Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-22 / 144. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 22. 30 Szülőföldünk Pályázati pénzből újítják fel a galántai középületet Esterházy János szlovákiai magyar politikus életnagyságú kerámiaszobrát avatták fel pénteken Csúzon GAÁL LÁSZLÓ Galánta. Néhány nap óta úgy néz ki a városi művelődési központ épülete, mintha becsomagolták volna. Építőállásokkal rakták kö­rül, és nagy ütemben folyik az épü­let felújítása, hőszigetelése, nyolc centiméter vastag polisztirén leme­zekkel borítják be a falait. Alexan­der Mézes polgármester lapunknak elmondta, az önkormányzat az épí­tésügyi és régiófejlesztési miniszté­riumon keresztül a strukturális ala­pokból pályázaton nyert 22 millió koronát a felújításra. „A harminc­éves épület már egyáltalán nem fe­lelt meg a műszaki követelmények­nek, halaszthatatlan volt a felújí­tás” - nyilatkozta Mézes. A munká­latokat június elején kezdték, és két hónap alatt szeretnék befejezni. „Ha minden a tervek szerint halad, július végén nagy ünnepség kereté­ben szeretnénk átadni a felújított épületet” - mondta Mézes. Elveihez, hitéhez, magyarságához a halál árán is ragaszkodott Csúz. Esterházy János szel­lemi hagyatékára, a fogság­ban töltött utolsó napjaira emlékeztek múlt pénteken a helyi kastélymúzeumban, ahol felavatták a jeles sze­mélyiség életnagyságú ke­rámiaszobrát. SZÁZ ILDIKÓ Két hónap alatt szeretnék befejezni a munkálatokat (Szőcs Hajnalka felvétele) Kotrusz Sándor jubileumi tárlata Érsekújváron: Üzenet mának és jövőnek ÚJ SZÓ-HÍR Érsekújvár. Kotrusz Sándor szü­letésének 80. évfordulója alkalmá­ból Üzenet mának és jövőnek cím­mel nemrégiben kiállítás nyílt az Anton Bernolák Könyvtár társalgó­jában, melyet július 1-jéig tekint­hetnek meg az érdeklődők. A megyei fenntartású intéz­mény ezúttal a könyvtár egyik gyakori látogatóját, annak alkotá­sokba foglalt életét mutatja be. Sándor bácsinak már középisko­lás korában kedvenc időtöltése volt a rajzolás. Alkotóműhelyében kezdetben ceruza-, grafit- és kré­tarajzok készültek, később követ­kezett az akvareli, majd tempera- és olajfestmények születtek az idős mester keze alatt. Kotrusz Sándor megfelelő tá­mogatásra és barátokra talált a Csemadok helyi alapszerveze­tének képzőművészeti önképző­körében. „Alkotásait az érsekújvá­ri közönség mellett Párkányban és Szímőn is megismerhették. Kiállí­tásunk anyaga gazdag, Sanyi bá­csinak azon képeit is bemutatjuk, amelyekkel vállalja egykori önma­gát. Azokat a rajzokat is láthatjuk, amelyeket a kedvesének írt leve­lekhez mellékelt” - jellemezte a tárlat anyagát Kecskés Ildikó, az Anton Bernolák Könyvtár igazga­tóhelyettese. Az érsekújvári művészt nyolcva­nadik születésnapján Szabó Júlia és Kočkovič Péter, a helyi magyar gimnázium diákjai dallal, verssel köszöntötték, s gratulált neki Gejza Pischinger polgármester és Szilágyi Márta, a könyvtár igazgatónője is. A tárlaton a portrék, aktok mellett csodálatos tájképeket is láthatunk, amelyek a tágabb régióban kalau­zolnak bennünket, (száz) A kereszténység, a nemzeti gon­dolat és a szociális érzékenység eszmei hordozójának szobrát lá­nya, Esterházy Malfatti Alice, Csáky Pál miniszterelnök-helyet­tes, Szesztay Ádám, a pozsonyi ma­gyar nagykövetség tanácsosa jelen­létében Lénár Károly pápai káplán szentelte fel. „A magyarságot védte, de so­sem volt szlovákellenes, a szlovák nemzet autonóm törekvéseit megértéssel fogadta. Elveihez,Tti- téhez, magyarságához azonban a halál árán is ragaszkodott” - hangzott el egyebek mellett az Es- terházy-emlékkönyv szerzőjétől, Török Bálinttól. Halzl József, a magyarországi Rákóczi Szövetség elnöke Esterházy szellemi hagya­téka kapcsán megjegyezte, szö­vetségük Rákóczi Ferenc és Ester­házy János bűvkörében tevékeny­kedik. Beszámolt az Esterházy emlékére alapított díjról, továbbá a tizennégy Magyar Ház létreho­zásáról és a magyar oktatásügy beiratkozási program keretében történő támogatásáról. Különösen érzékenyen érintette a jelenlévőket Lénár Károly vissza­emlékezése, melyben felidézte gróf Esterházy János utolsó napjait. „Lipótváron, az akkori leghírhed- tebb politikai börtön kórházában Lénár