Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-30 / 72. szám, szerda

IV Pénzvilág ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 30. Tavaly tovább bővült a jelzáloghitelezés piaca Mind alacsonyabb kamatok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Két éve a legizgalmasabb hazai pénzügyi trendnek vitathatatlanul a jelzáloghitel felfutása volt. Bár e hitelezési forma 1997 óta ismert a piacon, 2003-ban több jelzáloghi­teit nyújtott az e pénzügyi termék nyújtására is jogosult 10 bank, mint a tavalyi évet megelőző idő­szakban összesen. Az erősnek szá­mító, ráadásul 4,5 százalékos álla­mi kamattámogatást garantáló 2002-ben a jelzáloghitelek együt­tes volumene 9,3 milliárd korona volt. Ám 2003-ban, amikor az álla­mi kamattámogatás 2,5 százalékra mérséklődött, a jelzáloghitelek fo­lyósítása elérte a 21 milliárd koro­nát! Tavaly fokozatosan megszűnt a kamattámogatás, ennek dacára a jelzáloghitelek volumene 17,5 mil­liárd koronára rúgott. A 2003-ban kezdődött trend a gazdaság fel- pezsdülése mellett annak is kö­szönhető, hogy látványosan estek a hitelkamatok: 2003-ban az állami támogatást is figyelembe véve az ügyfelek 4,75 és 6 százalék közötti kamat mellett jutottak lakáshitel­hez. E téren az év meglepetése az OTP Banka Slovensko volt, amely annak dacára, hogy csak 2002 ok­tóberében bukkant fel a jelzálog- piacon, 2003-ban az Általános Hi­telbank (6,19 milliárd korona) és a Tatra banka (3,96 milliárd koro­na) mögött a harmadik legtöbb jelzáloghiteit (3,32 milliárd koro­na) nyújtotta. Az OTP vezetése si­kerük titkát a Magyarországon már bevált know-how-val, továb­bá a rugalmassággal és gyorsaság­gal magyarázta. Ez tehát a múlt, az utóbbi időben már nem a jelzáloghitel-nyújtás di­namizmusa volt a sláger, hanem az állami kamattámogatás megvoná­sa ellenére csökkenő kamatterhek okoztak forradalmat a piacon. Az infláció és a jegybanki alapkamat csökkenése miatt az utóbbi időben folyamatosan csökken a jelzáloghi­telek kamatterhe. Az egy évre szóló fix lekötésű jelzáloghiteit március derekán legolcsóbban a Dexia nyújtotta, 3,89 százalékkal. A fran­cia tulajdonú Dexia nem lesz soká­ig rekorder, hiszen 4 százalék alatti kamatot vezet be az UniBanka is, továbbá kamatpolitikájának átérté­kelését ígéri a Volksbank (Ľudová banka), a ČSOB, az Istrobanka és a HVB Bank is. A pénzintézetek tud­ják, hogy az ügyfelek leginkább a kamatok alakulását nézik, pedig nyilvánvaló, hogy a termék megvá­sárlásakor nem szabad csupán egyetlen mutatóra fókuszálni. „A kamatterhek fokozatosan az Euró­pai Unióban megszokott szintre süllyednek” - mondta Silvia Nosál- ová, az Általános Hitelbank (VUB) szóvivője. Megfigyelők szerint e kedvező folyamat nemcsak az alap­kamat esésének eredménye, ha­nem a gazdasági fellendülésnek is köszönhető. Tegyük hozzá, hogy a táblázatunkban feltüntetett legala­csonyabb kamatlábak csak a leg­jobb, azaz az anyagilag legjobb po­zícióban lévő klienseknek járnak, az ádagos kamat tehát 1-1,5 száza­lékponttal magasabb, (shz, h) Bank Legalacsonyabb kamatszint Általános Hitelbank 3,99 Szlovák Takarékpénztá 5,1 Tatra banka 4,45 Dexia 3,89 Volksbank 5,2 OTP Bank 4,5 UniBanka 4,95 Istrobanka 4,95 HVB Bank 5,95 ČSOB 4,95 Az adatok százalékban értendők és az adott bankok március derekán nyúj­tott legalacsonyabb kamatait tükrö­zik. Az Általános Hitelbank esetében az euróbán nyújtott jelzáloghiteire vonatkozik a kamat. (Forrás: HN) A Betétvédelmi Alapnak a legtöbb fejtörést a Devin Bank okozta Már 20 milliárdot fizetett a Betétvédelmi Alap A múlt hosszú árnyéka ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Betétvédelmi Alap (FOV) 1999 óta összesen 20 milliárd ko­ronát fizetett az összeomlott hazai pénzintézetek károsult ügyfelei­nek- közölte Rudolf Šujan, az alap elnökségének elnöke. Konkrétan az AG Banka, a Szlovák Kreditbank (SKB), a Dopravná banka és a Devin Bank klienseiről van szó, amelyek 1999 és 2001 között sorra csődöt, fizetésképtelenséget jelen­tettek. Mint ismeretes, az alap csu­pán a természetes személyeket kártalanította, a jogi személyeket nem. A mintegy 20 milliárdos tétel legnagyobb részét a Devin Bank ügyfeleinek folyósították, össze­sen 11,6 milliárd korona értékben. A Dopravná banka esetében az összeg 2,2 milliárd, a Szlovák Kre­ditbank esetében 4,3 milliárd, az AG Banka esetében pedig 1,7 mil­liárd koronára rúgott. A FOV kasz- szájába a kereskedelmi bankok fi­zetnek be. Az első problémák je­lentkezésekor, azaz 1999-ben csu­pán 2,26 milliárd korona volt a kasszában, ami mindössze az AG Banka klienseinek kártalanítására volt elegendő. Az 1996 óta műkö­dő speciális, nem állami pénzügyi szervezet a fennmaradó összeget a Szlovák Nemzeti Banktól hitelez­te. 2001 óta jelentősen javult a szlovákiai kereskedelmi bankok állapota, gyakorlatilag mindegyik tőkeerős külföldi társaság kezébe ment át, ezért napjainkban a pénzintézetek már azt szorgal­mazzák, hogy csökkenthessék a Betétvédelmi Alapba történő köte­lező befizetéseiket. (SITA, s) Ha az egyre közkedveltebb bankkártyát használjuk, akkor ne a kis tételek fizetésekor vegyük elő Közel 4 millió van forgalomban Már nem ingyenes a pénzkiadó automata használata (Pavol Majer felvételei) Bankkártyánkkal a legna­gyobb hibát akkor követ­jük el, ha jelentéktelen összegek fizetésekor használjuk, vagy pedig a nem az anyabankunkhoz tartozó pénzautomatából veszünk ki vele kisebb összeget. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában 1989-ben buk­kantak fel az első pénzkiadó auto­maták és a bankkártyák. Viharos felfutásuk eredményeként 2000- ben 1,72 millió, 2003-ban 3,02 millió, 2004 végén pedig már 3,63 millió plasztikkártya volt forgalomban. A pénzkiadó auto­maták száma 2000-ben 1084-re, 2004-ben pedig már több mint 1500-ra rúgott, s becslések szerint országszerte mintegy 14 ezer üz­letben, vendéglátóhelyen lehet kártyával fizetni. A kártyahaszná­lati szokások szintén változnak: míg 2002-ben a pénzkiadó auto­mata használata és a vásárláskor történő használat között 4 az 1- hez volt az arány, addig 2003-ban már csak 3 az 1-hez. Csak össze­hasonlításul: 2003-ban a szlová­kiai üzletek összesített forgalma 323,7 milliárd koronára rúgott, a bankautomatákból kivett pénz volumene 156,6 milliárd korona, a plasztiklappal történő fizetés nagysága pedig 23,2 milliárd ko­rona volt. Ami a nemzetközi kár­tyatársaságok plasztikpénzeit il­leti, Miroslav Kozler, a Visa International regionális igazgató­ja közölte: a közép-európai tér­ségben 2003-ban Szlovákiában nőtt a leginkább a Visával lebo­nyolított tranzakciók'száma. Ada­tai szerint 2003-ban az éves nö­vekmény 80 százalékot tett ki, míg az idevágó cseh mutató 74 százalék, a magyar 46 százalék, a szlovén 41 százalék és a lengyel 23 százalék volt. Tavaly 1,2 millió Visa-kártya volt forgalomban, ami 2002-höz viszonyítva 22 szá­zalékos növekménynek számít, a MasterCard esetében 1,76 millió kártyát tartottak nyilván, ami 2002-höz képest 28,5 százalékos növekedés. A bankkártyák elterjedése nem véletlen, hiszen mindenki, aki legalább folyószámlát nyit egy bankban, hozzájut a plasztikla­pocskához. Napjainkban a pénz­intézetek szinte automatikusan nemzetközi használatra szánt bankkártyát kínálnak az ügyfe­lüknek. Ám nem elég a pénztár­cánkban őrizni a mind divatosabb kártyát, ildomos azt helyesen is használni. Vajon melyek a leg­gyakrabban elkövetett hibák? „A leggyakoribb hibának a következő fogyasztói magatartás számít: a pénzautomatából sokszor és ki­sebb tételben veszik ki a pénzt, majd az ügyfelek az üzletekben készpénzzel fizetnek. Ez még egy régebbi időszak reflexe, amikor a pénzkiadó automaták használata díjmentes volt, viszont az üzletek­ben nem lehetett az elektronikus fizetőeszközt használni. Mára vi­szont gyökeresen megváltozott a helyzet” - közölte Marta Krejcar­ová, a ČSOB szóvivője. „Az ügy­félnek végig kell gondolnia, hogy havi átlagban hányszor szeretné használni a bankkártyát, s ennek ismeretében érdemes bankjában a megfelelő szolgáltatói, pénz­ügyi csomagot kiválasztani” - ár­nyalja a képet Kollár Andrea, a HVB bank sajtóképviselője. Nap­jainkban a pénzintézetek zöme a bankautomaták használatának díjmentességét eltörölte, átlago­san egy-egy pénzkivétel 6 koroná­ba kerül. Ez az összeg többnyire akkor érvényes, ha az ügyfél ha­vonta legfeljebb négyszer veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Fényes kivételnek számít az UniBanka, amelynél még mindig ingyenes a pénzkiadó használata. (P, shz) Szlovákia jelenlegi bankrendszerének színvonala megközelíti a nyugat-európai pénzintézetek magas nívóját Sokat segített a valóban kiélezett piaci verseny ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia szinte összes bankja az ezredfordulót követően kül­földi, zömmel nyugati kézbe ke­rült. Ezzel párhuzamosan a kül­földi, tőkeerős tulajdonosok nemcsak a pénzintézetek külső megjelenését modernizálták, ha­nem a pénzügyi termékeket, a szolgáltatásokat is, és az impor­tált know-how révén az itteni bankok egyre inkább megközelí­tik a nyugat-európai színvonalat. „Az itteni piaci verseny sok eset­ben kiélezettebb, mint Nyugat- Európában” - állítja Kollár And­rea, a HVB Bank szóvivője. En­nek következményeként a hazai bankpiac az európaihoz hasonló vonásokat vesz fel, ami lehetővé teszi a nyugati és a szlovákiai pénzügyi szolgáltatások palettá­jának egybevetését. A német­osztrák gyökerű HVB Bank azon­ban rámutat a különbségekre, azokra a vonásokra is, amelyek némileg előnytelenné teszik a nálunk uralkodó helyzetet. Ezek közé tartozik a Betétvédelmi Alapba történő kötelező és ma­gas arányú befizetés, amelynek mértéke a betétvédelem alá eső megtakarítások 0,75 százaléká­val egyenlő. A Szlovák Takarékpénztár (SLSP) képviselői azonban in­kább a külföldi tőke hozadékát emelik ki. Konkrétan a takarék- pénztár az osztrák Erste Bank csoportjába tartozik, amely Ke­let- és Közép-Európában rendkí­vül erős pozíciókat épített ki. „Az Erste Bank szeretné, ha ügyfelei élveznék a nemzetközi pénzügyi csoportból fakadó előnyöket. Például azt a tényt, hogy ha kül­földön a testvérbankok pénzki­adó automatáit használják az SLSP kliensei, akkor kisebb keze­lési költséget fizetnek, mint egyébként. Ugyancsak előnyt él­veznek, ha Csehországba utal­nak át pénzt, hiszen a Cseh Taka­rékpénztár is az Erste kezében van” - mondta Éva Güttlerová banki szóvivő. A csoportból adó­dó előny természetesen az OTP Banka Slovensko ügyfeleire is vo­natkozik, hiszen a magyar OTP Horvátországban és Bulgáriában is pénzintézetet privatizált. Aki tehát nyáron az említett két or­szágba utazik kirándulni, az OTP-ügyfélként profitálhat a kö­zös anyavállalat jelentette szi­nergiahatásból. Az olasz tulajdonú Általános Hitelbank (VUB) azt emeli ki, hogy Szlovákia rohamosan köze­lít a nyugati mutatókhoz. Azon­ban egyelőre még komoly elma­radás mutatkozik a lakásfinan­szírozás terén. Míg nálunk a la­kásokra nyújtott hitelek nagysá­ga alig éri el a bruttó hazai össz­termék (GDP) 6 százalékát, ad­dig Nyugat-Európában ez az arány 34 százalék körül mozog - mondta Silvia Nosáfová, a VÜB szóvivője. Nem véletlen tehát, hogy napjainkban éppen a jelzá­loghitelezés jelenti az egyik slá­gert. Ami viszont a pénzügyi ter­mékek nívóját, a fiókok felsze­reltségét, a banki alkalmazottak képzettségét illeti, már szinte alig érünk el a normálistól - tette hozzá. „Úgy gondoljuk, hazai bankpiacunknak máris európai vonásai vannak, ráadásul ver­senyképes” - állítja Katarína Keráčiková, a Dexia Bank kül- kapcsolataiért felelős szakértője. „Szlovákia a fejlődés egy bizo­nyos fokán áll, a kulcsfontosságú reformok sorozatos elfogadásá­nak időszakában található. Ebből adódóan a Szlovákiában tevé­kenykedő társaságok és az itteni polgárok esetenként más pénz­ügyi termékeket részesítenek előnyben, mint nyugat-európai társaik. Ezért a termékek és szol­gáltatások a szlovákiai igények­hez vannak szabva” - állapította meg Elena Pénzes-Strobl, az Istrobanka képviselője, aki hoz­zátette: az életszínvonal emelke­désével nálunk is várható a pénzügyi szolgáltatásokat igény­be vevők érdeklődési körének módosulása. Katarína Ševčík- ová, az UniBanka szóvivője a nyugatitól egyelőre különböző megtakarítási stratégiára világí­tott rá: „A betétállományok 60- 65 százaléka még mindig hagyo­mányos bankbetéteken nyug­szik, a külföldi mutatókkal egy­bevetve kisebb részarányt képvi­selnek a befektetési alapok, az értékpapírok vásárlása és az életbiztosítások. Ám tegyük hoz­zá, nálunk is érezhetően módo­sul a megtakarítások struktúrá­ja, azaz visszaszorulnak a bank­betétek és feljövőben vannak a befektetési alapok. Ezzel nem vagyunk egyedül, hasonló a hely­zet az Európai Unió szinte vala­mennyi új tagállamában.” Vége­zetül tegyük hozzá, hogy egyelő­re nemcsak megtakarításaink szerkezet különbözik a nyugat­európaitól, hanem a háztartások hiteligénylése is. Magyarán, a háztartások még nem olyan ela­dósodottak, mint tőlünk nyugat­ra, ami fokozatosan megváltozik, amint növekedni kezd a lakosság életszínvonala. (ER, shz) Alapadatok Szlovákia bankrendszerérői Mérlegfőösszeg 1162,2 milliárd Sk Az ügyfelek megtakarítása 769,0 milliárd Sk Koronában vezetett betétek 318,9 milliárd Sk Teljes hitelkinnlevőség 441,5 milliárd Sk Jelzáloghitelek 39,7 milliárd Sk Jogi személyeknek nyújtott hitel 281,2 milliárd Sk Az adatok Szlovákia valamennyi bankjának együttes adatait tükrözik 2004-ben (Forrás: Szlovák Takarékpénztár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom