Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-09 / 81. szám, szombat

SZÍNHÁZ A költészet napja alkalmából Faludy György látogatott el a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetébe POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Raszputyin szombat 19 NEMZETI SZÍNHÁZ: Bolha a fülbe sz., vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Igazgatók sz., v. 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Három a testőr sz. 19 MOZI POZSONY MLADOSŤ: Tavasz, nyár, ősz, tél... és tavasz (kor.) sz., v. 16,18,20 AUPARK - PALACE: 80 nap alatt a Föld körül (am.) sz., v. 15,16, 17.30,18.30,21 Vejedre ütök (am.) sz., v. 15.40,18.10,20.40 Cons­tantine - A démonvadász (am.) sz., v. 14, 16.30, 19, 20 Amerikai kommandó: Világrendőrség (am.) sz., v. 15.10,17.20,19.30 A ran­diguru (am.) sz., v. 16.20,18.50 A bukás - Hitler utolsó napjai (né- m.) sz., v. 14.10,17.10, 20.10 Robotok (am.) sz., v. 15.50,17.50 Bú­jócska (am.) sz., v. 16.10, 18.20, 20.30 Átok - The Grudge (jap.- am.) sz., v. 15.30, 17.40, 19.40 Back to Gaya (am.) sz., v. 14.40, 16.40 Közelebb! (am.) sz., v. 18.40,20.50 Aviator (am.) sz., v. 19.20 PÓLUS - METROPOLIS: Constantine - A démonvadász (am.) sz., v. 15.35, 17.55, 20.15 80 nap alatt a Föld körül (am.) sz., v. 14, 15.10, 16.20, 17.30, 18.40, 19.50 Amerikai kommandó: Világ­rendőrség (am.) sz., v. 15.20,17.25,19.30 A randiguru (am.) sz., v. 14.30, 16.50, 19.10, Bújócska (am.) sz., v. 16.30,18.30, 20.30 Ve­jedre ütök (am.) sz., v. 18.50, 21.15 A bukás - Hitler utolsó napjai (ném.) sz., v. 17.35,20.25 Robotok (am.) sz., v. 14.40,17 KASSA DRUŽBA: Constantine - A démonvadász (am.) sz., v. 19 CAPI­TOL: A randiguru (am.) sz., v. 16, 18.15, 20.30 TATRA: Kaland­férgek (am.) sz., v. 16,18, 20 ÚSMEV: Amerikai kommandó: Vi­lágrendőrség (am.) sz., v. 18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: Két szótaggal lemaradva (szí.) sz., v. 18 GALÁN- TA - VMK: Back to Gaya (ném.) sz., v. 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Vejedre ütök (am.) sz., v. 17, 19.30 DUNASZERDAHELY - LUX: Bajos csajok (am.) sz., v. 19.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: Bajos csajok (am.) sz., v. 19 VÁGSELLYE - VMK: Aviator (am.) sz., v. 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Double zero (fr.) sz., v. 19 LÉVA - JUNI­OR:-Snowboardozók (cseh) sz., v. 16.30 Aviator (am.) sz., v. 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Robotok (am.) sz., v. 16.30,19 GYŐR PLAZA: Átok - The Grudge (jap.-am.) sz., v. 16.15, 18.30, 20.30 Constantine - A démonvadász (am.) sz., v. 15.15,17.30,19.45 Az ellenkező nem (am.) sz., v. 16,18, 20 A kör 2 (am.) sz., v. 15.30, 17.45, 20 Le a fejjel! (magy.) sz., v. 16, 17.45, 19.30 A randiguru (am.) sz., v. 15.45,18, 20.15 Robotok (am.) sz., v. 16 Vejedre ütök (am.) sz., v. 17.30,19.45 A zűrhajó (ném.) sz., v. 20.30 KEDVEZMÉNYEK AZ ÚJ SZÓ ELŐFIZETŐI SZÁMÁRA Tisztelt Előfizetőink! Szombatonként ezen a helyen tájékoztatjuk önöket az eventim társaság társszervezésében zajló azon kulturális rendezvényekről, amelyekre árengedménnyel juthatnak belépőjegyekhez. 15% kedvezmény SEAL, 2005. 4.18., 20 órától, Incheba, Hala C 10% kedvezmény New Days Delay - Hysteric Helen, 2005. 