Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-07 / 131. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 7. Ott túl a dróton... Alaposan szigorították az Egyesült Államok indonéziai nagykövetségének őrzését, miután kiderült, az ország egyik legkeresettebb terroristáját látták Jakartában. (Reuters-felvétel) London nem folytatja az uniós alkotmányról rendezendő népszavazás elkészítését Halasztanak a britek Megfigyelték a Nobel-díjas cseh költőt is Seifertről fogásza jelentett RÖVIDEN Gyengül az al-Kaida Iszlámábád. Pakisztán ki­adta az Egyesült Államoknak bűnvádi eljárás céljából az al- Kaida nemzetközi terrorista hálózat hármas számú veze­tőjének tartott Abu Faradzs al-Libit, akit a pakisztáni el­nök elleni két merénylet mi­att köröztek. (MTI) Zarkávi újabb emberét fogták el Bagdad. Elfogták az al- Kaida nemzetközi terrorista hálózat iraki szárnyát vezető Abu Muszab az-Zarkávi egyik újabb bizalmasát. Mot- lek Mahmud Motlek Abdal- lahot még május 28-án fog­ták el az észak-iraki Moszul- ban. A férfit azzal gyanúsít­ják, hogy a moszuli sejtet ve­zető Abu Talha helyettese volt. (MTI) Incidens Jeruzsálemben Jeruzsálem. Palesztin tüntetőkkel csapott össze az izraeli rendőrség Jeruzsá­lemben az óvárosi Templom­hegyen lévő al-Aksza me­csetnél, miután palesztinok kövekkel támadtak egy zsidó csoportra, amely megláto­gatta a muzulmánok és a zsi­dók által egyaránt szentnek tartott épületegyüttest. Köz­ben bejelentették: az izraeli hadsereg akár erőszakkal is leszereli azokat a gázai öve­zetbeli és ciszjordániai tele­peseket, akik nem adják le önként fegyvereiket a nyári kivonulás előtt. (MTI) Győzött a Hezbollah Bejrút. A Szíria-barát síita Amal szervezet és az iráni és szíriai támogatást élvező, szintén síita Hezbollah közös listája mind a 23 képviselői helyet megszerezte a Liba­non déli részén megrende­zett parlamenti választáso­kon. Libanonban most zajla­nak először parlamenti vá­lasztások azóta, hogy Szíria kivonta az országból csak­nem harminc éve ott állomá­sozó katonáit. Számos állam terrorszervezetnek tekinti a Hezbollahot. (MTI) 53 áldozat a robbantásban Katmandu. Felrobbantot­tak egy utasokkal teb autó­buszt maoista lázadók Nepál­ban. A merényletben legalább 53 ember vesztette életét, 40 további megsebesült. Az autó­busz, amelynek még a tetején is utaztak ingázó munkások és piacra induló falusiak, egy vidéki országúton haladt, amikor aknára futott. Az áldo­zatok között sok a nő és a gyermek. (MTI) Földrengés Törökországban Ankara. Közepes erejű, a Richter-skála szerint 5,7-es erejű földrengés rázta meg Törökország északkeleti ré­szét. Legalább ötven ember megsérült az elemi csapás kö­vetkeztében, öten közülük sú­lyosan. Halálos áldozatot nem követelt a földmozgás. (MTI) London/Varsó. Hivatalo­san bejelentette a brit kül­ügyminiszter, hogy Nagy- Britanniában egyelőre nem folytatják az uniós al­kotmányról rendezendő brit népszavazás törvényi elkészítését. MTI-HÍREK Jack Straw a londoni alsóház­ban azt mondta: a francia és a hol­land népszavazások után kialakult helyzet tisztázódásáig nincs értel­me, hogy a brit kormány tárgyalá­si időpontot kérjen a törvényho­zásban a brit referendum jogsza­bályba iktatására. Straw ezzel gyakorlatilag bejelentette, megha­KOKES JÁNOS Prága. Támogatásukról biztosí­tották Ukrajna csatlakozását az Eu­rópai Unióhoz (EU) és Kereskedel­mi Világszervezethez (WTO) a Vi­segrádi Csoport négy országának jobbközép pártjai. Az erről szóló nyilatkozatot tegnap délben írta alá Prágában a négy párt vezetője, valamint Roma Bezszmertnij ukrán kormányfőhelyettes. „Szükségét érezzük Ukrajna támogatásának, hogy csatlakozhasson az európai és az euroatlanti szervezetekhez. Uk­rajna útja nem lesz rövid, sem MTI-HÍR Brüsszel. Újabb diplomáciai baklövést követett el a szókimondó nyilatkozatairól ismert belga kül­ügyminiszter, Karel De Gucht: egy lapnyüatkozatában azt állította, hogy Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök „Harry Potter és egy jóravaló, de merev polgárem­ber keveréke”, akiben nincs semmi­féle karizma. Ben Bot holland kül­ügyminiszter máris bejelentette, magyarázatra bekéretik a belga nagykövetet, Guy Verhofstadt bel­ga miniszterelnök pedig telefonon kért bocsánatot holland kollégájá­tározatlan időre lekerült a napi­rendről az alkotmányos szerző­désről ígért brit népszavazás. A lengyel kormány viszont meg­erősítette, feltétlenül szükséges­nek tartja a népszavazás kiírását az Európai Unió alkotmányáról. Adam Rotfeld külügyminiszter ki­jelentette: Lengyelországnak min­denképpen meg kellene rendeznie tervezett népszavazását az euró­pai uniós alkotmányról annak el­lenére is, hogy a franciák és a hol­landok nemet mondtak az alkot­mányos szerződésre, a brit kor­mány pedig egyelőre levette a na­pirendről a referendumot. „A fran­ciák, a hollandok és a britek nem dönthetnek helyettünk. Az alkot­mányos szerződés egyértelmű népszavazási támogatása megerő­sítené Lengyelország pozícióját az könnyű. Az első nagy próbát a jövő évi parlamenti választás jelenti” - mondta a tanácskozás után Mirek Topolánek, a házigazda Polgári De­mokratikus Párt (ODS) elnöke. Magyar részről a dokumentumot Orbán Viktor, a Fidesz-MPP elnöke írta alá. A nyilatkozat aláírói között van még Jan Rokita, a lengyel Pol­gári Tömörülés elnöke, valamint Pavol Kubovič, a Szlovák Demokra­tikus és Keresztény Unió (SDKÚ) alelnöke. A négy párt közül jelen­leg csupán az SDKÚ van kormány­zati pozícióban. Mikuláš Dzurinda, az SDKÚ el­tol ezért az incidensért. A hétfői brüsszeli lapok szerint Karel De Gucht egy flamand bulvárlapnak adott hétvégi nyilatkozatában el­mélkedett hosszasan az EU- alkotmányról szóló holland nép­szavazás elutasító eredményéről, s itt szaladt ki a száján a fenti meg­jegyzés. A külügyminiszter - aki időközben már Kínában van, az oda látogatott II. Albert belga ural­kodó kíséretében - megpróbálta megmagyarázni a bizonyítványt. Mbit mondta, ő csak a hollandok választásról választásra változó hangulatát próbálta érzékeltetni, méghozzá a 2002-ben meggyilkolt Európai Unióban függetlenül at­tól, mi történik a továbbiakban a szerződéssel” - mondta. Októberben szeretnék megren­dezni a referendumot, ám kérdé­ses, lesz-e ehhez elég politikai be­folyásuk. Szeptemberben ugyanis általános választások esedékesek, és ezeken minden előrejelzés sze­rint a jobbközép ellenzék győzel­me várható. Az ellenzék nem híve a referendumnak, már a francia és a holland népszavazás előtt is elle­ne volt. A lengyel ellenzék heve­sen bírálta és bírálja az alkotmá­nyos szerződést. Részben azt kifo­gásolja, hogy nem tesz említést Európa keresztény gyökereiről, részben pedig azt, hogy az EU- alkotmány kisebb beleszólást en­ged az integrációs szervezet ügye­ibe az új tagállamoknak. nöke, kormányfő egy, a Lidové Noviny című konzervatív cseh lap­ban hétfőn megjelent, Trianonnal foglalkozó jegyzete szerint azért nem vett részt a prágai párttanács­kozáson, mert nem akart egy asz­talhoz ülni Orbánnal. Topolánek elmondta, a négy pártelnök eszme­cserét folytatott a visegrádi együtt­működés megújításáról, az esetle­ges új témákról is. „A V4 abban a formában, amelyben eddig műkö­dött, egy kicsit halott projekt volt” - jegyezte meg az ODS elnöke, aki­nek pártja jelenleg a legnépsze­rűbb Csehországban. populista politikus, Pim Fortuyn és Balkenende összehasonlításával. Egyben közölte: ha Balkenende sértőnek érzi szavait, kész bocsána­tot kérni... Karel De Gucht kijelentésének nemcsak azért támadt nagy vissz­hangja Belgiumban, mert a külügy­miniszter ezúttal az ország egyik legfőbb szövetségesének számító, a Benelux államcsoporthoz tartozó, szomszédos Hollandia vezetőjét választotta célpontul, hanem mert nem ez az első ilyen „kisiklása”. A flamand politikus korábban Kon­góban tett furcsa kijelentéseket a szomszédos Ruandáról. TUDÓSÍTÓNKTÓL Prága. Jaroslav Seifert Nobel-dí­jas cseh költőről közeli barátjának fogorvosa is rendszeresen jelentett a hetvenes és a nyolcvanas években a csehszlovák kommunista állam­biztonságnak (ŠTB) - közölte a prágai sajtó. Zdenék Broukal fogor­vos évtizedeken át kezelte Jaromír Horec írót, aki Seifert legszűkebb baráti köréhez tartozott, így sok ér­dekes információval rendelkezett a költőről. Broukal egyszer-kétszer magát Seifertet is kezelte, s az így birtokába jutott legfontosabb érte­süléseket átadta az állambizton­ságnak. A Mladá fronta Dnes című lap szerint mindezt Horec hozta nyüvánosságra, miután bizonyíté­kok kerültek a kezébe, hogy Broukal együttműködött a kom­munista titkosrendőrséggel. Bro­MTI-HÍR London. A brit titkosszolgálatok egyszerűen nem hitték el a zsidók kiirtásáról Londonba érkezett első beszámolókat, és ennek alapján a holokauszt tényét is megkérdője­lezték a háború alatt - ez derül ki egy brit és lengyel szakértőkből ál­ló kutatócsoport most összegzett visszatekintéséből. AII. világhábo­rú alatti brit-lengyel együttműkö­dés kutatására öt éve életre hívott történelmi bizottság megállapítá­sainak első kötete szerint - amely Tony Blair brit kormányfő elősza­vával e hónapban jelenik meg - két titkos küldött hozta Londonba a lengyel zsidók lemészárlásáról szóló első beszámolókat több mint egy év különbséggel, 1942-ben és 1943-ban, a brit hírszerzés akkori vezetői azonban nem adtak hitelt a jelentéseknek. Ez a hitetlenkedés volt az egyik oka annak, hogy Winston Churchül brit miniszterel­nököt nem tájékoztatták a holo­kauszt valós méreteiről akkor sem, MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrád. A koszovói békefenn­tartó haderő (KFOR) átadta a ko­szovói rendőrségnek (KPS) az Ibar folyón átívelő központi híd ellenőr­zését az etnikailag megosztott Ko- sovka Mitrovicában. A belgrádi mé­dia helyszíni jelentése szerint az át­adás-átvétel délelőtt megtörtént, és jelenleg a Koszovó etnikai megosz­tottságának jelképévé vált város központi hídját csak a vegyes, szerb-albán összetételű KPS tagjai őrzik. A biztonság kedvéért a KFOR fegyveresei nem vonulnak el telje­sen a helyszínről, a híd közelében fognak járőrözni. Az Ibar folyón átívelő híd Mit­rovica déli, albánok lakta város­részének központját köti össze az északi, szerbek lakta negyed belvá­rosával. A híd, illetve a két hídfő számos esetben véres etnikai ösz- szetűzések színhelye volt az elmúlt hat évben, amióta ENSZ-protekto- rátus a dél-szerbiai tartomány. Ta­valy márciusban az egész tarto­mányt elöntő erőszakhullámot az ibari hídnál történt összetűzés rob­bantotta ki. A múltbeli események miatt a híd őrzésének átadása túl­mutat holmi hatáskör átruházá­sán, mert a korábbi összetűzéseket sokszor sem a KFOR, sem az ENSZ- rendőrség nem tudta megállítani, ukal a lap szerint a hetvenes évek elején valószínűleg azért került a titkosrendőrség látószögébe, mert többek között ő kezelte Jirí Hájek korábbi külügyminisztert, vala­mint František Kriegel vezető re­formkommunista politikus felesé­gét. Hájek és Kriegel is aktívan elle­nezték Csehszlovákia 1968-as meg­szállását a Varsói Szerződés hadse­regei által. Broukal, aki a rendszer- váltás után egy ideig a prágai fogá­szati kutatóintézet igazgatója is volt, azt állítja, az együttműködés­re rákényszerítették. Azt mondja, senkinek sem ártott. A médiák sze­rint mindezt ma már nem lehet bi­zonyítani, mert ügynöki aktái idő­közben elvesztek. A prágai médiák szerint Seifertet már az ötvenes évektől figyelte a kommunista ál­lambiztonság. A költő 1984-ben ka­pott irodalmi Nobel-díjat. (-kés) amikor már döntő módon közbe lehetetett volna lépni a nagyipari emberirtás megállítására. William Cavendish-Bentinck, a brit kor­mány mellett működő Egyesített Hírszerzési Bizottság (JIC) akkori vezetője a titkosítás alól most felol­dott és feldolgozott levéltári anya­gok szerint 1943 augusztusában azt mondta: a lengyelországi né­met atrocitásokról szóló lengyel és különösen zsidó beszámolók „el­túlzottak”. A két lengyel küldött fo­tókkal alátámasztott beszámoló­kat adott át a briteknek a zsidók tö­meges irtásáról, és a most elké­szült új forrásmunka szerint Cavendish-Bentincknek az Enig­ma-kód feltörése után első kézből, azaz maguktól a németektől szár­mazó információi is voltak a meg­szállt országokban folyó zsidóül­dözésekről. A tanulmány szerint azonban a JIC akkor vezetőjét .job­ban érdekelték a német haditenge­részetről szóló katonai hírszerzési adatok, mint a haldokló lengyel zsidóság sorsa”. mi több, sok esetben összetűzések áldozatai voltak a nemzetközi had­erő kötelékében szolgálók is. A hídon való átkelést eddig csak gyalogosok számára engedélyez­ték. Az ENSZ azt tervezi, hogy egy hét múlva korlátozott mértékben megnyitják a hidat a gépkocsik szá­mára is, július közepétől egész na­pos lesz a gépkocsiforgalom. A Mitrovicában székelő koszo­vói szerb vezetők ellentétesén íté­lik meg az intézkedést. Az észak­koszovói Szerb Nemzeti Tanács (SNV) radikális vezetője, Milan Ivanovics bejelentette, az elha­markodott és meggondolatlan lé­pés miatt követelni fogja az ENSZ- misszió vezetőjének, Sörén Jes- sen-Petersennek leváltását. Az SNV vezetője sérelmezi, hogy nem konzultáltak erről a szerb fél­lel. Szerinte a hatáskör átadása fé­lelmet és bizonytalanságok ger­jeszt a mitrovicai szerbekben, és veszélyezteti a város északi részé­nek stabilitását. Ugyanakkor a szerb közösség mérsékelt szárnyának vezetője, Oliver Ivanovics közölte, semmi ki­vetnivalót nem lát a dologban. Rá­mutatott, a KFOR-katonák mintegy ötvenméteres távolságra lesznek a hídfőtől, ráadásul a híd északi bejá­ratát a KPS szerb nemzetiségű rendőrei fogják védeni. A Visegrádi Csoport négy országának jobbközép pártjai találkoztak Prágában Dzurinda-Orbán ellentétek A belga külügyminiszter leszólta a holland kormányfőt, s most mentegetőzik Lepoterrezték Balkenendét Nem hitte el a brit hírszerzés a lengyel holokausztot London mellényúlt A koszovói rendőrség átvette a mitrovicai hidat Az incidensek hídja

Next

/
Oldalképek
Tartalom