Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-24 / 146. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 24. RÖVIDEN Atomtitkok a világhálón Tokió. A japán kormány ka­binetfőnöke tegnap megígér­te, lépéseket tesznek a bizal­mas információk védelmére, miután több atomerőműről bi­zalmas adatok jelentek meg a világhálón. Köztük fotók a nukleáris központok belsejé­ről, a rendszeres ellenőrzések és karbantartások részletei, valamint a dolgozók névsora. Hoszoda Hirojuki hangsúlyoz­ta, „a nukleáris erőművek na­gyon fontos objektumok a ter­roristaellenes harccal és a biz­tonsággal összefüggő intézke­dések szempontjából”. A Mi­tsubishi Electric elismerte, az információk vírus útján kerül­tek nyilvánosságra egyik le­ányvállalata alkalmazottjának személyi számítógépén ke­resztül. (MTI) Amerikaiak Vietnamba Washington. Amerikai ka­tonai szakértők mennek Viet­namba, hogy a Pentagonnal kötött megállapodás alapján segítsenek a vietnami kato­nák kiképzésében. Ezt Vu Khoan miniszterelnök-helyet­tes mondta a The Washington Timesnak. A megállapodás Phan Van Khai vietnami kor­mányfő és Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter találkozóján jött létre. Khai személyében a vietnami há­ború 30 évvel ezelőtti befeje­zése óta első ízben járt az USA-ban vietnami miniszter- elnök. (MTI) Új elnökhelyettes Dél-Afrikában Fokváros. Kinevezték a Dél-afrikai Köztársaság, elnö­kének első női helyettesét. Phumzile Mlambo Ngcuka e tisztségben Jacob Zumát vált­ja. Az egykoron Thabo Mbeki elnök valószínű utódának te­kintett Zumának azért kellett távoznia, mert bírósági eljá­rás indult ellene egy korrup­ciós ügyben. (MTI) Mlambo Ngcuka korábban energia- és bányaügyi mi­niszter volt (Reuters) Elutasították a melegházasságot Madrid. A melegházassá­gok engedélyezése ellen sza­vazott szerdán este a spanyol felsőház. A katolikus Spanyo­lországban élénk viták foly­nak a melegházasságok enge­délyezéséről. Az egyház nyíl­tan támadja a kormányzó szo­cialisták kezdeményezését, . amelyet a jobboldali pártok is erélyesen elutasítanak. (MTI) A leendő brit elnökség fontosnak tartja a költsegvetes elfogadását es a keleti bővítés folytatását Blair versenyképes uniót akar „Es most meghallgatjuk a lakosság kérdéseit” (Reuters-felvétel) Brüsszel. Mindenki vélemé­nyére nyitott és befogadó jellegű vitát kíván ösztönöz­ni az Európai Unió jövőjéről Nagy-Britannia július else­jén kezdődő, féléves soros EU-elnökségének idején a brit kormányfő. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ezt Tony Blair hangoztatta a hat hónap programját bevezető beszé­dében, az Európai Parlament kép­viselői előtt Tony Blair tegnap. Le­szögezte: a brit elnökség megpró­bál előrehaladást elérni az EU 2007-2013-as keretköltségvetés­ének jóváhagyásában - amelyet ed­dig sokak szerint éppen London merev álláspontja akadályozott -, illetve mindent megtesz annak ér­dekében, hogy az EU teljesítse a to­vábbi bővítéssel kapcsolatos válla­lásait. A elnökség prioritásai közül kiemelte a versenyképes unió létre­hozását, a szociális modell gazda­sági fejlődést is segítő továbbfej­lesztését, az oktatás és kutatás uni­ós szintű ösztönzését, az - egyéb­ként üdvözlendő - bevándorlás ke­zelését, a szervezett bűnözés és ter­rorellenes harc folytatását, az önál­ló uniós védelmi arculat kialakítá­sát, illetve a szolgáltatások gyakor­lásának szabaddá tételét. Blair megismételte, hogy orszá­ga olyan költségvetés létrehozásá­ban érdekelt, amely ésszerűbb a je­lenleginél. Az unió szerinte nem engedheti meg magának, hogy 2014-ig nem kellően korszerű ke­retköltségvetéssel működjön. Ké­sőbbi sajtóértekezletén úgy vélte, legkésőbb a következő hétéves idő­szak második felében ki kell dol­gozni a mezőgazdasági kiadások rendszerének reformját Ha az EU leállítja a bővítést, az­zal egyetlen munkahelyet sem fog megmenteni, egyetlen cég életben tartásában sem segít, és nem aka­dályozza meg az üzletek delokali­zációját, kitelepedését sem. A keleti bővítésre általában utalva leszö­gezte, azt nem fenyegetésnek kell tekinteni, amellyel az új csatlako­zók nyernek, a régebbiek pedig ve­szítenek, hanem történelmi esély­nek arra, hogy erősebb, nagyobb unió jöjjön létre. Az EU és a polgá­rok között kialakult válsághelyzet­tel kapcsolatban Blair megerősítet­te, hogy a május végi és június eleji franciaországi, illetve hollandiai népszavazások ébresztő jellegűek voltak. Ideje, hogy az EU válaszo­kat adjon -a lakosság kérdéseire, olyan uniót kell építeni, amelyben a bizalom a meghatározó - vélte, fontosnak tartva az unió további reformját. Jósé Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke egyebek között arról beszélt, hogy a brit el­nökség olyan időszakban érkezik el, amely döntő fontosságú a EU számára. Rendkívüli helyzetről van szó, amelyben egyebek között az unió új tagjai azt várják, konkrétje­iét adja szolidaritásának, például a költségvetés elfogadásával. „Egy­szerre van szükség politikus és di­namikus jellegű unióra” - hangoz­tatta Barroso, hozzátéve hogy a fő irányvonalak átgondolására na­gyon jó eszköz az a mérlegelési idő, amelyet az állam- és kormányfők múlt heti találkozójukon határoz­tak el. Egyúttal úgy vélte, a brit el­nökség alkalmas arra, hogy új len­dületet vigyen az uniós politikába. Lahúd nem mond le Szíria-ellenes fellépés Bejrút/Lotidon. Szíriával szembeni kemény nemzetközi fel­lépést szorgalmazott tegnap Lon­donban Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter annak ér­dekében, hogy Damaszkusz mara­déktalanul tartsa tiszteletben az ENSZ BT 1559-es határozatát. A francia felhívás azután született, hogy Douste-Blazy találkozott az ugyancsak a G8 külügyminisztere­inek találkozóján részt vevő Con- doleezza Rice amerikai külügymi­niszterrel. Egy amerikai külügyi tisztviselő ugyancsak Londonban meggyőződéssel állította: Szíria csak a hadseregét vonta ki Liba­nonból, katonai hírszerzésének tagjai ott maradtak, és igen nega­tív hatást fejtenek ki. A libanoni parlamenti választá­sokon győzelmet arató Szíria-elle­nes koalíció lemondásra szólította fel tegnap Emile Lahúd elnököt, mert őt tartja felelősnek az utóbbi idők politikai gyilkosságaiért. A ko­alíció szerint „az államfő védelmet nyújt a fennálló politikai biztonsá­gi rendszernek, és felelős annak tetteiért. Az elnök távozása nagy­ban hozzájárulna a törvényesség és az igazságosság megteremtésé­hez”. A szövetség általános munka- beszüntetést hirdetett mára Geor­ge Hauinak, a Libanoni' Kommu­nista Párt volt főtitkárának keddi meggyilkolása miatt, és azzal a fel­hívással fordult a libanoniakhoz, hogy nagy számban vegyenek részt a pokolgépes merénylet áldozatá­vá lett politikus - szintén mai - te­metésén. Haui élesen bírálta Szíria libanoni befolyását. Lahúd koráb­ban már közölte, hogy nem hajlan­dó lemondani. (MTI) Schröder Blair ellen érvelt Berlin. Gerhard Schröder német kancellár Aachenben újfent „Eu­rópa, mint békehatalom és társadalmi modell” mellett érvelt. Az eu­rópai modell szembeállítása