Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-08 / 132. szám, szerda
ÚJ SZŐ 2005. JÚNIUS 8. Vélemény és háttér 7 A magyarországi államfőválasztás a csehországi és oroszországi sajtó szerint Nagy taktikai küzdelmek TALLÓZÓ BRIT SAJTÓ Az uniós alkotmányról szóló brit népszavazás. jegelésének ugyanazokat az elemeit dicsérik vagy szidják irányultságtól függően a brit lapok, amelyek - kedvező vagy kedvezőtlen előjellel - általában azt emelik ki, hogy Jack Straw külügyminiszter nem nyilvánította holttá a francia és a holland népszavazáson elutasított szerződést. A baloldali The Guardian szerint Straw a nyolc éve hatalmon lévő munkáspárti kormányt annak eddigi legkényesebb diplomáciai helyzetéből kormányozta ki, amikor úgy tette félre a brit népszavazást, hogy azzal nem okozott „halálos” sérelmet a csatorna túlpartján. A lap szerint az alkotmány reformelemeit „darabonként” meg lehet honosítani újabb tárgyalások és referendumok nélkül. „Mestermunka volt” - idézett a The Guardian egy név nélkül nyilatkozó, Londonban dolgozó EU-diploma- tát. A konzervatív The Daily Telegraph ugyanakkor éppen azt rótta fel a külügyminiszternek, hogy a brit kormány - ahelyett, hogy „kivégezte” volna az alkotmányt - a dokumentum egyes elemeit „a hátsó ajtón át” próbálja visszacsempészni. A legnagyobb jobboldali brit lap kiemelte, hogy Straw „munkáspárti és konzervatív képviselők felhívásai ellenére” sem nyilvánította holttá az uniós alkotmányt. Straw hétfői alsóházi nyilatkozatában azzal indokolta az eredetileg 2006 tavaszára valószínűsített, hivatalosan azonban még ki nem írt és jogszabályba sem iktatott brit népszavazás törvényi előkészületeinek leállítását, hogy „nincs értelme továbblépni”, amíg „nem tisztázódnak annak következményei”, hogy Franciaország és Hollandia nem tudja ratifikálni az alkotmányt. A legfrissebb felmérések szerint reménytelennek tűnik, hogy a brit választók egy népszavazáson jóváhagyják az alkotmányt. Nagy taktikai harc folyt a magyarországi államfőválasztáson - vélik az eseményt kommentáló cseh lapok. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A választáson szétesett a kormánykoalíció, s a magyar szocialistákat most hasonló csőd fenyegeti, mint a cseh szociáldemokratákat - írja a konzervatív Lidové noviny. Az újság szerint a távozó köztársasági elnök, Mádl Ferenc semmiben sem hasonlított elődjére, a karizmatikus Göncz Árpádra. Jogászként azonban ügyelt az alkotmány megtartására, s többnyire sikerült is neki, hogy pártok felett álló elnök legyen. Magyarországon azonban az államfői tisztség többnyire formális. Göncznek ugyan nagy befolyása volt a politikára, de ez személyes karizmájából következett. Az államfői tisztség „súlytalansága” lehet ugyanakkor az, ami megmentheti a kormánykoalíciót. Ez a tény ugyanis megakadályozhatja azt, hogy az SZDSZ „árulása” elhúzódó kormányválsággá fajuljon - véli a jegyzet írója, Ľuboš Palata. Elnököt választanak a magyarok, vagy sakkoznak? - cím alatt fűz megjegyzéseket a magyar elnökválasztás első napjának eseményeihez a liberális Mladá fron- ta Dnes. Az SZDSZ és a Fidesz (hétfői) távolmaradását a szavazástól bizarrnak minősíti a lap, s azt állítja, hogy lépésükkel a Fidesz képviselői „nagy adag indulatot” hoztak az elnökválasztásba. „A magyar elnökválasztás a jövő évi parlamenti választás főpróbája bizonyos mértékig - írja a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylap. - Egyes politológusok szerint meglehet, a szabad demokraták egyáltalán nem jutnak be a parlamentbe, míg a szocialisták súlyos vereséggel számolhatnak. A jobboldali ellenzéknek esé- -lye nyílik kétharmados többség megszerzésére és tetszése szerinti politika folytatására, függetlenül az ellenzéktől.” A tisztség „súlytalansága” lehet az, ami megmentheti a koalíciót A radikálisok röplapos akciója után korrupcióval gyanúsítják Bunyik Zoltánt, a VMSZ alelnökét, minisztert Újabb vajdasági magyar politikus célkeresztben PETKY JÓZSEF Hivatali visszaéléssel és jogtalan haszonszerzéssel gyanúsítják a hatóságok Bunyik Zoltán vajdasági oktatási és művelődési titkárt (minisztert), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnökét - írta az újvidéki Magyar Szó című napilap. Az eljárás beindításával a VMSZ újabb politikusa került a hatóságok célkeresztjébe. Az újság szerint Nenad Szimovics újvidéki kerületi vizsgálóbíró június 16-ára idézte be kihallgatásra Bu- nyikot, aki ellen a kerületi ügyész vizsgálatot kezdeményezett. A lap szerint az ügyész a vizsgálatot bűnvádi feljelentésre alapozta, amelyben felmerül a gyanú, hogy a miniszter visszaélt hivatali helyzetével, amikor az iskolák tatarozására szánt eszközök felhasználása során nem a törvényben meghatározott módon járt el, és ennek folytán jogtalan haszonra tett szert. Bunyik Zoltán közölte, hogy két héttel ezelőtt kapott idézést az újvidéki vizsgálóbírótól, aki egy feljelentéssel kapcsolatosan kívánja kihallgatni. Bunyik szerint a vizsgálóbíró nem kívánta elárulni, milyen ügyről van szó és ki a feljelentő, mindezt „hivatali titoknak” minősítette. így a miniszter csak a sajtóból értesült a „hivatali titokról”, amelyet valaki kiszivárogtatott a sajtónak, a lejáratás nyilvánvaló szándékával. A Magyar Szóban megjelent korrupciós vádakra tegnap nem kívánt reagálni, mert nem tudja, hogy valóban ezek képezik-e a feljelentés tárgyát. A Bunyik elleni bűnvádi eljárás megindításával a VMSZ újabb politikusa került a hatóságok célkeresztjébe. Eddig csak a pártvezetés „szabadkai szárnyát”, azon belül is Kasza József pártelnököt' és Kern Imre ügyvezető alelnököt érték gyanúsítgatások. A vizsgálódásokat kezdeményező szabadkai kerületi ügyész egykoron állítólag a Szerb Radikális Párt (SRS) tagja volt. Jelzésértékű, hogy egy héttel ezelőtt az SRS aktivistái röpirato- kat kezdtek terjeszteni Újvidéken, amelyben a város korábbi vezetőit vádolták meg különféle visszaélésekkel. A röpcédulán azt írták, hogy Bunyik bűnszövetkezet tagja, és 25 millió dinár (mintegy 13,5 millió korona - a szerk. megj.) elsikkasztása miatt jelentik fel a politikust, aki amúgy sosem volt alkalmazottja a városi önkormányzatnak. A VMSZ elnöksége a minap a leghatározottabban visszautasította a párt vezetői ellen folytatott, „tudatosan kitervelt politikai hajszát”. A testület szerint a visszarendeződés útjára lépett szerb hatalom leplezetlen támadásba lendült a vajdasági magyarság és a VMSZ ellen. Az oktatási miniszter szerint biztos, hogy politikai lejáratásról van szó, a szándékosság, a célzatosság és az irányítottság nyilvánvaló, hiszen az állítólag a pártvezetőket érintő, évekkel ezelőtti ügyek most szinte egy időben kerültek napirendre. Bunyik rámutat arra, hogy egy radikális képviselő a szerb parlamentben egy hónappal ezelőtt bejelentette az idézést, vagyis két héttel annak megjelenése előtt. „A szerb rendőrség szelektív hozzáállást tanúsít a magyarok kárára, erre több példát lehetne felhozni. Ezért fogjuk kérni, hogy ha bírósági eljárások indulnak ellenünk, azokon nemzetközi megfigyelők is részt vegyenek” - mondta a miniszter. A szerző az MTI belgrádi tudósítója Mit tartalmaz a Bunyik elleni feljelentés Belgrád. A rendőrségi feljelentés szerint Bunyik a vajdasági általános és középiskolák felújítására szánt eszközök felhasználása során minisztériumának érdekeivel ellentétesen járt el, a pénzeszközök elosztásakor nem alkalmazta az érvényben lévő jogszabályokat, s az előírás megkerülésével az eszközök odaítéléséről szóló határozattal olyan kivitelezőt választott, amely lényegesen kedvezőtlenebb ajánlatot tett, ráadásul a konkurenciát is kizárta a versenyből. A kivitelező jóval magasabb árat számított fel a munkák elvégzéséért, mint amilyet más cégek javasoltak volna. (MTI) KOMMENTÁR A Sólyom felszállt KOCUR LÁSZLÓ Mária Terézia óta nem állt nő Magyarország élén, és úgy tűnik, az elkövetkező öt évben sem fog. Augusztusban Mádl Ferencet Sólyom László váltja a Sándor-palotában, akit harmadik nekifutásra választott köztársasági elnökké az Országgyűlés. Nincs új a nap alatt, öt éve Mádl Ferenc is hasonló módon kapott mandátumot. - Nem tud megingatni és nem tud megrengetni az, ami az elmúlt két napban történt - mondta akkor beiktatási beszédében az újdonsült államfő. A nemzetközi elismertségnek örvendőjogászprofesszort 243 igen, 96 nem szavazattal, 12 érvénytelen voks mellett választották meg, miután - ahogy most is - a második forduló érvénytelen lett: Mádl a szükséges 258 helyett csak 238 igent kapott. A kormánykoalíció nevében nyilatkozó Szájer József akkor azt mondta: „Méltó elnököt sikerült választani a Magyar Köztársaságnak.” Csak nem méltó módon. Akkor sem, most sem. Déli szomszédunk alkotmánya szerint az államfő „kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett,” Ezzel együtt, ha végigtekintünk az ország első emberének jogkörein, láthatjuk, jobbára jelképesek, pontosan olyanok, amilyenek egy parlamentáris demokráciában lenni szoktak. Magyarország elnöke úgynevezett gyenge elnök, morális tekintély, de az ország dolgainak folyását nem tudja meghatározó módon befolyásolni. A választási folyamat során a tekintély került veszélybe, s a legfőbb közjogi méltóság megválasztása pártpolitikai csatározássá lett, leképezve a magyarországi belpolitikai helyzetet és a törvényhozás erkölcsi állapotát. Az első fordulóban a Fidesz azért hátrált ki saját jelöltje mögül, hogy felmérje, hányán szavaznak át a másik oldalra. Sólyom ekkor 13, Szili Katalin 178 szavazatot kapott. Azonnal megindultak a találgatások, ki lehetett az a négy ellenzéki vagy független, aki a szocialisták jelöltjére adta voksát. A második fordulóban a vojőrség és az exhibicionizmus jeleit egyaránt megfigyelhettük. Volt, aki a sajátját mutogatta az Országgyűlés folyosóján összesereglett fotósoknak, volt, aki másokét leste. Mármint a szavazólapját. Az egyik rosszul szavazó ellenzéki honatyát vissza is küldték újabb szavazólapért. A harmadik fordulóban meg Áder János strázsálta a szavazóurnát, állítják a szocialisták. Sólyom Lászlónak ekkor sem sikerül (hetet)t kétharmados többséget szerezni. Ő 185, ellenfele, Szili Katalin pedig 182 voksot kapott. Az ellenzék - a szabaddemokraták csendes támogatásával - az elnöki székbe juttatta jelöltjét. A szocialisták presztízsveszteséget szenvedtek, az SZDSZ magatartása nyilván hatással lesz a koalíció további működésére is, de a döntés nem rajzolta át az erőviszonyokat a politikai palettán. Az egykori Alkotmánybírósági elnök nem pártember, a harmadik szektor jelöltje, s ez jelzésértékű. Ugyan politikai tapasztalattal nem bír, de az alkotmánybíróság elnöki székében eltöltött nyolc év kétségkívül alkalmassá teszi őt az államfői teendők ellátására, még akkor is, ha eddig a fél ország azt sem tudta róla, hogy a világon van. Bízzunk benne, hogy valóban az egység intézményévé fogja tudni formálni az elnöki funkciót. JEGYZET Korlátozzák jogaikat PÉTERFI SZONYA Régen a levegőben lógott, hogy az érsekújvári kórház, amelyben egyre több osztály a Nagyszombati Egyetem Egészségügyi és Szociális Karának köszönhetően klinikai munkahelyként működik - mihelyt lehetősége lesz rá - nem teszi lehetővé, hogy a szülészetinőgyógyászati osztályán művi terhességmegszakításokat végezzenek. És mert hosszú évek óta a kereszténydemokraták jelöltje vezeti a kórházat, valamint az egyetem docense a rendszerváltás óta harcol a liberális abortusztörvény szigorításáért, az osztály klinikává való előléptetésével megvalósították tervüket. Feltételezhetően a vatikáni szerződésben rögzítettek szellemében. Amely egyebek mellett követeli az illetékesektől az abortusz- törvény megváltoztatását is. A kormány kereszténydemokrata tagjainak (a rendszerváltás után) voltak már ilyen jellegű próbálkozásaik, csak akkor a Nagyszombati Egyetem jelenlegi oktatója az egészségügyi miniszter tanácsadójaként nem érte el célját. Most viszont részben igen. A törvény ugyan egyelőre érvényes, országos viszonylatban vannak (állami!) kórházak, amelyben a nők joga nem érvényesülhet. Az érsekújvári kórház vezetése azzal indokolja a nők kérésére elvégezendő terhességmegszakítások elutasítását, hogy nem kényszerítheti orvosait a lelkiismeretükkel ellentétben álló beavatkozásokra. Ezzel egyet lehet érteni, ám felmerül a kérdés: mikor és mitől szólalt meg a kórházban évek óta dolgozó orvosok lelkiismerete?! Persze, nem biztos - hogy ha a nők szabadon dönthetnek arról, világra kívánják-e hozni magzatukat vagy sem, és a jogszabályok lehetővé teszik a szabad orvos- és kórházválasztást -, bármelyik állami kórház önkényesen módosíthatja-e a törvényben foglaltakat; A művi terhességmegszakítás költségeit, mintegy hétezer koronát - hacsak nem életmentésről van szó - néhány éve nem a biztosító, hanem a kérvényező fizeti. Július 1-jétől a régióban élőknek a meghatározott összegen túl számolniuk kell az utazási költségekkel is, holott az volna „igazságos”, ha a többletkiadásokat a biztosítók térítenék, hiszen szótlanul tűrik, hogy klienseik szabad kórházválasztási jogai sérüljenek.
