Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-20 / 90. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 20. RÖVIDEN Oldódik a cseh válság Prága. Tegnap este elfogad­ta a Cseh Szociáldemokrácia (ČSSD) azt az egyezséget, amely a koalíció folytatását, de egy új összetételű kormány megalakítását jelenti. Nem hi­vatalos információk szerint a szociáldemokraták miniszter­elnök-jelöltje Stanislav Gross helyére Jirí Paroubek eddigi régiófejlesztési miniszter, a párt alelnöke. Az egyezséget még a másik két koalíciós párt­nak is jóvá kell hagynia, (č, r) Katonák vertek képviselőt Bagdad. Felfüggesztette ülését egy órára az iraki parla­ment tiltakozásul amiatt, hogy amerikai katonák bántalmaz­tak egy parlamenti képviselőt egy bagdadi ellenőrző pont­nál. Kiparancsolták őt a kocsi­jából, inzultálták és megütöt­ték - közölte a vele együtt uta­zó másik képviselő. A két férfi az átmeneti nemzetgyűlés ülé­sére tartott a szigorúan őrzött kormányzati negyedbe, a zöld zónába. (MTI) Huszonkét terrorcsoport Washington. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) huszonkét belföldi ter­rorcsoportot tart nyilván és fi­gyel meg. Az ABC hírtelevízió az FBI bizalmas jelentésére hi­vatkozva arról számolt be, hogy 340 nyomozati eljárás van folyamatban összesen hu­szonkét csoport ellen, egyebek közt gyilkosság, rablás, fenye­gető levelekkel való zaklatás, gyújtóbombákkal elkövetett támadások ügyében. A szélső­séges csoportok között találha­tó például az „Árja Nemzetek” nevű fajgyűlölő, antiszemita alakulat és az újnáci. Nemzeti Szövetség. (MTI) Beismerte tettét a párizsi gyújtogató Párizs. Beismerte tettét a múlt heti párizsi szállodatűz okozója, de tagadta, hogy szándékosan gyújtogatott volna. A nőt, akit az egyik éj­szakai őr barátnőjeként azo­nosítottak, hétfőn vették őri­zetbe, három nappal a fran­cia főváros belvárosában lévő régi, egycsillagos szállodát elpusztító tűz után. A ka­tasztrófában 22-en haltak meg, többségük olyan beván­dorló volt, akiknek a Paris- Opera szálloda állandó lak­helyül szolgált. (MTI) Szétvertek egy csecsen tábort Moszkva. Orosz katonák szétverték csecsen lázadók nagy táborát a csecsenföldi hegyek között, megölve hét szélsőségest - jelentette be az orosz hadsereg. A beszámoló szerint tűzpárbaj tört ki a láza­dók és orosz katonák között, majd utóbbiak tüzérségi tá­madással megsemmisítették a Groznijtól délkeletre fekvő Ve- gyeno közelében felépített tá­bort. Több lázadónak sebesül­ten sikerült elmenekülnie. Az erdő mélyén, számos bunker­ből és sátorból létrehozott bú­vóhelyet árkok és aknazár biz­tosította. (MTI) Mindössze két nap és négy szavazási forduló után a bíborosok legalább kétharmadának sikerült egyetértésre jutnia az új pápa személyéről Egy konzervatív a katolikus egyház élén (Reuters-felvétel) Vatikánváros. A bajor Jo­seph Ratzingert választot­ta meg a konklávé pápá­nak. II. János Pál utódja, és közeli eszmetársa a XVI. Benedek nevet választotta. ÖSSZEFOGLALÓNK XV. Benedeket 1878-ban szen­telték pappá. Tiltakozott a Párizs környéki békeszerződések ellen, 1917-ben létrehozta a Keleti Egy­házak Kongregációját és a Keleti Tanulmányok Pápai Intézetét, ha­tályba léptette a Codex Iuris Cano- niciben egybefoglalt, megújított egyházjogot. Ő avatta szentté Je­anne d’Arc-ot. Mindössze két nap és négy sza­vazási forduló után a bíborosok legalább kétharmadának sikerült egyetértésre jutnia az új pápa sze­mélyéről. A Szent Péter téren tízez-. rek köszöntötték tapssal a hírt, bár még azt sem tudták, hogy ki lett a római katolikus egyház új feje. Az új pápa azzal lett egyházfő, hogy kijelentette: „Accepto”, vagyis elfo­gadja a tisztet. Ezt követően felöl­tötte az új pápának készült ruhát, majd bejelentették a hírt a nyüvá- nosságnak a Szent Péter téren. Az új pápa nevét Jorge Arturo Medina Estevez chilei bíboros je­lentette be. A bíboros a Szent Pé­ter bazilika középső ablakában kö­zölte: „Habemus pápám” - van pá­pánk - majd latinul folytatta és közli a kiválasztott nevét, aki ál­dást mondott. Joseph Ratzinger Kritikusai erőszakos személyi­ségnek tartják, Isten rotweilere be­cenévvel illették. A német főpap a római katolikus egyház konzerva­tív szárnyához, állítólag annak is széléhez tartozik. Ratzinger a kato­likus egyház egyik legbefolyáso­sabb és legkonzervatívabb képvise­lője, nagyszerű szónok, rendkívül intelligens. II. János Pál pápa min­dig nagyra tartotta nagyszerű filo­Utód és előd zófiai és teológiai tanulmányait. Ratzinger 1927. április 16-án szüle­tett egy marktli csendőrparancs­nok fiaként. Vallásos családban nőtt fel, kiváló tanuló volt. Traus- teinben járt gimnáziumba, Frei- singben végezte teológiai tanulmá­nyait. A kor rányomta bélyegét gye­rekkorára: egy ideig a Hitlerjugend tagja volt, de 1944-ben Magyaror­szágon dezertált, ami miatt lágerbe vitték. Több mint 20 évig a vatikáni hitkongregáció vezetője volt, leg­befolyásosabb „pápacsinálóként“ tisztelték a szigorúsága miatt pán­célkardinálisnak is becézett német teológust. Nagy inkvizítornak is hívták, nemcsak azért, mert azt a posztot töltötte be, amelyet koráb­ban az inkvizíció urai láttak el, ha­nem azért is, mert rendkívüli szi­gorral lépett fel a másként gondol­kodók ellen. 1992-ben például a la­tin-amerikai felszabadító teoló­gust, Leonardo Boffot fosztotta meg papi posztjától. 1994-ben szembekerült három német érsek­kel, az elvált személyek újraháza- sodása miatt, kategorikusan elle­nezve azt. A hatvanas években Ratzinger még egészen más volt: világra nyi­tó reformistának tartották. 1968- ban tübingeni kollégájával, Hans Künggel együtt a téves teológiai felfogások ellen szállt szembe, majd a későbbiekben magát Küng- öt is menesztette az egyházból. Kinevezések sora Kinevezések sora vár az új pápá­ra. Elődje halálával ugyanis szinte minden vezető megbízatása meg­szűnt. A Vatikán egyházi állam, de működése sokban hasonlít a világi országok működéséhez. Ahogy a demokratikus választások után új kormány alakul, ahhoz hasonló át­alakulás zajlik a Vatikánban a pá­pai trón megüresedésekor. A pápa halálával kettő kivétellel minden vezető elveszíti a tisztségét. Az egyik, aki maradt, az a camerlengo, azaz főkamarás. II. János Pál pápa halálakor Eduardo Martinez So­rnak) töltötte be ezt a posztot, és az új egyházfő megválasztásáig vezet­te a vatikáni ügyeket. A másik, aki megtarthatta hivatali beosztását, a bíborosi testület dékánja. A főpap­ok testületét Joseph Ratzinger irá­nyította az interregnum, az uralko­dó nélküli átmenet idején. Akik el­vesztik a tisztségüket, azok jóval többen vannak. A bíborosok által irányított hivatalok vezetőinek megbízatása megszűnik. Ilyen a végrehajtó hatalom első embere, a lényegében miniszterelnöknek te­kinthető államtitkár. Ugyanez vo­natkozik a minisztériumoknak megfelelő kilenc kongregáció veze­tőire. A kongregációk foglalkoznak a többi között a papok, a szerzete­sek életével, és kongregáció fel­ügyeli az oktatás területét is. Kína után a katolikus egyház a vüág leg­nagyobb iskolafenntartója. Az egy­házfő halála az egyház mindennapi életét kevésbé befolyásoló 12 pápai tanács, vagyis a kisebb minisztériu­mok élén is változást jelenthet. A vatikáni tisztviselők munkáját élet­koruk is befolyásolja. Általában 75 éves korukig dolgoznak. II. János Pál pápa kérésére több vezető két- három évvel tovább szolgált. A lengyel pápa utódjának sza­bad keze van a kinevezések eseté­ben. Akár úgy is dönthet, hogy új­ra visszahelyezi a hivatalvezető­ket. (hi.hu, o-o, ug, zdf, mert) Moszkvába érkezett Condoleezza Rice, az amerikai diplomácia vezetője Sikerült az új kormány megalakítása Libanonban Bombával várták Condoleezza Rice-t Mikati sikeres volt MTI-HÍR Moszkva. Bombafenyegetés miatt nem szállodába, hanem a moszkvai amerikai nagykövet re­zidenciájára ment a repülőtérről az oroszországi hivatalos látoga­tásra érkezett Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter. Rice még a repülőgépen ag­gasztónak nevezte a Kreml túlzott hatalomösszpontosítását, vala­mint az oroszországi médiának a hatalommal szemben túl simulé- kony magatartását. A washingto­ni diplomácia vezetője hangoztat­ta, nézete szerint a demokrácia szempontjából nem túl kedvezőek a fejlődési trendek, irányzatok Oroszországban. Rice, aki kül­ügyminiszterként első ízben tesz látogatást Moszkvában, példa­ként említette a parlament vagy a független igazságszolgáltatás ro­vására megnyilvánuló túlzott el­nöki hatalmat. Rice úgy vélte: nem lenne pozitív fejlemény, ha Vlagyimir Putyin módosítaná az alkotmányt, hogy ily módon lehe­tővé váljék esetleges újabb, im­már harmadik pályázása az elnö­ki székért. Az amerikai külügymi­niszter azért érkezett Moszkvába, hogy előkészítse George Bush amerikai elnök jövő hónapra ter­vezett oroszországi látogatását. A brit választási rendszer alapján hatalmas arányú győzelmet arathat a Labour Blairék előnye behozhatatlan MTI-HÍR London. Behozhatatlannak tű­nő előnyre tett szert a kormányzó brit baloldal a választási kampány hajrájában a brit lapokban megje­lent közvélemény-kutatási adatok szerint, amelyek öt és tíz pont kö­zötti - a brit választási rendszer alapján hatalmas arányú újabb győzelmet előrevetítő - munkás­párti előnyt mutatnak. A The Times keddi számában megjelent felmérés szerint az 1997 óta hatalmon lévő Labour tá­mogatottsága a május 5-i parla­menti választások előtt alig több mint két héttel 40 százalékos, há­rom ponttal magasabb a két hete mért aránynál. Az ellenzéki kon­zervatívok 4 pontos veszteséggel most 31 százalékot tudhatnak ma­gukénak, a Liberális Demokrata Pártra, a harmadik legnagyobb parlamenti erőre 21 százaléknyian voksolnának, ami két pontos javu­lást jelent. Ha ez az eredmény tük­röződne a május eleji választáso­kon, a Labournek még mindig jó­val több mint 100 fős többsége lenne az alsóházban az összes töb­bi frakció együttes létszámához képest. A liberális Financial Times még markánsabban hozta ki ugyanezt a közvélekedést: a prefe­rált pártot megnevezők körében 41 százalékos Labour-támogatott- ságot mutatott ki a toryk 31 száza­lékával szemben. A liberális The Independent keddi számában megjelent felmérés mérsékeltebb, öt pontos előnyt hoz ki a Munkás­pártnak a konzervatívok előtt. Ez a felmérés kimutatta azt is, hogy ha nem Tony Blair kormányfő, ha­nem pénzügyminisztere, egyszer­smind legfőbb belső hatalmi ve- télytársa, Gordon Brown állna a Munkáspárt élén, a Labour támo­gatottsága sokkal nagyobb, 48 százalékos lenne. MTI-HÍR Bejrút. Sikerült kormányt alakí­tania Libanonban Nadzsib Mikati megbízott miniszterelnöknek több­heti kormányválság után. Az új kor­mánynak 14 tagja van - közölte Emile Lahud államfő szóvivője. Egy nem hivatalos forrás szerint az új kabinet olyan politikusokból és üz­letemberekből áll, akik nem indul­nak a május végéig esedékes parla­menti választásokon. A kabinetnek tíz napja van, hogy bizalmat kapjon a parlamentben, majd be kell ter­jesztenie a választásokra vonatkozó törvényt. Mikati a múlt héten kapta meg a kormányalakítási megbíza­tást, miután Omar Karami, a febru­árban lemondott, majd újból meg­bízott előző miniszterelnök több héten át sikertelenül próbálkozott a parlamenti többség megszerzésé­vel. Mikatit az elődjéhez hasonlóan jó kapcsolatok fűzik a libanoni bel­politikára döntő befolyással bíró Szíriához, de valamivel függetle­nebb híre van. Az ellenzék Kara- mival nem volt hajlandó megegyez­ni, de szeretné, ha a kormány kiírná a választásokat, amelyeken az el­lenzék győzelemben reménykedik. Nem félnek az európai építkezés megrekedésétől A franciák tartják a nemet MTI-HÍR Párizs. A legfrissebb közvéle­mény-kutatás szerint a franciák többsége továbbra is elutasítja az Európai Unió alkotmányát. Az Ipsos közvélemény-kutató inté­zetnek a Le Figaro című francia napilapban közölt felmérése sze­rint a szavazásra jogosultak 55 százaléka mondana nemet az unió új alapokmányára, ha most tartanák a népszavazást. A meg­kérdezettek 80 százaléka azon­ban úgy véli, az alkotmány fran­ciaországi elutasítása nem állíta­ná meg az európai építkezést. Március közepe óta ez volt a ti­zennyolcadik egymást követő fel­mérés, amely a május 29-re kiírt népszavazáson az alkotmányt el­utasítók többségét jelzi előre. A szombaton közölt adatok szerint a nemmel szavazók tábora 56 szá­zalékos, a hétfőn nyilvánosságra hozott felmérés pedig 53 százalé­kot prognosztizált az alkotmányt elutasítóknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom