Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-18 / 88. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 18. Levelek Roosevelt elnöknek Ötven évvel ezelőtt, 1955. április 18-án hunyt el Albert Einstein, a relativitáselmélet atyja 10 Téma: albert Einstein_________________________________________________________________________ Einstein és az atombomba ÖSSZEFOGLALÓ Az ismeretterjesztő írások gyakran foglalkoznak az 1939. augusztus 2-i keltezésű Einstein-levéllel, felváltva a nagy német tudóst jelölve meg szerzőként, illetve úgy taglalva az ügyet, hogy Einstein csupán aláírta a» Roosevelt elnöknek szóló, az atomprogram beindítását sürgető felhívást. Mindkét változatban sok az igazság. A közvélemény előtt ő testesíti meg a legnagyobb élő tudóst. így aligha csodálható, hogy amikor Szilárd Leó - aki 1934-ben szabadalmaztatta és egyidejűleg titkosíttatta Angliában a láncreakciót - tudomást szerezve az atombomba megvalósíthatóságáról, egykori munkatársához, Einsteinhez rohan. Nem egyedül: a magfizika egyik legnagyobb élő alakja, Wigner Jenő kíséri el, a sofőrjük is fizikus, Teller Ede. Einstein azonnal diktálni kezd: Wigner jegyzi le az Erzsébet belga királynénak szóló levelet, amelyben arra kérik az uralkodóházat, akadályozzák meg, hogy a németek belga Kongóból uránt kapjanak. Szüárd Leó azonnal különvéleményt jelent be: hónapokkal korábban elfoglalták a németek Csehországot, megkaparintva a jáchimovi uránlelőhelyeket. Ekkor a német fizikus Tel- lernek diktál egy újabb, ezúttal Ro- oseveltnek szóló levelet. Szilárd másként képzeli el az amerikai elnök meggyőzését, ő maga is ír egyet. E két utóbbi levélből kettejük egyeztetése alapján születik meg az utolsó, természetesen német nyelvű változat. Valamennyiük közül egyedül Wigner Jenő bírta tökéletesen az amerikai angolt, így ő fordította le ezt a negyedik levelet, amelyet Einstein ellátott kézjegyével. Tudni érdemes azt is, hogy hat év múltán született egy újabb levél is. Ugyancsak Szilárd Leó volt a kezdeményező, aki tudomást szerzett Frederic Joliot Curie útján arról, hogy a nácik a háború végéig nem tudnak működőképes atombombát készítem. Megrettenve az amerikai atommonopóliumban rejlő veszélyektől, felkéri Einsteint, hogy állítassa le a Manhattan-tervet. Túl későn: az 1945 áprilisában tett felhívást már Roosevelt nem tudta elolvasni: a levél kézbesítését követő napon elhunyt. Utóda, Harry Truman nem volt kívácsi az emigráns német tudós aggályaira. Ezzel megpecsételődött Hirosima és Na- gaszaki lakóinak sorsa, (oe) A gondolkodás gyönyörűsége ÉRDEKESSÉGEK (Képarchívum) Jótékonysági koncertek A harmincas évek folyamán, értesülve a zsidók elleni zaklatásokról, Albert Einstein jótékony- sági koncerteken lép fel, ahol közismerten virtuóz hegedűjátékával sok ezer dollárt gyűjt össze, hogy segíthesse sorstársai kitelepülését, és a menekültek megélhetését. Ma már kevesen tudják, de csak rajta múlott, hogy nem államfőként fejezte be pályafutását. Ugyanis 1952- ben az ugyancsak tudós, eredetileg biokémikus Chaim Weiz- mann, Izrael államalapító elnökének halálát követően felkérték Albert Einsteint, hogy álljon a zsidó állam élére. Ő ezt azzal utasította vissza, hogy soha nem foglalkozott politikával. „Hallgassatok okos asszonyaitokra!” Einstein első házassága nem volt épp szerencsés: felesége meglehetősen gyakran gondoskodott a zajos házaséletről. Vagy tíz év múltán a közismerten higgadt, jó humorú tudós egy alkalommal elvesztette a fejét, állítólag elcsattant a pofon. Mileva Maries világra szóló botrányt csapott ebből az esetből. Amerikai feminista mozgalmak értesülve a történtekről levélben fordultak elnökükhöz, hogy ne engedélyezzék egy ilyen brutális alak beutazását az Egyesült Államokba. Einstein metsző humorával adott nekik igazat: „Talán nincs igazuk az éber polgárnőknek? Minek is engedjenek magukhoz olyan embert, aki ugyanolyan étvággyal és jó- lesően eszik keményre főtt kapitalistákat, mint valamikor a Mino- taurosz szörny Krétában ízletes görög szüzeket, és aki amellett olyan szemtelen, hogy mindén háborúnak ellensége, kivéve a saját feleségével való elkerülhetetlen háborút. Hallgassatok tehát okos és hazaszerető asszonyaitokra, és gondoljatok arra, hogy egykor a hatalmas Róma Capitoliumát is csak hű libáinak gágogása mentette meg a végpusztulástól“, (oz) Einstein és Mileva (Képarchívum) A laikusok döntő többsége napjainkban is szentül hiszi, hogy a természettudományos világkép legnagyobb reformereinek egyike, akinél csak Isaac Newton hatott mélyebben a közgondolkodásra, az egyszerű halandók számára felfoghatatlan kérdésekkel foglakozott. OZOGÁNY ERNŐ Albert Einsteinnek küzdelmes élet adatott, felismeréseit hosszú időn keresztül nem is méltatták, kutató tevékenységet csak rövid időn keresztül folytathatott, alig múlt 40 éves, amikor a fizikusok fiatal generációjával egyre élesebb ellentétbe került. Magánélete meglehetősen zaklatottan alakult, politikai üldöztetések, megaláztatások érik, majd ő áll az üldözöttek meg- segítőinek élére. Az viszont tény, hogy legendás humora egy életen át kisegíti minden bajból. Ellenséget láttak benne Einstein szabad gondolkodását a porosz hagyományokon nevelkedett tanárai nem tűrték, ellenséget láttak benne, aki tekintélyüket aláássa, ennek megfelelően a lehető legrosszabb osztályzatokat kapta. A kicsapást megelőzve a 16 éves Albert otthagyja az iskolát, szülei nem kis megrökönyödésére. Félelmükbe büszkeség is vegyül: fiuk közli velük, hogy a katonaságot elkerülendő inkább külföldre távozik. Érettségi bizonyítvány híján egyetlen lehetőség adódik számára: a liberalizmus fellegvárában, Svájcban folytami tanulmányait. Egy évig előkészítő, amolyan nulladik évfolyamba járt, amelynek elvégzése után simán megfelelt a vizsgán. Tizenhét évesen, 1896 őszén elkezdte egyetemi tanulmányait, amelyet 4 év múltán fejezett be. Közben összemelegedett egyik évfolyamtársával, akit feleségül kívánt venni. Csakhogy Müeva Maries külföldi - szerb - volt, ráadásul nem is zsidó, ami kiváltotta szülei heves ellenkezését. A mély ellentét egészen apja 1902-ben bekövetkezett haláláig tartott, csak ezt követően vehette el szerelmét. Szakítás Milevával Közben Müeva megszülte első gyermeküket, aki csecsemő korában meghalt. Einstein 1900-ban kapott fizika szakos tanári diplomát, felesége a záróvizsgán megbukott. Mivel kétszeri nekifutásra sem sikerült a diplomát megszereznie, állás és végzettség nélkül maradt. Ez a tény nagyban hozzájárult az asszony frusztráltságához, egyre erősödő vádjaihoz, amely végül szakításukhoz vezetett. Nem értik Einstein 8 éves volt, amikor 1887-ben két amerikai kutató, Albert Abraham Michelson és Edward Morley elvégzett egy, a fény terjedését meghatározni hivatott, kudarccal végződő kísérletet, amire sokáig nem sikerült magyarázatot találni. Michelson és Morley abból indult ki, ha az éter közvetíti a fényt, ez igazolható. Mivel a Föld ellipszis pályán kering a Nap körül, tavasszal közeledik hozzá, ősszel némiképp távolodik tőle. Szerkesztettek egy henger alakú műszert, amelynek elülső falán egy keskeny résen át a Nap sugarai bejutottak a zárt henger belsejébe. A tengelyben egy félig áteresztő tükröt heJellemző az német militarizmusról mondott véleménye: „Megvetem azokat az embereket, akik örömüket lelik abban, hogy pattogó zenére menetoszlopban masírozzanak. Ők csak tévedésből kaptak agyat, épp elég nekik a gerincvelő“. (Fotók: képarchívum) lyeztek el, amely a beeső sugarakat egyrészt átengedte a réssel szemben a henger falára erősített tükörre, részben elosztotta a beesési szögre merőlegesen elhelyezett két tükörre. Többszörös visszaverődés után a sugarakat egyesítve keveredési (interferencia) csíkoknak kellett volna megjelenni, hiszen a földmozgás irányában haladó fénysugár tavasszal kisebb, ősszel nagyobb utat tesz meg, mint az erre merőleges sugarak. A valóságban egy fia interferenciacsík sem jelent meg. Többféle magyarázat született erre a kudarcra. Közülük a legvadabb Hendrik Lorenz nevéhez fűződik, aki 1895-ben megjelent munkájában azt állította, hogy nem is jelenhez meg semmilyen csík, hiszen a műszer mozgás irányába eső karja megrövidül. Ugyanígy a mérőrúd is, emiatt nem érzékeljük a deformációt. A holland tudós egyéb „őrültséget“ is állított: míg Newton idejétől úgy gondolták, hogy a tömeg nagysága és az idő folyása állandó, az ő elmélete szerint mind a kettő a mozgás függvénye: nagy sebességen az idő folyása lelassul, a tömeg növekedni kezd. így amikor Einstein „nyakába varrják“ az ikerparadoxont - amely szerint a csaknem fénysebességen közlekedő űrhajós sokkal lassabban öregszik földön hagyott ikertestvérénél -, valamint, hogy a fénysebességhez közeledő test tömege szülte végtelen naggyá válik és hogy ugyanilyen sebesen közlekedő test szinte kétdimenzióssá zsugorodik, akkor idegen toliakkal ékesítik őt. Ugyanis épp abban az évben, amikor ő elmenekül a középiskolából, Hendrik Lorenz fedezi fel ezeket a törvényszerűségeket. Ami igazán meglepő: ezen egyetlen fizikus sem rökönyödik meg. Más kérdés, hogy a laikusok tiltakozása a „speciális relativitáselméletről“ szóló Einstein-dolgo- zat után következik be. A józan ész nevében nem értik. Akárcsak évszázadokkal korábban azt is nehéz volt elfogadni, hogy bár olyan laposnak tűnik a Föld, mint a palacsinta, mégiscsak gömbölyű, ráadásul Ausztráliában a bennszülöttek fejjel lefelé lógnak, miközben nem megy a fejükbe a vér. 1905, a döntő év Albert Einstein számára a döntő év .1905, amikor gyors egymásutánban négy tanulmánya jelenik meg, mint utólag kiderül, valamennyi alapvető jelentőségű: a Brown mozgás magyarázatáról, a tömeg-energia kapcsolatról, a fényelektromos jelenségről, és a mozgó testek elektrodinamikájáról, Zur Elektrodynamik bewegter Körper címen. Ez utóbbi lesz később az elhíresült speciális relativitáselmélet. Már csak amiatt sem adhatta ezt a címet a dolgozatnak, mivel e fogalom még nem is létezett. A világhálón ma hozzáférhető eredeti tanulmányának fénymásolata. Középfokú német tudással rendelkező, a középiskolai fizikát ismerők számára meglepőnek tűnhet, de semmi érthetetlen nincs a tanulmányban, amely a relativitáselmélet fogalmát meg sem említi. Viszont szól a relativitás elvéről. Ez egyébként Galileo Galilei nevéhez fűződik. Annyival viszont kibővíti, hogy a tömeg nagyságát és a méreteit is változónak - relatívnak - említi. Ez utóbbi a Lorenz- transzformáció beemelése az elméletébe. Van viszont egy forradalmi, új eleme: a fényt minden irányban és vonatkoztatási rendszerben azonos terjedési sebességűnek ítéli. Ez magyarán nem kevesebbet jelent, mint, ha egy test jobbra csaknem fénysebességgel száguld, balra egy másik ugyancsak ilyen gyorsan halad, a kettejük közötti sebességkülönbség nem két, hanem csupán egy fénysebesség. Vagyis az elemi matematika szabályai ez esetben nem érvényesek. Ebből következik, hogy akár megrövidül, akár nem Michelson és Morley műszerének a katja, a fény sehogysem alakíthat A Nobel-díj 1908-tól, amikor Minkowski felfedezte Einstein tehetségét, minden évben felterjesztették őt a fizikai Nobel-díjra, melyet akár ötször is megkaphatott volna: a speciális-, ill. általános relativitáselméletért, a tömeg-energia egyenértékűségért, a Brown-féle mozgás magyarázatáért és a fény kettős jellegéért (részecske és hullám). Végül is ez utóbbihoz kapcsolódó elméletéért részesítették a kitüntetésben. ki interferenciacsíkot. Ezzel Einstein elveti az éter fogalmát, a fénynek önálló fizikai jellemzést ad. Azt gondolhatnánk, hogy e merész kijelentés után kitört a botrány. Nos, semmi sem történt. Három évnek kellett ahhoz eltelnie, hogy történjen valami: ekkor mutatja meg egy kollégája Hermann Minkowskinak Einstein tanulmányát, aki azonnal felismeri forradalmi jellegét. Viszont reakciója is jellemző: „Ugyanarról az Einsteinről van szó, akit néhány éve tanítottam? Akkor úgy tűnt, nem sokat tud“. Tudományos körökben olyannyira nem tartották őt számon, hogy egy évvel később, 1909- ben a göttingai egyetemen a korabeli matematika egyik vezető egyénisége, Henri Pomcaré előadást tart Relativitáselmélet címen, amelyben meg sem említi Einstein nevét. Hónapok múltán viszont az egész világ visszhangozza. Ezt követően több európai egyetemen adott elő, közöttük 1911-12- ben Prágában, majd 1914-től Berlinben. Berlini egyetemi állásával egyidejűleg a Vilmos Császár Intézet vezetője lesz. Ekkor válik közvetlen munkatársává Szilárd Leó. A tízes évek folyamán Einstein figyelme egyre inkább a gravitáció és relativitáselmélet kapcsolata felé fordul. Erről több cikke is tanúskodik az Annalen der Physikben. Munkásságát az 1915-ben kidolgozott, 1916. március 20-án megjelent Az általános relativitáselmélet alapjai (Die Grundlagen der allgemeinen Relativitätstheorie) című tanulmányával koronázza meg. Princetonban telepedik le A háborúban álló világ lélegzetvisszafojtva figyeli az ekkor már közismert tudós ténykedését, igazi vüágsztár válik belőle. Más kérdés* hogy a hajsza - a fasizmus fokozatos erősödésével - épp ekkor kezdődik meg ellene. A háborút vesztett országban a nacionalisták a pacifistákat, elsősorban a zsidókat okolták a vereségért. Einstein Második feleségével, Elsával pedig a kezdettől fogva nem rejtette véka alá véleményét és megvetését a militarizmus híveivel szemben. Ez végül Hitler hatalomra jutásával jut el a fináléba: Einstein lemond állampolgárságáról, rövid európai kitérő után az amerikai Princetonban telepedik le. Albert Einstein küzdelmekben és sikerekben egyaránt gazdag élete 1955. április 18-án bekövetkezett halálával zárult le. Szellemi hagyatéka mindaddig megmarad, amíg ember él a Földön. Ha egyszer idegen lények vetődnek el hozzánk és három nevet kémének, akik legjobban meghatározták természettudományos világképünket, minden létséget kizáróan szirakuzai Arkhimédész és Isaac Newton mellett Al- . bért Einsteinné a fennmaradó hely.
