Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-28 / 97. szám, csütörtök
6 Külföld RÖVIDEN Az új pápa első audienciája Vatikánváros. Több mint tízezer ember vett részt tegnap délelőtt XVI. Benedek első általános kihallgatásán. A német pápa az április 2-án elhunyt II. János Pál által követett gyakorlatnak megfelelően szerdán fogadja a zarándokokat. Ez volt az első általános pápai kihallgatás január 26-a óta; ugyanis a nagybeteg II. János Pál ekkor vett részt utoljára általános audiencián. XVI. Benedek - vatikáni források szerint - nagyobb visszafogottságra törekszik, el kívánja kerülni, hogy az audiencia végén kézcsókra sorakozzanak fel végeláthatatlan sorokban a hívek. Tegnap meleg szavakkal emlékezett meg elődjéről, bejelentve azt is, hogy a következő általános audiencián II. János Pál által előkészített, hátrahagyott szövegmagyarázatokat idéz. (MTI) Riadókészültség Nicaraguában Managua. Riadókészültségbe helyezte a hadsereget és a rendőrséget Enrique Bolanos nicaraguai elnök, mert a közép-amerikai ország fővárosában, Managuában a múlt héten kitört súlyos zavargások hevessége semmit sem csitul. Bolanos a nemzethez intézett üzenetében azzal indokolta döntését, hogy minden szükséges eszközt bevet a biztonság, a mozgásszabadság és a közrend fenntartása érdekében. Kedden tüntetők köveket és vízzel teli zacskókat hajigál- tak az államfő felé. Az incidens az elnöki rezidencia előtt történt. Az elnöknek nem esett baja, fiát azonban eltalálta egy kő a fején, és ezért kórházba kellett szállítani. (MTI) Bolanos elnök fia kórházi kezelésre szorul (TASR/EPA-felvétel) Átvették a Gripeneket Prága. Csehország hivatalosan is átvette a svédektől az első hat darab Jas-39 Gripen típusú vadászgépet, amelyből összesen 14 darabot tíz évre vett bérbe a cseh hadsereg. A további nyolc gép augusztusban érkezik. A bérlet ára mintegy 20 milliárd korona. A Gripenek néhány nappal ezelőtt érkeztek légi úton Csehországba, s a hat gép közül háromnál apróbb rendellenességeket észleltek a fedélzeti számítógép programozásában. Karel Kühnl védelmi miniszter szerint a cseh sajtó eltúlozta az esetet, hiszen a hivatalos átadás idejére minden problémát sikerült megoldani. (MTI) UJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 28. Új moszkvai javaslat - szovjet vagy orosz vezető még nem járt Izraelben Orosz újradinamizálás Tízezrek tüntettek a gázai övezetbeli zsidó telepek felszámolása ellen (Reuters-felvétel) Hosszabbítást kértek az iraki emberrablóktól Bukarest nem enged Kairó/Jeruzsálem/Moszkva. Közel-keleti békekonferenciát javasolt őszre Moszkvába tegnap a Kairóban tárgyaló Vlagyimir Putyin orosz elnök. Izraelben a javaslatot óvatosan fogadták. ÖSSZEFOGLALÓ Putyin Hoszni Mubarak egyiptomi államfővel közösen tartott sajtó- konferenciáján tette a bejelentést. Elképzelése szerint a moszkvai értekezleten minden közvetlenül érintett fél, valamint a közel-keleti rendezést célzó útitervet támogató kvartett (USA, Oroszország, ENSZ, EU) képviselői vennének részt. A kvartett külügyminiszterei már május 8-án találkoznak Moszkvában, és megvitatják a közel-keleti helyzet fejleményeit. Az orosz elnök már Kairóban bejelentette, javaslatát előteijeszti Ariel Sáron izraeli kormányfőnek is tegnap délután kezdődött izraeli látogatása során. Arra is felhívta a figyelmet, hogy alkalmazni kell a február 8-i sarm-es-sejki izraeli-palesztin találkozó megállapodásait. Egyébként szovjet vagy orosz vezető Izraelben még nem járt; az izraeli külügyminisztérium szóvivője ezért ezt az utat valóban történelmi jelentőségű eseménynek nevezte. Megállapította: kedvezően alakul az orosz-izraeli együttműködés a terrorizmus elleni harcban. Egy ponton nincs teljes egyetértés: Oroszország támogatja az iráni atomprogramot. Feltételezhetően szóba kerül a látogatás alatt az is, hogy Oroszország rakétákat tervez eladni Izrael szomszédjának, Szíriának. Több egyiptomi elemző is a közel-keleti békefolyamatban vitt orosz szerep „újradinamizálásá- nak” szükségességét hangsúlyozta az állami televízióban. Mubarak és Putyin tegnap délelőtt másodszor folytatott négyszemközti megbeszélést. Az orosz elnök kedd este érkezett az egyiptomi fővárosba. Személyében negyven év óta előszörjárt Kairóban hivatalos látogatáson orosz, illetve szovjet államfő. Utoljára Nyikita Hruscsov látogatott Egyiptomba 1964-ben, az asz- szuáni gát első részének felavatása alkalmából. Egyúttal Putyin az első orosz elnök, akit az Arab Ligánál fogadnak a szervezet 60 éves fennállása óta. A találkozókon szó volt az iraki rendezésről is. Mubarakkal egyetértettek abban, az ENSZ-nek az eddiginél nagyobb szerepet kell játszania az iraki újjáépítésében, elsősorban az alkotmányozó és a törvényhozási intézmények megerősítésében. Mubarak ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a demokráciát nem lehet egyformán alkalmazni Amerikában és a többi országban, jóllehet az alapjai mindenütt ugyanazok. Izraelben azonnal, Putyin megérkezése előtt reagáltak a javaslatára. Egy magas rangú kormány- tisztviselő szerint óvatosan fogadják az indítványt, Izraelnek elvileg nincs kifogása a nemzetközi békekonferencia ellen, de ellenez minden olyan kísérletet, amely meg akarná kerülni az útitervet, amely iránt Izrael elkötelezte magát. Mark Regev izraeli külügyi szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy az útiterv második szakasza valóban említést tesz egy nemzetközi konferenciáról, de a békefolyamat még nem ért el ebbe a második szakaszba. Száeb Erekát palesztin főtárgyaló üdvözölte a Putyin-javaslatot. Megjegyezte: a konferenciára az indítvány szerint azután kerülne sor, hogy Izrael befejezi kivonulását a Gázai övezetből, s ezért lökést adhatna a végleges békemegállapodásnak. Nabil Saat palesztin miniszterelnök-helyettes szintén teljes támogatásáról biztosította az orosz elnök felvetését. Izraeliek tízezrei özönlöttek tegnap reggel óta a legnagyobb gázai övezeti zsidó telepre, Neve Deka- limba, hogy szolidaritási akcióval tiltakozzanak a telepek tervezett kiürítése ellen. A gázai övezeti telepek tanácsának szervezésében zajlott rendezvény jelszava: „Örökre itt vagyunk!” délig mintegy 700 autóbuszon már 35 ezren érkeztek Neve Dekalimba, s a késő délutáni nagygyűlésre legalább százezer résztvevőt vártak. A rendőrség és a katonaság jelentős erőkkel vigyázta a Gázai övezet és Izrael közötti utak biztonságát, reggel óta tilos volt a személyautó-forgalom. Több épület tetejére mesterlövészeket telepítettek. (MTI, s, t) MTI-HÍR Bukarest. A román hatóságok az ultimátum ismét lejárt határidejének meghosszabbítását kérték tegnap délután a három román újságírót fogva tartó iraki emberrablóktól. Traian Basescu államfő összehívta az Országos Legfelsőbb Védelmi tanácsot (CSAT) a válságos helyzet megvitatása céljából. A román parlament két háza együttes ülésén nyilatkozatot fogadott el, amelyben kérte a CSAT sürgős összehívását a túszdráma fejleményeinek, megoldási lehetőségeinek a megvizsgálására. Az ellenzéki szociáldemokraták (PSD) teljes mellszélességgel támogatták a szavazáson a kormányt. Mircea Geoana, a PSD újonnan megválasztott elnöke leszögezte: a PSD szolidáris az elrabolt újságírókkal, és nem kívánja pártpolitikai szempontok tárgyává tenni ezt a kényes kérdést, az ország parlamentjének MTI-HÍREK Bagdad. Megalakította kormányát 21 napi tárgyalássorozat után Ibrahim al-Dzsaafari, az Iszlám Dava párt vezetője, akit április 7-én jelöltek ki kormányfőnek. A kabinet összetételét nem hozta nyilvánosságra, csupán annyit közölt, hogy a névsort előbb az iraki elnöki tanács, majd a tervek szerint már ma a nemzetgyűlés elé terjesztik. A januári választásokon győztes síita Egységes Iraki Szövetség MTI-HÍR Isztambul. Ellenőrzött körülmények között felrobbantottak tegnap egy pokolgépet a török tűzszerészek Isztambul egyik legforgalmasabb hídjának tövében. Az Aranyszarv-öblön átívelő három híd egyikének, a 960 méter hosszú autópálya hídnak az egyik pillérénél találtak rá a gyanús szerkezetre. A tűzszerészek megállapították, időzítő szerkenem szabad olyan jelzést adnia, mintha engedne az emberrablók politikai zsarolásának. A nacionalisták viszont azért szavaztak ellene, mert szerintük a román csapatoknak nincs semmi keresnivalójuk sem Irakban, sem Afganisztánban. Az USA bukaresti nagykövetsége közleményben igyekezett megnyugtatni a román közvéleményt, hogy az amerikai hatóságok a román kormánnyal együtt folytatják erőfeszítéseiket a túszügy megoldásáért. Közben diákok, újságírók és közéleti személyiségek tüntettek a foglyok kiszabadítását, a csapatok kivonását követelve. Tegnap 16 órakor járt le az emberrablók ultimátumának kedden este meghosszabbított határideje. Az emberrablók péntek óta azzal fenyegetőznek, hogy kivégzik túszaikat, ha Románia nem vonja ki Irakból 863 katonáját. A román kormány már korábban értésre adta, nem hajlandó engedni a követelésnek. tagjai azonban elmondták, hogy a 36 tagú kormányban 17 síita, 8 kurd, 6 szunnita és egy keresztény miniszter kap helyet. A kormányból kimaradt Ijád Allávi leköszönő kormányfő Iraki Listája, amely eredetileg négy miniszteri tárcára tartott igényt. A parlamenti szavazás előtt a kormánylistát Dzsalal Talabáni elnöknek kell ellenjegyeznie. Az államfő már jelezte, hogy nem kíván élni vétójogával. A következő napokban sor kerül a hivatalos hatalomátadásra is Allávi és utóda között. zettel ellátott plasztikbombát rejt a csomag. Egyébként a Halic- hídon, amely az Isztambul nyugati, európai részébe benyúló Aranyszarv-öböl két partját köti össze, naponta autók ezrei haladnak át. Néhány órával korábban hasonló robbanószerkezetet találtak egy garázsnál, ahol a városi tömegközlekedést biztosító autóbuszok parkolnak. A tűzszerészek itt is időben hatástalanították a pokolgépet. Ibrahim al-Dzsaafari megalakította kormányát Már ma szavazhatnak Megsemmisítették a pokolgépet Isztambul hídjánál Megelőzték a katasztrófát Kompromittáló felvételek az ukrán kormánynak Zsarolni akarta Putyint MTI-HÍR Válasz a népirtással kapcsolatos török indítványra • • Örmény ellenjavaslat Kijev. Leonyid Kucsma volt ukrán elnökről és Vladimir Putyin orosz elnökről szóló hangfelvételeket adott az ukrán kormánynak Borisz Berezovszkij alapítványa. Az is kiderült, Kucsma zsarolni akarta Putyint. A jelentés szerint tíz cédé hétszáz órányi hangfelvételét adtak át a kijevi kormánynak, amelyek állítólag Kucsma hivatalában készültek. Alekszandr Goldfarb, az alapítvány igazgatója szerint „ezeknek a felvételeknek már régóta az ukránok kezében kellene lenniük”. Az egyik hangfelvétel a feltételezések szerint Kucsma és egykori biztonsági főnöke, Leonyid Derkacs beszélgetését rögzítette. Az utóbbi arról beszél, hogy Németországban Vlagyimir Putyin orosz elnököt kompromittáló dokumentumokat szerzett. A Der Spiegel című német hetilap 2003 májusában megírta, a kérdéses dokumentumok a SPAG német cégről szólnak, amelynek Putyin 2000-ig tanácsadója volt, és amely jelentős pénzmosási akciókat hajtott végre egy szentpétervári maffiacsoport érdekében. A beszélgetés szerint Kucsma arra akarta felhasználni a dokumentumokat, hogy zsarolja velük az orosz elnököt. A felvételeket az ukrán elnöki gárda volt tisztje, Mikola Melni- csenko adta át Berezovszkij alapítványának. Melnicsenko, aki azóta menedékjogot kapott az USA-ban, 65 ezer dolláros támogatást kapott az anyag cédére való átírásáért Goldfarb szerint. Április közepén az alapítvány már átadott az ukrán főügyészségnek négy felvételtöredéket, amelyek Georgij Gongadze ellenzéki újságíró 2000-ben történt meggyilkolásával kapcsolatosak. Kucsma elnököt az ukrán ellenzék azzal vádolta, hogy köze volt a gyilkossághoz. MTI-HÍR Isztambul/Jereván. Ellenjavaslattal válaszolt Robert Ko- csaiján örmény elnök a török kormányfő korábbi levelére, amelyben Recep Tayyip Erdogan közös bizottság létrehozását javasolta az örmények körében 1915-ben végrehajtott mészárlás kivizsgálására. Az örmény államfő azt javasolta, a két országnak először minden előfeltétel nélkül normális kapcsolatokat kell létesítenie, s a különböző témákról csakis azután tárgyalhat a két ország kormánya által létrehozandó bizottság. A Jerevánban is nyilvánosságra hozott levélben Kocsar- ján reményét fejezte ki, hogy ily módon eljuthatnak a kölcsönös megértéshez. A múlt heti török indítványt Abdullah Gül török külügyminiszter ismertette az ankarai parlamentben. Beszédében kérte a nemzetközi közösséget, hasson oda, hogy Jerevánban kedvezően fogadják a török kezdeményezést. Az ankarai parlament első ízben nyitott vitát az 1915 és 1917 közötti eseményekről, az Oszmán Birodalom utolsó éveiben elkövetett vérengzésről, amelyet Törökország nem hajlandó népirtásnak minősíteni. Örmény adatok szerint több mint 1,2 millió örmény esett áldozatul a mészárlásnak és a népcsoporthoz tartozók erőszakos kitelepítésének. A török fél 300 ezer örmény halálát ismeri el; mind ez ideig az orosz ellenséggel (akkoriban) együttműködő vétkes népnek minősítve az örményeket. Törökország 1991- ben, Örményország függetlenné válásakor elismerte a kaukázusi államot, a népirtás körüli nézeteltérés miatt azonban nem létesült diplomáciai kapcsolat a két ország között. A török-örmény határ 1993 óta le van zárva. Elkapták a parancsnokot Újabb tálib támadások Kandahár. Tálib harcosok az afganisztáni-pakisztáni határ közelében rajtaütöttek egy körzeti rendőrparancsnok gépkocsikonvoján, megölve Sadi Hán - ő túlélte a támadást - négy testőrét. Egy másik rajtaütésben, Uruzgán tartományban egy amerikai katona vesztette életét. Az afgán kormányerők kezére jutott Momín molia, a Talibán kulcsfontosságúnak tartott katonai parancsnoka. Ő a felelős számos, az amerikaiak, valamint a jelenlegi nyugatbarát kormány elleni támadásért. Jelenleg mintegy 18 300 fős külföldi fegyveres erő küzd amerikai vezetés alatt a különféle szélsőséges fegyveres csoportok harcosai ellen az ázsiai országban, s próbálja elfogni e csoportok vezetőit. Az utóbbi hetekben ismét megszaporodtak a támadások, rácáfolva arra a feltételezésre, hogy a tálib ellenállás kifulladt. (SITA, MTI)
