Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-11 / 108 szám, szerda

SZÜLŐFÖLDÜNK 2005. május 11., szerda 2. évfolyam 18. szám Ferdinand Vitek polgármester gyökeresen átszervezné a városi tömegközlekedést Nyitrán Több mint négy órán át énektől volt hangos a falu A nagy átszállásos kísérlet A diákok továbbra is féláron utazhatnának (Jana Beňová felvétele) Szlovákiában mindeddig példa nélküli rendszert akar a nyitrai polgármes­ter bevezetni a városi tö­megközlekedésben. A po­zsonyi ASCII Solutions ügynökség által kidolgo­zott tervezet alapján a vá­rost zónákra osztanák, és a hosszabb távolságra uta­zóknak többször is át kel­lene szállniuk. VRABEC MÁRIA Zónákra osztott város Ferdinand Vitek polgármester szerint az új rendszer az önkor­mányzatnak több tízmilliós megta­karítást, a közlekedési vállalatnak pedig a buszok jobb kihasználtsá­gát jelentené. „Csak azokat támo­gatnánk engedményekkel, akik va­lóban rászorulnak. A nyugdíjasok ingyen kapnának egy ezerkoronás kreditet, és a továbbiakban is csak a jegyár hetven százalékát fizetnék. A diákok továbbra is féláron utaz­hatnának, de csak a tanév ideje alatt - a nyári szün'etben úgy fizet­nének, mint bárki más” - javasolná a polgármester. A pozsonyi ügynökség a szóban forgó modellt ingyen dolgozta ki a nyitrai önkormányzat számára, pontosabban ők keresték meg a polgármestert, lenne-e kedve egy ilyen kísérlethez. Vítek ráállt, és az ügynökség rendelkezésére bocsá­totta a városi tömegközlekedés je­lenlegi rendszerével foglalkozó elemzéseket. Ezek alapján az ASCII Solutions szakemberei arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy Nyit­rán azért ráfizetéses a tömegközle­kedés, mert túl nagy a járatok sűrű­sége és hossza, sőt egyes útvonala­kon több járat is közlekedik, miköz­ben a buszok félig üresek. Ők az egész várost több geográfiai zónára osztanák, amelyek határain, négy csomóponton az utasok átszállnak egyik buszról a másikra. Az alap­jegy ára a csipkártyák tulajdonosai számára kilenc korona lenne, és minden átszállásé plusz három ko­rona. Csipkártyát minden hat évnél idősebb nyitrai lakos ingyen kapna az önkormányzattól, és ezek feltöl­tésére automatákat állítanának fel szerte a városban. A városi tömeg- közlekedést használó vidékieknek vagy a csipkártyát, vagy a drágább jegyet kellene megvásárolniuk, ezek áráról nincs szó a javaslatban. Vítek szerint az új rendszerben az utasok 69 százaléka utazna ol­csóbban mint eddig, 22 százaléka azonos áron és csak 9 százaléka drágábban. Nem tagadja, némely útvonalakon teljesen megszűnik a közlekedés, és a többszöri átszállás főleg a kisgyermekes anyák és idős emberek számára lesz kényelmet­len, de mint mondta, egyetlen eset­ben sem kell majd másik buszmeg­állóhoz gyalogolni. A tömegközle­kedés új koncepciójáról holnap tár­gyal a városi képviselő-testület, és ha jóváhagyja, július 1-jén kezdetét veszi a próbaüzemelés. Ha a kísér­let beválik, öt évig a mostani költsé­gekhez viszonyított megtakarítás két százalékát fizetné ki az önkor­mányzat a koncepciót kidolgozó ügynökségnek. Túlzsúfolt buszok, hosszabb menetidő A Nyitrai Autóbusz-közlekedési Vállalat igazgatója, Ján Vrba, egy­előre nagyon visszafogottan nyilat­kozik az új koncepcióról. Az a véle­ménye, hogy megfelelő előkészítés nélkül nem lehet ilyen radikális változásokat bevezetni, főleg ha ezeket még soha, sehol nem pró­bálták ki. A vállalat jelenleg saját elemzést dolgozat ki a tervezetről egy csehországi, egy pozsonyi és egy zsolnai intézménnyel, és ezek alapján foglal majd állást. „Az ASCII Solutions által kidolgozott tervezetből nem világos, mennyibe kerülne ez a rendszer, de én olyan helyi tömegközlekedésről, amely támogatás nélkül működne, még nem hallottam - mondja Vrba. - Ha a járatok negyvenszázalékos csök­kentésével számolnak, ez azt jelen­tené, hogy a most közlekedő 75 au­tóbuszból csak negyvenöt marad­na, ezek viszont túlzsúfoltan közle­kednének. A négy csomóponton csúcsidőben akár több ezer fős tö­meg is várakozhat majd, ez további késéseket okoz, és így az eddig négy-öt perces út - például a Zoborról a városközpontba - akár fél óráig is tarthat. A másik tisztá­zatlan kérdés az, hogy mi erre az évre 3,3 millió kilométerre kötöt­tünk szerződést a várossal, és a so­főrjeink munkaideje is előírások­hoz kötött. Sajnos, bármennyire át­gondolatlan ez a koncepció, látok rá esélyt, hogy politikai okokból megszavazzák a képviselők. Ha ez így lesz, és mindenképp ránk akar­ják majd erőltetni, nem zárjuk ki annak a lehetőségét sem, hogy be­pereljük az önkormányzatot, ami­ért a vállalatunk tulajdonát képező adatokat és az általunk kidolgozott csipkártyás rendszert külső fél ren­delkezésére bocsátotta.” A nyitrai polgármester a kilátás­ba helyezett per ellenére eltökélt­nek tűnik, azt mondta, ha a Nyitrai Autóbusz-közlekedési Vállalat nem hajlandó áttérni az új rendszerre, majd más szállítóval köt szerződést a város - akár azon az áron is, hogy július elsejétől egyáltalán nem fog­nak közlekedni a helyi járatok. Nemzetközi népzenei fesztivál Békén JÓZAN MÓNIKA Béke. Másodszor rendeztek népzenei fesztivált a dunaszerda- helyi járásbeli községben múlt szombaton. A rendezvényt nemzetközivé tette a magyarországi, vági ének­lőcsoport szereplése, és színeseb­bé a Nyitrához közeli Geszte női dalosköre és az alsóbodoki szólis­ták fellépése. A roma etni­kum hagyományait a szászi tánccsoport eleve­nítette fel. A fesztiválhangulatot a fellépő csoportok zenés­táncos felvonulása terem­tette meg, ezt követte a népzenei koncert a kultúrházban. Közre­működött a Gyeplős zenekar, és a régióbeli népdalkórusokon kívül fellépett és ízelítőt adott a Csalló­közi Néptáncegyüttes is. A vendé­geket Szerda Mária polgármester üdvözölte, a műsorvezető Csépi Zsuzsanna volt. A közönség sorai­ban ült Szesztay Ádám és Kiss Oszkár a pozsonyi magyar nagy- követség képviseletében, vala­mint Ág Tibor néprajzkutató. A tábortűzzel és mulatsággal vég­ződő fesztivált a község önkor­mányzata és a Csemadok helyi szervezete rendezte, közreműkö­dött a békéi daloskor is. Békén 1998 óta működik ve­gyes kórus, a csoport vezetője Bódis István. A Bíborpiros szép ró­zsa vetélkedőn 2003-ban a 77 cso­port közül a férfi kórusuk nagydí­jas lett. Tavaly kijutottak a buda­pesti Vass Lajos-emlékversenyre, ahol nagydíjasok lettek. Felső-Csallóközben Nagya- bonytól Pozsonyig az egyetlen népdalkörként működnek, és a já­rásban csaknem egyedülállóként vegyes kórusuk is van. A csoport­ba a szomszédos faluból, Légről is járnak énekelni, és van egy szlo­vák nemzetiségű és anyanyelvű lelkes tagjuk is. A Bíborpiros szép rózsán 2003-ban férfi kórusuk nagydíjas lett. A békéi férfi kórus (Archív felvétel) „Aki megsimogatja a dinót, biztosan visszatér hozzánk!” mondta Helena Valentová polgármester a községi közterület szombati átadási ünnepségén Uniós támogatással felújított parkot avattak Garamszentgyörgyön FORGÁCS MIKLÓS A park központi figurája egy dinoszaurusz „mellszobra” (A szerző felvétele) Garamszentgyörgy. A község parkját természetesen Garam- szentgyörgyi parknak nevezték el megálmodói, de a szlovák el­nevezés, a Júr nad Hronom kife­jezésből következő Júrsky park az ismert film, a Jurassic Park szlovák címét idézi, és az őslé­nyekre, a jura földtörténeti korra utal. Vagy tán a sárkánygyíkra is, amellyel a falu névadója, Szent György küzdött a legenda sze­rint. A május 7-én átadott park köz­ponti figurája egy négy méter ma­gas beton dinoszauruszfej. Az ünnepségen Viliam Fischer szívse­bész vágta át a szalagot. A pro­fesszor végezte el az első szívátülte­tést Szlovákiában, s éppen egy szentgyörgyi páciensen. A sikeres műtét óta el-ellátogat a községbe, tiszteletbeli polgár is. Helena Valentová polgármester a 60 évvel ezelőtti felszabadulás előestéjén azt kívánta, a park béké­ben szolgáljon több nemzedéket. Hozzátette, Garamszentgyörgy az uniós csatlakozás első évfordulóját is ünnepli, mert „az EU nem felejti el a vidéket, segítséget kínál, s ezt meg kell tanulni kihasználni”. A gazdasági minisztérium és az Euró­pai Unió támogatásával a Phare- program révén mintegy 49 ezer eurót nyert a község a turizmus fej­lesztését elősegítő beruházásokra, például a park átépítésére. „Az, aki megsimogatja a dinót, biztosan visszatér hozzánk” - mondta a polgármester asszony. Csáky Pál miniszterelnök-helyet­tes szerint a park azt szimbolizálja, „hogy az EU-ban, a 21. században az lesz a győztes, akinek vannak el­képzelései, tudja, mit akar, és egy jó projektben azt meg is tudja fo­galmazni”. A garamszentgyörgyieket kö­szöntötték a magyarországi ven­dégek, a pilisszentlászlói szlová­kok és Pécsvárad képviselői. A park területén nemcsak a dinosza­urusz „mellszobor” kapott helyet (alkotója Kamensky Ádám lévai szobrász), hanem egy mesterséges tavacska is kis híddal, rengeteg új fa és bokor meg egy sportpálya. A szabadtéri színpad felavatásáról a lévai Granus Polgári Társulás gon­doskodott: Nyitra megyei regioná­lis folklórfesztivált szerveztek Pa­rasztvilág címmel, amelyen a helyi magyar és szlovák alapiskola folk­lórcsoportjai, a garamszentgyör- gyi Aktivity Polgári Társulás tánc­csoportja, a farnadi Nádas és Kis- nádas, valamint a lévai Garam Menti Népi Együttes lépett fel, a lévai Baran Ivett pedig népdalcso­korral készült. A tánccsoportokat a Mézes Árpád vezette Pengő együttes kísérte. A parkban kéz­művesek kínálták portékájukat. A községi hivatal épületében gyer- mekrajz-tárlatot és a békéscsabai Szlovák Ház Rozmarín hímző­szakkörének kiállítását láthatták az érdeklődők. A Duba Tájház a helyi mezőgazdaságra jellemző tárgyakat bemutató új szabadtéri kiállításával várta a vendégeket, s a helyi hagyományőrző kör mun­káit és a kör népviseletbe öltözött tagjait is közszemlére bocsátotta. Kora délután az Anton Tkáč- kerékpárverseny végállomásaként a színpadot sárói, óbarsi, vá- mosladányi és garamszentgyörgyi szlovák és magyar menyecskekóru­sok és népdalkörök foglalták el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom