Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-09 / 133. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 TALLÓZÓ PRAVDA A magyar ellenzéknek sike­rült Sólyom Lászlót ültetnie a köztársasági elnöki székbe. Szili Katalin nem járt sikerrel, pedig az ország első női veze­tője lehetett volna Mária Teré­zia óta. Sólyom, az alkotmány­bíróság volt feje nem fogja megnehezíteni a kormány mű­ködését, mivel nincs meg eh­hez a kellő hatásköre, ráadásul pártok feletti személyiség híré­ben áll - írja a pozsonyi napi­lap. A Fidesz találhatott volna nála lojálisabb jelöltet is, Or­bán Viktor elsődleges célja azonban az volt, hogy a parla­menti választások előtt veresé­get mérjen a szocialistákra.-Pontosan most kell eltemetni az európai alkotmányt, amikor ilyen drágák a temetések (Peter Gossányi rajza) 1991-ben jött létre azzal a céllal, hogy összefogja a szétesett szovjet „külbirodalom” közép-európai részét A visegrádi csoport története Ma a lengyelországi Kazimi- erz Dolnyban találkoznak a visegrádi országok kor­mányfői, amelyen Lengyel- ország átadja a V4 elnöksé­gét Magyarországnak. MTI-HÁTTÉR A Visegrádi Csoport Magyaror­szág, Csehszlovákia (1993. január 1-jétől Csehország és Szlovákia) valamint Lengyelország intézmé­nyesített együttműködéseként 1991-ben jött létre azzal a céllal, hogy összefogja a szétesett szov­jet „külbirodalom” közép-európai részét, s összehangolja a tagálla­mok csatlakozását az európai kö­zösséghez. A névadó találkozót Antall Jó­zsef magyar kormányfő kezdemé­nyezésére 1991. február 15-én rendezték Budapesten és Visegrá- don. A helyszín történelmi emlé­keket idézett: 1335-ben Visegrá- don kötött szövetséget Károly Ró­bert magyar, János cseh és Káz- mér lengyel király. Václav Havel csehszlovák államfő, Lech Walesa lengyel elnök és Antall József ma­gyar kormányfő Visegrádon meg­állapodtak abban, hogy évente ta­lálkoznak, s aláírták az együtt­működés alapjait rögzítő Együtt­működési Nyilatkozatot. 1991. július 1-jén Prágában a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének utolsó ülését követően Havel, Walesa és Antall közös levélben hívta fel a hét ve­zető ipari ország állam- és kor­mányfőinek figyelmét a közép-eu­rópai térség problémáira. Ugyan­ebben az évben, október 6-án, Krakkóban a három vezető nyilat­kozatot fogadott el a NATO-hoz fűződő kapcsolatokról, majd de­cember 16-án - miután aláírták a társulási szerződést az Európai Közösséggel - a brüsszeli lengyel nagykövetségen megegyeztek ab­ban, hogy törekednek politikáju­kat és magatartásukat összehan­golni az egyes nemzetközi szerve­zeteknél. Az 1992. május 6-i prágai csúcs- találkozón született meg a visegrá­diak elhatározása arról, hogy kö­zösen nyújtják be az Európai Kö­zösség teljes jogú tagságára vonat­kozó kérelmüket. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia a továbbiakban a csatla­kozási tárgyalások során is koordi­nálta álláspontját. A regionális gazdasági együttműködés mér­földköveként 1992. december 21- én Krakkóban írta alá a magyar, a lengyel, a cseh és a szlovák külgaz­dasági miniszter a visegrádi cso­port Közép-európai Szabadkeres­kedelmi Egyezményét (CEFTA). A Csehszlovákia kettéválásával négytagúvá lett szerveződés ve­zetői 1994. január 11-12-én Prágá­ban találkoztak Bili Clinton ameri­kai elnökkel, de együttes ülést nem tartottak. A felső szintű találkozók sora néhány évre megszakadt, elsősorban azért, mert Vladimír Mečiar kormányzása alatt Szlová­kia gyakorlatilag kimaradt a viseg­rádi négyek tevékenységéből. A Közép-európai Szabadkereskedel­mi Egyezmény viszont a térség fontos gazdasági együttműködési kerete lett, s további csatlakozók­kal nyolctagúra bővült. 