Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-15 / 86. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 15. Még mindig átolthatjuk a szőlőtöveket, gyümölcsfákat Tavaszi kertészkedés BÁLINT GYÖRGY A gyümölcsfák és a szőlőtőkék oltásának a legjobb ideje április elején van, amikor a friss, lédús szövetek a legkönnyebben forrnak össze egymással. Lassan indul azonban a tavasz, így még most sem vagyunk megkésve, különös élményt nyújtó teljesítmény, ha fiatal (3-4 éves) fácska egyik ágába oltunk más fajtát, mert így több fajtát szüretelhetünk egy fáról. Ez nagyon előnyös a kisméretű kertekben, ahol nincs elegendő hely több meggy- vagy cseresznyefát ültetni, jóllehet azt szeretnénk, hogy egymás után fogyaszthassuk a folyamatosan érő fajták gyümölcsét. Az alma- és körtefáknál is specialitásnak számít, ha a fa egyik ágán piros, a másikon sárga gyümölcs érik. „Zöld futószalagot” hozhatunk így létre az őszibarack és a szilvafák gyümölcseiből is. Az idős, nem megfelelő fajtájú szőlőtőkéket is most érdemes átoltani gyökérnyakba oltással. A művelet egyszerű, könnyen elsajátítható és biztonságos. Az átoltott tőke a következő évben (szerencsés esetben még az oltás évében!) fürtöket érlel. Ápolni kell ezekben a hetekben a málnasorokat is. A gyomosodó talajt kapálva ügyelni kell arra, hogy a talaj felszíne alatt sekélyen elhelyezkedő gyökereket ne sértsük meg, ne vágjuk el! Egy-egy tö- vön ne hagyjunk meg 4-5-nél több termővesszőt, a többit tőből metsszük ki. A vesszőket kötözzük karó vagy huzaltámasz mellé, mert így kevesebb a veszélye annak, hogy az érett málnaszemeket a szél leverje. A másfél méternél hosszabbra nőtt vesszők csúcsát vágjuk vissza; igaz, ez némi, csekély terméscsökkenéssel jár, de a gyümölcs minősége számottevően javul általa. El lehet kezdeni a korai káposztafélék palántáinak kiültetését. Nem kell tartani attól, hogy a palánták az átmeneti lehűlés következtében károsodnak. E szabály alól csak a karalábépalánták képeznek kivételt, mert ezek a fagypont körüli hőmérséklet hatására elveszíthetik gumóképző tulajdonságukat. Lehetőleg tápkockás palántákat ültessünk, mert ezek gyorsabban alkalmazkodnak a megváltozott a termőhelyhez. Minél nagyobb a tápkocka, és minél jobban átszőtték annak a talaját a palánta gyökerei, annál kisebb az átültetés stresszhatása! Szükség esetén ültethetünk szálas palántákat is, de csak az elég erős, zömök, sötétzöld levelű, fehér gyökerű palánták kerüljenek a kert jól előkészített talajába. A kerti pázsit is gondozásra szorul az első tavaszi időszakban. A nyírás és a gyomtalanítás mellett fordítsunk most megkülönböztetett figyelmet a gyep táplálására. A komplex gyeptrágyák mindhárom, fontos tápanyagot (nitrogén, kálium, foszfor) harmonikusan tartalmazzák. Használatuk egyszerű: öt liter öntözővízben oldjon fel két merőkanálnyi anyagot. Ez a mennyiség 10 m gyepterület tápanyagellátásához elegendő. Már az időszámítás előtt ismerték és fogyasztották Hónapos retek - levele és gumója egyaránt ízletes GARAMI MÁRTA Aki szorgalmasan elvetette a hónaposretket, lassan szüretelni fog. Ne feledjük, a reteklevél is fogyasztható. A keresztesvirágúak családjába tartozó hónapos retek (Rap- hanus sativus) egyéves növény. Mai kertészeti fajtája az Európában őshonos közönséges gyomból, a vadretekből nemesítették (Raphanus raphanistrum). Régebben a hosszúkás, fekete változatok domináltak. Az egyiptomiak, a rómaiak és a görögök már az időszámítás előtt fogyasztották. Japánban és Indiában is termesztették. Kínából Mongólián keresztül Marco Polo hozta be Európába, ahol a germánok és a szlávok már a középkorban termesztették. A legendák szerint egykor Delphoiban Apollóra, a fény istenének véleményére hivatkozva- kinyilatkoztatták: a gyökérzöldségek között a retek a legértékesebb. Annyi aranyat ér, amennyi a súlya. A levelei karéjosak, kissé durva szövetűek. Gyorsan fejlődik, gumója már a vetés után egy hónappal fogyasztható. Hosszúnappalos növény, nyár elején, miután kifejlesztette gumóját hamarosan magszárba szökken. Virága négyszirmú, a szirmok átellenesen állnak, innen a keresztesvirágú elnevezés. Magérlelés után hamarosan elpusztul. Tenyész- ideje a veteményeskert növényei közül a legrövidebb: mindössze 55-60 nap. A megvastagodott, szik alatti szár, a gumó íze borsos, erőssége nem pusztán fajtájától, hanem nagyban termőtalajától is függ. Tápértékét elsősorban vitamin tartalma adja. Található benne a C-vitaminon kívül B1-, B2- és P- vitamin. A C-vitamin tartalma 30-50 mg/100 g között változik. Jellemző saláta alkotó, Japánban, Kínában főzve is fogyasztják. Hatása a gyomorra és légú- takra a legmarkánsabb. Megfázás, influenza ellen, emésztési problémák elkerülésére alkalmas. Legismertebb a piros, apró, csomóban kapható hónapos retek, továbbá a hosszú fehér jég- csapretek és a gömbölyű fekete retek. A hónapos retek akkor friss, ha a levelei üde, harsogó zöldek, nem fonnyadtak, a gumó szép piros, kemény, nem ráncos. A gumók frissességét úgy ellenőrizhetjük, hogy megnyomjuk a gumókat. Ha kicsit szürkés, vagy sötétpiros a gumó, akkor már öreg, ne vegyük meg. Hűtőben, fóliazacskóban 2-3 napig tárolhatjuk. ■ Sokan nem tudják, hogy a hónapos retek zsenge levelei is finomak salátába, tehát gondoljuk meg a választ, amikor az árus megkérdezi, leszedje-e a zöldjét. Miért pudvásodik a retek? A hónapos retek már a talaj felső 2-5 cm-es talajszint kiszáradásakor pudvásodik. A pudvásodás elkerülése végett gyakran, kis adagokban kell öntözni. A rendszertelen, főleg kiszáradást követően nagy adagú öntözés pudvásodáshoz illetve a gumók repedéséhez vezet. Az ökológiailag kitermelt zöldségnek, gyümölcsnek finomabb az íze, zamata élvezhetőbb ______________________________________________________Kertészkedő 17 Miért lettem biokertész? Gyermekkoromban sokat tartózkodtam a kertben, ahol a gyümölcsöt, zöldséget, kapásnövényeket valamint a szemes terményeket is vegyszerek nélkül termesztettük. Igaz, hosszú ideig nem a mezőgazdaságban dolgoztam, de mindig találtam rá módot, hogy kertem legyen. KÖTELES GÁBOR A mezőgazdasági termesztés iránti érdekelődésem oly mély volt, hogy a tanári diploma megszerzése után fontosnak tartottam, hogy levelező tagozaton elvégeztem a mezőgazdasági főiskolát is. A főiskolán szerzett ismereteket a vegyi anyagokról teljes mértékben hasznosítottam a kertemben, ahol minden évben nagy- mennyiségű és nagyon szép termést értem el. De a zöldség, gyümölcs fogyasztáskor mégsem voltam elégedett. Ugyanis a termést nem tudtuk friss állapotban folyamatosan fogyasztani, mert a permetezések után ügyelni kellett a várakozási idő betartására. Annak letelte után pedig újra permetezni kellett az adott, vagy a szomszédos növényeket. A gyümölcs ugyan gyönyörű volt, mégsem tudta kielégíteni azt a harmonikus ízigényemet, melyet gyermekkoromban megszoktam. Sőt, ki kellett iktatnom étrendünkből azokat a gyökérzöldség leveléből készült ételeket, mártásokat, húsételekhez készített körítéseket, amelyekhez gyerekkorom óta ragaszkodtam. Ezek ugyanis a vegyszeres kezelések miatt kellemetlen ízűvé, ehetetlenné váltak. E jelenségek okait sokáig nem tudtam kellőn megérteni. Később bizonyos magyarázatot találtam Alwin Seifert Kertészkedés „mérgek” nélkül című könyvében és Gertrúd Franck Öngyógyító kiskert cím kiadványában, melyek magyar fordításban a budapesti Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelentek meg. A német Szerzők művükben a zöldség-, gyümölcs- és egyéb kerti növények vegyszermentes termesztésével kapcsolatos 30 éves tapasztalataikat írták le. A könyveket többször átolvastam, sőt áttanulmányoztam, majd az új ismereteket igyekeztem a lehető legrövidebb időn belül a mi éghajlati viszonyainkra és az én lehetőségeimre vetítve alkalmazni. Két évtizede kizárólag vegyszerek nélkül termesztek mindent. A biokertben kitermelt zöldségnek van íze és zamata (Fotók: Zsáki) A szerző a szepsi mezőgazda- sági iskola nyugalmazott szaktanára Köteles Gábor, lapunk biokertészeti rovatának szaktanácsadója Immár több mint két évtizede kizárólag szintetikus úton előállított vegyszerek felhasználása nélkül termesztek mindent. Tapasztalataim kedvezőek. A gyümölcs esetében javult a termény minősége. A zöldségnél és a burgonyánál az ízminőség javulása mellett mennyiségi növekedést is tapasztaltam. Legfőbb eredménynek azonban azt tartom, hogy termékeimben újra kezdem érezni az ízeket és a zamatot. A közelmúltban beszélgettem egy szülőfalumbeli férfival, akire 40^-5 évvel ezelőtt is csodálattal tekintettem, mert a határban az ő földjei voltak a legszebben megművelve. Egyebek között a vegyszermentes kertészkedésről is beszélgettünk. Kértem, mond-, jón véleményt, valós-e az általam tapasztalt ízjavulás, vagy csak képzelődöm. Beszélgetőtársam, aki mellesleg szinten vegyi anyagok felhasználása nélkül termel kertjében, válaszában elmondta: a káposztalevelet, amelyből kivágta a fejet, általában bedobta a baromfiudvarba, ahol a leveleket a tyúkok jóízűen elcsipegetik. Amikor a közeli területen vegyszert alkalmazó szomszéd is betakarította a káposztáját, a gazda bedobott néhány a szomszédos telekről származó káposztalevelet a tyúkoknak. Nagy meglepetésre a baromfi ezt alig fogyasztotta. Viszont amikor ismét saját termesztésű káposztamaradványokat dobott az állatoknak, azok ismét mohó csipegetésbe kezdtek. Ez a tapasztalat is megerősített abban, hogy érdemes folytatni a biokertészkedést. Jól fejlődik a hűvös klímájú területeken, ám a hosszan tartó kemény fagyokra nagyon érzékeny Az articsóka házikertben is termeszthető ÖSSZEFOGLALÓ Az articsóka a fészkesek családjába tartozó évelő növény, amelynek ezüstös-kékes, szőrözött levelei és a bogáncshoz hasonló virága van. Akár 1,2-1,5 m magasra és 90 cm szélesre is nőhet. A zöld és bordó levelű bimbójáért termesztik, aminek a közepén (szívében) lévő húsos leveleit fogyasztják. Az első évben gyökeret és levélrozet- tát, a második évben virágzati szárat fejleszt. Az articsóka legjobban a hűvös klímájú területeken fejlődik, hidegtűrő, de a kemény fagyokra érzékeny. A jó vízgazdálkodású, termékeny, középkötött talajokat szereti. Tápanyagigénye nagy. A komposztálást és az istállótrágyát meghálálja, de a nitrogén-túlsúlyt nem szereti. Magvetés és palántázás Szaporítása történhet tőosztással. Ennek feltétele, hogy a tőosztás során keletkező részek mindegyikén legyen legkevesebb két leveles hajtás és megfelelő gyökérzet. A tőrészeket 60-75 cm távolságra ültessük egymástól, a levelek csúcsát pedig 13 cm-re vágjuk vissza. Az articsókát szaporíthatjuk magvetéssel is. Áprilisban vetik helyre 100 cm sor-és tőtávra, fészkesen, egy fészekbe 3 mag kerül. Tápkockába februárban vetik és májusban ültetik ki. Gyomirtás és talajtakarás Az articsóka termesztésében a gyomirtás és a mulcsozás nagyon fontos. Ez utóbbival megőrizhetjük a talaj nedvességtartalmát. Az articsóka talaja nyáron se száradjon ki. Télen pedig ügyeljünk rá, hogy a talaj ne legyen vizenyős. Ha kemény fagyok várhatóak, érdemes mindenegyes növényt földdel felkupacolni és vastag szalmaréteggel takarni. Az articsóka kétszer is terem márciustól májusig és októbertől decemberig. Az érett virágkezdeményeket akkor kell betakarítani, amikor már húsosak a szív levelei, s mielőtt a külsőlevelek szétnyílnak. Felhasználása és gyógyhatása Az arfticsóka párolva és sütve, hideg salátaként, előételként, mártással is fogyasztják. Egy hétig a hűtőben is tárolható. A növény friss leveleiből készült préslé anti- biotikus hatású. Jelentős májvédő funkciója is van: enyhíti a méreganyagok okozta májrendellenességeket. A máj epetermelését is fokozhatja. A vér zsírtartalmát csökkenti, vizelethajtó. Ezenkívül a reumás betegségek kezelésében, valamint érelmeszesedés ellen is használják, (édenkert.hu)
