Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-30 / 72. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 30. Karol Wlachovský kitüntetése Budapest. Mádl Ferenc államfő a Köztársaság Elnökének Ér­demérmét adományozta tegnap a Sándor-palotában azoknak a magyar és külföldi állampolgároknak, akik életútjukkal, szakmai tevékenységükkel kiemelkedő érdemeket szereztek. Karol Wla­chovský író, műfordító, kultúrdiplomata a magyar-szlovák kultu­rális kapcsolatok elmélyítéséért, a magyar irodalom avatott szlo­vák nyelvű tolmácsolásáért vehette át a kitüntetést. A köztársasági elnök köszöntőjében kitért arra, hogy bár sok országból érkeztek a jelenlévők, és különböző pályákat futottak be az életük során: „összeköti őket emberségük, hivatásszeretetük, a másokért való áldozatos cselekvés belső harmóniája és öröme”. (MTI) Magyarok Szlovákiában Dunaszerdahely. Holnap 18 órakor kezdődik a Vámbéry Kávé­házban a „Magyarok Szlovákiában (1989-2004). Összefoglaló je­lentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig” című tanulmánykötet bemutatója. A Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Lilium Aurum gondozásában megjelent kötet tanulmányai arra próbálnak választ adni, milyen utat tett meg a szlovákiai magyar­ság mint közösség a rendszerváltás óta eltelt másfél évtizedben. A könyvet Csanda Gábor szerkesztő, irodalomszervező méltatja. Az est házigazdája Zirig Árpád, védnöke Bárdy Nándor, a Teleky Inté­zet munkatársa, (ú) A Ron Affif Trió koncertje Pozsony. Egy év elteltével újra a szlovák fővárosban ad koncer­tet a kiváló dzsesszmuzsikusokból álló Ron Affif Trió. A közönség holnap 19 órától a Klarisszák koncerttermében hallhatja Ron Affif (gitár), Juraj Griglák (nagybőgő) és Martin Valihora (ütőhangsze­rek) játékát. A dzsesszmuzsika klasszikus darabjain kívül saját szerzeményeket is előadnak, (e) Elhunyt Kertész Erzsébet író Budapest. Elhunyt Kertész Erzsébet József Attila-díjas író. Az írónőt, aki több mint félszáz, elsősorban történelmi nőalakokról szóló könyv szerzője volt, életének 96. évében múlt pénteken érte a halál. Elsősorban fiataloknak, ezen belül is lányoknak írt regényein, amelyek az emlékezetes „csíkos könyvekben” jelentek meg, olvasók több generációja nőtt fel. Életrajzi munkái a világtörténelem és a magyar történelem nagy alakjairól szóltak, de kizárólag nőkről. Ne­véhez kötődik egyebek mellett a Teleki Blanka, a Szendrey Júlia, a Csipkebolt Brüsszelben, a Kossuth Zsuzsanna és a Vilma doktor­asszony című könyv. Kertész Erzsébet számos elbeszélés és mese szerzője is volt, fordított bolgárból és oroszból egyaránt. (MTI) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: A hattyúk tava 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Cyrano de Bergerac 19 KIS SZÍNPAD: Sarah Bernhardt utolsó nyara 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Gazdag szegények 17 MOZI POZSONY MLADOSŤ: Szamszára (ném.-fr.) 17 MÚZEUM: Kalandférgek (am.) 19.30 AUPARK - PALACE: Robotok (am.) 13.30, 14, 14.40.15.30.16.16.40.17.30.18.18.40.20.40 Lemony Snicket - A balszerencse áradása (am.) 14.30 Közelebb! (am.) 16.50, 19.10, 21.20 Bújócska (am.) 13.40, 16.10, 18.20, 19.30, 20.30, 21.50 Szeretők és gyilkosok (cseh) 12.50 5x2 (fr.) 17.50 Penge: Szentháromság (am.) 15.20, 20.20 Ray (am.) 20 Vejedre ütök (am.) 14.10, 16.30, 19, 21.30 Snowboardozók (cseh) 16.20, 18.30, 20.50 Átok-The Grudge (jap.