Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-30 / 151. szám, csütörtök

6 Külföld RÖVIDEN Juncker kész lemondani Brüsszel. A luxemburgi parlament első olvasatban ha­talmas többséggel jóváhagyta az EU alkotmányát. De a vég­leges döntést a nagyherceg­ség lakossága hozza majd meg: július 10-én népszava­zást tartanak az ügyben. A legutóbbi, június eleji közvé­lemény-kutatások szerint im­már a választók 45 százaléka akar nemet mondani a doku­mentumra. Igaz, a hazájában rendkívül népszerű minisz­terelnök, Jean-Claude Jun­cker a mérleg serpenyőjébe beletette saját tisztségét is: már jó előre közölte, hogy ha a luxemburgiak-elutasítják az alkotmányt, lemond kor­mányfői posztjáról. (MTI) ítélet politikai bűntényben Belgrad. Tíztől tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre ítélte a belgrádi kerületi bíróság a Vük Draskovics szerbia-mon- tenegrói külügyminiszter és párttársai elleni merénylet el­követőit. Köztük Radomir Markovicsot, a szerb titkos- szolgálat egykori vezetőjét és Milorad Lukovics Legija titkos- szolgálati ezredest. A vörös­sapkás osztag néven ismert tit­kosszolgálati kommandó (JSO) volt parancsnoka, Legija kulcsfigurája volt valamennyi múltbeli szerbiai politikai bűn­ténynek, beleértve a Djindjics- gyilkosságot is. Ez az első - egyelőre nem jogerős - ítélet olyan politikai bűntényben, amelyet a milosevicsi korszak­ban követett el az állambizton­sági szolgálat (RDB). Legiját 15 évre ítélte a bíróság, Mar- kovics 10 évet kapott. Tizenöt évet szabott ki a bíróság a me­rénylet közvetlen elkövetőire, a JSO öt tisztjére is. (MTI) A hírhedt Legija vezényle­tével hajtotta végre a JSO a merényletet (Képarchívum) Felemás cseh törvény Prága. Felemás, az eredeti javaslatnál enyhébb dohány­zásellenes törvényt fogadott el tegnap a képviselőház. A vi­tatott jogszabály akkor lép életbe, ha a felsőház is meg­szavazza és az államfő aláírja. A bírálók kifogásolják: a tör­vény nem tiltja be a dohány­zást a vendéglőkben, klubok­ban, s engedélyezi alacsony alkoholtartalmú sör árusítását a sportrendezvényeken, ami eddig tilos volt. Egyesek érté­kelése szerint győzött a do­hány- és alkohollobbi, hiszen a vendéglőkben ezentúl ebéd­időben is dohányozhatnak, eddig ez is tilos volt. (kés) ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 30. Lelőtték a Chinook típusú harci helikoptert Meghalt 17 amerikai katona Amerika addig marad Irakban, amíg szükség van rá - több katona nem megy A nemzetet győzködte Washington. George Bush elnök szerint Irak szabadsá­ga megéri az érte hozott ál­dozatot, és az USA addig marad a közel-keleti or­szágban, amíg ott szükség van rá. ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai elnök közép-euró­pai idő szerint tegnap hajnalban az iraki szuverenitás helyreállításának első évfordulóján mondott beszé­dében elutasította, hogy határidőt tűzzenek ki az amerikai katonák iraki kivonulására. Súlyos hiba len­ne, ha mesterséges menetrendet ál­lítanának fel a kivonulásra, amint azt több kongresszusi képviselő is követelte, mivel az ellenség a kivá­rásra rendezkedne be - hangoztat­ta az elnök, s arról igyekezett meg­győzni a kételkedő'amerikai közvé­leményt, hogy türelme nem lesz hi­ábavaló. Elismerte, még sok az el- végezetlen munka, és lesznek még nehéz pillanatok, amelyek próbára teszik Amerika elszántságát. A té­vék napi iraki híreire utalva kijelen­tette: „A sok erőszak közepette az amerikaiak azt kérdezik, megéri-e ennyi áldozatot hozni? Igen, meg­éri, alapvetően fontos országunk jövőbeli biztonsága szempontjá­ból.” Idézett Gerhard Schröder né­met kancellártól is, aki az előző na­MTI-HÍREK Gáza/Jeruzsálem. Olajat ön­töttek és szögeket szórtak szét a forgalom megakadályozására egy autópályán Izraelben a Gázai öve­zetből történő izraeli kivonulás el­lenzői. Több gépkocsi megrongá­lódott a Jeruzsálemet Tel-Aviwal összekötő úton a reggeli csúcsfor­galomban. A tüntetők kilátásba helyezték, hogy országszerte út­akadályokat építenek. A Gázai övezetben lévő Sirat Hajamban pedig izraeli katonák fiatal zsidó telepesekkel verekedtek össze. A fiatalok még a hét elején elfoglal­tak egy elhagyott palesztin házat, hogy ott előretolt állást építsenek ki egy zsidó telep közelében. A ka­Lesznek még nehéz pillanatok (Reuters) pi fehér házi tárgyalásai után úgy nyilatkozott, hogy a stabü Irakkal Európa is biztonságosabb lesz. Az elnök elvetette azt az eshető­séget, hogy még több amerikai ka­tonát küldjenek Irakba, mivel az­zal szerinte csak aláásnák azt a stratégiát, amely szerint az iraki­aknak kell a harc élére állniuk. To­vábbi katonák érkezése azt az ér­zetet is keltené, hogy Amerika örökre maradni akar. Bush az iraki stratégia lényegét abban jelölte meg, hogy folytatják az amerikai katonák helyébe lépő irakiak ki­képzését, segítik az újjáépítést, az alkotmány megírását és a követke­tonák a házat kiürítették. Kormá­nyának a Fatah mellett más pa­lesztin szervezetek bevonásával történő kibővítését tervezi a pa­lesztin miniszterelnök, tekintettel arra, hogy a Gázai övezet az izrae­li kivonulás után palesztin fennha­tóság alá kerül. Ahmed Koréi azt mondta, a nemzeti egység átme­neti kormányának létrehozása megkönnyítené az izraeli kivonu­lás ellenőrzését. Koréi nem látja akadályát egy ilyen kormány meg­alakításának, ha azt a többi szer­vezet is óhajtja. A radikális Hamász korábban bejelentette igényét a gázai adminisztrációban való részvételre, miután a helyha­tósági választásokon jelentősen előretört a Fatah rovására. ző választások megrendezését. Beszédében ötször is megemlítet­te a 2001. szeptember 11-i egye­sült államokbeli terrortámadáso­kat. Emlékeztetett rá, hogy akkor megfogadta: a harcot ott veszi fel a terroristákkal, ahol vannak, kül­földön, és nem várja meg, amíg Amerika területére lépnek. Irakot a terrorizmus elleni harc központi frontjának nevezte, és ennek alá­támasztására Oszama bin La- denre, az al-Kaida terrorhálózat vezérére és a neki nemrég hűséget fogadott Abu Muszab az-Zarkávi jordániai terroristára utalt. „Ellen­ségeink csak akkor járhatnak si­kerrel, ha elfelejtjük szeptember 11. tanulságát, ha az iraki népet magára hagyjuk, kiszolgáltatva olyan embereknek, mint Zarkávi, és a Közel-Kelet jövőjét olyan em­berekre hagynánk, mint bin Laden.” Az ellenzéki Demokrata Párt ve­zetői a beszéd után felrótták az el­nöknek, hogy nem állt elő tervvel az iraki háború megnyerésére. A The New York Times szerint Bush csak azokra a kérdésekre adott választ, amelyeket senki nem tett föl. „Az elnök újra meg újra azt közölte a nemzettel, hogy egy sta­bil és demokratikus Irak megéri az érte hozott amerikai áldozatokat. A nemzet viszont azt kérdezi, vajon az amerikai áldozatok elvezetnek-e valaha is egy stabil és demokrati­kus Irak létrejöttéhez.” (MTI, t) Ahmadinezsád: Új iszlám forradalom... Teherán. Új iszlám forrada­lomként ünnepelte választási győzelmét tegnap a megválasz­tott iráni elnök, Mahmúd Ahma­dinezsád, aki szeretné a mozga­lom lendületét az egész világra kiterjeszteni. Az újdonsült állam­fő a választások után első alka­lommal tartott sajtóértekezletet