Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-02 / 75. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 2. A kettézárt falu az éterben Az ukrán-szlovák határ által kettészelt magyar faluról, Nagy- szelmencről hangzik el dokumentum-hangjáték a Kossuth Rádióban. Zelei Miklós néhány évvel ezelőtt publikált A kettézárt falu című, nagy feltűnést keltett könyvének négyrészes rádiós feldolgozása holnap, illetve az azt követő három vasárnapon kerül adásba, minden alkalommal 18.30 órai kezdettel. A szerző célja - amint azt lapunknak elmondta - „folyamatosan felszínen tartani a témát, egész a határátkelő megnyitásáig”, (in) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Caligula sz. 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A Szent Dorottya-játék sz. 19 Össztánc v. 19 KIS SZÍNPAD: Székek sz. 19 Macska a forró tetőn v. 9 MOZI POZSONY ■■■■■■■■■I HVIEZDA: Back to Gaja (am.) sz., v. 16,18, 20 MLADOSŤ: Tavasz, nyár, ősz, tél... és tavasz (koreai) sz., v. 16, 18, 20 AU- PARK - PALACE: A bukás - Hitler utolsó napjai (ném.) sz., v. 15, 18, 21 Bújócska (am.) sz., v. 13.40, 16.10, 18.20, 19.30, 20.30, 21.50 Aviator (am.) sz., v. 20.40 Robotok (am.) sz., v. 13.30,14.40,15.30,16.40,17.30,18.40 Back to Gaja (am.) sz., v. 14, 15, 16, 17, 19.20 Kalandférgek (am.-ném.-kan.) sz., v. 21.20 Snowboardozók (cseh) sz., v. 16.20,18.30, 20.50 Átok- The Grudge (jap.-am.) sz., v. 15.40, 17.40, 19.40, 21.40 Vejed- re ütök (am.) sz., v. 14.50,17.20, 20 KASSA DRUŽBA: Snowboardozók (cseh) sz., v. 17, 20 CAPITOL: A randiguru (am.) sz., v. 16, 18.15, 20.30 TATRA: A Maszk fia (am.) sz., v. 18, 20 ÚSMEV: Átok - The Grudge (jap.-am.) sz., v. 18, 20 DÉL-SZLOVÁK1A SZENC - MIER: Snowboardozók (cseh) sz., v. 18 GALÁNTA - VMK: Wimbledon - Szerva itt, szerelem ott (am.) sz., v. 19 DU- NASZERDAHELY - LUX: Anakonda 2. - A véres orchidea (am.) sz., v. 19.30 NAGYMEGYER- SLOVAN: Kóristák (fr.) sz., v. 19 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Elátkozott Argentína (am.) sz. 19 A Temetetlen halott (magy.-lengy.) v. 17 LÉVA - JUNIOR: Végállomás (szí.) sz., v. 16.30,19 GYŐR PLAZA: Átok - The Grudge (jap.-am.) sz., v. 14, 16.15, 18.30, 20.30 Csak lazán! (am.) sz., v. 17.30 Édes vízi élet (am.) sz., v. 15.15, 19.45 A Főnix útja (am.) sz., v. 17.15, 19.30 A kör 2 (am.) sz., v. 15.30, 17.45, 20 Le a fejjel! (magy.) sz., v. 14.15, 16, 17.45, 19.30 Lemony Snicket - A balszerencse áradása (am.) sz., v. 13, 15.15 Az Operaház fantomja (am.) sz., v. 15, 17.45.20.30 A randiguru (am.) sz., v. 15.45,18,20.15 Robotok (am.) sz., v. 14,16,18, 20 KEDVEZMÉNYEK AZ ÚJ SZÓ ELŐFIZETŐI SZÁMÁRA Tisztelt Előfizetőink! Szombatonként ezen a helyen tájékoztatjuk önöket az eventim társaság társszervezésében zajló azon kulturális rendezvényekről, amelyekre árengedménnyel juthatnak belépőjegyekhez. 15% kedvezmény SEAL, 2005.4.18., Incheba, Hala C 20% kedvezmény az ARENA SZÍNHÁZ előadásaira a 2004/2005- ös évad végéig A HIÚZ ÓRÁJÁBAN, 2005.4.19., Aréna Színház MINT AZ ŐRÜLTEK, 2005.4.4., Aréna Színház TATTOO, 2005.4.6.; 4.26., Aréna Színház 20% kedvezmény A pozsonyi United Music of BABYLON klubban US3,2005.4.19 30% kedvezmény DEMIS ROUSSOS, 2005.5.7., Pasienky Sportcsarnok, Pozsony Bővebb információk a http://www.roussos.intraerovia.sk weboldalon A brit SEAL amerikai-európai koncertkörútjának keretében Szlovákiában is fellép. A negyvenkét éves énekes eredeti hangzású dalait a soul, a pop, a funk, a rock és a dance stíluselemeiből keveri. Legismertebb dalai közé tartozik a Killer vagy a Kiss From A Rose, amiért Grammy-díjat is kapott. Legújabb, Best 1991-2004 című albumának 11 dala közül több a pozsonyi koncerten is elhangzik. A SEAL-ra szóló belépőjegyek a seal@eventim.sk címen rendelhetők meg, vagy közvetlenül az eventim irodájában: Heydukova 17,81108 Bratislava. Az ismertetett kedvezmények csupán az eventim elárusítóhelyein érvényesek Szlovákia egész területén. FIGYELEM! Az utolsó kedvezményesjegyek, jelentkezzen mihamarább! Az előfizetőknek a jegyárusító-helyen igazolniuk kell a következő dokumentumok valamelyikével, hogy a Petit Press számlájára befizetették az előfizetési díjat: SIPO-számlakivonat, bankszámlakivonat, készpénz-átutalási megbízás, pénzesutalvány-szelvény. Az előfizetők 1 rendezvényre legfeljebb 4 kedvezményes belépőt igényelhetnek. Jegyelővétel és bővebb információk: www.eventim.sk . Szívesen felvilágosítást adunk a 02/5263-2425-ös telefonszámon és az office@eventim.sk email-címen is. Kalász Márton az olvasókkal és a szlovákiai írószervezetek vezetőivel egyaránt találkozott Pozsonyban Fontos, hogy olvassuk egymást A Magyar Intézet meghívására Pozsonyban járt Kalász Márton József Attila-díjas költő, író, a Magyar írószövetség elnöke. Szerdán az intézet székházában rendezett esten a közönséggel találkozott, csütörtökön pedig - Magyarország pozsonyi nagykövetének kezdeményezésére - a szlovákiai írószervezetek elnökeivel folytatott eszmecserét. MISLAY EDIT (Hadd tegyük hozzá: Kalász Márton szlovákiai látogatása még nem fejeződött be, hiszen a ma zajló nagykaposi József Attila-szava- lóversenyre is meghívást kapott.) A Magyar Intézet irodalmi estjén Grendel Lajos Kossuth-díjas író és Németh Zoltán irodalomkritikus faggatta a vendéget. Akinek személyében - amint azt Grendel Lajos megjegyezte - kisebbségi látogatott el a kisebbségiek közé, hi- • szén a Magyar Írószövetség elnöke német anyanyelvű. Kalász Márton elmondta: szülőfalujában, Somberekén különböző tájakról jött emberek találtak otthonra. 1945 nyarán bukovinai székelyek telepedtek le a faluban („tőlük tanultam meg az archaikus magyar nyelvet”, árulta el), 1947-ben pedig kitelepített felvidéki magyarok érkeztek ebbe a Mohácshoz közeli kis faluba - a történelem tragikus fintora folytán épp a kitelepített németek házába. Kalász Márton a magyarországi németek kitelepítéséről megrázó erővel vall Téli bárány című regényében is. Németh Zoltán arra hívta fel a figyelmet: Kalász Mártont főként Illyés Gyulával hozzák kapcsolatba. „Számomra a példa József Attila volt meg Sík Sándor, Illyés csak később jött. De ő is nagyon fontos volt és az is marad számomra, a magatartása miatt is” Németh Zoltán, Kalász Márton zetben mondta a költő. Irodalmi gyökereiről szólva hangsúlyozta: gondolataiban a német kultúra állandóan együtt haladt a magyarral, a magyar költők mellett Goethe ugyanúgy meghatározó olvasmányélményei közé tartozott. Kalász Márton olyan legendás irodalmi folyóiratok szerkesztőségében dolgozott, mint az Új írás vagy a Jelenkor. Pályájának ezt a fejezetét - vagy legalább néhány mozaikkockáját - is felelevenítette. Az Új írás főszerkesztőjének, Juhász Ferenc költőnek nem kellett raportra járnia, emlékezett vissza, mert jó barátságban volt Aczél Györggyel. Más kérdés persze, tette hozzá, hogy hogyan működik az öncenzúra. Elárulta továbbá: nehéz volt új szerzőket „csempészni” a lapba, Mészölyt és Mándyt például valami miatt nem szívelte Juhász. Viszont a folyóirat hasábjain jelent meg először Esterházy és Nádas Péter- írása, valamint Erdélyi Zsuzsa gyűjtései is. Nagyon szerette a szerkesztői munkát. Manapság a tanítás okoz neki örömet. A Károli Gáspár Református Egyetemen tanít német irodalmat és műfordítást. „Ha nagyon szomorú vagyok, ott üdülök és Grendel Lajos a Magyar Inté- (Somogyi Tibor felvétele) fel.” Évekig élt Németországban, Berlinben, majd Stuttgartban („akkor is ott voltam, amikor Ke- let-Berlint lezárták”). Nagyon nehéz évek voltak ezek az írók, főleg a betiltott írók számára, hiszen a tiltás létfenntartási gondokat is magával vont. Kalász Mártont azonban éppen ezek a betiltott írók érdekelték. Az akkori korszak „furcsaságai” közé tartozott az is, hogy míg ezek az írók saját hazájukban nem publikálhattak, a berlini magyar intézetben estsorozatban léptek közönség elé műveikkel és azok magyar fordításaival. Az is előfordult akkoriban, hogy a hungarista német irodalmárok a betiltott Günter Kunért magyar folyóiratban, magyar fordításban megjelent művét „visszafordították” németre, hogy tájékozódjanak arról, miről is ír. Nem maradhatott szó nélkül természetesen a Magyar írószövetség körüli botrány, a sorozatos kilépések sem. „Számomra a legnehezebb, amit meg kellett emésztenem, a nyilvánosság volt” -jegyezte meg az események margójára a szövetség elnöke. Szavaiból nyilvánvaló volt: nem töltik el derűvel a magyar írótársadalmat feszítő ellentétek, amelyek a ke- rekasztal-beszélgetéseket szorgalmazó igyekezetek kudarcba fulladása után máig tartanak. Talán némi derűre ad okot az, hogy Pozsonyban viszont jelentősnek joggal nevezhető találkozón vett részt (eddig hasonlójellegű nem volt): öt szlovákiai író- szövetség vezetőivel találkozott, hogy a két ország irodalmi élete között egyre inkább lazuló szálakat valamivel szorosabbra fűzzék. A találkozón megegyeztek: ď jövőben közös antológiákat adnak ki, magyar irodalmi antológiát szlovákul, szlovák irodalmi antológiát magyarul, valamint szlovák és magyar folyóiratokban folyamatosan teret szentelnek a kortárs irodalom kölcsönös bemutatásának. Ami azért is fontos lenne, mert a jelenkori szlovák költészet például szinte teljesen ismeretlen Magyar- országon. S bár a pénzhiány mindkét oldalon állandó gondot jelent, különböző pályázatok útján (így például a visegrádi alapból) erre a célra remélhetőleg szerezhető pénzforrás. „Nagyon jó volt, hogy el tudtuk egymásnak mondani, hogy mi van velünk, mert nekünk most valóban egymást kellene újra megismernünk. Hiszen a jövőben még inkább egymásra leszünk utalva a kultúra közvetítésében az Európai Unión belül. Úgy érzem, az anyagi nehézségek dacára mégiscsak össze lehet fogni. Mindig vannak valamilyen lehetőségek, kisebb pályázatok. Csak az embernek ki kell választania, mire használja. S ha kevesebb a lehetőségünk, fel kell mérnünk, hogy kikhez van több közünk, és a közvetlen környezetünk, szomszédaink irodalmát próbáljuk újra felderíteni, mert lassan tényleg úgy fogunk egymásra nézni, mint az idegenek. Holott nem vagyunk azok. És csak együtt, egymással tudjuk igazán bebizonyítani az európaiságunkat is. Ezért is fontos, hogy ismerjük, olvassuk egymást” - mondta a találkozót összegezve Kalász Márton. Beszélgetés Turczel Lajossal ifjúságáról, tanári és irodalomtörténészi munkásságáról A marokszedéstől az egyetemi tanszékig HIZSNYAI ZOLTÁN „Bemutatni Turczel Lajost nehéz. Talán lehetetlen, talán csak erőmön felüli feladat. Turczel Lajos irodalomkritikus és egyetemi tanár, Pozsonytól Nagykaposig a »tanár úr« vagy »Lajos bácsi«, idehaza és szerte a világban szlovákiai magyar és nyitott européer - vezette be Miklósi Péter A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma új társalgósorozatának, a Múzeumi Szalonnak második beszélgetését, majd így folytatta a bemutatást a nyolcvannyolcadik évét taposó tanár úr szép számmal megjelent tisztelője előtt: „Érdeklődik a képzőművészetek és a sport iránt is; volt katona és hadifogoly, volt gimnázium és óvónőképző igazgatója s tanszékvezető docens. Egyszóval ember, a szó legnemesebb értelmében. A véletlen kegye, hogy már gyerekkorom óta ismerem őt, hiszen a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben az én nagymamám gépelte a tanár úr kéziratainak zömét.” A beszélgetést Miklósi igyekezett kérdéseivel úgy irányítani, hogy a hallgatóság Turczel tanár úr gazdag - és sokak számára jól ismert - életpályájáról lehetőleg időrendben előrehaladva kaphasson többletinformációkat. Hallhattunk Lajos bácsi gyermekkoráról, a szálkái évekről, a földmunkás család szalmatetős házáról, a fárasztó marokszedésről, szeretett nagyanyjáról, aki az első években a legerősebb szellemi hatást gyakorolta rá, valamint első budapesti útjáról, amelyen tízévesen vett részt, és amelynek során életében először látott például vonatot is. Iskolás éveiről, a betűvetés és az olvasás elsajátításának egy életre szóló nagy élményéről szintén nagy-nagy szeretettel nyilatkozott, s egyebek mellet például a következőket mondta a tanár úr: „Én már szálkái kisdiákként is kétnyelvű voltam, mert a szálkái tájszólás mellett - a sok olvasásnak köszönhetően - beszéltem az irodalmi magyar nyelvet is, és annyira szerettem az iskolát, valamint olyan kiemelkedő előmenetelt tanúsítottam, hogy a tanító hatodikos koromban már segédként alkalmazott, és a negyedikes-ötödikes diákok dolgozatainak javítását sokszor rám bízta.” Lajos bácsi nosztalgiával és meg- hatódottsággal gondolt vissza az érsekújvári gimnáziumban töltött éveire is, az újvári korzóra, ahol Zmeták Ernővel, a későbbi neves festővel megismerkedett, akivel aztán budapesti egyetemista évei alatt mélyült el kapcsolata egy életre szóló barátsággá. A Fábry Zoltánnal való kapcsolatára vonatkozó kérdésre válaszolva Turczel Lajos elmondta: „Először nagyon felnéztem rá, de aztán néhányszor írásban is megkritizáltam, ami természetesen elszomorította, de ugyanakkor tetszett is neki. Csodálatos ember volt, minden tévedésével, melléfogásával, félreértésével együtt is. Amit viszont a jogfosztottság idején írt, azzal nem lehetett nem egyetérteni.” Bárdos Ágnes, aki szemelvények felolvasásával gazdagította az estet, és aki maga is Turczel-ta- nítvány volt, az államvizsgájára visszaemlékezve incselkedve elmondta, hogy a tanár úr - aki különben máig egyik kedvenc tanítványának nevezi - egyetlen könyv el nem olvasása miatt adott neki kettest. A pozsonyi Brámer-kúriá- ban zajló hangulatos est záróakkordjaként ebből a könyvből hallhattunk egy részletet. Turczel Lajos (Szabó Réka felvétele) l