5. 7., 21 órától, DU- NA-music club 20% kedvezmény az ARÉNA SZÍNHÁZ előadásaira a 2004/2005-ös évad végéig A HIÚZ ÓRÁJÁBAN, 2005. 4.19., Aréna Színház TATTOO, 2005. 4. 26., Aréna Színház 20% kedvezmény A pozsonyi United Music of BABYLON klubban US3, 2005.4.19 30% kedvezmény DEMIS ROUSSOS, 2005. 5. 7., Pasienky Sportcsarnok, Pozsony Bővebb információk a http://www.roussos.intraerovia.sk we- boldalon A brit SEAL amerikai-európai koncertkörútjának keretében Szlovákiában is fellép. A negyvenkét éves énekes eredeti hangzású dalait a soul, a pop, a funk, a rock és a dance stíluselemeiből keve­ri. Legismertebb dalai közé tartozik a Killer vagy a Kiss From A Ro­se, amiért Grammy-díjat is kapott. Legújabb, Best 1991-2004 című albumának 11 dala közül több a pozsonyi koncerten is el­hangzik. A SEAL-re szóló belépőjegyek a seal@eventim.sk címen rendelhetők meg, vagy közvetlenül az eventim irodájában: Hey­dukova 17, 811 08 Bratislava. Az ismertetett kedvezmények csupán az eventim elárusítóhe­lyein érvényesek Szlovákia egész területén. FIGYELEM! Az utolsó kedvezményes jegyek, jelentkezzen mihamarább! Az előfizetőknek a jegyárusító-helyen igazolniuk kell a követ­kező dokumentumok valamelyikével, hogy a Petit Press számlájá­ra befizetették az előfizetési díjat: SIPO-számlakivonat, bank­számlakivonat, készpénz-átutalási megbízás, pénzesutalvány­szelvény. Az előfizetők 1 rendezvényre legfeljebb 4 kedvezményes belépőt igényelhetnek. Jegyelővétel és bővebb információk: www.eventim.sk . Szí­vesen felvilágosítást adunk a 02/5263-2425-ös telefonszá­mon és az office@eventim.sk email-címen is. Egy költő útja a 20. szazadban Faludy György és népes közönsége (Fotó: MKK1) A közelgő költészet napja alkalmából (amelyet Jó­zsef Attila születésnapján, április 11-én ünnepelünk, s amely a magyar irodalom egy másik jeles személyi­ségének, Márai Sándornak a születésnapja is egyben) kedves vendéget fogadott szerdán Pozsonyban a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete. MISLAY EDIT Hiszen mi mást jelezhetne, mint a közönség szeretetét, hogy Faludy György Kossuth-díjas költő estjére úgy megtelt az inté­zet nagyterme, hogy jó néhányan már csak a lépcsőházban állva, ül­ve hallgathatták a költő szavait. Akinek pedig van miről mesélnie: kilencvenöt esztendejével csak­nem egy évszázad tanúja ő. Annyi helyet bejárt, annyi mindent átélt, hogy az másoknak három életre is elég lenne. S mindemellett ma is csodálatra méltó a szellemi fris­sessége, a memóriája. Amikor a közönség soraiból valaki arról faggatta, hogyan lehetséges, hogy ma is így emlékszik mindenre, csodálkozva kérdezett vissza: „Hi­szen a saját életére, arra, hogy mi történt vele, mindenki emlékszik. Vagy nem így van?” Az est témája a költő életútja volt. Kilencvenöt eseményteli év persze nehezen zsugorítható bele másfél órába, ezért úgy pontosít­hatnánk: Czimbalmosné Molnár Évával, a Magyar Intézet igazga­tójával beszélgetve Fpludy György életének néhány mozaikkockáját elevenítette fel. Mint például azt, hogy kilencévesen határozta el, költő lesz. Annak ellenére, hogy édesapja figyelmeztette: Magyar- országon 40 ezer költő van, s a legtöbbje az utcán, fákon, kapual­jakban él, és csak ketten vannak, akik híresek - Babits és Kosztolá­nyi -, és van munkájuk, amiből meg tudnak élni, a többi 39 998 költő éhezik. De ő nem adta fel. Annak ellenére sem, hogy első verseire a Magyar Hírlapban azt a kategorikus szerkesztői választ kapta: „Hagyja abba!” (Ki tudja persze, hány költői életművel len­ne az irodalom szegényebb, ha mindenki megfogadná a zsengéi­re küldött szerkesztői üzenetet...) Az életmű mára olyan terjedelmű, hogy Faludy György szerint egyet­len kötetben el sem férne. Vagy ha igen, akkor az a könyv nagyon so­kat nyomna. „Túl sokat írtam” - mondta. Köztudott, hogy a költő össze­sen 45 évet élt emigrációban, de mint megjegyezte: „Az ember job­ban hozzátartozik Magyarország­hoz, még akkor is, ha külföldön élt 45 évet.” Hagy mit adtak neki a külföldön töltött évek, így fogal­mazta meg: „Ha az ember hosszabb időt tölt külföldön, megtanulja megítélni Magyaror­szágot. A jó és rossz dolgokat egyaránt. Jó dolog az, hogy Ma­gyarországon lényeges dolgokról tudunk beszélgetni egymással. Nem úgy, mint például az Egye­sült Államokban, ahol a barátok az időjárásról, az ország külpoliti­kájáról és egyéb lényegtelen dol­gokról beszélgetnek. Magyaror­szágon könnyebben veszik az em­berek életet, ugyanakkor nagyon a szívükön viselik az ország sor­sát. Az olaszok például nem gon­dolnak a nemzeti adósságra, ők élik az életüket, szórakoznak.” Azt viszont rossz dolognak tartja, hogy Magyarországon évszáza­dok óta két Magyarország van, hogy mindig két nagy tábor állt egymással szemben. Mint a kuru­cok és a labancok, a Kossuth- és a Széchenyi-pártiak, a paraszt és a polgári Magyarország hívei. „Ma az úgynevezett jobb- és baloldal eszi egymást. Ez szégyenletes je­lenség” - mondta. Szóba kerültek híres, számta­lan kiadást megért Villon-fordítá- sai is. Annak idején megkérdezték tőle azt is, nem akar-e újabb Vil- lon-verseket fordítani, de ő kije­lentette: soha többé, hiszen „a költő a saját bőréből bújik ki min­den évben, mindig valami újat akar”. Felidézte egyik, József Atti­lával kapcsolatos emlékét is: ami­kor a Japán kávéház „mocsárasz tálánál” ültek (amelyet a tulajdo­nos a- kispénzű költőknek tartoti fenn, s ahol minden órában eg) pohár friss vizet kaptak ingyen), z költő két óra leforgása alatt meg­írt egy verset a Toll című lap szer kesztőjének felkérésére. Hús2 pengőt kapott József Attila fizet­ségként, ami nagy pénznek szá mított akkoriban. Faludy elárulta azt is: a magyai irodalomból Ady a kedvence („megőrülök a boldogságtól, hz olvasom”), a világirodalomból pedig sokan, többek között Catul­lus, Horatius, Verlaine, Baudelai re, és kínai, hindu költők. A Ma­gyar Intézetben egy másik költő Keszeli Ferenc kérdésére - hog) melyik korban élt volna szívesen - így válaszolt: „Firenzében, a reneszánsz ko rában sokkal szívesebben élten: volna. És-hihettem volna, hog) halálom után a mennyországbe jutok. Mert mára a túlvilág le­hetősége is elhomályosult.” Április 24-éig látható Jan Saudek cseh fotográfus kiállítása Pozsonyban, a Zichy-palotában lévő Z-galériában A szépség után a pokoli és az ör­dögi. Az élet csúnya oldala. Az árnyoldal, amelyet szintén meg kell élnünk. Amelyet azonban in­kább rejtegetni szoktunk, mint megmutatni. Amelyből nem szok­tunk művészetet „csinálni”. Ezért olyan ellentmondásosan fogadott Jan Saudek fotóművészete vagy inkább fotófestészete, mert ő meg­mutatja nagyon is demonstratí- van, már-már perverz módon, már-már giccsesen eltúlozva azt, ami a szépség után jön, azt, ami megtámadja a szépséget, kikezdi az épet. Megmutatja a környezet és a test amortizálódását, elhasz­nálódását, a fiatalság romlását. Megmutatja az élvezetek rombo­lását. A bujaság és a málló vakola­té lepusztultság kulisszái között barokkos cirádákba bugyolálja a múlandóság külső jegyeit. Kezdetben volt a születés s az erőteljes élet - Saudek pályája ele­jéről származik két klasszikus ké­pe, amelyeket mindenki vizuális emlékezetében hordoz, aki egy ki­csit is figyel a fotóművészetre: az egyiken egy izmos felsőtestű, far- mernadrágos férfi karjában tart egy csecsemőt, a másikon egy gye­reklány puszilja az állapotos anya hatalmas pocakját. Az ártatlanság korából, a szépségből aztán Sau­dek objektívén keresztül belépünk a pokoli korba, az ördögi körbe - a szükségletek és vágyak (önpusz­tító tüzébe. Az egymással kokettá-' ló testek bizarr párbeszéde szem­besít bennünket a létminőséggel, azzal, ahogy az életet pazaroljuk, vagy éppen azzal, ahogy az élettel nem tudunk élni. Egyszer erős életigenléssel, groteszk módon megfiatalítja az elöregedett testet, hogy marasztalja a vágyat. Máskor lemondóan lecsupaszítja, szőrte- leníti a testeket, hogy hangsúlyoz­za azok anyagiságát, matéria vol­tát - az izmok fonnyadását, a csontok sorvadását az elmúlás felé vezető úton. Persze ebben a le­mondásban is van pozitív üzenet: éljünk azzal, amit kaptunk, ragad­juk meg a pillanat örömét, hasz­náljuk ki, hogy - az ő szavaival él­ve - „az élet hosszú és édes”. Saudek dús ornamentikával és a jelent időtlenné mosó festőiség- gel kialakított mesterséges képi vi­lágában kamaszok, férfiak, dús keblű, telt idomú, gigantikus hát- sófelű asszonyok, groteszkül elraj­zolt figurák gátlás nélkül tárjákfel testbeszéddel a lelkűket, legféltet­tebb titkaikat, s vallanak az „élet színházában” - ahogy Saudek ne­vezi ezeket az archaizáló stílussal és technikai megoldásokkal kivite­lezett, zömmel szemérmetlenül provokatív jeleneteket. Az élet bugyraiból, kínból és kéjből, elesettségből és felemel­kedésből születő, (Saudeket idéz­ve) „mezítelen lélekkel megalko­tott” képköltészet egyes darabjai jelenleg Pozsonyban, a Zichy-pa­lotában lévő Z-galériában látha­tók. Mivel a mester, aki jelenleg a festészet területén alkot, úgy döntött, hogy visszavonul a kiállí­tási tevékenységtől, a Z-Galériá- ban látható anyagot ma­gángyűjtőktől válogatták össze. Két évvel ezelőtt, amikor ugyan­csak Pozsonyban, a Mihály-udvar pincegalériájában állított ki, úgy Jan Saudek: Élet (1966) nyilatkozott, hogy a jövőben neír kíván kiállítani, ám ez a szándékt akkor még csupán Csehországé vonatkozott. E mostani tárlat kisebbfajtr életmű-kiállítás, amely ugyanúg) felvonultat munkákat a múlt szá zad hatvanas-hetvenes éveiből mint a legutóbbi esztendők termé séből. S mivel Jan Saudek idén töl ti be hetvenedik születésnapját, z kiállítás egyben tisztelgés e jubile­um alkalmából. Hosszú és édes élet

Next

/
Oldalképek
Tartalom