Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-17 / 140. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 17. RÖVIDEN Kínai katonai fejlesztés Sanghaj. Egy kínai illetékes cáfolta, hogy Peking repülő- gép-anyahajót építene Šanghaji hajógyárában. Csuan Kuan- cen, a védelmi tudományos, műszaki és ipari állami bizottság elnökének helyettese nyugati tömegtájékoztató eszközökben megjelent állításokra reagált tegnapi nyilatkozatával. Azt viszont elismerte, Kína fel akarja gyorsítani haditengerészeti erőinek korszerűsítését. Ennek során a hadihajók komputerizált katonai rendszerekkel felszerelt új nemzedékének építésére összpontosít. Főleg amerikai lapokból röppent fel a hír az állítólag készülőfélben levő kínai repülőgép-hordozó anyahajóról. Az USA hevesen bírálja Kínát katonai költségvetésének folyamatos növeléséért. A Bush- kormány szerint Kína fegyverkezése súlyos fenyegetés az amerikai pártfogást élvező Tajvanra nézve. (MTI) Echeverria bíróság elé Mexikóváros. Bíróság elé lehet állítani Luis Echeverria volt mexikói elnököt diákmegmozdulások több mint harminc évvel ezelőtti vérbe fojtása miatt. Erről a mexikói legfelsőbb bíróság döntött. A volt államfő mellett belügyminiszterét, Mario Moyát is felelősségre lehet vonni 1971-es cselekedeteiért; a 30 éves elévülési idő esetükben csak 1976-ban, hivataluk letételekor, s mentelmi joguk ebből fakadó megszűnésekor kezdődött. Most majd egy alsóbb szintű bíróságnak kell eldöntenie, van-e elegendő bizonyíték az agg politikus ellen. (MTI) A 83 éves Echeverria az első mexikói elnök, akit emberijogi visszaélések miatt ítélhetnek el (Reuters) Orosz pártok a cenzúra ellen Moszkva. A legkülönbözőbb orosz pártok együtt követelték Vlagyimir Putyin államfőtől a politikai cenzúra eltörlését, és igényt formáltak arra, hogy a televíziós állomások biztosítsanak nekik műsoridőt. A szólásszabadság védelmére május 22-én megalakult bizottság, amely 35 politikai és emberi jogi szervezetet tömörít, élénk vita után úgy döntött: nyilatkozatban fordul Putyinhoz. Ebben kérik: szüntessék meg „a nyílt és a rejtett politikai cenzúrát, semmisítsék meg a tiltott témák és a nem kívánatos személyek feketelistáját”. (MTI) Ma szavaznak a reformer Hatami utódjáról, a legesélyesebb elnökjelölt Ali Ahbar Hasemi Rafszandzsani, aki már volt államfő Megnyílhatnak a stadionok az iráni nők előtt ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Iránban ma elnökválasztást tartanak, az ország 67 miihó lakosából 46,8 millióan járulhatnak az urnákhoz. Az elnöki mandátum négyéves. A hivatalban lévő elnökök indulhatnak egy második mandátumért is, amely után azonban le kell mondaniuk, mint az a most leköszönő Mohammed Hatami elnök esetében is történik. A jelöltek alkalmasságát az Őrök Tanácsa - hat magas rangú vallási vezetőből és hat iszlám jogászból álló testület - vizsgálja meg. Idén rekordmennyiségű, 1014 jelentkező közül hétnek, kizárólag férfiaknak engedélyezte az indulást. Az egyik konzervatív jelölt, Mohszen Rezaie tegnapra virradóra bejelentette visszalépését. Rezaie a Forradalmi Gárda főparancsnoka volt 1981-től egészen 1997-ig. Mohammed Reza Erfani, a keményvonalasok vezetője élesen bírálta híveit, mondván: történelmi lehetőséget szalasztottak el azzal, hogy nem sikerült megállapodniuk egyetlen közös jelölt személyében. Az elnökjelöltek között van a mérsékelt konzervatív hírében álló, Irán második legbefolyásosabb emberének tartott Ali Ahbar Hasemi Rafszandzsani is, aki 1989 és 1997 között már volt az ország államfője. Őt tartják a választások legfőbb esélyesének, hívei