1998. október 19-én Budapes­ten állapodott meg a visegrádi együttműködés újraélesztésében Orbán Viktor magyar, Jerzy Bu- zek lengyel és Miloš Zeman cseh kormányfő. Azóta az államfők és a kormányfők külön-külön évente rendszeresen találkoznak. Kény­szerű, átmeneti fennakadást oko­zott a kapcsolatokban, hogy Dzu- rinda szlovák és Zeman cseh mi­niszterelnök tiltakozást jelentett be Orbán Viktor magyar kor­mányfőnek a Beneš-dekrétumok- kal kapcsolatos állásfoglalása el­len, s távolmaradásuk miatt elma­radt a 2002. márciusra kitűzött keszthelyi kormányfői találkozó. A négy ország Európai Unióba való belépését követően, 2004. május 12-én a dél-morvaországi Kromérížben tartották az első kormányfői találkozót, amelynek témája a visegrádi együttműkö­dés jövője az Európai Unió keretei között volt. A kormányfők közös nyilatkozatot írtak alá arról, hogy Csehország, Magyarország, Len­gyelország és Szlovákia az Euró­pai Unió teljes jogú tagjaként is folytatni kívánja együttműködé­sét a Visegrádi Csoport keretében. A V4 kormányfői legutóbb 2004. december 8-án Varsóban folytattak egyeztető tárgyalásokat, amelyen részt vett a szlovén kor­mányfő és az osztrák kancellár is. A találkozón a 2007 és 2013 közöt­ti időszak közös európai pénzügyi perspektívája mellett áttekintették az Európai Unió további kibővíté­sét célzó folyamatot is. Szili veresége siralmas következményekkel járhat magára az MSZP-re és koalíciós partnerére nézve egyaránt Hasonlóan értékelik a lapok Sólyom sikerét MTI-FIGYELŐ Osztrák lapok szerint a kor­mánykoalíció kudarca a magyar el­nökválasztás. A Kurier szerint a na­gyobbik kormánypárt vereséget szenvedett, ami nem marad követ­kezmények nélkül a koalíció szá­mára. A konzervatív Die Presse Szociálliberális bukás a Sólyom- kűmél című cikkében kiemelte, hogy a nemzetközileg elismert jog­tudós államfővé választása rossz fényt vet a baloldali-liberális kor­mánytáborra. Az MSZP és koalíciós partnere, a liberális SZDSZ ugyanis tulajdonképpen minden ütőkár­tyát a kezében tartott ahhoz, hogy megválassza a következő államfőt. Kicsinyes hiúság és rövidlátó vá­lasztási taktikai motívumok miatt azonban könnyelműen eljátszották ezt az esélyt. Kérdéses, hogy e két párt miként fog konstruktívan együtt kormányozni e szégyen után. Elemzők szerint mélyülni fog köztük a szakadék, s nem lehet ki­zárni a koalíció szétesését sem. Az elnökválasztásból egyértelműen a Fidesz került ki politikai győztes­ként, s ezzel ismét jó kilátást nyert arra, hogy a 2006-os parlamenti választásokat megnyerje. A liberális Der Standard Válasz­tási krimi a budapesti parlament­ben című cikke szerint még soha­sem volt ennyire drámai elnökvá­lasztás. Taktikai manőverek, intri­kák, hűségeskük és mértéktelen vádaskodások kísérték. Egy évvel a parlamenti választások előtt az MSZP nem áll jól a közvélemény­kutatások szerint, és csak erősíti „vert helyzetét” ez a kudarc. Sólyom László konzervatívnak számít, a szigorú értékek hívének - írta a Süddeutsche-Zeitung. Kitar­tott amellett, hogy a kommunista pártállam bukása után ne a bosszú, hanem a jogállamiság legyen a ve­zérlő elv. „A rendszerváltást követő első, okos és népszerű elnök, Göncz Árpád, majd a halovány jog­tudós, Mádl Ferenc után egy szigo­rú, mind a formát, mind a tartal­mat tekintve csaknem porosz jogőr kerül az állam élére”. A konzervatív Frankfurter Allge­meine Zeitung szerint az új államfő évtizedek óta az ország tudomá­nyos elitjéhez tartozik. A kommu­nista időkben a polgári jognak a politikától kissé távol eső területét művelte, s a gazdasági elit azon ré­szének lett jószerivel a legismer­tebb tanítómestere, amely súlyt he­lyezett a megalapozott jogi kép­zettségre. Sólyom hosszú ideig volt Németországban a Humboldt Ala­pítvány ösztöndíjasa, az alkot­mányjogászoknak ahhoz a nemzet­közi köréhez tartozik, akik az alkot­mánybíróság német gondolatát az 1989-1990-es nagy fordulat után Közép- és Kelet-Európa oly sok or­szágában meghonosították. Abból az időből származnak kollegiális, gyakran baráti kapcsolatai a német alkotmányjogászokkal, élükön Ro­man Herzog volt államfővel, a né­met alkotmánybíróság volt elnöké­vel. Sólyom már „német” előkép­zettséggel lett a kommunistaellen­es ellenzék legbefolyásosabb jogi tanácsadója a budapesti kerékasz­tal-tárgyalásokon, amelyeken sza­bályozták az átmenetet a népköz- társaságból a demokratikusan legi­timált köztársaságba. Az orosz kormánylap szerint a szabad demokraták maguk adták az államfői posztot az ellenzék ke­zébe. Sólyom László csak a szociál­liberális koalíción belüli nézetelté­rések miatt nyert - írta a Rosszijsz- kaja Gazeta, amely szerint a szabad demokraták „kommunista múltja” miatt tagadták meg támogatásukat a szocialista jelölt Szili Katalin or­szággyűlési elnöktől. A Vremja Novosztyej azonban árnyaltabban ábrázolta a szabad demokraták álláspontját, miszerint az elnöki posztra olyan ember kell, aki egyetlen pártnak sincs elköte­lezve. Ebben az értelemben Só­lyom ideális személyiség - vélte a liberális orosz lap, hozzátéve: a volt alkotmánybírósági elnök, aki a de­mokratikus átalakítás egyik út­törője volt, megfogadta, hogy a magyar politikai erők összebékíté- se érdekében használja fel jogászi tapasztalatát. Mindenesetre a Rosszijszkaja Gazeta szerint a szocialista jelölt veresége siralmas következmé­nyekkel járhat magára az MSZP-re és konök koalíciós partnerére néz­ve egyaránt. A szabad demokraták népszerűségi indexe amúgy is ala­csony, és a történtek elhalványítják esélyüket a parlamentbe való beju­tásra a 2006-os választáson. KOMMENTÁR A közös pénz háta SIDÓ H. ZOLTÁN Lassan megnyugodnak a kedélyek, az európai uniós pénz­ügyminiszterek a hét elején Luxembourgban vállvetve kiáll­tak az euró további használata mellett. Ez azért fontos, mert a bő egy héttel ezelőtti francia és holland, nemmel végződött népszavazás leszálló ágba küldte a 12 ország kö­zös fizetőeszközét. Máris találgatások röppentek fel az euró jövőjével kapcsolatban, mondván: a politikai integráció nél­kül az eurózóna tető nélküli épülethez hasonlatos, ezért a bentlakók a (képzeletbeli) eső elől menekülve előbb vagy utóbb otthagyják a félkész tákolmányt. Az elmúlt napok kri­tikus időszaka arra mindenesetre jó volt, hogy hosszabb idő elteltével ismét számba vegyük a 2002-től valóságosan lé­tező közös pénz hátulütőit. Azóta ugyanis kiderült: a növe­kedés korlátjává, a versenyképesség fokozásának gátjává vált. Az euróhoz kötődő merev szabályrendszer, amelyet több uniós tag csak úgynevezett kreatív könyvelés, magya­rán ügyeskedés árán tud betartani, nem veszi figyelembe az egyes államok eltérő sajátosságait, aktuális pénzügyi hely­zetét, a gazdaság állapotát. Mindezt azért érdemes szem előtt tartani, mert Szlovákia ambiciózus célt követve 2009-ben szeretné bevezetni az eu- rót. Még szerencse, hogy nem vagyunk buzgóbbak, az előttünk álló évek során ugyanis van esély arra, hogy a kö­zös pénz gyermekbetegségeit kikezeljék. Ráadásul a skatu­lyázásra kényszerítő euró a nálunk futószalagon szállított gazdasági reformok jelentős részét is kivitelezhetetlenné • tette volna. Reméljük, mire 2008 derekán rögzítik a korona és az euró egymáshoz viszonyított árfolyamát, már nem lesz ilyen hektikus a helyzet. A pénzügyminisztérium által is­mertetett forgatókönyv értelmében 2008. júliusától az üzle­tekben a termékek árát euróbán is fel kell tüntetni, a nagy átállásra pedig 2009. január elsejével kerül sor. A hivatalos szervek mindössze 16 napot adnak a polgároknak arra, hogy megszabaduljanak, elbúcsúzzanak a koronájuktól, vagyis 2009. január 16-tól már csak az Európai Unió közös fi­zetőeszköze lesz hivatalos. Ettől az időponttól kezdődően a fiókok mélyén meghúzódó papírpénzeket a jegybank korlát­lan ideig és bérmentve beváltja, a fémpénzek beváltási ha­táridejét pedig 2013-ban szabták meg. A lakosság közel fele attól tart, hogy a pénzcsere drágulást fog előidézni. Ivan Miklós pénzügyminiszter máris nyugtatja a kedélyeket, de ismerve a közép-európai ügyeskedő mentalitást, bizton szá­míthatunk néhány gyanús felkerekítésre. Ennél is fonto­sabb, hogy az euró addigra kiforrott, kis kilengést mutató pénznemmé váljon, és bevezetésekor az országos átlagbér már elérje a legnagyobb címletű, 500 eurós bankó értékét. JEGYZET Kampány • a balszélen POLÁK LÁSZLÓ Szóval az történt, hogy Ro­bert Fico nem zárta ki az esetleges választások utáni kormánykoalíciót a kommu­nistákkal, vagyis a most a parlamentben csücsülő KSS nevű párttal. Amelynek dek­larált célja a szocializmus építésének folytatása, a bol­dog jövő megteremtése, a múlt végképp eltörlése. Azt is mondta a Smer elnöke, hogy a KSS kevesebb kárt okozott az országnak, mint Dzurinda és Miklós. Tehát, inkább a KSS, mint az SDKÚ. És ezen a véleményen meg sem lepődött a jobb sorsra érdemes választópolgár. El­végre a Smer egy baloldali párt, sőt nevében már ott van a szocdem is. A párt sor­ban bekapta a leszalámizott baloldali pártocskákat, fuzio­nált, nevet bővített, szóval rendezkedett, takarított a politikai spektrum balolda­lán. És nyilván azt gondolta Robert Fico, hogy nosza, gyerünk ki a balszélre is. És nagy nézettségű közszolgála­ti vitaműsorban mondta, amit mondott, riadalmat keltve ezzel saját pártja veze­tésében is. Mert alelnökei sorban megnyilatkoztak, és próbálták csiszolgatni az el­nökük által mondottakat. Fi­co véleményét politológiai- lag is azonnal értékelték az arra hivatottak. Az ismert politológus, Grigorij Me- sežnikov is elmondta diagnó­zisát, és kiváltotta ezzel a baloldali párt és Robert Fico haragját. Mert kimondta: ha a Smer a választások után koalíciót köt akár a szélsőba­lon, akár a szélsőjobbon, problémái lesznek a nemzet­közi pártstruktúrában, neve­zetesen a Szocialista Interna- cionáléban. Aminek a Smer a tagja. Sem többet, sem keve­sebbet nem mondott Me- sežnikov. Mégis megharagu­dott rá Fico, de nagyon. A Smer fizetett hirdetésben foglalkozott az úgynevezett politológusokkal, főleg egy orosz származásúval, aki szerintük marxizmus-leni- nizmust tanított, és tagja volt a kommunista pártnak. Puff neki. Úgy látszik, a tanácsta­lanság, a kapkodás lett úrrá a pártban, ha már ilyen nyi­latkozatra vetemedtek. A Smer három alelnöke is megszólalt, és Beňovától Čaplovičig szinte egyön­tetűen elutasították a válasz­tások utáni koalíciót a KSS- szel. Sőt még házi politológu­suk, Boris Zala is azt mondta, inkább normális pártokkal működne együtt. Persze, le­het, hogy a „te mondod az igazat, én mondom a jót...” szereposztás érvényesül mos­tanság a Smerben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom