Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-15 / 86. szám, péntek

ff A KERTESZKEDO 2005. április 15., péntek 2. évfolyam 14. szám A sárgadinnye megsínyli a korai fagyokat Rosszul tűri a hideget ÖSSZEFOGLALÓ A korai szedés a sárgadinnye-ter­melő legfontosabb szempontja. Az igény a nyár elején a legnagyobb ezekre a terményekre, így nyereség szembonjából is ez a legkedvezőbb időszak. A korai szedés elősegítése érdekében a dinnyeféléket már tél végén ki kell ültetni szabadföldbe, még az utolsó fagyos napok előtt. A koraiság palántázással, fóliataka­rással, sortakarással segíthető, ám a sárgadinnye korai termesztését az ültetés idején tapasztalható hi­deg talaj is korlátozza.^ A sárga­dinnye Afrika trópusi és déli terüle­tein őshonos, ezért nagyon érzé­keny a hidegre. A fagyponthoz kö­zeli hőmérsékletre jellegzetes tüne­tekkel válaszol: törpülés, hozam- csökkenés, kórokozókkal szembeni fokozott érzékenység, a szövetek elszíneződése, esetleg a növény tel­jes pusztulása. A dinnyefélék érzé: kenyek az erős hőmérsékletingado­zásra is. Számtalan kísérletet vé­gezte már azért, hogy megismerjük az alacsony hőmérséklet hatását a sárgadinnye fejlődésére. Ennek el­lenére csekély a termelők tudása arról, hogy az ültetéskori alacsony hőmérséklet milyen hatású lehet a sárgadinnye hozamára. A Clemen- som Egyetem Dél-Karolina állam­beli Kutató és Oktató Központjának a kísérleteiben is azt vizsgálták, mi­lyen hosszú távú hatása van az ül­tetési korban bekövetkező rövid hi­deghatásnak négy sárgadinnyefaj­ta terméshozamára. A tűi korai ki­ültetés idején előforduló hőmér­sékletváltozást úgy modellezték, hogy 4 palántafajtát az első évben 9-54 órára a másodikban 9-81 órá­ra 2 C fokos hűtőházba vitték, majd a szabadföldi kiültetés előtt 29-34 fokos üvegházba helyezték. A ter­méscsökkenés 10% körüli volt. A kutatók szerint az utolsó fagyos na­pok előtti ültetés nagy veszélyekkel jár a fajták korai hozamára és a teljes hozamára nézve egyaránt. (A Kertészet és Szőlészet nyomán) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 38,796 Lenqyel zloty 9,443 Anqolfont 56,854 Maqvar forint (100) 15,740 Cseh korona 1,296 Svéd korona 4,234 Dán korona 5,207 Szlovén tollár (100) 16,187 Japán ien Í100) 27,952 Sváici frank 24,987 Kanadai dollár 24,317 USA-dollár 30,139 VÉTEL-ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,91-39,91 29,53-31,19 1,27-1,33 15,12-16,42 OTP Bank 37,91-39,88 29,52-31,16 1,27-1,33 15,18-16,34 Postabank 37,95-39,97 29,69-31,27 1,27-1,33 15,15-16,39 Szí. Takarékpénztár 37,91-39,85 29,62-31,17 1,26-1,33 15,05-16,47 Tatra banka 37,95-39,97 29,69-31,27 1,27-1,33 15,15-16,39 UniBanka 37,91-39,89 29,64-31,19 1,26-1,33 15,36-15,15 Általános Hitelbank 37,92-39,94 29,61-31,19 1,26-1,33 14,90-16,63 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Az EU-ban egyre hangsúlyosabban jelenik meg a környezet kímélése a mezőgazdasági termelésben is Parazita gombával kártevők ellen Az új EU-s növényvédelmi irányelvek a mezőgazdasá­gi termesztésben is az egészséges környezet ki­alakítását szorgalmazzák. Ezzel összhangban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a biológiai készítmények. Ismerkedjünk meg ezekkel a védekezési lehetőségek­kel, hogy azokat magunk is alkalmazhassuk. CSERES ZOLTÁN Az előzetes alapos szakmai fel- készültség azért is fontos, mert az ilyen biopreparátumok nehezeb­ben alkalmazhatók, miközben ha­tékonyságuk kisebb. Ráadásul drágábbak is a hasonló rendelte­tésű kémiai szereknél, viszont ke­vésbé károsak. Fehérpenészes rothadás A talajlakó gombák elleni véde­kezés nem kis fejfájást okozott és okoz a termelőknek. A szkleroti- nás vagy fehérpenészes rothadás főleg a hajtatásban termesztett paprika, paradicsom, uborka egyik legelterjedtebb betegsége. A megbetegedést a Sclerotinia nemzetségbe tartozó talajlakó gombák váltják ki. Ez a polifág gomba szinte minden kétszikű lágyszárú növényt képes meg­fertőzni. A növény szárát, leveleit, virágát és a termését támadja. Járványos fellépése esetén óriási Szklerotínia az uborkán gazdasági károkat okoz. A hajta­tott kultúrákban a legnagyobb veszteséget okozó károsítok közé tartozik. A fogékony szántóföldi növé­nyek (pl. a napraforgó, repce, szó­ja, mustár, lucerna) egymást kö­vető termesztése miatt a termőta­laj általában erősen fertőződik Sclerotiniával. A kórokozó képle­tei a talajban áttelelő szklerócium formában sokáig megmaradnak. A szklerotiniás megbetegedés el­leni küzdelemben csak nagyon drága vegyszereket lehet felhasz­nálni, s ezek környezetvédelmi szempontból erősen kifogásolha- tóak. Ugyanakkor a fertőzött tala­jok mentesítése, fertődenítése a növényállomány permetezéses védelme általában csak részleges tüneti kezelést biztosít. Ötven évig kutatták A legtöbb fejlett országban már regisztrálták azt a biopreparátu­mot, amelyet a tudósok 50 év alatt fejlesztették ki. Nálunk előrelátha­tólag idén engedélyezik Contans WG néven (Magyarországon Koni néven kapható). A Contans WG bi­ológiai gombaölő szer hatóanyaga a Coniothyrium minitans hiperpa- razita gomba. A talajban megtá­madja és elpusztítja a Szklerotínia fajok gombaképleteit, így meg­szünteti a betegség elsődleges for­rását. A fehérrothadás áttelelő kép­letei 7-8 évig életképesek a talaj­ban, így a Contans WG egyszerű, de ugyanakkor nagyon hatékony biológiai talajfertőtlenítést biztosít. Jótékony hatása három évvel az al­kalmazás után is érezhető. A szkle- róciumok felélésére specializáló­dott Coniothyrium minitans para­zitagomba termőtalajainkban ter­mészetes módon is előfordul és nagy szerepe van a Sclerotinia ki­tartó képletei számának természe­tes csökkentésében. A Contans WG alkalmazásával a talajban előfor­duló hiperparazita gomba mennyi­ségét növeljük meg olyan szintre, hogy annak jótékony hatása már a kezelt növénykultúrában mérhető eredményt adjon, így nem kell megvárni a természetben csak sok év alatt lezajló szklerócium lebon­tási folyamatot. Bizonyított hatékonyság A Contans WG biológiai készít­mény már hatékony néhány kilo­grammos adagolásban (2 kg/ha) is, azaz jó hatásfokkal és olcsóbban al­kalmazható, mint a többi permet- szer. A készítmények egyetlen hibá­ja, hogy csak a Sclerotinia gombafa­jok ellen hatékony. Gyakorlatilag olyan hajtatóházakban, ahol ré­gebbtől és rendszeresen termeszte­nek fogékony zöldségeket, ott min­den évben előjön a fehérpenészes fertőzés nagy terméskiesést okozva a termelőnek. A Contans WG készít­ményt azonban nemcsak a fóliasát­rakban, hanem a szabadföldi ter­mesztésben, a kertekben és a szán­tóföldeken is kitűnően fel lehet használni. A kijuttatott Coniothyri­um minitans inokulum ugyanis a talajban nem pusztul el még akkor sem, ha jelentős fertőzés hiánya mi­att hatását nem látjuk az adott év­ben. Sőt akár szaporodhat is egé­szen addig, amíg Sclerotinia szkle­rócium kitartó képletei találhatók a kezelt területen. Ez a tény nagyon fontos tényező a jövőre nézve, hi­szen voltaképpen egy ártalmatlan biológiai készítménnyel védeke­zünk az egyik legsúlyosabb növény­betegség ellen. A Contans WG bio­lógiai gombaölő szer használatát több uniós országokban, így példá­ul Csehországban is, államilag tá­mogatják. A szerző növényvédelmi szak- tanácsadó Ha kevés a nitrogén, a levelek először halványzölddé válnak, majd elsárgulnak és lehullanak Miért sárgulnak a szobanövények? HORVÁTH HAJNALKA Milyen jó lenne, ha a növények beszélni tudnának! Nos, ha a növé­nyek nem is beszélnek, kommuni­kációra azért képesek. Elsárgulnak leveleik, ha valamiben hiányt szen­vednek. A túlöntözés és a vízhiány tünetei hasonlóak. A levelek csúcsa és széle sárgulni kezd, majd a levél­szél megbámul, elhal. Ha túl erős napsugárzás éri, a növény zöldje ki­fakul. Az alsóbb levelek, amelyek nincsenek kitéve a káros sugárzás­nak, egészségesek maradnak. Ha kevés a nitrogén, a levelek először halványzölddé válnak, majd elsár­gulnak és lehullanak. A gond az idősebb levelekkel kezdődik, de a friss hajtások is visszamaradnak a fejlődésben. Vashiány esetén a fia­tal levelek kezdenek sárgulni, de a levélerek élénkzöldek maradnak. Kórokozók vagy kártevők jelenléte esetén a levelek foltokban vagy csí­kokban is sárgulhatnak. A sárgulás egyik gyakori kórokozója egy fitop- lazma. Főként meleg időjárás ese­tén számíthatunk támadására. A fertőzött növény satnya, sárgás le­veleket hoz, a hajtások és virágok deformáltan fejlődnek. PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony április 14-én 10-12 Sk/kg Komárom április 13-án 8-10 Sk/kg Rimaszombat április 13-án 12 Sk/kg Zseliz április 13-án 10 Sk/kg Losonc április 14-én 8-11 Sk/kg Szepsi április 13-án 10-12 Sk/kg Kassa április 13-án 8-10 Sk/kg petrezselyem 28 Sk/kg 10-26 Sk/kg 25 Sk/kg 18 Sk/kg 18-24 Sk/kg 19-29 Sk/kg 20-30 Sk/kg burgonya 7-10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 6 Sk/kg 5 Sk/kg 5-7 Sk/kg 7 Sk/kg 6-8 Sk/kg tojás 3,00 Sk/db 2,50-2,70 Sk/db 2,50 Sk/db 3 Sk/db 2,40 Sk/db 2,80-3 Sk/db 2,40-2,70 Sk/db zeller 10-15 Sk/kg 8 Sk/db 30 Sk/kg 8-10 Sk/db 20-25 Sk/kg 20-25 Sk/kg 18 Sk/kg Fejes saláta 15-18 Sk/fej 10-14 Sk/db 18 Sk/db 12 Sk/db 13 Sk/fej 15 Sk/db X zöldpaprika 80-90 Sk/kg X 10 Sk/db X 110-120 Sk/kg 90-98 Sk/kg 59-79 Sk/kg paradicsom 45-65 Sk/kg 50-100 Sk/kg X X 60 Sk/kg 56-60 Sk/kg 20-50 Sk/kg vöröshagyma 8 Sk/kg 8 Sk/kg 8 Sk/kg 5 Sk/kg 6-7 Sk/kg 7-14 Sk/kg 6-8 Sk/kg fokhagyma 45-60 Sk/kg 3 Sk/db 65 Sk/kg 45 Sk/kg 65-68 Sk/kg 90-94 Sk/kg X káposzta 5-7 Sk/kg 5-7 Sk/kg 6 Sk/kg 4 Sk/kg 9-9,50 Sk/kg 7-12 Sk/kg 4-8 Sk/kg újhagyma 12 Sk/csomó 8 Sk/csomó 15 Sk/csomó 12 Sk/csomó 13 Sk/csomó 15 Sk/csomó 10-12 Sk/csomó salátauborka 40 Sk/kg 40-45 Sk/kg X X 59 Sk/kg 40 Sk/kg 39 Sk/kg retek 13-15 Sk/csomó 8-10 Sk/csomó 15 Sk/csomó 10-12 Sk/csomó 10-14 Sk/csomó 15 Sk/csomó 13-15 Sk/kg alma 17-25 Sk/kg 10-20 Sk/kg 15 Sk/kg 12-15 Sk/kg 17-24 Sk/kg 13-22 Sk/kg 12-20 Sk/kg

Next

/
Oldalképek
Tartalom