Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-15 / 138. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 15. RÖVIDEN Japán válasz a fenyegetettségre Tokió. A japán parlament a védelmi tárca kezébe adta az országot fenyegető rakéták elfogásáról szóló döntést egy törvénytervezet tegnapi elfogadásával. Ezáltal rövidebb lesz a rakétavédelmi reakcióidő. A tervezet nyilvánvalóan az észak-koreai rakétaarzenál okozta veszély miatt született. Eddig az volt a törvényes út, hogy a védelmi minisztériumnak rakétatámadás esetén engedélyt kellett kérnie a kormánytól és a nemzetbiztonsági tanácstól az elfogórakéta indítására. Katonai szakértők szerint azonban ily módon lehetetlen, hogy Japán kivédje egy észak-koreai ballisztikus rakéta esetleges támadását, mert annak csupán 10 percre volna szüksége ahhoz, hogy elérje a szigetországot. Észak- Korea 1998-ban elindított egy ballisztikus rakétát Japán felé, amely az ország fölött átrepülve a tengerbe csapódott. Az eset rémületet keltett Japánban. (MTI) Harmadszor is Baradei Bécs. Mohamed el-Baradei, akit hétfőn immár harmadszor választottak meg a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatójának, tegnap felszólította Iránt, engedje vissza az ENSZ-szervezet felügyelőit a parcsini katonai komplexumba. A NAÜ szakértői már tartottak itt ellenőrzést, de Teherán nem engedélyezte a visz- szatérésüket az objektumba, ahol az USA szerint atomfegyverekkel kapcsolatos kísérleteket végeznek. Irán ugyancsak tegnap megelégedéssel nyugtázta, hogy továbbra is az egyiptomi származású diplomata áll a NAÜ élén. (TASR) Baradeit közfelkiáltással választották újra, megbízatása 2009-ig tart (Reuters) Bocsánatkérés a lincselésekért Washington. Az amerikai szenátus hétfőn közfelkiáltással elfogadott határozatában bocsánatot kért az áldozatoktól és hozzátartozóiktól azért, mert évtizedeken át akadályozta egy olyan törvény elfogadását, amely szövetségi bűncselekménnyé nyilvánította volna a lincselést. Amerikában több mint 4700 embert ölt meg a csőcselék önkényes erőszaka 1882 és 1968 között, mindenekelőtt a déli államokban. A csúcsot az 1892-es esztendő jelentette 230 áldozattal. Az áldozatok háromnegyede fekete volt, s a gyilkosságokat a helyű hatóságok cinkos tétlensége tette lehetővé. Most ellenszavazatot senki sem adott le, de a 100 szenátor közül 20 nem írta alá a határozatot támogató nyilatkozatot. (MTI) Harminc ember vesztette életét két robbantásos merényletben - egyre nagyobb a veszélye az etnikai zavargások kirobbanásának Kirkukban Ismét patakokban folyt a vér ÖSSZEFOGLALÓ Kirkuk/Baakúba/Erbíl/Bag- dad. Harminc ember vesztette életét tegnap reggel Irakban két robbantásos merénylet következtében. Az ország északi részén fekvő olajipari központban, Kirkukban egy öngyilkos merénylő 20 ember halálát okozta. A robbantást, amelyben 81-en megsebesültek, a soknemzetiségű nagyváros egyik Csúfolt piacterén hajtotta végre a terrorista. Kirkuk rendőrfőnöke elmondta, a sebesültek között tíz év alatti gyermekek, nők és idős személyek is vannak. A detonáció a rendőrség épületétől mintegy négyszáz méterre történt, egy banképületnél. Itt éppen állami tisztviselők, rendőrök és nyugdíjasok álltak sorban, illetményük felvételére várva. A támadást öngyilkos merénylő követte el az övére erősített robbanószerkezettel, a robbanóanyag súlyát 50 kilogrammra becsülték. A helyi média véradásra szólította fel a lakosokat, hogy el tudják látni a sebesülteket. Kurdok, arabok és türk- mének lakják a Bagdadtól 250 kilométernyire északra fekvő várost, az ország gazdasági életének egyik központját, az olajmezők centrumában fekvő Kirkukot. Sokan tartanak attól, hogy a város súlyos etnikai villongások helyszínévé válhat. Egy másik pokolgépes merénylet tíz halálos áldozatot követelt Baakúba közelében. A gépkocsiba rejtett robbanószerkezet Kanaán helység központjában, egy piactéren lépett működésbe, amikor egy rendőrjárőr elhaladt mellette. Hét sebesültet egy baakúbái kórházba szállítottak. Az erőszakos cselekményeket azután követték el, hogy hétfőn videofelvételt mutattak be a megbuktatott iraki diktátor, Szad- dám Húszéin kihallgatásáról. Letartóztatták Irakban az al- Kaida nemzetközi terroristahálózat robbanószerkezetek gyártására szakosodott egyik tagját. A kormányközlemény szerint Dzsászem Hasszán Hammádi al-Bázit, más néven Abu Ahmedet június 7-én fogták el Balad városában, ahol a terrorista egy elektronikai felszerelések javítóműhelyének álcázott helyiségben 17 dollárnak megfelelő összegért gyártott és adott el táv- irányítású robbanószerkezeteket. Azzal is vádolják, hogy gépkocsikat szerelt fel pokolgépekkel, és olyan robbanótölteteket készített, amelyeket Szamarrában és Baladban használtak fel különböző merényletekben. Letette tegnap a hivatali esküt a Bagdadtól 350 kilométerre északra fekvő Erhüben Maszúd Barzani, akit az Irak északi részén élő kurdok regionális parlamentje vasárnap választott meg a térség elnökévé. Az ünnepélyes beiktatáson részt vett Dzsalal Talabani iraki elnök, aki szintén kurd, valamint a parlament elnöke, a szunnita Hádzsem al-Haszini. Az iraki parlament tegnap bizalmat szavazott Ibrahim al-Dzsafari április 28-án alakult, 37 tagú kormányának. (MTI, TASR) (Reuters-felvétel) Véradásra szólították fel a lakosságot Állóháborúnak tűnik a brit-francia vita az Európai Unió költségvetéséről Süketek párbeszéde Musarraf bejelentése Fenyeget a Korei-kormány Bin Laden Felfüggeszti életben van működését Brüsszel. A jelek szerint tegnap sem közeledtek az álláspontok a holnap kezdődő uniós csúcs legfőbb vitatémájában, a briteknek folyósított költségvetési visszatérítés ügyében. ÖSSZEFOGLALÓ Kulcsfontosságú megbeszélést folytatott tegnap, két nappal az EU brüsszeli csúcsértekezletének kezdete előtt Luxemburgban Tony Blair brit miniszterelnök Jean- Claude Junckerrel, a nagyhercegség kormányfőjével, majd délután pedig Jacques Chirac francia államfővel. A találkozó Junckerrel kiérdemelte a kulcsfontosságú jelzőt. Egyrészt jelenleg Juncker tölti be az EU soros elnöki tisztségét, s ezt a posztot július elsején Blaimek adja át, másrészt pedig a holnap kezdődő brüsszeli csúcs egyik központi témája az EU 2007-2013 közötti keretköltségvetésének elfogadása lenne, s itt Nagy-Britannia vitában áll a soros EU-elnökséggel. A Luxemburg által kidolgozott kompromisszumos javaslat ugyanis az európai uniós brit költségvetési visz- szatérítés befagyasztását, majd fokozatos csökkentését szorgalmazza. London viszont csak akkor hajlandó engedményekre, ha az EU közös agrárpolitikáján (CAP) is változtatnak. Ezzel viszont Blair frontot nyitott a franciákkal szemben, akik nem akarnak engedni a CAP ügyében. A Blair-Juncker megbeszélés - Brüsszelbe eljutott hírek szerint - egy órán át tartott, zárt ajtók mögött, s utána egyik politikus sem nyilatkozott az újságíróknak. Ez megfigyelők szerint már önmagában is azt jelezte, hogy a két fél közötti viták nem oldódtak meg. Később azonban Blair szóvivője nyíltan kimondta: Nagy-Britannia továbbra is elfogadhatatlannak tartja a luxemburgi EU-elnökség javaslatát. Blair Luxemburgból Párizsba utazott tovább, ahol a francia államfővel folytatott megbeszélést ugyanezekről a témákról. Szakértők a Blair-Chirac tanácskozást a brüsszeli csúcson várható heves viták előcsörtéjének nevezték. Lapzártáig nem érkezett jelentés arról, mi hangzott el a brit kormányfő és vendéglátója között. Blair Luxemburg előtt Németországban tárgyalt Gerhard Schröder kancellárral, aki az összes érintett felet felszólította nemzeti egoizmusuk feladására, s egyben tisztességes kompromisszumot sürgetett. Schröder - mint az elmúlt napokban többször is félreérthetetlenül jelezte - Párizs oldalán áll, mind a brit visszatérítés, mind a közös agrárpolitika ügyében. Az ő befolyását azonban csökkenti, hogy az őszi előrehozott német parlamenti választásokon nagy valószínűséggel megbukik. (MTI, TASR) Szlovákia elégedett lehet Brüsszel. Szlovákia célja a holnapi csúcson az lesz, hogy megállapodás szülessen az uniós büdzséről, hangsúlyozta tegnap Brüsz- szelben Maroš Šefčovič nagykövet. Pozsonynak a luxembourgi elnökség által kidolgozott kompromisszumos tervezet megfelel. Ami a számokat illeti: a terv szerint a 2007-2013 közötti időszakban Szlovákia évenként - a befizetések leszámítása után - egymil- liárd eurót kaphat az uniótól. A számítások egyelőre nem lehetnek pontosak, hiszen mint kiszivárgott, az elnökség - a tegnapi tárgyalásokon elhangzottakat is figyelembe véve - ma újabb, módosított javaslatot akar letenni az asztalra. (TASR) A gyermektelen szülők, az orvosok és tudósok is külföldön kereshetnek segítséget Olaszország: vissza a középkorba MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Külföldön remélnek segítséget az olasz gyermektelen párok az itáliai népszavazás kudarca után. Ezt a következtetést vonta le a La Repubblica tegnapi kommentárja. A vasárnap és hétfőn tartott referendumot a katolikus egyház - XVI. Benedek pápa támogatásával - bojkottálta. Ennek ellenére csaknem tízmillió olasz szavazott a liberalizációra, de még így is csak 25,9 százalékos volt a részvételi arány, vagyis a referendum teljes kudarcba fulladt. Lapvélemények szerint Itália hatalmas árat fizet a művi megtermékenyítés szigoráért: nemcsak a gyermektelen szülők, hanem az orvosok és tudósok is külföldön, a sokkal szabadabb uniós országokban keresnek majd boldogulási lehetőséget. A kiábrándultságot követő „elmenekülés” hatalmas méreteket ölthet. Federica Casadei, a Cerco un bimbo (Gyermeket keresek) egyesület elnöke a La Repubblicának úgy nyilatkozott, az olasz párok jelentős részét a jövőjétől fosztotta meg a népszavazás kudarca: számtalan üzenetet kapnak katolikus hölgyektől, akik közük, hogy megvonják adófelajánlásukat egyházuktól. Casadei szerint még súlyosabb, s nem csak gazdasági következményekkel jár: Olaszországot elhagyják legjobb orvosai és tudósai az embriókuta.tások tilalomfái miatt. Filomena Gallo, az Arnica cicogna szülői szövetség vezetője szerint Itália még jobban megosztott lesz, növekszik a gazdagok és szegények közötti szakadék, hiszen nem mindenki engedheti meg magának, hogy külföldön fizessen a mesterséges megtermékenyítés lehetőségéért. JVIindennek árát nemcsak a házaspárok, de az emigrációba, a liberálisabb országokba száműzött olasz tudomány is meg fogja fizetni. Ferdinando Aiuti immunológus szerint az egyházi bojkott sikere „a középkorba veti vissza az olasz kutatást”. Canberra. Oszama bin Laden, az al-Kaida vezetője életben van, és feltehetően a pakisztáni-afgán határ hegyvidékes területein tartózkodik - mondta tegnap Canberrában Pervez Musarraf. A pakisztáni elnök egy, a terrorizmus elleni együttműködésről szóló megállapodás aláírására érkezett Ausztráliába. Közölte: országa 250 embert vesztett a Bin Laden és más iszlám szélsőségesek elleni hajszában a Pakisztán nyugati részén fekvő törzsi területeken. Ezekben az akciókban sikerült lerombolni a terroristahálózatok kommunikációs és logisztikai központjait. A pakisztáni elnök szerint a hegyvidéki határtérségben nagyon könnyű elbújni, és valószínűleg ott rejtőzik bin Laden, legalábbis erre utalnak az elfogott al-Kaida-tagok kihallgatásain gyűjtött információk. Emlékeztetett: 70 ezer embert küldött a térségbe a lázadók ellen, de „a katonák nem lehetnek ott mindenütt”. Egyébként Pervez Musarraf az első pakisztáni államfő, aki az ötödik kontinensen hivatalos látogatást tesz. (MTI) Rámalláh. Kormánya működésének felfüggesztését helyezte kilátásba Ahmed Koréi palesztin miniszterelnök, ha a belbiztonsági erők nem tudják megfékezni a fegyveres csoportokat. „Felszólítjuk a biztonsági szolgálatoknál lévő testvéreinket, hozzák meg a szükséges lépéseket azok elrettentésére, akik polgáraink akarata ellenére támadásokat hajtanak végre. Ha a káosz folytatódik, a kormány felfüggeszti tevékenységét” - mondta Koréi a kabinet ülésén. A palesztin hatóságok jó ideje küszködnek a rend fenntartásával a megszállt területek utcáin, ahol bűnbandák és különféle militáns csoportok tagjai gyakran kedvük szerint mutatkoznak fegyveresen. A törvénytelenségek legutóbbi példájaként tegnap Gázában egy családi vita miatt két álarcos fegyveres agyonlőtt egy apát és fiát. Mahmúd Abbász palesztin elnök a legfontosabb feladatai közé sorolta a törvényes rend helyreállítását választási kampánya során. Koréi egy éve már benyújtotta lemondását a sorozatos emberrablások miatt. (MTI) Koszovó: a normarendszer ellenőrzése Új ENSZ-megbízott MTI-JELENTES Pristina. Koszovóba érkezett Kofi Annan ENSZ-főtitkár újonnan kinevezett megbízottja, Kai Eide norvég diplomata. Ezzel tulajdonképpen elkezdődött a tartomány fejlettségét és demokratizálódását vizsgáló folyamat. A norvég diplomatának nyolc hete van arra, hogy elkészítse jelentését, felmérje, mennyire teljesült az ENSZ normarendszerének nyolc legfontosabb követelménye, különös tekintettel a kisebbségek helyzetére. A jelentés alapján a Biztonsági Tanács - illetve a hathatalmi balkáni összekötőcsoport - eldönti, szeptemberben megkezdődhetnek-e a tárgyalások a hat éve ENSZ-irányítás alatt álló, de jure dél-szerbiai tartomány státusáról. A nyolc legfontosabb követelmény között a demokratikus intézmények működőképessége, a kisebbségi jogok érvényesítése, a mozgásszabadság megteremtése, a menekültek visszatérése szerepel. Az utóbbi látszik legkevésbé megvalósíthatónak: a tartományi ENSZ-misz- szió (UNMIK) is elismeri, hogy a több mint kétszázezer, zömében szerb nemzetiségű menekült kis töredéke tért vissza csupán a tartományba, és még mindig többen hagyják el Koszovót, mint ahá- nyan visszatérnek. Kai Eide jól ismeri a térséget. Korábban országa nagykövete volt a NATO-ban, pontosan egy éve Annan megbízásából tényfeltáró körutat tett Koszovóban, azt vizsgálta, milyen állapotok uralkodnak ott a három hónappal korábban kitört véres zavargások után. Eide akkori jelentése szembetűnően sokkal borúsabb képet festett a koszovói közállapotokról, mint az UNMIK. Eide hangsúlyozottan az UNMIK-tól függetlenül végzi revizori tevékenységét.