Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-28 / 174. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 28. Régió - hirdetés 5 Szeptember 30-tól lehet népszavazás Nagymegyeren Sámuel Lojkovič ügye a Speciális Bíróság előtt A képviselők szerint az elnök visszaél hatáskörével, nem írja alá a határozatokat Feljelentés Belica ellen A nyitrai megyeháza. A képviselők Belicát, ő a képviselőket vádolja kampányolással (Jana Beňová felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Besztercebánya/Nagyme- gyer. A besztercebányai Speciális Bíróság elé került a márciusban letartóztatott Sámuel Lojkovič elleni vádirat - tájékoztatott a főügyészség szóvivője, Svetlana Husárová. A főügyészség hivatali visszaélés és kenőpénz elfogadása miatt emelt vádat Nagymegyer polgár- mestere ellen, akit március 30-án tartóztattak le, miközben 300 ezer koronát vett át egy nagymegyeri vállalkozótól. Április 3-án vizsgálati fogságba helyezték, és azóta sem engedték ki. Háromtól nyolc évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik. A bíróság tájékoztatása szerint a tárgyalás időpontját még nem tűzték ki. A törvények értelmében Lojkovič még mindig Nagymegyer első embere. Vizsgálati fogságba helyezése után tíz nappal, az ő javaslatára döntött úgy a városi képviselő-testület, hogy Rudický László lesz az alpolgármester. Rudický lapunknak elmondta, csak abban az esetben jár le Lojkovič mandátuma, ha azzal hat hónapig nem él vagy arról önként lemond. „Szeptember 30-tól lenne esedékes rendkívüli népszavazás kiírása, amelyen a lakosok dönthetnék el, hogy továbbra is ő maradjon-e a polgármester” - nyilatkozta. Mint ismeretes, Lojkovičot a Korrupcióellenes Hivatal a termálfürdő körüli telekspekulációk kapcsán tartóztatta le. Boros L. a polgármesterhez fordult segítségért, mikor tudomására jutott, hogy a képviselő-testület fel akarja mondani a szerződését. Állítólag ekkor ajánlotta fel Lojkovič, hogy 300 ezer korona ellenében elintézi az ügyét. A vállalkozó azonban a Korrupcióellenes Hivatal rendőreihez fordult, és a rendőrség akkor csapott le a polgármesterre a nemes- ócsai benzinkúton, amikor átvette a kenőpénzt, (sita, jóm) Nyitra. Feljelentést tett Milan Belica megyei elnök ellen a Nyitrai Kerületi Ön- kormányzat közgyűlésének húsz képviselője. Úgy vélik, Belica visszaél hatáskörével, mert nem hajlandó aláírni a jóváhagyott határozatokat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Kétségünk van azt illetően, hogy az elnök úr a törvénnyel összhangban cselekszik-e, amikor a képviselő-testület által kétszer is megerősített határozatokat nem írja alá, és nem látja el kézjegyével azokat a szerződéseket sem, amelyek ezen határozatokból következnek” - indokolta a feljelentést Mário Dinga független képviselő. Hangsúlyozta: ha a képviselők másodszor is megerősítik korábbi döntésüket, a megye elnöke azt nem vétózhatja meg. „Az elnök úr nyilván ily módon folytat választási kampányt” - jegyezte meg Dinga. Belica szerint éppen a képviselők azok, akik a feljelentéssel választási kampányba fogtak. ,A politikai folklór megnyilvánulásának tekintem ezt; közvedenül a választások előtt járunk, valakinek meg kell mutatnia magát, az erejét fitogtatni, és annál nagyobb az ereje, ha egyenest az elnöknek vág oda” - gondolja Nyitra megye első embere. Szerinte a másodszor is elfogadott közgyűlési határozatok az ő aláírása nélkül is érvényesek. „Ha a képviselők többsége megerősíti a határozatot, már hatályos, senkinek nincs szüksége ahhoz az én aláírásomra. Nem tudom tehát, honnan veszik, hogy alá kellene írnom. Más kérdés, ha a határozat alapján szükségessé válik olyan szerződés aláírása, amely törvénybe ütköző. Sokszor előfordult például, hogy hiányzott a szerződés tárgya, és ilyet nem írhatok alá” - nyilatkozta Belica. Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) kerületi elnöke lapunknak ezzel kapcsolatban a következőket nyilatkozta: „Belica úrnak abban még igaza is lehet, hogy az általa kétszer is megvétózott, de a képviselő-testület által újra jóváhagyott határozatok életbe léphetnek az ő aláírása nélkül is, csakhogy számos olyan határozat született, amelyeknek elidegeníthetetlen része egy sor fontos dokumentum, például szerződés 45.” Az MKP-s politikus szerint nem felel meg a valóságnak, hogy egyes szerződéseknek nem volt tárgya. „Számos alkalommal igenis volt tárgya a szerződéseknek, de ő azokat sem írta alá, észérvekkel pedig sosem indokolta meg a döntését - nyilatkozta az Új Szónak Farkas. - Morális okokra hivatkozott, de inkább a politikai hátsó szándék valószínűsíthető.” Belica javasolta a feljelentők listájának egybevetését azok névsorával, akik a szavazáskor támogatták, hogy a megyei fenntartású szociális intézményeket általuk létrehozott nonprofit szervezetek vegyék bérbe. Ezzel összefüggésben Farkas elmondta: „Ez a határozat is a megyei képviselő-testület törvényes és legitim döntése volt, neki tehát ezt kötelessége lenne tiszteletben tartani, még ha nem is ért vele egyet.” Szerinte Belica sportot űz abból, hogy rendre ignorálja a testület határozatait. (sita, buch) RENDŐRSÉGI NAPLÓ Elkótyavetyélték a lízingelt autót Pöstyén. Néhány részlet kifizetése után túladott lízingelt autóján két helyi férfi. Egy 26 éves fiatalember 36 részletből csak nyolcat törlesztett, és a lízingtársaság BMW-jét egy más személynek adta. Az autóért még 800 ezer koronával tartozik. Egy 57 esztendős férfi egy részletfizetési rendszerben vásárolt Hyundai terepjárót zálogba adott, több mint 650 ezer korona kárt okozva a lízingtársaságnak. Viktor Plé- zel, a Nagyszombati Kerületi Rendőr-főkapitányság szóvivője lapunkkal közölte, a tettesek kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők. (ú) Brutálisan megverte a szüleit Felsőszerdahely (Horná Streda). Szülei brutális meg- verése miatt emeltek vádat egy 31 éves helyi férfi ellen a vágújhelyi járásbeli településen. Idén májusban közös otthonukban a 67 éves anyjának rontott, torkon ragadta, és a hűtőszekrénynek lökte. A 72 esztendős apa a nő védelmére sietett, de a tettes őt is lelökte, úgy, hogy az idős férfi a fal sarkának esett. Fiának ez sem volt elég az erőszakoskodásból: verni kezdte a földön fekvő apja arcát és mellkasát. A rendőrség arról egyelőre nem tájékoztatott, hogy az elkövetőre milyen büntetés várhat. (SITA) AJANL0 Július 28. (csütörtök) Észak- és Dél-Komárom Johann Sebastian Bach halálának 255. évfordulóján a két város templomaiban, 15 helyen emlékeznek meg a nagy zeneszerzőről, munkásságáról. A révkomáromi koncertek helyszíne és időpontja: Szent Anna-kápolna - 17.30; Szent András-templom - 18.00; református templom - 19.00; evangélikus templom - 20.30; baptista templom - 21.00; őrsújfalui katolikus templom 21.00. A megemlékezés vezér- gondolata egyben a vezérdallama is: az Aki Istenének átad mindent kezdetű korái és az ehhez kapcsolódó korálelőjá- tékok feldolgozása. Közreműködnek Komárom és környéke orgonistái, kántorai és egyházzenészei. (ú) Emberközelben - Nyitra megyében Köztudott, hogy Nyitra megyében „kormányzó pozícióban“ vannak a Magyar Koalíció Pártjának képviselői. Tekintettel az ősszel esedékes megyei választásokra, Farkas Iván parlamenti képviselőt, az MKP Nyitrai Kerületi Tanácsának elnökét kértük időszerű megyei helyzetelemzésre.- Elöljáróban essék szó a megye gazdasági helyzetéről, mégpedig a konkrét eredmények tükrében.- A nyilvánvalóan meglévő problémák ellenére is nyugodtan állíthatom, hogy első választási időszakunkban folyamatosan javult a megye gazdasági helyzete. Elindult ugyanis egy olyan stabilizációs folyamat, amely feltétlenül szükséges a gazdasági fellendülés szempontjából. Ebben a megyének elsősorban koordinációs és tervező szerepe van. Ezért jöttek létre régiónkban az első ipari parkok, és megjelentek az első külföldi nagybefektetők is. Gondolok itt elsősorban Léván, Verebélyen és a Zselízen működő ipari parkra. A szóban forgó gazdasági egységek létesítését megelőzően szükséges volt, hogy kezdeményezésünkre többek között megszülessen a megye átfogó szociális és gazdasági fejlesztési terve, módosítanunk kellett a megye területrendezési tervét - előnyben részesítve a gazdasági fejlődés szempontjából nélkülözhetetlen infrastrukturális létesítmények (közutak, ipari zónák, környezetkímélő beruházások) elhelyezését, az ipari parkok létesítését szolgáló alap-infrastruktúra fejlesztésének az akciótervét. Kialakult hát egy olyan feltételrendszer, amely most már lehetővé teszi, hogy további munkahelyteremtő beruházásokra kerüljön sor. Nevezetesen Komáromban, a Párkány, melletti Ebeden, Érsekújvárott, Naszvadon, Ipolyságon és Zsigárdon várható további ipari létesítmények telepítése.- Az ipartelepítés tulajdonképpen összefügg a vidék- és régiófejlesztéssel, nyilván e téren is akad teendő bőven.- A vidékfejlesztés jó adottságok esetében is rendkívül összetett problémakör. A problémák megoldása hosszú távú folyamat. Az MKP politikájának köszönhetően viszont már láthatók az elért eredmények, Ami nagyon fontos, az EU strukturális alapjainak köszönhetően, a hozzáférhető források mennyisége jelentősen megnőtt. Több településen megoldódott a szennyvízelvezető rendszer kiépítése, bővült és megújult az úthálózat is. Megindult a bérlakások építése, ami a vidék elnéptelenedésének megakadályozása szempontjából az egyik legfőbb tényező. A megye közbenjárásával újraindult több megszüntetésre ítélt regionális vasútvonal, elsősorban a következőkre gondolok: Vágsellye-Negyed, Párkány-Léva, Ipolyság-Csata, Zlaté Moravce-Úľany nad Žitavou. Kiemelt mértékben támogattuk a helyközi buszjáratok működtetését, különös hangsúllyal az iskolába való beutazást. Az Érsekújvári SAD, amely a megye déli részén az autóbusz-közlekedést bonyolítja, 2004-ben 71 millió Sk támogatást kapott, 2005-ben pedig ezen támogatás mértéke 91 millió Sk volt. Támogatta továbbá a megye a Deáki felé vezető útszakasz tervezésének és felújításának a költségeit 21,611 millió Sk értékben, a Garamkövesd és Helemba közötti útszakasz javítását 8 millió Sk-val. A megye közbenjárt az R7-es gyorsforgalmi út kiépítésének a kérdésében is, ami nagyban hozzájárul majd a megye déli részének gazdasági fejlődéséhez.- Folytassuk az oktatásügy helyzetével, hiszen az oktatás színvonalának emelése kiemelten fontos szerepet játszik a szlovákiai magyarok gazdasági és társadalmi fellendülésében.- A közigazgatási reformot követően a magyar tannyelvű alapiskolák a helyi önkormányzatok, a középiskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák, kereskedelmi akadémiák és a hozzájuk tartozó diákotthonok és iskolai éttermek pedig megyei önkormányzatok hatáskörébe kerültek át. Nyitra megyében a magyar lakosok szavazatainak köszönhetően megyei képviselőink létszámuknál fogva megfelelően képviselhették a magyar tannyelvű iskolák ügyét. Sikerült felszámolniuk az iskolák finanszírozása közti aránytalanságokat és kivívniuk a magyarság esélyegyenlőségét az oktatásra szánt fejlesztések és döntések terén. Lehetőség nyílt számos magyar középiskola infrastrukturális helyzetének javítására és az oktatási feltételek korszerűsítésére. Új tantermek, könyvtár és szaktantermek létesülhettek, többek között a komáromi Selye János Gimnázium tetőterében és a Zselízi Magyar Tannyelvű Gimnáziumban. A Párkányi Gimnázium tetőtere szintén felújításra és beépítésre kerül. A Lévai Összevont Kereskedelmi és Szolgáltatási Középiskola, az érsekújvári S. A. Jedlik Elektrotechnikai Ipari Középiskola és a Vágsellyei Vegyipari Szakközépiskola számára a megyei önkormányzat megvásárolta az iskola épületét. Az Érsekújvári Magyar Tannyelvű Gimnázium épületgondját egy száz évre aláírt bérleti szerződéssel oldotta meg a megyei önkormányzat. A 2004/2005-ös tanévben Ipolyságon megnyílt a Magyar Tannyelvű Kereskedelmi Akadémia, és Érsekújvárban magyar osztályok nyíltak a Kereskedelmi Akadémián. Léván a 2005/2006-os tanévtől egy magyar osztály nyílik az Összevont Textilipari Szakközépiskolában és egy az Összevont Kereskedelmi és Szolgáltatási Középiskolában. A 2004-es évet, hosszú idő után először történt meg, hogy iskoláink anyagi kötelezettségek nélkül zárták. Minden, magyar osztályt is működtető tanintézmény magyar nevet is kapott. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy választóink minden egyes szavazata elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a Nyitra megyei képviseletben újra . annyi MKP-s képviselő legyen, hogy számarányuknál fogva biztosítani tudják a magyar generációk boldogulását, megmaradását és fejlődését is, hiszen az MKP képviselőinek egyik legfontosabb feladata, hogy mindenki számára elérhetővé váljon a minőségi középiskolai oktatás.- Minden vonatkozó országos és regionális felmérés szerint az embereket leginkább a szociálpolitika és az egészségügy helyzete érdekli. Nyilván e téren is van mondanivalójuk az MKP megyei képviselőinek.- Az egészségügy a legösszetettebb problémája a megyei önkormányzatnak. 2003- ban hatalmas adósággal vette át az államtól ezt a jogkört. A megyéhez a II. kategóriájú kórházak kerültek - Komáromban, Léván és Vágsellyén, illetve egy egészségügyi központ Párkányban. A kórházak gazdasági mutatói bizonyítják, hogy jelenlegi működési formájuk nem felel meg az elvárásoknak. Ráadásul a megyének nincs elegendő pénzforrása a kórházak működtetésére. Amióta a megye fennhatósága alá tartoznak ezek az intézmények, az adósság növekedésének üteme ugyan csökkent, ám az adóssághalmozást teljesen meg kell állítani. A transzformációjuk célja mindenképp a közegészségügy elvének megtartása, a regionális prioritások, a flexibilis vezetés és az alkalmazottak pozitív ösztönzése. Az egészségügyi beruházások az egészségügyben 2003-ban 54 964 000 millió koronát, 2004-ben pedig 23 310 000 millió koronát tettek ki. Az egészségügyben célunk a már elkezdett szerkezeti átalakítás további folytatása és felgyorsítása, illetve egészségügyi intézményeink gazdasági rendbetétele. Mindenki számára elérhető, páciensközpontú egészségügyi ellátást szeretnénk.- A művelődési lehetőségek és a kultúra helyzete különösen fontos a személyi és csoportos identitás helyzete szempontjából is. Az MKP regionális politikusaira e tekintetben különösen fontos szerep hárul.- Az MKP-s többségű képviselő-testületnek köszönhetően a Nyitra megye által 2002. április 1-je óta fenntartott 19 kulturális intézmény (3 színház, 5 regionális könyvtár, 5 regionális múzeum, 2 galéria, 3 regionális művelődési központ és 1 csillagvizsgáló) költségvetési támogatása a következőképpen alakult: 2002 - 120 071 000 Sk, 2003 - 132 839 000 Sk, 2004 - 142 023 000 Sk, 2005 - 164 624 000 Sk. Beruházásokra 2005- ben 54 612 000 Sk-t fordítottunk, ami az előző évek átlagához képest kétszeres növekedést jelent. Fontosabb eredményeink közé tartozik a Komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente múzeuma Tőépületének átépítése, a történeti könyvgyűjteményen alapuló szakkönyvtár kiépítése. Az érsekújvári Thain János Múzeum kiállítótermeinek felújítása, valamint az itteni Művészeti Galéria épületének felújítása, állandó kiállítások kialakítása. De jelentős támogatásban részesült több közkönyvtár, és sikerült megemelni többek között a Komáromi Jókai Színház költségvetési támogatását is. Mindent összevetve, nagyon remélem, hogy választóink az esetleges, egyelőre megoldatlan problémák ellenére is méltányolják eddigi munkánkat és továbbra is számíthatunk bizalmukra. ■P-5-13496
