Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-30 / 72. szám, szerda

DTíTíTAT TA jL/xvJx jl n 11 b n. 2005. március 30., szerda __________________________ 9. évfolyam 13. szám Az eg yes műsorblokkok szándékoltan rövidek Rajzfilmek mobilra MOBIL Egy izraeli mobil operátor kifeje­zetten gyereknek szánja új szolgál­tatását: a társaság harmadik gene­rációs készülékeken rajzfilmeket és meséket közvetít a zsenge korú fel­használóknak. Egy hosszú autóút egyaránt kínszenvedés a kisgyer­mekeknek és a szüleiknek. Ezen a gondon kíván segíteni egy izraeli mobilszolgáltató cég, amely telefo­nos mese- és rajzfümszolgáltatást indított a kicsik szórakoztatására. A Pelephone szolgáltatása har­madik generációs mobiltelefonok­ról vehető igénybe, a gyerekek a ké­szülékek képernyőjén rajzfilmeket nézhetnek, vagy meséket, verseket hallgathatnak meg. A cég alkal­mazkodik a kiskorú fogyasztók igé­nyeihez, külön műsorokat készített két évnél fiatalabb gyermekek, a 2­4-éveseknek, valamint a négy éves­nél idősebbek számára. Ráadásul az egyes musorblokkok szándékol­tan igen rövidek, mivel a kicsik ne­hezen tudnak hosszú időn át össz­pontosítani. A szolgáltatás ára mér­sékelt: a szülőknek az internet­használati díjon kívül egy-egy mű­sorblokkért mindössze másfél sékelt, azaz körülbelül 10 koronát kell fizetni. Ugyancsak a hét elején jelentette be a svéd Tele2, hogy ingyenes té­vé- és rádiószolgáltatást indított harmadik generációs (3G) mobil­szolgáltatásának előfizetői számá­ra. A jelenleg elterjedt típusoknál gyorsabb letöltési sebességet bizto­sító 3G mobilokról a szolgáltató wapportálján keresztül a vállalat Tango TV nevű csatornáját, illetve egy Sunshine Radio Luxemburg nevű rádió adását követhetik nyo­mon az ügyfelek. A szolgáltatás globális, gyakorlatilag ahol van 3G- s szolgáltatás és Tele2, ott fogható az adás. (mti) A Sony egyelőre nem teljesíti az ítéletben foglaltakat Betiltanák a az USA-ban KONZOL Bár egy kaliforniai kerületi bíróság arra utasította a Sony céget, függessze fel Playstation 2 nevű játékgépe, illetve egyes szoft­verek értékesítését, mivel az sérti egy másik cég szabadalmait, a So­ny egyelőre nem teljesíti az ítélet­ben foglaltakat. A piacvezető videojáték gyártó­ját az Immersion nevű, San Jose-i székhelyű társaság perelte be há­rom évvel ezelőtt. A cég szerint az eredeti Playstationhöz, illetve an­nak második változatához mellé­kelt irányítókban, illetve játékok­ban alkalmazott erő-visszacsato- lásos (force feedback) technoló­gia egy általa levédetett szabadal­mon nyugszik. A megoldás lénye­ge, hogy a programokban zajló szituációkhoz illeszkedően - pél­dául egy autós játékban egy ütkö­zés hatására - a játékos kezében lévő kontroller rezegni kezd. A bíróság határozata értelmé­ben a Sonynak fel kell függeszte­nie a Playstation konzol, illetve közel félszáz azzal használatos - külsős cégek által fejlesztett - já­tékszoftver árusítását az Egyesült Államokban, továbbá mintegy 90 millió dolláros kártérítést kell fi­zetnie az Immersionnek. A japán Playstationt esetet, azt megerősítet- i te, hogy meg á fogja fellebbez­ni a bíróság dönté­sét, ám a következő bírósági dön­tés meghozataláig sem állnak le a Playstation konzolok és szoftve­rek értékesítésével. A Sony egyébként néhány napja dobta piacra az észak-amerikai pi­acon Playstation konzoljának hor­dozható, PSP nevű változatát, ez azonban nem tartalmaz rezgő technológiát, így a perben sem érintett. Az Immersion korábban a Mic­rosoftot is perbe fogta a társaság joystickjaiban és egyéb játékirá­nyítóiban alkalmazott, hasonló technológia miatt, a szoftveróriás azonban végül peren kívül meg­egyezett a céggel, s 26 millió dol­lárt fizetett annak, (o) Megtekinthetjük a magasból az Eiffel-tornyot és a New York-i Szabadság-szobrot vagy a moszkvai Vörös teret Egy perc alatt a Föld körül PC-vel A Niagara-vízesés Gondolta volna, hogy a Ni­agara-vízesés és az Eiffel- torony csupán néhány kat­tintásnyira esik egymás­tól? A Google Keyhole ne­vű szoftvere segítségével a karosszékben ülve az egész Földet bebarangol­hatjuk néhány perc alatt. NET A Google cég tavaly ősszel vásá­rolta fel a háromdimenziós, digitá­lis térképmegoldásokat fejlesztő Keyhole (azaz,kulcslyuk”) nevű cé­get. A társaság egy olyan online szolgáltatást dolgozott ki, amely le­hetővé teszi, hogy a felhasználók otthoni számítógépeiken keresztül virtuálisan végigbarangolhassák a Földet. Mivel a bolygónk teljes felü­letét lefedő műholdképek, térkép­adatok több mint 12 terabájtnyi - azaz több mint 12 ezer gigabájtnyi - tárhelyet foglalnak el, az ezekben való böngészésre egy speciális szoftverrel van lehetőség: a Win­dows operációs rendszerrel hasz­nálható Keyhole 2 LT alkalmazás mindig a bolygónk épp megtekin­tett kis darabját lefedő képeket „küldi át a felhasználó PC-jére az interneten keresztül. A Keyhole szoftverből kétféle vál­tozat is elérhető, az NVjelű verzió a többi közt a Mars bolygó felületé­nek virtuális böngészését is lehető­vé teszi, ám kizárólag Nvidia grafi­kus lapkát tartalmazó videokártyá­val szerelt PC-ken futtatható. Az egyszerűbb használhatóság miatt mi az LT verzió működését mutat­juk be. Az alkalmazás szinte bármely át­lagos, egy legalább 500 megahert­zes processzorral, 128 megabájt memóriával s 16 megabájtos, 3D- gyorsítós videokártyával felszerelt számítógépen fut - azért legalább egy 1 gigahertzes PC javallott a ké­nyelmes használathoz. Bár a prog­ram minimum 128 kilobites letölté­si sebességű netkapcsolatot igényel, ennél gyorsabb eléréssel érdemes kipróbálni, mivel a virtuális Föld fe­lületére közelítve a Keyhole-nak a részletesebb megjelenítés miatt egyre nagyobb felbontású műhold­képeket kell letöltenie. Ez teszi le­hetővé, hogy az eleinte pixelhe­gyekből álló területek fokozatosan egyre élesebbé, részletesebbé vál­nak, ez a folyamat azonban akár fél-egy percet is igénybe vehet. Indítását követően a programban rögtön a virtuális földgömb tárul a felhasználó elé, melyet az egérkur­zorral lehet a kívánt irányba forgat­ni. A jobb áttekinthetőség végett az FII billentyű lenyomásával boly­gónkat teljes képernyős nézetben is megtekinthetjük, a menükhöz való újbóli visszatéréshez pedig szintén ezt a gombot kell lenyomni még egyszer. A Föld „űrnézete” már ön­magában pazar látványt nyújt - jól kivehető például rajta az Atlanti­óceánon észak-dél irányban végig­húzódó Közép-atlanti hátság épp­úgy, mint a Himalája vonulatai. Ha kifejezetten egy várost vagy orszá­got szeretnénk gyorsan megkeres­ni, angol nevének a jobb alsó sarok­ban lévő szöveges formába való be­gépelésével ezt gyorsan megtehet­jük, a földgömb ekkor automatiku­san a kívánt régióra forgatja magát. A plusz és mínusz gombokat nyo­mogatva közelebb vagy távolabb mehetünk egy adott régióhoz - a jobb alsó sarokban még „magassá­gunkat” is leolvashatjuk lábban. A Page Up/Page Down gombokkal a kamera látószögét dönthetjük előre és hátra, ami a térben való eligazo­dást könnyíti meg. Az, hogy mennyire közeire lehet ráközelíteni egy adott területre, vá­rosonként eltérő: Budapestet pél­dául 1000-1100 láb, azaz mintegy 300 méteres „magasságból” szem­lélhetjük jó minőségben, egyes, na­gyobb felbontású műholdképekkel lefedett városokra - például Las Vegasra, Amszterdamra, Tokióra - még ennél is jobban nagyíthatunk, akár egy-egy utcán tartózkodó em­ber sziluettjét is kivehetjük. A prog­rammal lekérhető műholdképek frissítése azért elég bizonytalan: míg egyes amerikai városok eseté­ben elég friss fotókra bukkantunk, más területeken sokszor csupán sö­tét foltokkal vagy többéves, nem túl aktuális felvételekkel kellett beér­nünk. A turisztikai látványosságok fel- térképezéséhez érdemes a bal olda­li menü Keyhole feliratú fülét kivá­lasztva a „Keyhole Community BBS” pontot kipipálni, ekkor ugyanis megjelennek azok az érde­kes helyeket jelölő pontok, amelye­ket más felhasználók vittek fel a rendszerbe. Egy ilyen jelölőponton keresztül könnyen megtalálhatjuk a budapesti Planetáriumot, a 0. kilo­méterkövet, a Szent István-bazili­kát, a Közlekedési Múzeumot vagy például a Lehel téri piacot, de egy budapesd lakos még saját házát is viszonylag könnyen megkeresheti a műholdképen. Természetesen a szoftverrel a külföldi országok nevezetességeit is megszemlélhetjük madártávlatból. Megtekinthetjük például a magas­ból az Eiffel-tornyot és a New York-i Szabadság-szobrot vagy a moszkvai Vörös teret - bár például Sydney helyét csupán egy pont jelzi egy zöld felületen. Bár számos látvá­nyosságot a térképen barangolva is megtalálhatunk, érdekes helyekért érdemes felkeresni a Keyhole fóru­mát is. Itt ugyanis az egyes felhasz­nálói üzenetekhez kapcsolódóan olyan fájlokat is letölthetünk, ame­lyeket megnyitva a szoftver a benne megadott koordinátára ugrik. Egy ilyen fórumbejegyzés nyo­mán lelhetjük fel például a Los An­geles mellett lévő Hollywood fel­irat helyét (ez egyébként nem is látszódik a rendszerben, mivel a betűit oldalról lehet látni, a mű­holdkép pedig felülről készül), a londoni Big Bent vagy például a Microsoft redmondi központját. A közösségi oldal egy másik szekció­jában a napi hírekhez kapcsolódó helyszíneket kereshetünk fel: itt legutóbbi belépésünkkor a többi közt az Egyesült Államokban nem­rég kitört Mount St. Helens vul­kánról, valamint a dubaji Burj al- Arab luxusszállodáról találhattunk műholdképeket. Az utóbbi hely­szín legutóbb annak kapcsán ke­rült a hírekbe, hogy helikopter­leszállóján a két teniszcsillag, André Agassi és Roger Federer tar­tott edzést. A Google Keyhole funkcióit leg­inkább csak az Észak-Amerikában élők tudják kihasználni. A nagyobb észak-amerikai városokban a szoft­ver ugyanis valós térképként hasz­nálható: kilistáztathatjuk benne például az utak, utcák neveit, de a Keyhole képes megjeleníteni a helyi éttermeket, iskolákat, élelmiszer- boltokat, bankautomatákat, de pél­dául a metró- és buszmegállókat (szerencsés esetben még a menet­rend online elérhetőségét) is meg­találhatjuk a rendszerben. Sajnos ilyen jellegű, intelligens funkciók használatára térségünk esetében nincs mód, s a műholdképes lefe­dettség is erősen részleges. Ennek ellenére játékból is érdemes kipró­bálni a Keyhole 7 napig ingyenesen használható tesztverzióját különö­sen azoknak, akik nem elégszenek meg a hagyományos földrajzi atla­szok sivár képi világával, (o) Eiffel-torony A szakemberek a különféle azonosítási és hitelesítési módszerek kidolgozásával foglalkoznak, remélhetőleg a levelező férgek hamarosan múltbeli emlékekké válnak Hatéves az első, elektronikus levél útján terjedő számítógépes vírus VÍRUS Hat éve jelent meg az első e-mai- len terjedő kártevő, és a mai napig az ezen elven működő férgek ural­ják a toplistákat. 1999. március 26-án a Melissa, az első e-mailen terjedő vírus szó szerint végigsöpört az interneten. Addig a pillanatig legfeljebb elmé­letben és a szakemberek rémálmai­ban létezett olyan kártevő, mely alig 1-2 nap leforgása alatt világ­méretűjárványt képes okozni. Hat évvel később az elektroni­kus levelezés továbbra is a kárté­kony programok terjedésének el­sődleges eszköze, ha végignézünk a rendszeresen megjelenő vírustoplistákon, szinte csak e- mailes férgeket találunk rajtuk, és (szerencsére) csupán ritkán ke­rülnek fel bizonyos szoftverhibá­kat kihasználó hálózati férgek. A Melissa egy Word makrovírus volt, ez a fogalom idegenül cseng­het azok számára, akik annak ide­jén nem foglalkoztak számítástech­nikával - hiszen a makrovírusok mára gyakorlatilag teljesen kihal­tak. Amiért mégis kiemelkedett az akkoriban megjelenő több ezer tár­sa közül, az egyedi terjedési módja volt: az Outlook címjegyzékéből ki­választotta az első ötven nevet, és e-mailben elküldte magát a címzet­tek számára. „A szakemberek először nem jó­soltak túl nagy jövőt a Melissának; úgy vélték, hogy csupán a nagyobb szervezeteken belül fog körbe-kör- be keringeni a vírus. Ez a feltétele­zés azonban tévesnek bizonyult, hi­szen az emberek rendkívül változa­tos e-mail címlistákkal rendelkez­tek”, emlékszik vissza Jimmy Kuo víruskutató, aki sokat segített a ha­tóságoknak a szerző elfogásában. A megjelenés utáni napokon sza­bályos hajszát folytattak a víruské­szítő kézrekerítése érdekében: nyil­vános fórumokat, Usenet hírcso­portokat böngészgettek a szakem­berek, míg végül az FBI a nyomára akadt David L. Smith-nek. A férfi egy washingtoni felhasználótól lo­pott hozzáférést felhasználva indí­totta útjára Melissát. Smith bevallotta tettét, és 2002- ben 20 hónapos börtönbüntetésre ítélték. Az illető jelenleg is felügye­let áll, és például megtiltották neki az internet használatát. A víruskészítőknek azonban megtetszett az e-mailben való ter­jedés ötlete, és az elmúlt pár év­ben már szinte csak ilyen elven működő kártevők jelentek meg. Az alapelv a feladó nevének meg­hamisítása: a levélküldésre hasz­nált SMTP protokoll semmilyen védelmet nem tartalmaz a fejléc (gyakorlatilag a boríték) adatai­nak módosítása ellen, sokan azért nyitják meg a fertőzött leveleket, mert úgy hiszik, egy ismerősüktől kapták azt. A szakemberek aktívan foglal­koznak különféle azonosítási és hi­telesítési módszerek kidolgozásá­val, és bízhatunk benne, hogy a biztonságosabb rendszerek elterje­dése után a levelező férgek is csu­pán múltbeli emlékekké fognak válni. Addig is azonban tartsuk be az alapvető jó tanácsokat, megfele­lő körültekintéssel és gyanakvással kezeljük a csatolt állományokat, il­letve használjunk vírusvédelmi megoldásokat, (o)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom