Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-20 / 90. szám, szerda
SZÜLŐFÖLDÜNK 2005. április 20., szerda 2. évfolyam 16. szám A magyar szabadságharc 1849. április 19-én zajlott győztes ütközetének százötvenhatodik évfordulójára emlékeztek a Lévai járás településén Tisztelgés a nagysallói hősök előtt Tóth Gábor szónokol a honvédek emlékműve előtt (A szerző felvétele) Nagysalló/Léva. A győzelmes nagysallói csata tájainkon az 1848/49-es szabadságharc egyik legnagyobb becsben tartott eseménye. Nagysallóban, a község parkjában álló emlékműnél minden év április 19-én (vagy a dátumhoz közel eső ünnepnapon) tisztelegnek a hely- és környékbeliek, valamint a távolabbról, külföldről érkező vendégek. FORGÁCS MIKLÓS A Csemadok helyi alapszervezete idén április 17-én, vasárnap tartotta a megemlékezéssel egybekötött koszorúzási ünnepséget. A nap eseményei a református templomban kezdődtek, ahol ilyentájt minden évben egy meghívott előadó a forradalmi időkhöz kötődő előadást tart. Kiss Pál, a község lelkésze és a nagysallói presbitérium Roncsol Lászlót, a református egyház főgondnokát, a kitűnő irodalmárt hívta meg. A Kiss Pálné farnadi lelkész asszony tartotta istentisztelet után Roncsol a nagysallói csata apropóján Píry Cirjék Jánosról beszélt, akit a történések érsekújvári ferences rendi szerzetesként és algimnáziumi tanárként értek. „Píry atya, mikor fölforrósodott a levegő, naplóírásba kezdett - mondta a főgondnok, majd hozzátette: - Ez egy brilliáns könyv, valahányszor előveszem, mindig rájövök milyen remek ez a napló. Ez a ferences szerzetes, ez a tudós fej, hogy tudott lelkesedni a magyar ügyért, hogyan ostorozta a katolikus papságot! Píry Cirjék nagyon kedves emberem,” Roncsol László - miután megtalálta - a kéziratot a Csallóközi Kiskönyvtár köteteként megjelentette, hiszen szenzációs dolgokat mondott a naplójának a nagysallói csatáról. „Ez nem hadtörténet, hanem egy szem- és fültanú, egy bennfentes feljegyzései. Mint pap temetett, ápolt, kapcsolatban volt a magyarokkal és az osztrákokkal is, ami ebben a könyvben áll, az tapintható” - vélekedett. Píry Cirjék János őrizte Batthyány holttestét, és ő fedte fel 1870-ben a titkát. „Nagysallóiak, vigyázzatok a földre, a szántókra, a dombokra, a ligetekre, ahol tüzérek, gyalogosok, huszárok vére folyt, és ahol ezek a csodálatos férfiak elporladtak! Őrizzétek emléküket mindörökre!” - zárta előadását Roncsol László. A csata 150. évfordulójára emelt templomkerti kopjafa megkoszorúzása után a parkba vonultak az emlékezők. Liptákné Polák Noémi lévai szavaló Wass Albert Emlékezés egy régi márciusra című versével tette fel a kérdést: „Mi a szabadság?”, s adta meg a választ: „Szabadság az, ha majd hazatérhetünk mindannyian”. Az ünnepi beszédet Tóth Gábor, a helyi alapiskola tanára tartotta. Ödvözölte a vendégeket, akiknek többsége ,jó barátként, jó zarándokként” minden évben ellátogat a községbe. „A forradalom minden évben megszületik a szívünkben” - fogalmazott Tóth Gábor, s az emlékezés, elődeink tetteinek átgondolása mellett láttató erejű képekkel hívott időutazásra. „Látom a fehér ruhás császáriakat ott fönn, a vezekényi és péli szőlőshegyek oldalában, látom szuronyo- saikat, amint gerillaharcra készülnek a házak, kertek zugaiban elrejtőzvé, s látom a mieinket, az L, a III. és a VII. hadtestek katonáit, akik - miután nem kis munkával a szakadó esőben felépítették hídjaikat - a Garamon át jönnek fáradtságot, félelmet nem ismerve. Jönnek Damjanich vörössip- kásai, Gáspár és nagy Sándor vitézei, s ott lenn, a hölvényi erdő felől, az ellenséget oldalba kapva Guyon Richárd huszárjai”. A szónok viszont arra is figyelmeztetett, hogy „a jelenünk, bárhogy is szépítjük, nem méltó a múltunkhoz, s így a jövő is bizonytalan”. „Még mindig marakodunk, nem tudunk elnézőek, megbocsátóak lenni” - mondta a pedagógus. Tóth Gábor arra buzdított mindenkit, hogy együtt, egymásra támaszkodva próbálja megvalósítani célkitűzéseit. Miután Chaban Tamás, a helyi alapiskola hetedikes tanulója „föltámasztotta” Petőfi tengerét, tizenhárom szervezet képviselői helyezték el a tiszteletadás és megemlékezés koszorúit az emlékművön. Nagysalló község önkormányzatának koszorúját Marián Rotora polgármester helyezte el. Koszorúztak a Csemadok helyi, lévai és járási képviselői, a református egyház, az MKP helyi szervezete, a lévai Kersék János Kör, a magyarországi Bátaszék város (Nagysalló testvértelepülése) küldöttsége, a Rákóczi Szövetség budapesti, bátaszéki képviselői, az MDF budafok-tétényi szervezetének képviselői, a pesthidegkúti polgári körök és a Csodaszarvas Egyesület. A hagyományhoz tartozik már több éve, hogy az 1910- ben, Vida János állította, az „1849. április 19-én elvérzett dicső honvédek közös sírjának” emlékoszlopát is megkoszorúzza az ünneplő sereg. A református temetőben Mészáros Mária Petőfi Jött a halál című költeményét mondta el, s Dora Lajos, a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke köszönte meg mindenkinek, hogy eljött. Az eseményen részt vettek a párkányi Sobieski János Hagyományőrző Lovas Egylet huszárjai is és a kilencvenhat éves Nagy Kálmán nyugalmazott magyar huszárezredes is. (Az ütközet évfordulóján tartott lévai megemlékezésről a 32. oldalon olvashatnak.) Az érsekújvári Jednota Fogyasztási Szövetkezet nagyáruházai sikeresen váltottak arculatot Kisorsolták a vásárlói játék nyerteseit Az Érsekújvá'ri Jednota Fogyasztási Szövetkezet nemcsak az Érsekújvári járás, hanem Szlovákia egyik legerőteljesebben fejlődő, legdinamikusabban növekvő hazai üzletlánca is. Sikerük titka abban rejlik, hogy a rendszerváltás után elsőként hajtottak végre olyan változtatásokat üzletpolitikájukban, amelyek aztán hosszú távon meghatározták a fejlődésüket. Jellemző üzleteikre a vásárlóbarát ár- és kiszolgálási politika. Nem véletlen, hogy hálózatuk kinőtte az Érsekújvári járás határait, 104 üzletük van 3 járásban, és több mint e- zer alkalmazottjuk, akiket rendszeres iskoláztatásban részesítenek. Az iskolázások alól nem képez kivételt a vezetőség sem, hiszen nekik mindig egykét lépéssel a piaci trend előtt kell járniuk. A külföldi üzlethálózatoknak még hírük-hamvuk sem volt, mikor 1998-ban megnyitották első szupermarketjüket Érsekújvár egyik lakónegyedének kellős közepén. Nem féltek nekivágni a jelentős beruházással járó, akkor még igen kockázatosnak tűnő vállalkozásnak. 1995-től éves bevásárlásuk ösz- szegének 1,5 százalékát a következő év elején visszatérítik szövetkezetük tagjainak, valamint a vásárlói kártyák tulajdonosainak. A tavalyi év után idén 27 millió koronát térítettek vissza. Bár a régióban egyre nagyobb a konkurencia, ezek a számok optimizmusra adnak okot. Idén jelentős lépésre szánta el magát az érsekújvári Jednota FSz. Szupermarketjeit a Terno üzletlánc arculatához igazította, mély egységes arculattal és színvonalon kínálja a már megszokott termékeket. Az érsekújvári, párkányi, valamint a su- rányi és a lévai COOP szupermarket narancssárga-zöld színű Terno nagyáruházzá változott. A bevásárlók nagy része megelégedéssel fogadta a változást. Átláthatóbbá vált például az akciós termékek megjelölése, a szélesebb pultközök pedig kényelmesebbé teszik a bevásárlást. Vásárlói nyereményjátékokból pedig idén sincs hiány. A múlt héten például ötven szerencsés nyertest sorsoltak ki azon bevásárlók közül, akik a Friesland Slovakia Kft., a PM Zbrojníky Kft. és a Mäsomarket Kft. termékeiből 60,100 vagy 200 koronát meghaladó vásárlásukat igazoló pénztári számlát nevükkel, címükkel ellátva a sorsolási urnába helyezték. A sorsolásba bekerülhettek még mindazok, akiknek egyszeri bevásárlásuk összege meghaladta az 500 koronát. Az első öt díj - két személyre szóló üdülési utalvány - szerencsés nyertesei például érsekújvári, nemesócsai, bánkeszi és bajtai vásárlók lettek. És bár a nyereményjátékok alkalmával nem lehet mindig mindenki nyertes, egy biztos: az Érsekújvári Jednota Fogyasztási Szövetkezet boltjaiban vásárolni egymagában főnyeremény, (x) Felső kép: Mácsadi István, a Jednota FSz elnöke Érsekújvár főterén kisorsolja az öt fődíj egyikét Alsó kép: A felújított párkányi Temo COOP szupermarket BP-5-12191