a szociális komponenst úgymond hát­térbe szorító angolszász koncepcióval az utóbbi napokban erősödött fel, miután Blair ellenállása miatt kudarcba fulladt a 2007-2013-as uniós költségvetés keretszámairól folyó vita. Schröder sürgette: az európai intézményeknek, azaz a parlamentnek, a bizottságnak és a meggyőződéses európaiaknak össze kell fogniuk. „Európának szel­lemre és érzelemre is szüksége van”, (m) 2009-től havi hétezer eurot kapnanak Egységes képviselői fizetés Az amerikai hadsereg befejezte a felkelők ellen indított Lándzsa hadműveletet Bombák ébresztették a bagdadiakat MTI-ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Dubaj. Ötven lázadót tartóztatott le az iraki rendőrség két különböző rajtaütésben. Bag­dad lakosságát tegnap hajnalban három hatalmas detonáció éb­resztette. Egy rendőrségi rohamosztag Baakúba város közelében har­minc gyanús személyt fogott el, köztük hat külföldit, aki Szíriából, Egyiptomból és Szudánból érke­zett Irakba. A rajtaütést a várostól tíz kilométerre délre hajtották végre. Baakúba a lázadók egyik központja, amely mintegy 60 kilo­méterre északra fekszik Bagdad­tól. A főváros három délkeleti ke­rületében húsz feltételezett láza­dó került rendőrkezére. A legfrissebb adatok szerint legkevesebb 32 ember, köztük ki­lenc rendőr vesztette életét a haj­nali merényletekben, a sérültek száma több tucatra tehető. Az első robbantásban 24 embert rántott magával a halálba az öngyilkos merénylő, aki autójával belero­hant egy közelében haladó rend­őrségi járműbe - jelentette az al- Irakíja bagdadi hírtelevízió. Hét további ember halt meg és tíz megsebesült, amikor a második autóbombát távirányítóval műkö­désbe hozták egy fürdőnél. A har­madik gépkocsiba rejtett pokol­gép egy síita mecset előtt robbant fel, amelynek közelében a rendőr­ség később hét másik robbanó­szerkezetet fedezett fel: az út szé­lén voltak elhelyezve. A Bagdad­tól északra fekvő Túz városában két iraki polgári személy halt meg és kilenc további megsebesült, amikor ott is felrobbant egy rob­banóanyaggal megrakott autó. Az amerikai hadsereg időköz­ben bejelentette, a felkelők ellen indított, ötnapos Lándzsa hadmű­velet a szíriai határnál fekvő Karabila városban és környékén befejeződött. A harcokban 47 szélsőségest öltek meg. Életét vesztette Abdullah ar- Rosud, Szaúd-Arábia egyik legis-' mértebb és leginkább keresett terroristája - állította tegnap az al-Kaida iraki szárnya internetes közleményben. Az Abu Muszab az-Zarkávi kézjegyével ellátott közlemény szerint Rosud hat hete távozott Szaúd-Arábiából, hogy csatlakozzon az iraki felkelők­höz, s a közelmúltban a nyugat­iraki Káim városnál amerikai ka­tonákkal vívott harcok közben, légicsapásban életét vesztette. Abdullah ar-Rosudot az al-Kaida szaúdi szárnyának második szá­mú ideológusaként tartották szá­mon. (MTI, t) Brüsszel. Megszavazta tegnap az Európai Parlament azt a javasla­tot, amely szerint egységesítik az EP-képviselők fizetését. A formai­lag egy régebbi szabályt módosító határozat lényege, hogy 2009-től, vagyis a következő ötéves parla­menti időszak kezdetétől minden egyes európai parlamenti képviselő egységesen havi 7 ezer eurós fize­tést kapna, mégpedig nem hazája költségvetéséből, hanem az uniós kasszából. A kezdeményezést még a tagországokat képviselő minisz­teri tanácsnak is jóvá kell hagynia. Erre most nagyobb az esély, mint tavaly, amikor a tanács a 8600 eurós havi értéket tartalmazó ja­vaslatot elutasította. A képviselők 409 igen, 89 nem szavazattal, 92 tartózkodással fo­gadták el az utódiak jogállásáról és javadalmazásáról szóló javaslatot. Régóta vita tárgya, hogy a tagok ugyanazt a munkát végzik, de éle­sen eltérő javadalmazásban része­sülnek. Jelenleg minden egyes tag­állam maga határozza meg, meny­nyi fizetést ad képviselőinek - sok­helyütt a nemzeti parlamentben te­vékenykedő honatyákéval egyezik meg ez a mérték. Legtöbbet az olasz képviselők kapnak havi mint­egy 12 ezer euróval, legkevesebb a baltiak járandósága, amely helyen­ként mindössze 800 euró körüli. Az elfogadott rend szerint fix, havi 3785 eurós irodaköltség lenne elszámolható, marad a napi 268 eurós napi költségtérítés, és az uta­zási költségek is elszámolhatók. A képviselők nyugdíjköltségét az EP fizeti majd. A társadalom- és bal­esetbiztosítást a képviselők és a parlament együtt fizetik, egyhar- mad-kétharmad arányban. Az utóbbi három ev legnagyobb összecsapása Bevetették a légierőt Elsajátítják a városi harcmodort - Európát is eláraszthatják a képzett merénylők Irak a legújabb terroristaközpont MTI-JELENTÉS Washington. A CIA megállapítá­sa szerint Irak iszlámista terroris­ták kiképzésének színterévé vált. Az amerikai terrorelhárítás egyik illetékese azt mondta, a CIA félel­me szerint az arab országban jelen­leg folyó felkelés képzettebb terro­ristákat termel ki, mint a szovjetel­lenes afganisztáni ellenállás a 80- as években. A névtelenségbe bur­kolózó tisztviselő ismertette a CIA egy májusban kelt, hírszerzői ber­kekben széles körben elterjedt bi­zalmasjelentését. A dokumentum rámutatott, a helyi és külföldi harcosok Irakban alapos kiképzésen esnek át: meg­tanulnak mindent az autóba rejtett pokolgépes merényletek elköveté­sétől a rendőri és katonai célpont­ok elleni hagyományos támadások véghezviteléig. Az iszlámisták az iraki felkelés lezárultával valószí­nűleg szétszóródnak, s képesek lesznek lecsapni szerte az arab vi­lágban és Európában. A dokumen­tum megállapítása: a terroristák elsősorban azon országok számára jelentenek majd kihívást, ahonnan elszármaztak, így például Szaúd- Arábiára, Jordániára nézve. A CIA- jelentés kitér arra is, hogy az afga­nisztáni ellenállással ellentétben, amely döntően városon kívül zaj­lott, Irakban a szélsőségesek elsa­játítják a városi harcmodort, ame­lyet a későbbiekben hasznosíthat­nak szoros rendőri, illetve katonai őrizet alatt álló, zárt lakónegye­dekben. Kabul. Száznál több - egyes hí­rek szerint 136 - tálibot öltek meg az afgán és az amerikai hadsereg katonái a három napja kezdődött összecsapásokban Kandahár és Zábul tartomány határán. Ez az egyik legnagyobb összecsapás az utóbbi három évben Afganisztán­ban. A gerillákat, akik a múlt héten vonták össze erőiket a térségben, folyamatosan támadják az ameri­kai Apach harci helikopterek és A- 10-es, AC-130-as és Harrier típusú repülőgépek, illetve a helyi katona­ság és rendőrség alakulatai. Az amerikai szóvivő szerint a hadmű­velet súlyos csapás a tálibokra. Ez az első eset egy éve, hogy ilyen so­kan gyűltek össze egy helyen. Úgy tűnik, azért vonták össze erőiket, hogy támadásokat intézzenek Kan­dahár városa ellen az őszi választá­sok előtt. Az összesített adatok sze­rint 390 felkelőt öltek meg Afga­nisztánban március óta, amikor a tél elmúltával megélénkült a harci tevékenység. Ugyanezen idő alatt az amerikai veszteség 29, az afgán fegyveres erőké 38 fő volt, s életét vesztette 125 civil is. (MTI, TASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom