító bírságot róhat ki, és napi 0,05 százalék büntetőkamatot vet ki a tartozásra. Sok vállalkozó felesleges adminisztrációs tehernek tartja ezt a feladatot, mivel egyértelműnek tűnik, hogy nincs szükség az önkéntes biztosításra, ha fizetik a kötelezőt. „Nem tehetünk semmit, a törvény egyértelmű: az önkéntes biztosítást csak az ügyfél kötheti és szüntetheti meg” - mondta Pôbišová. A járulékfizetési kötelezettség csak azokra a vállalkozókra nem vonatkozik, akik a szerzői jogról szóló törvény alapján vállalkoznak. (lpj, s) A kötelező társadalombiztosítás az egyéni vállalkozók számára Betegbiztosítás Nyugdíjbiztosítás Tartalékalap Végösszeg A járulék mértéke 4,4% öregségi 18%** rokkantsági 6%*** 4,75% Minimális kivetési alap 6500 Sk 6 500 Sk 6500 Sk 6500 Sk Ajárulék összege 286 Sk 1170 Sk 390 Sk 309 Sk ÍO cn on cn Biztosító Maximális kivetési alap 23 738 Sk 47475 Sk 47475 Sk 47 475 Sk 'ö g Ajárulék összege 1045 Sk 8 546 Sk 2 849 Sk 2 256 Sk 14 696 Sk J A kölcsönt saját nevére vette fel, de hogy miből fizette vissza, azt titkolja Pavol Rusko titokzatos váltói ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. Az ellenzéki Igor Federič (Smer) szerint a parlament előtt kellene megmagyaráznia váltóbotrányát a gazdasági miniszternek. Pavol Rusko több változatot tárt a nyilvánosság elé arról, hány váltót és milyen értékben írt alá. Az eredeti magyarázata szerint a közel százmillió koronás kölcsönt a Media Invest vállalat vette fel, a Markíza televízió és az időközben már megszűnt napilap, a Národná obroda adóságainak kiegyenlítésére. Később már azt állította az ANO elnöke, hogy a pénzt saját maga vette fel. De arra, hogy miből fizette vissza, máig nem adott egyértelmű választ. Rusko a Pravda napilapnak elmondta, a százmillióból negyvenet az időközben elhunyt Ľubomír Blaško vállalkozótól kért kölcsön, egy projekt részfinanszírozására - erről bővebb információkat nem kívánt elárulni. Mivel Blaškóval nem egyeztek meg, az összeget teljes egészében visszafizette neki. A maradék 60 milliót állítólag saját vállalataiból - főleg a Národná obroda napilapból - valamint az ARJ vállalat eladásából fedezte. Saját elmondása szerint a Pravdának tett nyilatkozata az utolsó, többet a váltókról senkinek sem nyilatkozik. „Vállalkozó vagyok, van pénzem” Rusko az ARJ vállalatért legkevesebb öt évvel ezelőtt csakugyan kapott 100 millió koronát, de azóta több jelentős kiadása is volt, melyek felemészthették a pénzt: megalapította az ANO-t, s új luxusvillájának építését is megkezdte. A Národná obroda évek óta veszteséget termelt, így felmerül a kérdés, hogyan jutott innen több millió koronához. A váltókat Rusko tavaly fizette vissza - világhálón közzétett vagyonnyilatkozatából kitűnik, hogy az elmúlt évben csupán 1,237 millió koronásjövedelme volt. „Nem gondolják, hogy sokkal tisztességesebb valamit kölcsönvenni, mint az asztal alatt elvenni? Bocsássanak meg, én vállalkozó vagyok, és sok pénzem van. Tudom, hogy az irigység Szlovákiában nemzeti sport, de mindennek van határa. Nem gondolom, hogy meg kellene mutatnom a számlámat, és megmagyarázni, mit fizettem ki ma, és mit fogok holnap” - jelentette ki Rusko legutóbbi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a botrányt csupán az uborkaszezon váltotta ki, mivel az újságíróknak nincs mivel foglalkozniuk. Magyarázatot kellene adnia A koalíciós partnerek közül egyedül az SDKÚ képviselőit nem érdeklik a váltók. Martin Mat’ko, a párt szóvivője kijelentette: ez csak Rusko és az ANO ügye. Bugár Béla MKP-elnök szerint azonban, ha Mikuláš Dzurinda kormányfő olyan határozott lenne, mint amilyen az előző kormányban volt, az ügyet már lezárta volna. „Nem az ANO, hanem az egész koalíció problémájáról van szó. Ruskónak kötelessége magyarázatot adni, rögtön a következő koalíciós tanácson” - tette hozzá Bugár. Pavol Hrušovksý, a KDH elnöke rendkívül súlyos problémának tartja az elmúlt hetekben kirobbant botrányt. „Mivel eddig csak a sajtóból értesültek a történtektől, személyesen is kikéri Pávol Rusko véleményét. Elkerülhetetlen, hogy koalíciós partnereit értesítse erről” - pontosított az Új Szónak Michal Dyttert, Hrušovský szóvivője, (dem) Rugalmasabb eljárás kell Ki döntsön a külföldi bevetésekről? Pozsony. Ivan Gašparovič szerint a parlamentnek képesnek kell lennie rugalmasan dönteni szlovák katonák külföldi bevetéséről. A köztársasági elnök tegnap tárgyalt Juraj Liška védelmi miniszterrel arról a javaslatról, mely szerint a kormány hatvan napos időszakra akár harcoló alakulat kiküldéséről is dönthetne, a parlament csak utólagosan foglalna állást a kérdésben. Az államfő elfogadhatónak tartja a javaslatot azzal, hogy azt még a parlamentnek alkotmányos többséggel kell elfogadnia. Liška szerint a döntésmechanizmus módosítására azért van szükség, mert a jelenlegi túl körülményes, nem felel meg az Európai Unió és a NATO elvárásainak. Szlovákia kötelezte magát, hogy 2008-tól az unió közös, gyors bevetésű haderejének rendelkezésére bocsát egy gépesített zászlóaljat, elképzelhető azonban, hogy ennek kisebb egységei már korábban is bevethetőek lesznek. Robert Kaliňák (Smer) szerint ezzel a módosítással túl nagy hatáskört kapna a kabinet. Ó úgy látja, hogy felesleges az alkotmánymódosítás, a parlament akár napokon belül képes állást foglalni ilyen súlyos kérdésben, (lpj, t) Állítólag a Národná obrodából fizetett, ám az veszteséges volt. Az Akkreditációs Bizottság szerint a létrehozandó intézetnek nincs elegendő oktatója Párkányban egyelőre nem lesz magánegyetem ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Párkány. A kormány vélhetőleg nem hagyja jóvá a párkányi Columba Magánegyetem létrehozására tett javaslatot, mivel sem az oktatási tárca, sem a kormány tanácsadó szerveként működő Akkreditációs Bizottság nem javasolja a magán felsőoktatási intézmény létrejöttét. A tervek szerint a holnapi kormányülésen kerül terítékre a tervezet. Az akkreditációs testület szerint a benyújtott dokumentum alapján nem biztosítottak az oktatás személyi feltételei. Az indoklás szerint a leendő intézmény nem rendelkezik kellő számú oktatóval. A magánegyetem vállalatmenedzsment tanulmányi szakon nyújtana felsőfokú alapképzést. Az alapítási szándékkal jelentkező Columba nonprofit szervezet képviselője, Ondrej Mokoš lapunknak nem kívánta kommentálni a testület elutasító véleményét. Annyit azért mondott, úgy tűnik, Szlovákia híján van mind a politikai akaratnak, mind a szakmai törekvésnek, hogy az állami egyetemeknek konkurenciát jelentő felsőoktatási intézményeket hozzanak létre. Hozzátette, az esetleges kudarc nem tántorítja el elképzelésétől, kisebb módosításokkal újra az Akkreditációs Bizottság elé terjeszti az egyetemalapítást. Az intézmény főként a tandíjakból, a központi támogatásokból, adományokból és saját vállalkozói tevékenységéből tartaná fenn magát. Az első évben 60, a további években pedig 50-50 nappali, illetve levelező tagozatos hallgatójelölt felvételét tervezte. A kormány idén már három magánegyetem alapítását utasította el. Nem hagyta jóvá a pozsonyi Adam František Kollár Kollégium, a nyitrai Gazdasági Jogi Főiskola és a kassai Szláv Nemzetközi Egyetem létrehozását sem. Sorrendben ötödik magán felsőoktatási intézményként azonban a Diószegi Főiskola megszerezte a működéshez szükséges hozzájárulást, (érvé, s)