között számos fiatal nő is akad, akik félnek attól, hogy egy esetleges konzervatív győzelem véget vetne a leköszönő Hatami reformjai által biztosított szabadságjogaiknak. A három reformer jelölt: Musztafa Moin-Na- dzsafabandi volt felsőoktatási miniszter, Mehdi Karubi, aki 2000- 2004 között az iráni parlament elnöki tisztét töltötte be és Mohszen Nehr-Alizadeh, a sportért felelős ah elnök. Hármuk közül Moin a legnépszerűbb. A kampány tegnap reggel ért véget. A fő kampánytémák a következők voltak: Atomprogram A legtöbb jelöltnek az a véleménye, akárki győz, Irán alapvetően ugyanazzal a hozzáállással tárgyal majd a Nyugattal a nemzetközi válságot kiváltó iráni atomprogramról, mert - mint mondják - az ilyen fontos kérdésekben az ország legfelső vezetése, nevezetesen Ali Hamenei ajatollah legfőbb vallási és politikai vezető dönt. Rafszan- dzsani célozgatott arra, neki, mint volt államfőnek van olyan tapasztalata, amelyből meríthet a probléma megoldása érdekében, és meg tud egyezni a Nyugattal. A reforMegosztottak az iráni nők is: az első hölgy Rafszandzsani, a második Moin portréjával kampányol (CTK/AP-felvételek) mer Moin ideiglenesen hajlandó volna lemondani arról, hogy Irán uránt dúsítson, ha ez áll az ország érdekében. Kapcsolat az USA-val A legutóbbi elnökválasztás előtt minden jelölt azt mondta: nyitott arra, hogy Teherán felújítsa a párbeszédet Washingtonnal. Tény, az ország lakosságának már elege van az elszigeteltségből. Szinte minden mostani jelölt azt mondta, az USA- nak kell megtennie az első lépést: hagyjon fel az Iránnal szembeni vádjaival, illetve oldja fel annak a több milliárd dollárnak a zárlatát, amelyet az iszlám forradalom után fagyasztott be. Gazdaság A kampányban kevés konkrét ötlet hangzott el arra vonatkozóan, hogyan kellene fejleszteni és modernizálni az olajkincsre épülő nemzetgazdaságot. A mérsékelt reformer Mehdi Karubi azt ígérte, megválasztása esetén minden 18 év fölötti iráni havi 56 dollárnak megfelelő illetményt kap a szegénység leküzdése érdekében, és annak kiváltására, hogy jelenleg jelentős állami támogatás nyomja le a fűtőanyag és más alapvető fogyasztási cikkek árát. Rafszandzsani a jelenleginél szélesebb körű privatizáció híve. Emberi jogok A Mohammed Hatami elnök és reformer szövetségesei, illetve a konzervatívok nyolc évi, szinte folyamatos civakodása után az ösz- szes jelölt úgy véli, véget kell vetni az ideológiai táborok politikai harcának. Moin, az emberi jogok szókimondó védelmezője azt mondta, megválasztása esetén olyan helyettest nevez ki maga mellé, aki kivizsgálja az emberjogsértéseket, és felülvizsgálja a nem választott vallási vezetők hatalmi jogkörét. Mindegyikük megígérte: női tagjai is lesznek a kormánynak. Rafszandzsani még azt is felvetette, hogy engedjék be a nőket a stadionokba, (m, č, ú) Veszélyesebb technikákat alkalmaznak robbantásos támadásaik során a merénylők Egyezség a szunnitákkal Bagdad/Dubaj. Megszületett a megállapodás a szunniták részvételéről az alkotmányt megszövegező parlamenti bizottságban. Ezzel elhárult az akadály a két idei országos szavazás, az alkotmányt jóváhagyó referendum és a parlamenti választások elől. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az alkotmányozó nemzetgyűlés szerkesztőbizottságának két tagja, egy suta és egy szunnita politikus jelentette be tegnap a megállapodást, ami lehetővé teszi a januári választásokat bojkottáló, jelentős szunnita kisebbség részvételét a leendő alkotmány szövegének megfogalmazásában. A kompromisz- szum értelmében a bizottság eddigi két szunnita tagjához 13 további csatlakozik teljes jogú tagként, és tíz másik olyan, aki tanácsadóként vesz részt majd a munkában. A megoldást a kurd Dzsalal Talabani államfő is támogatta, aki maga is a szunnita felekezethez tartozik, akárcsak a bizottságban lévő 15 kurd képviselő. A bizottság belső felekezeti arányai azonban nem döntő fontosságúak, mivel a testület konszenzusos alapon fogja meghozni határozatait, nem pedig szavazással. A következő lépésben a szunnita közösség kijelöli, kik képviseljék őket a szerkesztőbizottságban. Erről már tegnap megkezdték a tárgyalásokat a közösség Bagdadban tartózkodó hetven megbízottjával. A megállapodás meleg fogadtatásra számíthat Washingtonban és Brüsszelben, ahol mindvégig szorgalmazták a szunniták megfelelő szintű bevonását az alkotmányozási folyamatba. Az al-Kaida iraki ága újabb három nappal meghosszabbította azt a határidőt, amelyet a bagdadi kormánynak adott a börtönben tartott iraki nők kiengedésére, és azzal fenyegetőzött, hogy ellenkező esetben kivégez 36 elrabolt iraki katonát. Az internetre tegnap feltett ultimátum egy olyan honlapon jelent meg, amelyet általában Abu Muszab az-Zarkávi terrorista vezér csoportja használ a közleményeihez, de hitelességét egyelőre nem lehetett megerősíteni. Az iraki rendőrség június 8-án jelentette be, hogy 22 katona eltűnt, miután elhagyták a Káim városában, a szunnita felkelés egyik nyugat-iraki központjában lévő laktanyájukat. A terroristák ezután követelték a bebörtönzött nők szabadon engedését. Nyugat-Irakban két nappal később 16 megkötözött, meggyilkolt ember holttestét találták meg, de azóta sem derült ki, hogy civü ruhában elrabolt katonákat vagy polgári lakosokat öltek-e meg az elkövetők. Irakban tegnap is több pokolgépes merényletet és támadást követtek el. Ramádi közelében öt amerikai tengerészgyalogos életét vesztette, mert robbanószerkezetre futott az őket szállító páncélozott katonai gépjármű. Amerikai illetékesek szerint a Ramádi térségében harcoló iraki fegyveresek a korábbiaknál sokkal jobb, veszélyesebb technikákat alkalmaznak robbantásos támadásaik során. Emiatt sebezhetőbbé váltak az amerikai páncélozott katonai járművek. Az újonnan alkalmazott technika révén jobban koncentrálódik a robbanás ereje, és képes átütni a páncélzatot is. Ezzel magyarázható, hogy az utóbbi napokban viszonylag sok amerikai katona halt meg. Tiltakozott az izraeli külügyminisztérium Élénkülő kapcsolatok az EU és a Hamász között MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Az izraeli külügyminisztérium tiltakozott tegnap az EU és a Hamász palesztin szervezet közti kapcsolatok élénkülése ellen. „Az európaiaknak inkább a mérsékelt palesztinokat kellene támogatniuk, nem pedig a szélsőségeseket békítgetniük” - mondta Jeruzsálemben Mark Regev külügyi szóvivő. Arra reagált, hogy a Hamász több vezető képviselője is bejelentést tett tegnap EU-dip- lomatákkal folytatott megbeszéléseiről. Többen is említették közülük, hogy az utóbbi hetekben élénkültek a Hamász és az EU kapcsolatai. Az EU egyik névtelenségbe burkolózó tisztségviselője elismerte tegnap a francia hírügynökségnek, hogy Brüsszel a közelmúltban technikai jellegű diplomáciai kapcsolatba lépett a Hamásszal, a mozgalmat azonban ettől függetlenül továbbra is terrorszervezetnek tekinti. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, a szélsőséges palesztin szervezetnek le kell mondania az erőszakról, el kell fogadnia Izrael állam létét és az izraeli-palesztin konfliktus rendezésének alapjait - tette hozzá. Az EU 2003 szeptembere óta terrorszervezetként tartja számon a Hamász katonai szárnyát, politikai szervezetét azonban nem. Izrael és az Egyesült Államok nem tesz különbséget a katonai és a politikai szárny között, az egész mozgalmat mindenestül terrorista szervezetnek tartja. Mint a névtelenséget kérő EU-tisztségviselő elmondta, a huszonötöknek kettős kihívással kell szembenézniük: egyrészt egy olyan palesztin önkormányzatnak folyósítanak segélyt, amelynek tagjai között választott Hamász-képviselők is találhatók, másrészt az EU-meg- figyelőknek a mozgalom egyik jelöltjének kampányát kell figyelemmel kísérniük. A palesztin területeken tavaly december óta helyhatósági választások három fordulóját bonyolították le, s ezeken az Izrael elpusztítására fölesküdött szervezet a megszerezhető 120 helynek több mint a harmadát nyerte el, valamint többséget szerzett néhány nagyobb település önkormányzati testületében is. Ujjnyomokat és DNS-mintákat is rögzítettek Értékelhetőek a nyomok Paul Klebnikov amerikai újságíró meggyilkolása Csecsen volt a megrendelő MTI-HÍR Budapest. A rendőrség értékelhető nyomokat talált a megrongált Kozma utcai zsidó temetőben - közölte tegnap a BRFK. Ujjnyomokat és DNS-mintákat tudtak rögzíteni a nyomozók, és arra a következtetésre jutottak, hogy minden bizonnyal több elkövető járt a temetőben. Csontos Stefánia szóvivő hozzátette: több lakossági bejelentés is érkezett a rendőrséghez, ezek értékelése, ellenőrzése még tart. A temetőben a sírok feldöntéséhez alkalmas eszközöket nem találtak, és azt valószínűsítik, hogy a márványtömböket kézzel döntötték le. „Iszonyatos a pusztítás, kollégáink 132 sírnál helyszíneltek” - tette hozzá. Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány szerdán félmillió, míg Demszky Gábor főpolgármester további egymillió forintos nyomravezetői díjat ajánlott fel annak, aki érdemi információval szolgál a sírrongálás elkövetőiről. A rendőrség rongálás és kegyeletsértés bűncselekménye elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást, egyelőre ismeretlen tettesek ellen. MTI-HÍR Moszkva. Egy csecsen lázadó vezető rendelte meg bérgyilkosoknál Paul Klebnikovnak, az amerikai Forbes üzleti magazin orosz kiadása szerkesztőjének meggyilkolását. Ezt a lezárult nyomozás után jelentette be az orosz főügyészség. Vaszilij Luscšenko szóvivő Hozs- Ahmed Nuhajevet, a csecsen szaka- dárok kormányának volt miniszterelnök-helyettesét nevezte meg felbujtóként. Nuhajev pénzt ajánlott fel a bérgyilkosoknak, bosszút akart ugyanis állni azért, hogy róla írt könyvében Klebnikov nagyon rossz fénybe állította őt és a csecsen függedenségi mozgalmat. A könyv, amelynek a Beszélgetések egy barbárral címet adta szerzője, az orosz származású amerikai újságíró Nu- hajewel készített interjúinak sorozatán alapult. Klebnikovot a múlt év júliusában lapjának moszkvai szerkesztősége előtt lőtték le. A főügyészség összesen négy személyt gyanúsít a bérgyilkosság végrehajtásában való részvétellel. Két gyanúsított még szabadlábon van, kettő - a csecsen Kazbek Dukuzov és Musza Vahajev - rendőri őrizetben. Trockij-gyilkosság Előkerült a jégcsákány Mexikóváros. Mexikóban előkerült az a jégcsákány, amellyel a fel- tételezések szerint meggyilkolták Lev Trockijt. Az orosz forradalmárt Sztálin utasítására 1940 augusztusában Ramon Mercader, az NKVD ügynöke ölte meg Mexikóváros Coyoacan nevű külvárosában. A gyilkos fegyver egy jégcsákány volt, ezt a mexikói rendőrségtől lopták el 65 évvel ezelőtt. A csákányt most egy bizonyos Alicia Salas szolgáltatta be; a bűnjelet rendőrtiszt édesapja tette el emlékbe. (MTI)
