Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-29 / 175. szám, péntek
15 ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 29. Kertészkedő - hirdetés A dohány-molytetű terjeszti a kultúrnövények közül főleg a paradicsomot fenyegető veszélyes, tetemes gazdasági károkat okozó TYLCV vírust Üvegházi körülmények között nálunk is terjedhet A dohány-molytetű imágója A paradicsom sárga levél- göndörödés vírusát (TYLCV - Tomato Yellow Leaf Curl Virus) Közép-Ke- let-Ázsiában már az 1960- as években azonosították és leírták, ekkor azonban az elszigeteltsége, illetve a jelentéktelen károsítása miatt nem tulajdonítottak neki nagy figyelmet. PAP EDINA Európa mediterrán és szubtrópusi éghajlatú országaiban, illetve az Európai és Földközi-tenger Melléki Növényvédelmi Szervezet, az EPPO tagállamaiban az 1980-as években nagyon felszaporodott a dohány- molytetű (Bemisia tabaci), ami a vírus egyeden vektora. Hasonló méretű elterjedést tapasztaltak az Egyesült Államokban is, ami egyéb vírusok, így a paradicsom márvá- nyozottság vírus (ToMoV-Tomato Mottle Virus) elterjedését is okozta. A vírus gazdanövényei A TYLCV elsőszámú gazdanövénye a paradicsom (Lycopersicom esculentum), de mesterségesen a szintén a burgonyafélék családjába tartozó csattanó maszlag (Datura stramonium) és a dohány (Nicotiana spp.) is fertőzhető vele. A dísznövények közül a lizikén (Eustoma grandiflorum) okoz természetes úton is komoly károkat. Mesterséges fertőzéssel öt növénycsalád tizenöt faja fertőzhető a TYLCV vírussal. A paradicsom sárga levélgöndö- rödés vírusát kizárólag a dohány- molytetű terjeszd, és legnagyobb gyakorisággal a kártevő B biotípusa viszi tovább. A rovar szívo- gatása során - törzstől függően - 20-60 perc alatt jut a vírus az állat szervezetébe a fertőzés nediv 10-30 percig tart. A rovar tápcsatornájában a vírus 20-24 órás nyugalmi állapotba kerül, de 10-12 napig, ritka esetben 20 napig is életképes marad. A tojásrakással történő terjedését nem bizonyították, a kifejlett lárvák azonban már képesek felvenni és terjeszteni a vírust. A legtöbb molytetű 24-28 órás bejutási idő után 10-12 nap alatt elveszti a vírusátvivő képességét. A TYLCV két azonos méretű részből álló, körülbelül 20 nanométer átmérőjű vírus (bige- minivirus). A genetikai állományában két egyszálú DNS található, amelyek hossza minden törzs esetében körülbelül 2800 aminosav- egység. A növényben a vírus a háncsrészben fejlődik tovább, ahol sejtszintű elváltozásokat idéz elő. A szövetbe jutást követően a tünetek 15 nap múlva jelennek meg. A vírusnak különböző törzsei ismertek. Az Indiában, a Szahara déli országaiban (Nigériában és Szenegálban), valamint a Délkelet-Ázsiában talált törzsek feltehetően különböznek a mediterrán országokban jelen lévőktől. Észlelés és azonosítás A fertőzött paradicsom kezdetben hervad, a felfelé álló csúcs- és hónaljhajtásain apró és torz leveleket hoz. Azok a levelek, amelyek közvetlenül a fertőzés után fejlődnek ki, lefelé kanalasodnak. A később előtörő levelek erősen sárgulnak és torzulnak, a levélszélek pedig felfelé kanalasodnak, és a levéllemez az erek között felhólyagoso- dik. A termésen a tünetek a megfertőzött növény korától függően változók. A fiatalon megfertőzött növény elveszti az életerejét, és nem terem piacképes bogyót. Amennyiben a vírusfertőzés később, idősebb korban történik, nem kötődnek újabb termések, de a már kifejlődött bogyók viszonylag rendesen beérnek. A virágokon nem észlelhetők tünetek, ám a vi- rágelrúgás gyakori jelenség. A betegséget a változatos tünetek miatt nagyon nehéz azonosítani. A szerológiai tesztek (az ELISA teszt is) csak további finomítások után használható a TYLCV vírus azonosítására, mivel a különböző törzsekhez más-más antiszérumra van szükség. Megelőzés és védekezés A vírust kizárólag a dohány-molytetű (Bemisia tabaci) terjeszti. A nemzetközi kereskedelemben a fiatalon fertőződött, tüneteket még nem mutató paradicsompalántákkal lehet a kártevőt és a vírust is behurcolni. A TYLCV vetőmaggal nem teljed. Paradicsomterméssel nagy valószínűséggel nem hurcolható be a dohány-molytetű, viszont egyéb gazdanövényekkel, például egyes dísznövényekkel (lizike) igen. A Bemisia tabaci, különösen annak a B biotípusa az egész világon elterjedt. A vírus a paradicsomültetvényekben a legnagyobb veszteségeket az Amerikán kívüli földrészek trópusi és szubtrópusi éghajlatú országaiban okozza, de üvegházi körülmények között bárhol felszaporodhat. Libanon tengerparti síkságain például teljesen felhagytak a paradicsomtermesztéssel a TYLCV miatt. A termésveszteség a 80%-ot is meghaladta. Amennyiben a vírus bekerül egy olyan országba, ahol a terjesztője már jelen van, gyorsan elterjed a paradicsomültetvényekben. A dohány-molytetű elleti kémiai védekezés a termésben felhalmozódó növényvédőszer-maradványok veszélye miatt nem lehetséges. Nemzetközi kutatások folynak a biológiai védekezés lehetőségeinek a feltárásár (például a Encarsia formosa fürkészdarázs-fajjal), de a megfelelő természetes ellenség megtalálása időigényes folyamat. Hatásos termesztéstechnikai védekezési mód az ültetési idő megválasztása a molytetű-állomány felszaporodási időszakának a kivédésére, valamint rovarhálók, ragacsos színcsapdák, illetve igazoltan vírusmentes szaporítóanyag használata a célravezető. Az ellenálló paradicsomfajták nemesítése is folyamatban van, és egyes cégeknek már van ellenálló (toleráns) fajtájuk. Növény-egészségügyi kockázat A TYLCV-t és a Bemisia tabaci-t az EPPO az „A2”-es zárlati osztályba sorolta, ami azt jelenti, hogy az adott országban, vagy térségben jelen van ugyan a károsító, de az elterjedése csak kismértékű, és rendszeres hatósági megfigyelés alatt áll. A molytetű faj széleskörű elterjedése, valamint a megbízható védekezési mód hiánya miatt azonban a vírus bekerülése egy mentes országba óriási gazdasági kárt okozhat. Az EPPO tagországain belül az egyik országból a másikba való terjedés megelőzése érdekében igen nehéz karantén intézkedéseket bevezetni, mert hiányzik az olcsó, gyors és megbízható azonosítási módszer, a vírusvektor rovarfaj viszont széleskörűen elterjedt. Térségünkben ez idáig még nem találtak TYLCV-ra utaló tüneteket mutató növényeket. Ennek elsősorban az az oka, hogy a vírus és a terjesztője melegégövi faj. Az Európai Unióból érkező szaporítóanyagok (dugványok, palánták) növényvédelmi ellenőrzésének a fellazulása miatt azonban számolni kell a veszéllyel, hogy hozzánk is bekerül, üvegházi körülmények között felszaporodik és károsít.