Teheránban. Az ÍRNA beszámo­lója szerint Ahmadinezsád han­goztatta: „A mártírok véréből új iszlám forradalom született, és az 1384. esztendő (az iráni naptár idei éve) iszlám forradalma, ha Isten is úgy akarja, elvágja majd az igazságtalanság gyökereit a vi­lágban.” (MTI) Washington/Kabul. Tizenhét amerikai katona képezte annak a helikopternek a legénységét, amely ellenséges tűzben zuhant le Afga­nisztán keleti részén - jelentette be az amerikai hadsereg. A gép fedél­zetén szolgáló katonák valószínű­leg szörnyethaltak. A CNN hírtelevízió ugyanakkor füstölgő roncsokról közvetített felvételeket. A CH-47 Chinook tí­pusú harci gépen szolgáló kato­nák nagy valószínűséggel mind­annyian az amerikai hadsereg úgynevezett terrorellenes hábo­rúja áldozatainak listáját növelik. MTI-HÍR Brüsszel. Elfogadta az Európai Bizottság tegnap azt a kerettervet, amelynek alapján október elején megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások az EU és Törökország között. Olli Rehn bővítési felelőse szerint a török reformfolyamat ed­digi eredményeinek elismeréséről van szó, de szigorú tárgyalások vár­hatók. Külön kitért arra, hogy a tár­Ez az első eset, hogy az amerikai katonai források az ellenség tűz- erejét jelölik meg egy helikopter lezuhanásának okaként Afganisz­tánban azóta, hogy 2002-ben megdöntötték a tálibokat - jegyzi meg a francia hírügynökség. A Chinook a továbbra is folyamat­ban levő Red Wing (Vörös Szárny) hadműveletben vett részt, mely­nek célja, hogy „küzdjön az al- Kaida fegyvereseinek legyőzéséért és mindennemű befolyásuk meg­szüntetéséért Kunar tartomány­ban” - fogalmazott az amerikai hadsereg. A tartományban rend­szeres támadások érik az afgán és amerikai erőket. (MNO, m) gyalások során az unió kiemelt te­kintettel kíván lenni az uniós lakos­ság aggodalmaira, és be kívánja vonni az embereket a folyamat fi­gyelemmel kísérésébe. Ezért az EB társadalmi párbeszédet is kezdett az EU-tagországok és a tagjelölt ál­lamok között. A most elfogadott terv a vezérelveket és jogi kereteket adja a tárgyalásokhoz. A megbe­szélések kezdete előtt még a tagor­szágoknak is jóvá kell hagyniuk. Levelezésbe kezd az EP vegyes bizottsága Európa figyel MTI-HÍR Brüsszel. Továbbra is aprólé­kos figyelemmel kíséri az Európai Parlament délkelet-európai ve­gyes bizottsága, mi történik a Vaj­daságban. Ezt Doris Pack, a testü­let vezetője jelentette ki tegnáp, a bizottság rendkívüli ülése után. A találkozó fő témái a magyar fiata­lokkal szembeni újabb inciden­sek, illetve a vajdasági magyar ve­zetők elleni korrupciós ügyek vol­tak. Pack elmondta, Szerbiában és a Vajdaságban eleve sok a kor­rupciógyanús eset, de felvetődött a kérdés, nem aránytalanok-e a magyarok elleni vádak. A bizottság megbízta Pack asz- szonyt, írjon levelet Belgrádba a szerb igazságügyi, belügy- és ok­tatási minisztereknek, és vesse fel, hogy az igazságszolgáltatás, illetve az oktatás helyzetével to­vábbra is gond van. A magyar saj­a Vajdaságra tónak nyilatkozva Pack jelezte, a kisebbségek tanácsát is vezető Vojiszlav Kostunica miniszterel­nökhöz ugyancsak vannak kérdé­sei az EP-nek. Hozzátette, a bi­zottság senkit nem kíván vádolni, hanem kérdéseket tesz fel, ame­lyekre választ vár. Pack leszögez­te: kitart januárban kialakult véle­ménye mellett, hogy általában nem etnikai indíttatású inciden­sekről van szó, de kétségtelenül ilyen jellegűek is vannak a vizs­gált esetek között. Óva intett at- -tól, hogy eltúlozzák a incidensek jelentőségét. A találkozón jelen volt Szerbia-Montenegró brüssze­li nagykövete, aki a képviselők el­mondása szerint elismerte: a szó­ban forgó területeken még mindig vannak nehézségek és problé­mák, de meggyőződését fejezte ki, hogy ezek átmenetiek. Külön utalt rá: a korrupció nem csupán a Vajdaságban probléma. Zsidó telepesek a gázai kivonulás ellen Bővül a palesztin kormány? Tekintetbe veszik az uniós lakosság aggodalmait Törökország tárgyalhat Megkezdődött II. János Pál pápa boldoggá avatásának folyamata, amely általában a későbbi szentté avatást előzi meg A halála után történt csodáról kell bizonyságot találni A hívők máris több csodát tulajdonítanak Karol Wojtylának (Reuters-felvétel) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Vatikánváros. Megkezdődött II. János Pál boldoggá avatásának egyházmegyei szakasza kedd este a lateráni Szent János-bazilikában, Camillo Ruini bíboros, pápai hely- nök vecsernyéjével és az eljárás ró­mai egyházi bírósága tagjainak es­kütételével. A katolikus kánonjog szerint az április elején elhunyt II. János Pál - 27 évig volt Róma püspöke is egyben - boldoggá avatási eljárá­sa tekintetében a római egyház­megye illetékes eljárni, vagyis a mindenkori egyházmegye, ahol a boldognak javasolt elhunyt. A bí­róság megvizsgálja Karol Wojtyla életét, erényeit és életszentségé­nek hírét, miután az új pápa, XVI. Benedek eltekintett a kötelező öt­éves várakozási időtől. Az áprilisi temetésen százezrek követelték Wojtyla mielőbbi boldoggá avatá­sát, s egy napra rá a konklávé, a bí- borosi testület levelet írt a leendő pápának, hogy az elhunyt egyház­fő ügyét kiemelten kezelje. A leve­let akkor a bíborosi testület dékán­ja, Joseph Ratzinger írta alá, aki tíz nappal később XVI. Benedek­ként trónra lépve figyelembe is vette ezt az üzenetet. A boldoggá avatási eljárás posztulátora (előadója) Slawomir Oder atya, aki kedd este átadta Ruini bíborosnak mint az egyház- megyei bíróság vezetőjének posztulátori megbízólevelét, vala­mint az általa összegyűjtött doku­mentumokat II. János Pál pápa „életére, hősies erényeire és az imameghallgatásokra” vonatkozó­an. Egyes várakozások szerint a boldoggá avatás egyházmegyei szakasza már augusztusra lezárul­hat, s ezt a pápa akár kölni látoga­tása idején is bejelentheti, de van­nak olyan vélemények is, hogy évekig elhúzódhat az eljárás. Teréz anya esetében például maga II. Já­nos Pál tett kivételt, s rövidítette le alig hat évre a boldoggá avatási el­járást, de sokak évtizedekig vár­nak erre az egyházi elismerésre. VI. Pál pápa ügye is 25 évet várt, .míg IV. Károly magyar király (1887-1922) - I. Károly néven osztrák császár - boldoggá avatá­sának eljárása például több mint fél évszázadig húzódott. A boldoggá avatás a katolikus egyház ünnepélyes nyilatkozata, amelyet egy különleges vizsgálati eljárás után a pápa tesz, s amely ál­talában a későbbi szentté avatást előzi meg. A boldoggá avatással „Isten szolgája” a „boldogok” közé kerül, ezért a templomban nyilvá­nos tisztelete megengedett, de egy­előre csak helyi korlátozással és csak a kijelölt közösségekben. A ró­mai egyházmegyei eljárás egyéb­ként az első szakasz, sikeres befeje­zése után a boldoggá avatási ügy az illetékes kongregáció elé kerül, ahol az érintett halála után történt csodáról kell bizonyságot találni. Ezután következhet a boldoggá avatás, majd egy újabb csoda bizo­nyítása után a szentté avatás. Karol Wojtylát egyébként várhatóan nem Ratzinger pápa avatja majd bol­doggá, hanem Sáráivá Martins bí­boros, a szentté avatási ügyek kongregációjának vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom