Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-07 / 105 szám, szombat
ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 7. 16 Riport Csákányházán a lakosságnak több mint a fele roma, közülük nagyon sokan munkanélküliek, ezért a legtöbb család jövedelme alig éri el a létminimum határát Még a Tátra alól is jönnek a romák Otthon tengődnek, már elszoktak a megélhetést biztosító rendszeres munkától (Somogyi Tibor felvételei) Azokban a falvakban, amelyekben a magyarok élnek többségben, nem jelent különösebb gondot a roma etnikum léte. Ez alól az általános értékű megállapítás alól csak azok a települések képeznek kivételt, amelyek a hivatalos statisztikai adatok szerint magyar többségűek ugyan, a valóságban viszont a roma lakosság száma már meghaladja a magyarokét. Ezek a községek általában lepusztulnak, mind fizikai, mind pedig szellemi értelemben. SOÓKY LÁSZLÓ Az önkormányzatok éppúgy tehetetlenek, mint a kormány, csak ők nem viselkedhetnek úgy, mintha a roma probléma nem létezne. Nem küldhetnek Brüsszel felé árnyalt, pozitív hangnemű jelentéseket, nem vehetnek részt meghitt hangulatú konferenciákon, mert naponta kell megoldaniuk a helyi konfliktushelyzeteket. Csákányházán már megtörtént a fordulat, a közel ezer lelket számláló település lakosságának több mint a fele roma. Gáspár Aladár polgármester adatai szerint 1995-től a faluban mintegy 180 gyermek született, s közülük csak minden tizenötödik gyerek nem roma. Mivel a roma munkaképes lakosságnak szinte minden tagja munkanélküli, így a falu összlakosságának több mint a felének nincs állása. Ez különleges helyzetet jelent az önkormányzat számára, hiszen ez az állandóan otthon tartózkodó tömeg nem építi a települést. Emiatt nem gondolkodhatnak olyan jövőképekben, mint például a vidéki turizmus fejlesztése, mert a falut uraló látvány riasztóan hat az erre vetődő látogatóra.- Kár, mert a település környéke nagyon szép, a falut körbeö- lelő erdő, a rét az igényes túrázóknak is megfelelne - mondja a polgármester. Arról is beszél, hogy a faluban megüresedő házak iránt csekély az érdeklődés, az itt található ingatlanok ára viszont nagyon alacsony, ami a Tátra alól is idecsalogatja a romákat. Ők pedig romboló hatással vannak a tősgyökeres csákányházai romákra.- Az itteni cigányokkal sokkal kevesebb volt a bajunk - mondja a falu első embere mert egyébként dolgos emberek, csak a munkalehetőségek megszűnése által jutottak erre a sorsra. Korábban a férfiak közül sokan jártak Fülekre dolgozni, a Kovosmalt üzembe, az asszonyok pedig a mezőgazdasági szövetkezetben dolgoztak, főként a dohánytermesztésben, ami egész évi munkát biztosított. Jól kerestek, különösen azok, akik a kőbányában dolgoztak: Megszoktak egy elfogadható életszínvonalat, jelenleg viszont a legtöbb roma család jövedelme alig éri el a létminimum határát. Most is elvégzik azt a munkát, amit az ön- kormányzat rájuk bíz, de már elszoktak a megélhetést biztosító rendszeres munkától. Éfrdekes, hogy a több mint ötszáz roma lakos közül csak 157 vallja magát a roma etnikumhoz tartozónak, így aztán hivatalosan a falu lakosságának ma is több mint a 80 százaléka magyar. A létbizonytalanság alapvetően megváltoztatta a roma lakosság viselkedését, az önfenntartási ösztön szélsőséges cselekedetekre is rákényszeríti az érintetteket, ami egyre inkább veszélyezteti a köz- és vagyonbiztonságot is. A község iskoláját 2003-ban bezárásra ítélte a losonci tanügyi hivatal, de a lakosság kiharcolta, hogy a faluban maradjon az 1-4 évfolyamú kisiskola. Koziczky Péter, az alapiskola igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az iskolában jelenleg négy tanító és két nevelőnő foglalkozik a 49 gyerekkel. Farkas Katalin tanítónő szerint az alapiskolába kerülő roma gyermekekkel való foglalkozás egészen különleges hozzáállást követel a pedagógustól, mert ezek a gyerekek más szociális és kulturális háttérből érkeznek az iskolába. Más a viselkedésük, mások a szokásaik, más a családi életük. Sokan közülük óvodába sem jártak, s ez a társadalmi hátrány végigkíséri őket nem csupán az iskolában, hanem sok esetben az egész élet folyamán. A csákányházai alapiskolába jelenleg egyetlen nem roma tanuló jár. A magyar szülők inkább szlovák iskolába íratják be a gyerekeiket, holott ők maguk szinte egyáltalán nem beszélnek szlovákul. Az iskolakerüléssel kapcsolatban a polgármester arról tájékoztat, hogy a roma gyerekek csavargása megoldhatatlan problémát jelent mind a szülők, mind pedig az elöljáróság számára, mivel a szülők a legtöbb esetben csak az igazgatói figyelmeztetésekből értesülnek arról, hogy a gyerekük igazolatlanul hiányzik, ami pedig a törvényből adódóan a szociális juttatások megvonásával jár.- Az sem titok - mondja a polgármester -, hogy számos esetben maguk a szülők késztetik iskolakerülésre a gyerekeket azzal, hogy alkalmi munkát vállalnak, és magukkal viszik a gyerekeiket is. Gombaszezon idején, ha jó a termés, általánosnak is mondható a roma gyerekek kimaradása az iskolából. Ilyenkor a gyerekek akár napi ötszáz korona értékű gombát is összeszednek, s a szülők inkább vállalják a büntetést, mert azokon a napokban jól él a család. Ezt a gondolkodásmódot rendeletekkel, fenyítésekkel nem változtathatja meg a hatalom, ez az ő életvitelük, ilyenek az ösztöneik. Farkas Katalin arról beszél, hogy a kisiskolás roma gyerekek a négy év alatt megtanulnak írni, olvasni, s megismerkednek a számtani alapműveletekkel is, de továbblépni közülük már csak nagyon kevés tud. Nagy a lemorzsolódás, a lányok fiatalon gyereket szülnek, a fiúk pedig beleolvadnak a szociálisan ellátottak egyre növekvő táborába.- Az iskola épülete lassan lakhatatlanná válik, lyukas a tető, repedezettek, dohosak a falak, nagyjából egymillió korona kellene a teljes felújításra, de számos pályázatunk közül egyet sem vettek figyelembe - mondja Koziczky Péter. Valószínűleg leköltöznek az óvoda épületébe, ami sokkal jobb állapotban van, ugyanakkor Ko- ronczi Eszter, az óvoda igazgatónője szerint pedagógiai szempontból nem túl szerencsés dolog egy épületbe, egy udvarba tömöríteni az óvodás és az iskolás gyerekeket, mert a tízéves gyerek akár rossz hatással is lehetnek a kiscsoportosokra. A falu mindennapjaira kitérve a polgármester elmondta, hogy jelenleg 97 személy végez közhasznú munkát - takarítják a falut, a vízelvezetőket, részt vesznek a hulladék kiválogatásában is. A falu hétmilliós költségvetéséből fejlesztésre alig futja, inkább csak a meglevő ingatlanokat foltozgatják. A polgármester véleménye szerint a falu legégetőbb gondját a közeljövőben a lakásprobléma jelenti majd. Megoldásra vár a lakosság ivóvízzel való ellátása, a csatornázás és a szennyvíz elvezetésének és tisztításának a gondja is. Ez a település nem készült fel arra, hogy lakosainak a száma az elkövetkezendő tíz évben akár 200 fővel is gyarapodjon. Az infrastruktúra kiépítésére hatalmas beruházásokra lenne szükség, amire a mostani körülmények között a polgármester esélyt sem lát. Délutáni foglalkozásként épp táncpróbát tartottak a gyerekek az iskolában Nem lenne jó, ha egy épületbe, egy udvarba tömörítenék az óvodás és az iskolás gyerekeket