Károly pápai káplán felszenteli Esterházy János kerámiaszobrát (Csuport István felvétele) találkoztunk, és titkon néhány szót válthattunk magyarul. Esterházy Jánost a csehek és a szlovákok egy­aránt tisztelték, sosem panaszko­dott, fogságunk idején erőt öntött másokba is - emlékezett Lénár Ká­roly. - A börtönben nem volt sza­bad misézni, mi mégis megtettük. Oltárunk volt az ágy, a kehely volt a kanál. Mi papok nem jutottunk el a többi rabtársunkhoz, elkülönítet­tek bennünket, nehogy megront­suk őket. Olyasmit árulok el, ami talán még sosem hangzott el, hogy Esterházy János volt az, aki hor­dozta az oltáriszentséget” - osztot­ta meg emlékeit a jelenlévőkkel az előadó. A rendezvény házigazdái, Mesz- lényi István és Szénássy Árpád, a KT Könyv- és Lapkiadó Kft., vala­mint a Művelődési és Kultúrtörté­neti Intézet vezetőinek meghívá­sára a kastélyban fellépett az ér­sekújvári Kamara Kvartett. Várady László, Gálné Forró Teodóra, Gál Gábor és Szombath Károly előadá­sa hangulatossá tette a megemlé­kezést. Esterházy János kerámia­szobránál Esterházy Malfatti Alice köszönetét mondott mindazok­nak, akik tisztelettel gondolnak édesapjára, az ő áldozatára. A ta­lálkozón több előadó is felidézte a közelmúlt egyik eseményét, ami­kor František Mikloško bocsánatot kért a szlovákiai magyaroktól az 1945 és 1948 között őket ért sérel­mek miatt. A szlovák keresztény- demokrata politikust, a pozsonyi parlament volt elnökét Mádl Fe­renc magyar köztársasági elnök a nemzetközi Szent Adalbert-díjjal tüntette ki a budapesti parlament­ben. Az emlékünnepség részvevői remélik, hogy ezt a lépését mások is követendő példának fogják te­kintetni. A Magyar Koalíció Pártja helyi szervezete nemrégiben vállalkozói estet tartott a régió beruházási terveiről Augusztusra kész Érsekújvár fejlesztési terve Kotrusz Sándornak Szilágyi Márta könyvtárigazgató gratulál (Csuport István felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Érsekújvár. A város mintegy fél­száz szlovákiai magyar vállalkozó­ja vett részt az MKP helyi alapszer­vezetének első vállalkozói estjén, melyet a napokban rendeztek a Gsemadok alapszervezetének szék­házában. Nyitra megye fejlesztési tervéről, a vállalkozói lehetőségek­ről Farkas Iván MKP-s parlamenti képviselő, Érsekújvár ipari parkjá­ról Gejza Pischinger polgármester számolt be. A vállalkozók nagy érdeklődés­sel hallgatták Nyitra megye 2003 és 2013 közű időszakra vonatkozó fejlesztési tervével kapcsolatos leg­újabb információkat. „Az R7-es gyorsforgalmai út a Nyitrai Kerületi Önkormányzat képviselői által be­nyújtott módosító javaslat alapján már Érsekújvár városát is érinti. Az út a várost délről elkerülve An- dódnál, Bajcs mellett, a déli ipari területet is megkerülve Udvard irá­nyába folytatódik” - részletezte Farkas Iván a járási székhely és a környező települések érdekeit is fi­gyelembe vevő elképzelést. Az elő­adó kiemelte az interregionális ipa­ri parkok fontosságát; Verebély, Lé­va és Nyitra mellett beszámolt a Párkány melletti Ebeden tervezett, 100-200 hektáros területen meg­építendő beruházásról, amely a Su­zuki háttériparának biztosít bázist. A megyében Zseh'z, Gúta és Deá- ki mellett Érsekújváron: található Mintegy félszáz érsekújvári és környékbeli vállalkozó vett részt a fórumon (Csuport István felvétele) regionális ipari park. „A város sze­reti a vállalkozóit, ami elsősorban a környező városokénál kedvezőbb ingatlanadóban nyilvánul meg. A járási székhelyen két nagyobb ipari zóna található. A legtöbb embert foglalkoztató Osram cég mellett a Sigma épületében szeptembertől megkezdi a gyártást a spanyol Tchikautxo cég. Az Elektro-motory cég automata garázsajtókat gyárt, és jelenleg 150 főt foglalkoztat, éppúgy, mint az öt éve újra műkö­dő Novofruct. Az Elektrosvit régi épületeit egy dél-koreai cég vásá­rolta meg, amely hamarosan meg­kezdi a háztartási elektronikai cik­kek gyártását” - jegyezte meg a ta­lálkozón Gejza Pischinger. A pol­gármester azt javasolta a vállalko­zóknak, hogy lehetőleg minél töb­ben véleményezzék az augusztusra elkészülő városi területrendezési s fejlesztési tervet, (száz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom