Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-30 / 99. szám, szombat
6 Külföld RÖVIDEN Török-örmény közeledés Ankara. Törökország kész diplomáciai kapcsolatot létesíteni Örményországgal, és együtt kutatni vele az 1915-ös mészárlás eseményeit. Ezt tegnap erősítette meg Recep Tayyip Erdogan török kormányfő. Ankara 1991-ben, Örményország függetlenné válásakor ugyan elismerte a kaukázusi államot, a népirtás körüli nézeteltérés miatt azonban nem létesült közöttük diplomáciai kapcsolat. A török-örmény határ 1993 óta le van zárva. Robert Ko- csarján örmény elnök a héten feltételesen belegyezett abba a török javaslatba, hogy alakuljon szakértői közös bizottság, amely tanulmányozná az örmények elleni mészárlást. De úgy vélekedett, a két országnak először minden előfeltétel nélkül normális kapcsolatokat kell létesítenie egymással. (MTI) Ansip nem tesz különbséget Tallinn. Védelmébe vete azokat az észt katonákat Andrus Ansip észt kormányfő, akik a második világháború végén a balti ország függetlenségének visszaszerzése reményében a náci német hadsereg oldalán harcoltak. „Nem a katonák hibája volt, hogy sem Németország, sem a Szovjetunió nem ismerte el az észt nép függetíenségét. Számomra ebben a háborúban nem volt sem jó, sem rossz oldal. Azoknak az államoknak, amelyek megszállták Észtországot, egyike sem ismerte el az észt nép akaratát.” Május 8-án, a győzelem napján a tallinni kormány adózik minden olyan katona emlékének, aki a második világháborúban akár a hitlerista, akár a sztálinista szovjet hadsereg soraiban harcolva esett el. (MTI) Ansip: Észtország a második világháború miatt vesztette el függetlenségét. (Képarchívum) Halálra ítélték az őrmestert Washington. Halálra ítélte egy amerikai katonai bíróság Hasan Akbar őrmestert, aki az iraki invázió első napjaiban, Kuvaitban kézigránáttal támadt saját bajtársaira, és megölt két tisztet. A bíróság szerint a 34 éves amerikai muzulmán katonát vallási gyűlölet sarkallta tettének elkövetésére. Akbar 2003 tavaszán a kuvaiti táborban 3 kézigránátot gurított bajtársai sátraiba, majd a robbanásokat követő zűrzavarban tüzet nyitott rájuk. Egy százados és egy ezredes életét vesztette, 14 katona pedig megsebesült. (MTI) Konrad Stanislaw Hejmo atya váltig tagadja, hogy II. János Pál pápa után kémkedett volna Vizsgálatot akar a lengyel katolikus egyház ÖSSZEFOGLALÓ Varsó/Vatikánváros. Alapos vizsgálatot követel a lengyel katolikus egyház annak kiderítésére, igazak-e azok a vádak, amelyek szerint egy domonkos rendi lengyel szerzetespap II. János Pál pápa után kémkedett a lengyel kommunista belbiztonság számára. A lengyel Nemzeti Emléke/et Intézetének szerdán közzétett \ i/.sgá- lati következtetése szerint konrad Stanislaw Hejmo atya, aki a Vatikánba látogató lengyel zarándokokról gondoskodott, s bejárása volt a közelmúltban elhunyt pápához, a 80-as években jelentésekkel látta el a kommunista hírszerzést. „Nagy megdöbbenéssel és szomorúsággal értesültünk erről a hírről” - közölte nyilatkozatában a lengyel katolikus püspöki konferencia, hozzátéve: az ügy teljes és őszinte tisztázást igényel“. A domonkos rend bejelentette, a jövő héten Rómába utazik a rend lengyelországi főnöke, hogy beszéljen a megvádolt szerzetessel, aki továbbra is Rómában tartózkodik, noha szerdán úgy nyilatkozott, hogy hazatér Varsóba. Hejmo atya tagadta, hogy kémkedett volna. Közölte, sohasem működött együtt a titkosszolgálattal, és azt mondta, a neki tulajdonított jelentések valaki mástól származhattak. A La Repubblica olasz lap szerint az atya elismerte, hogy pénzt fogadott el, amikor egy állítólagos titkos ügynök felkínálta neki, de a kémkedés vádját a beszélgetés során mindvégig tagadta. „Nevezhetnek engem hülyének vagy naivnak, de kémnek nem” - így az atya. A nyolcvanas években a lengyel belbiztonság (SB) megpróbált beépülni a katolikus egyházba, mert az támogatta a betiltott Szolidaritás szakszervezet által vezetett an- tikommunista ellenzéket. II. János Pál pápának, az egykori Karol Wojtyla bíborosnak még krakkói érsek korában kapcsolatai voltak lengyel ellenzékiekkel. 1978-as pápává választása nemzeti ébredéshez vezetett Lengyelországban, és ennek nyomán alakult meg két évvel később a szabad Szolidaritás szakszervezet Gdanskban. „A kommunisták számára II. János Pál pápa volt az első számú ellenség” - magyarázta Marek Lasota lengyel történész, a téma szakértője. „Igyekeztek követni a katolikus egyházfő minden lépését, s nyilvánvalóan megpróbáltak megkörnyékezni egyházi személyeket, hogy jelentsenek róla”. (MTI, TASR) Hejmo atya rendkívül népszerű volt a lengyel zarándokok körében (TASR/AP-felvétel) Kilenc, autóba rejtett pokolgép robbant Bagdadban és térségében - George Bush optimizmusa Újabb merényletsorozat Irakban Washington/Bagdad/Dubaj. Újabb merénylethullám söpört végig Bagdadon és térségében tegnap reggel. Kilenc, autóba rejtett pokolgép robbanása legkevesebb 22 embert ölt meg, többségükben iraki rendőröket, illetve nemzeti gárdistákat. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdadban reggel és délelőtt hat merénylet történt, tizennégy ember halt meg, legalább ötvenhét megsérült. A közép-iraki el-Madáin városban három robbantás öt halottat követelt, tizennégy embert pedig megsebesített. Az újabb merényletek egy nappal azután történtek, hogy az iraki alkotmányozó nemzetgyűlés bizalmat szavazott az ország történelmében több mint ötven éve első, demokratikus választások eredményeként megalakult kormányának. Ibrahim al-Dzsaafari miniszterelnök kormánya azonban nem teljes, hiszen öt posztra - köztük a kulcs- fontosságú olajipari és védelmi tárca élére - csak ügyvezető jelleggel neveztek ki minisztert. Újabb üzenetben buzdította az amerikai erők elleni öngyilkos támadásokra az iraki lázadókat Abu Muszab az-Zarkávi. A világhálóra tegnap felkerült értesülés szerint a magnószalagon hallható, valószínűleg a múlt hónapban rögzített hang megegyezik azéval, aki az al- Kaida nemzetközi terrorszervezethez kötődő jordániai terroristának tulajdonított korábbi üzeneteket felolvasta. A mostaninak egyes elemei, szófordulatai arra utalnak, hogy az üzenetet április 19-e után vették fel. „Ó, mudzsáhidok karavánjai, induljatok Allah áldásával. Ne hagyjatok egy konvojt se elhaladni. Robbantásaitok változtassák nappallá éjszakáikat” - hangzik az üzenetben, amelynek címe: Ó, iszlám nemzet fiai, kitartás, kitartás. A felvétel eredetiségét egyelőre nem lehetett hitelesíteni. Ajordáni- ai származású Zárkává az első számú körözött személy Irakban. Az USA 25 millió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére. Richard Myers tábornok, amerikai vezérkari főnök kedden azt állította, az Irakot megszálló amerikai erők közel jártak ahhoz, hogy elfogják Zarkávit. Hivatalosan azonban nem erősítette meg az ABC amerikai televíziós csatorna hírét, amely szerint a terroristavezér éppen csak kicsúszott az amerikaiak kezéből februárban Ramádi közelében. Utoljára januárban hoztak nyilvánosságra Zar- kávinak tulajdonított üzenetet. Mindeközben George Bush azt mondta, a demokrácia Irakban a folytatódó terrortámadások ellenére is jó úton halad. Az amerikai elnök a tegnapra virradó éjszaka tartott sajtóértekezletén hangsúlyozta: az USA Irak vezetői és népe mellett áll erőfeszítéseikben. Amerika változatlan támogatásáról biztosította Irak új miniszterelnökét, Ibrahim al-Dzsafarit, akinek telefonon gratulált kinevezéséhez és washingtoni látogatásra hívta meg őt. Bush ismét kiemelte: a szabad Irak jelentősen hozzájárulhat a béke megszilárdításához a Közel-Keleten. Emlékeztetett rá, hogy nehéz a zsarnokságtól eljutni a demokráciáig és Irakban mintegy hat hónapja állították helyre a szuverenitást. Az új iraki kormányfőt arra biztatta, a még mindig elégedetlen lakossági csoportokat, vagyis a szunnitákat is vonja be a demokratizálási folyamatba. Az elnök most is elzárkózott attól, hogy konkrét időpontot nevezzen meg az amerikai katonák kivonására. Szavai szerint nem lenne bölcs dolog menetrendet felállítani, mivel az ellenség ahhoz igazodna, ezért csak annyit mondhat, hogy amilyen hamar csak lehet, kivonják az amerikai erőket, vagyis amikor az irakiak képesek lesznek gondoskodni saját biztonságukról. Szó sem lehet XVI. Benedek látogatásáról II. Alekszij feltételei MTI-HÍR Az EU komolyan aggódik a togói helyzet miatt Németellenes hangulat Belgrad. II. Alekszij orosz ortodox egyházfő szerint szó sem lehet arról, hogy XVI. Benedek pápa látogatást tegyen az orosz ortodox egyháznál, amíg nem rendeződtek a két egyház viszonyát terhelő problémák. II. Alekszij az Evropa belgrádi magazinnak adott interjút az ortodox húsvét alkalmából. Leszögezte: a viszony javulásának kell megelőznie a látogatást, vagyis rendezni kell azokat az ügyeket, amelyek aggasztják az orosz ortodox egyházat. A katolikus egyház keleti térnyerését, aktív térítő tevékenységét említette, valamint a Nyugat-Ukrajnában élő katolikusok és pravoszlávok nem egyenjogú viszonyát. Az orosz egyházfő Koszovóról és Jugoszlávia hat évvel ezelőtti bombázásáról is beszélt interjújában. Sérelmezte, hogy a Koszovóban jelen lévő nemzetközi szervezetek keveset tettek a szerb nép és vallási szentélyei védelmében. Szerinte a tartományból elmenekült szerbek csak biztonsági garanciák mellett térhetnek vissza Koszovóba, mivel a Nagy-Albánia megteremtésére törekvő albánok agresszívak velük szemben. Az egyházfő szerint Moszkvának mindent meg kell tennie a koszovói szerbek védelmében, de „sajnos, nem minden az orosz vezetésen múlik”. II. Alekszij szerint azok, akik Szerbiát bombázták, felelősséggel tartoznak Isten előtt, de sajnos nem viselnek semmilyen felelősséget az emberek előtt. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Lomé/München. Súlyos aggodalmának adott hangot tegnap az EU elnöksége a Togóban bekövetkezett erőszakcselekmények miatt, egyúttal a nyugalom helyreállítására szólította fel a nyugat-afrikai országban szemben álló feleket. Az utcai harcok kedden törtek ki a fővárosban, Loméban, majd vidéken, miután bejelentették: a hatalmon lévő tömörülésjelöltje nyerte a vasárnapi elnökválasztást. Több tucatnyian vesztették életüket, és több mint 3 ezren menekültek a szomszédos Beninbe. Loméban tegnap gránátokkal és géppisztolyokkal felszerelt tucatnyi támadó előbb kívülről tüzet nyitott a német kulturális képviseletre, majd betörtek, feldúlták az irodákat, megsemmisítettek minden iratot, számítógépet és berendezést, végül felgyújtották a könyvtárat. Több mint nyolcezer kötet könyv vált a lángok martalékává, kiégett a könyvtár és a színházterem is, gyakorlatilag az egész intézet romba dőlt. Herwig Kemp, a Goethe-intézet igazgatója a támadást a feszültté vált helyzetre és az utóbbi napokban kialakult németellenes légkörre vezette vissza. A német nagykövetség is napok óta a togói kormány, különösen az új belügyminiszter célkeresztjében áll. A togói vezetés azzal vádolja a nagykövetséget, hogy az elnökválasztáson vesztesnek bizonyult ellenzéket támogatja. Németország 1884 és 1914 között volt gyarmattartó Togóban. ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 30. Putyin-Abbász találkozó Haditechnika a palesztinoknak Rámalláh. Hadfelszerelést és kiképzési támogatást, a palesztin gazdaság és a gázai övezeti infrastruktúra helyreállításához való hozzájárulást ígért, s ismételten elítélte az atomfegyverkezési törekvéseket Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap Rámalláhban. Putyin délelőtt, miután megkoszorúzta Jasszer Arafat síremlékét, több mint kétórás, a tervezettnél négyszer hosszabb megbeszélést folytatott Mahmúd Abbász palesztin elnökkel, majd közös sajtóértekezletet tartottak. Ez alkalomból bejelentette, Oroszország repülési technika, helikopterek és távközlési berendezések szállításával, valamint az állomány kiképzésében való részvétellel kíván hozzájárulni a palesztin biztonsági szervek megerősítéséhez. (Korábbi információk szerint Moszkva ötven páncélozott szállító járművet és két szállító helikoptert ajánlott fel, de ezt Izrael ellenezte.) „Ahhoz, hogy a palesztin vezetés rendet tegyen a palesztin területeken, megfelelő forrásokra van szüksége, s ezt lényegében Izrael is megérti” - hangsúlyozta Putyin. Felszólította Izraelt és Palesztinát, használják fel a már meglévő lehetőségeket a konfliktusok megakadályozására, lokalizálására. Iránról szólva Putyin leszögezte: Teheránnak joga van békés célú nukleáris technológia alkalmazására, ugyanakkor felszólította az iráni vezetést, hogy tartózkodjon a maghasadással kapcsolatos technológiáktól, az urándúsítástól. (MTI) Bin Laden él Halálhír és cáfolata Dubaj. Az al-Kaida terrorszervezet vezérének, Oszama bin Laden- nek a halálhíre és a hír cáfolata jelent meg tegnap egy iszlámista honlapon. Az ismeretlen szerző szerint hírek terjedtek el bin Laden haláláról, de ez nem igaz, noha mint bárki más, ő is meghalhat, ezért a muszlimoknak készen kell állniuk akkor, amikor ez bekövetkezik. Egy londoni muszlim szakértő azt mondta, bin Laden él, és valószínűleg nemrég videofelvételt készített, amely rövidesen adásba kerül. Iszlámábádi diplomaták is kétlik, hogy hiteles a halálhír, amely azóta már felkerült nem egy közel-keleti honlapra. (MTI) Eldurvult a kampány Orrba lőtt elnökjelölt Biskek. Bajaman Erkinbajev kirgiz elnökjelölt ellen merényletet kíséreltek meg. A dúsgazdag üzletember és politikus saját maga jelentette be a hírt az ország parlamentje előtt. Az ismeretlen tettesek csütörtök este követték el a merényletet Biskek központjában. Az egyik lövedék átfúródott Erkinbajev orrán. A kötést viselő politikus meggyőződése, hogy politikai indítékból törtek az életére. Azt mondta, sejti, kik állnak a merénylet mögött, de nem nevezett meg senkit. A múlt hónapban politikai fordulat történt a közép-ázsiai országban. Megfigyelők szerint a befolyásos üzletembernek számító Erkinbajev nem tartozik a július 10-re kitűzött elnökválasztás esélyesei közé. (MTI)