-am.) 15.40,17.40,19.40, 21.40 Kalandférgek (am.) 15.50, 18.10 Aviator (arp.) 20.10 A nemzet aranya (am.) 14.20,17,19.50 A hihetetlen család (am.) 16.10 Tavasz, nyár, ősz, tél... és tavasz (kor.) 18.50, 21 KASSA DRUŽBA: A Maszk fia (am.) 19 CAPITOL: Bújócska (am.) 16, 18, 20 TATRA: Wicker Park (am.) 17.30 ÚSMEV: Robotok (am.) 16,18, 20 IMPULZ: Az apokalipszis angyalai - Bíbor fo­lyók 2. (fr.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA - VMK: Carandiru (br.-arg.) 19 ÉRSEKÚJVÁR - MI­ER: Snowboardozók (cseh) 17, 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Szép napok (magy.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Hosszú je­gyesség (fr.-am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Lemony Snicket - A bal- szerencse áradása (am.) 16.30 Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.- fr.-ang.) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Wicker Park (am.) 16.30, 19.30 GYŐR PLAZA: Átok - The Grudge (jap.-am.) 14, 16.15, 18.30, 20.30 Csak lazán! (ara.) 15, 19.30 Le a fejjel! (magy.) 14.15,16, 17.45 Lemony Snicket - A balszerencse áradása (am.) 13, 15.15 Millió dolláros bébi (am.) 14.30,17.15 Az operaház fantomja (am.) 15, 17.45, 20.30 Penge: Szentháromság (am.) 19.30 A randiguru (am.) 13.30,15.45,18, 20.15 Robotok (am.) 14,16,18,20 MÁRCIUS - A KÖNYV HÓNAPJA Perem és centrum A pozsonyi Madách Könyv­es Lapkiadó, amint az köz­tudott, 1989-ig Szlovákia egyetlen magyar kiadója volt, az egyetlenségnek minden előnyével és hátrá­nyával. Az „előnye” termé­szetesen az egyetlenségből következő centrumlét volt, a hátrányokról ezúttal hadd ne szóljunk. TŐZSÉR ÁRPÁD A kiadó 1993-ban állami válla- - latból kft.-vé alakult, s a centrum­ból képletesen is, valóságosan is ki kellett költöznie: azelőtt egyetlen volt, most egy a sok közül, azelőtt a városközpontban: a Mihálykapu utcában székelt, most Pozsony egyik peremvárosában: Püspöki­ben. Az elmúlt évtized a kiadó szá­mára annak a harcnak a jegyében telt el, hogy most immár a szabad verseny körülményei között „kell” visszakerülnie a centrumba. Hogy e harc mennyire sikeres, azt ter­mészetesen az olvasóközönség van hivatva eldönteni. Egy biztos: a kiadó koncepció­zusán teszi a dolgát, s Madách- Posonium Könyv- és Lapkiadó né­ven megpróbál a továbbható múlt és a jelen irodalmi értékeinek a kiadója lenni, azaz egyfajta ne­mes irodalmi konzervativizmus és az alakuló, jelenkori felvidéki magyar (és tegyük hozzá: közép­európai) írásbeliség rangos intéz­ményévé válni. Ragadjuk ki e tö­rekvés néhány jelen pillanatát, s nézzük meg, hogyan tükröződik a koncepció a kiadó három leg­frissebb és három készülő kiadvá­nyában. Zs. Nagy Lajos És majd eltűnök című, pár hete megjelent versvá­logatását a szerző, az immár évek óta súlyos beteg, s inkább már csak olvasó, mint író költő akár saját utókoraként olvashatja. A kötet a kiadó Magyar Antaeus Könyvek című hagyományéb­resztő sorozatában jelent meg. Az ebben az évben hetvenéves poéta a ma már kicsit anakronisztikus „átkozott költő” típusát testesíti meg, s ez a gyakorlatban azt je­lenti, hogy a költészete - a jel­rendszerében s jelentésében egyaránt - egyfajta személyes szkepszis és ellenállás, a minden­kori aktuális világgal való radiká­lis szembehelyezkedés kifejezése. Annak idején a második kötete, az 1968-ban megjelenő Tériszony szinte forradalmasította a szlová­kiai magyar költészetet: arra az egyfajta intellektuális, sőt bölcse­leti világvízióba vetített ironikus- parodisztikus versnyelvre, ame­lyet tájainkon ő teremtett meg, később egész nemzedékek építet­tek (vö. Iródia-nemzedék). Jelen válogatásunk az immár lezártnak tűnő életműből válogat. A mint­egy 3000 sor terjedelmű gyűjte­mény felöleli a költő egész életpá­lyáját, a versek kronologikus rendje hűen jelzi a művek fejlő­désirányát is. Gál Sándor Smink nélkül című műve a kassai Thália Színház első két évének a története. A köl­tőként és prózaíróként ismert szerző 1969-től 1971-ig a kassai Thália Színház dramaturgja volt. Az egykori dramaturg elsősorban ezekről a „hősi” időkről és tet­tekről ír nem nagy terjedelmű kéziratában, de kitér az első két év fontosabb premierjeire is. Könyvét három fejezetre osztja: az elsőben a színház megalakulá­sának a körülményeit részletezi, a másodikban az egykori színész- portréit, színikritikáit adja közre, a harmadikban a megalakulás és az első két évad dokumentumai: másoktól származó színikritikák, plakátok, okiratok kapnak helyet. A mű végig lendületes, élvezetes olvasmány. A szerző tárgyi tudása a volt dramaturgé, gazdag képi- ségű, mégis könnyed stílusa a szépíróé. Fried István, a szegedi tudo­mányegyetem összehasonlító iro­dalomtörténeti tanszékének pro­fesszora egyben a tanszék nevé­ben jelzett tudományos diszciplí­na legjelesebb magyar kutatója is. A névadás lehetségessége című kötete szintén irodalmi-kompa- ratisztikai tanulmányokat tartal­maz. A kutató ezúttal a cseh, szlo­vák és magyar nemzeti régiók iro- dalmi-kulturális-történelmi kap­csolataira összpontosít, de egy pillanatra sem téveszti szem elől, hogy „a nemzetiség, a régió és Eu­rópa egyetlen fogalmi rendszer, egy korszerűbb gondolkodás összetevői, megkerülhetetlen té­nyezői”, s hogy ebben a fogalmi rendszerben válik a bizonytalan nevű Kelet-Közép-Európa (szá­mos kisebb régiójával egyetem­ben) megnevezhetővé, Európává. Fried István ma Magyarországon intézmény, a közép-európai kul­turális sokféleség és egység egy­idejűségének az intézménye. Műveinek határon túli kiadásával ezt az intézményt határon túli ér­vényűvé tehetjük. S most már csak röviden: az elkövetkező na­pokban, hetekben könyvesboltok­ba kerülő Madách-könyvek közül szintén hármat ajánlunk az olva­sók figyelmébe, mégpedig A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004 és a Váloga­tott Irodalmi Szemle 1958-2004 című kiadványokat, továbbá Lacza Tihamér Séta egy kertben című esszé-, tanulmány- és cikkgyűjte­ményét. Az első kiadvány az 1997- es, azonos című mű javított és mintegy százötven szócikkel bőví­tett új kiadása, a második a legré­gibb irodalmi folyóiratunk, az 1958 óta folyamatosan megjelenő Irodalmi Szemle negyvenhét évfo­lyamának válogatott vers- és pró­zaanyagát tartalmazza, a harma­dik könyv pedig válogatás az im­már'ötvenhét éves Lacza Tihamér (1948) életművéből. Ez utóbbi margójára: ha Lacza Tihamérban eddig felváltva láthattuk a kriti­kust, újságírót, tudománytörté­nészt és publicistát, most, az öt­venhét éves írástudó gyűjtemé­nyében végre együtt láthatjuk a teljes, reneszánsz érdeklődésű, nagy műveltségű embert. NÉZEM A DOBOZT Nagykövetek, hókirálynők, légionisták Z. NÉMETH ISTVÁN Kis hableányom társaságában rendíthetetlen ólomkatonaként nézem a dobozt, benne a Borsó- szem-hercegkisasszonyt meg a Hókirálynőt. A világ nem feled­kezik meg a halhatatlan mese­költő születésének kétszázadik évfordulójáról, jó példa erre, hogy a sydneyi Operaházban Frederik herceg ünnepélyes ke­retek között kinevezte hitvesét, az ausztrál származású Mary hercegnőt a nagy mesemondó népszerűsítésének feladatával megbízott Andersen-nagykövet- té, s a tisztet nemcsak ő, hanem Geoffrey Rush színész és Bryce Couirtenay író is örömmel vál­lalta. Sydneyben mellszobrot avattak, április 2-án lesz az An- dersen-díj átadása, nyáron pedig a Kis hableány musicalváltozatát mutatják be - stílusosan úszó színpadon. A szegény családban született Andersen először a világot jelentő deszkákon tett kísérletet a halha­tatlanság meghódítására. Volt kórista és balett-táncos, majd szín­darabok írásával próbálkozott, de az olyannyira áhított sikert meséi­vel érte el. Életében összesen 168 mesét írt. Harmincévesen jelent meg első kötete, hetvenedik szüle­tésnapjára barátai az Egy anya tör­ténete című könyvének tizenöt nyelven megjelent díszkiadását nyújtották át az akkor már világ­szerte ünnepelt meseköltőnek. Andersen sokat utazott, a világ sok táján megfordult, többek kö­zött Magyarországra is eljutott, erről színes tudósításban emléke­zik meg. Meséinek első magyar ki­adása még a nagy mesemondó életében, 1858-ban jelent meg Szendrey Júlia, Petőfi Sándor öz­vegyének fordításában. A mi száz éve született Rejtő Jenőnk regényeiből többen pró­báltak már filmet forgatni (Úri­lány szobát keres, A meztelen diplomata, A három testőr Afri­kában), ám ezekben még csak a halovány árnyékát sem sikerült visszaadni a rejtői humornak és hangulatnak, amely az író műve­it a halhatatlanok sorába emelte. A Magyar Televízió ügyeletesei úgy döntöttek hát, hogy megem­lékezésképpen inkább A pesti lé­gionárius című két részes össze­állítást tűzik ismét műsorra, amely Rejtő Jenő műveiből ké­szült, olyan remek színészek közreműködésével, mint Balázs Péter, Rudolf Péter, Schütz Ila, Szilágyi Tibor vagy Tordy Géza. A szombaton látott első rész­ben a kabarészínház függönyei elé idézték Rejtőt (akit Benedek Miklós alakít),-hogy ő maga kon­ferálja a bohózataiból készült összeállítást. A mester elmesélte, hogy fiatalkorában bokszolónak meg színésznek készült, majd be­csavarogta a világot Párizstól Dél-Afrikáig, közben volt dokk­munkás, ügynök, kocsimosó, bá­nyász, és hogy Nádassi László ba­rátja tanácsára lett kabarészerző. A szombaton vetítésre kerülő második részben arról is szó esik majd, hogyan írt, illetve volt-e valamilyen speciális munkamód­szere. íme, egy kis előleg az ön­vallomásból: „A bohózataimat nem az elején kezdtem írni, ami ötlet vagy párbeszéd eszembe ju­tott, azt följegyeztem egy. kis cé­dulára. Néha olyan gyorsan, hogy még magam sem tudtam el­olvasni. Nádassi szerint nagy kár, mert ezek lettek volna igazán jók a műveimben. Amikor úgy gon­doltam, hogy kész a darab, beál­lítottam a gépírónőmhöz, Rózsi­kéhoz, aki kérésemre estélyi ru­hában, kisminkelve és csodás fri­zurával fogadott. Úgy gondol­tam, ha már dolgoznom kell, le­gyen valami kis örömöm benne. Diktálni kezdtem Rózsikénak, akinél volt még egy igen fontos kikötésem: nem szabadott nevet­nie, faarccal kellett végighallgat­nia, sőt végiggépelnie a leghu­morosabb részleteket is. Bár­mennyit fizettem is neki, nem so­káig bírta a maceráimat, így hát mikor felmondott nekem mint gépírónő, kénytelen voltam fele­ségül venni.” 2003-ban röppent fel a hír, hogy valaki mégis véghezviszi a már-már lehetetlent: Varsányi Fe­renc animációs rendező nemzet­közi koprodukcióban rajzfilmet készít Rejtő legismertebb művé­ből, a Piszkos Fred, a kapitányból. P. Howard hősei talán hamarosan világszerte ismertek lesznek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom