Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-30 / 72. szám, szerda
12 Digitália ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 30. Leveszi oldaláról az AFP anyagait a Google Eltűntek a problémás hírek NET A Google bejelentette, eltávolítja hírkereső oldaláról a francia nemzeti hírügynökség, az AFP anyagait. Az utóbbi cég a múlt héten perbe fogta az internetes keresőjéről ismert céget, mondván jogtalanul használja az AFP tartalmait. A francia hírügynökség több mint 17 millió dolláros kártérítést akart bevasalni a Google-től, s azt is követelte az amerikai cégtől, hogy távolítsa el az AFP tartalmait hírkereső szolgáltatásának oldalairól. A leginkább webes keresőjéről ismert cég a múlt héten közölte, vizsgálja az esetet, majd bejelentette, a jövőben nem szemlézi szolgáltatása keretében az AFP híreit. Az AFP egyik amerikai kerületi bíróságra beadott keresete szerint a francia hírügynökség korábban figyelmeztette a Google-t, hogy engedély nélkül cselekszik, azonban az internetes szolgáltató nem törődött a figyelmeztetéssel, és a kereset beadásának napjáig is változatlanul folytatta az AFP szerzői jogának megsértését. A per kimenetele példaértékű lehet: az internetes híroldalak világszerte tartanak attól, hogy az előfizetés ellenében szolgáltató hírforrások esetleg megelégelik az ingyenes internetes oldalak gyakorlatát, azt, hogy ellenszolgáltatás nélkül „veszik le” a világhálóról az anyagaikat, és használják fel azokat újra a saját oldalukon. A jogi helyzet azonban bonyolult, ha az előfizetés ellenében szolgáltatóknak is vannak ingye-- nesen hozzáférhető anyagaik, igaz, ezekre nézve is figyelmeztetik a felhasználókat a szerzői jog tiszteletben tartására. Hírkereső oldala mellett a Google egyéb szolgáltatásait is bírálták a közelmúltban: egyebek mellett nemrégiben a cég online reklámszolgáltatását vádolták márkanevek illetéktelen használatával, s a Google Toolbar nevű desktop eszköz is váltott ki negatív felhangokat, (mti) A közép-európai országokban nagy a növekedés lehetősége (Fotó: Siemens) Nő az érdeklődés Törökország és Oroszország iránt, de Közép-Európa sokkal könnyebben megdolgozható terület Telekomoffenzíva Fájlcserélő hálózatot indít Legális lesz a FÁJLCSERE A német médiaóriás bejelentette, egy interneten működő, legális film- és játékszoftver-megosztásra használható fájlcserélő hálózatot indít útjára a közeljövőben. A GNAB névre keresztelt szolgáltatáson keresztül mobiltelefon- és internet-szolgáltatók, valamint tévécsatornák értékesíthetik majd tartalmaikat saját márkanevükön - számolt be a Reuters. A peer-to-peer technológiát tartalmazó fájlcserélő hálózat jellegéből adódóan kedvező sávszélesség-költségeket biztosít a tartalmak értékesítőinek, a tartalmak terjesztését ugyanis a felhasználók végzik. A GNAB-en keresztül a felhasználók legálisan megoszthatják egymással a már letöltött i Bertelsmann fájlcsere fájlokat, azonban a letöltés megkezdéséhez az érdeklődő internetezőknek meg kell vásárolniuk az adott tartalmat. Az Arvato Systems egyelőre nem közölte a hálózat indulásának dátumát, s azt sem, mely cégek teszik majd elérhetővé tartalmaikat rajta keresztül. A Bertelsmann elsőként 2000- ben lépett be az internetes fájlcse- rélők világába, ekkor jelentős befektetésével mentette meg az akkor még az internetezők illegális online zeneforrásaként működő Napstert. A zeneipari szervezetek perei nyomán végül működésének beszüntetésére kényszerült cég vagyontárgyait 2002-ben végül a Roxio vásárolta fel, amely legális online zeneáruházát nyitott a Napster név felhasználásával, (o, r) Az EU tavalyi bővítése óta a nyugat-európai távközlési vállalatok újra fölfedezték Kelet- és Közép-Európát. MOBIL A brit Vodafone, a világ legnagyobb mobilszolgáltatója a közelmúltban 3,27 milliárd eurót fizetett a cseh Oskar és a román MobiFon mobilcég 100 százalékáért, illetve 78 százalékáért. Közben tovább folyik a jogi küzdelem a francia Vivendi Universal és a Deutsche Telekom között a legnagyobb lengyel mobilszolgáltatóért, a PTC-ért. A vártnál jóval nagyobb a külföldi érdeklődés a Český Telecom privatizációja iránt is. A Belgacom és a Swisscom után a France Télécom és a spanyol Telefonica is versenybe szállt a fő cseh távközlési vállalat meghirdetett 51,1 százalékáért. „A nyugati távközlési vállalatok étvágya igen megnőtt a térség iránt. A nyugat-európai cégek, az évtized eleji adóssággondjaikat nagyrészt leküzdve, jobb formában vannak, és felvásárlási célpontokat keresnek, hogy növelhessék az osztalékot a részvényesek számára. Nő az érdeklődés Törökország és Oroszország iránt is, de Közép-Európa sokkal könnyebben megdolgozható terület, különösen, mióta csökkent a kockázat az EU-csadakozás miatt” - magyarázta a holland ING bank szakmai elemzője, Dalibor Vavruška az AFP hírügynökségnek. A közép-európai országokban nagy a növekedés lehetősége. Csehországban ugyan már több mint egy mobiltelefon jut minden lakosra, de a 38,3 millió lakosú Lengyelországban például még csak 60 százalékos a mobiltelefon elterjedtsége. A gazdasági növekedés üteme az új EU-tagoknál a legnagyobb Európában, az infláció alacsony, és a verseny is kisebb, mint Nyugat-Európában, tette hozzá a Deutsche Bank elemzője, Krzysztof Kaczmar- czyk. A Vodafone eddig viszonylag szerényen szerepelt a térségben. Saját márkaneve alatt csak Magyarországon működik. Lengyelországban 20 százaléka van a Plkomtel/Plusban, és hasonló partnerségei vannak Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban is. A France Télécom már két országban, Szlovákiában és Romániában is jelen van Orange mobil- szolgáltató márkájával, és ellenőrzi a Telekomunikacja Polskát, a fő lengyel távközlési szolgáltatót, amelynek máig szinte töretlen a monopóliuma a vezetékes szolgáltatásban, és működteti az Idea mobilszolgáltatót is. A Deutsche Telekom kiterjesztette a T-Mobile márkanevet magyar és a cseh leányvállalatára, és erre készül Szlovákiában is (információink szerint májusban vált nevet az EuroTel). A lengyel PTC- ben 49 százaléka van. Övé a fő magyar távközlési szolgáltató, a Matáv - hamarosan Magyar Telekom -, és a Slovak Telecom. A Matáv közvetítésével hídfőt épít ki a volt Jugoszláviában. A Matáv korábban megvette a macedón Maktel vezetékes és mobilszolgáltatót, és a múlt héten szerződést kötött a montenegrói kormánnyal és a kisebbségi részvényesekkel a Telekom Montenegro több mint 67 százalékának megvásárlására 130,7 millió euróért. A függetlenségét megőrző fő osztrák szolgáltató, a Telekom Austria is túltelített hazai piacán kívülre tekinget. Egyelőre Szlovéniában és Horvátországban van jelen, de idén meg akarja venni a legnagyobb bolgár mobilszolgáltatót, az ottani piac 67 százalékával rendelkező Mobiltelt, várhatóan 1,6 milliárd euróért, és további tervei is vannak a Balkánon, (hvg.hu, szí) Nem az üzenetek tartalmát vizsgálja, hanem küldőjének valódiságát vizsgálja Új spamszűrő megoldás az IBM-től SPAM Az IBM bejelentette FairUCE nevű szoftveres megoldását, amely az internetről érkező levélszemét mellett adathalász típusú csalásokhoz használt leveleket is képes kiszűrni. A társaság Alphaworks nevű fejlesztői programja keretében elérhető FairUCE (Fair Use of Unsolicited Commercial Email) nevű technológia a jelenleg elterjedt spamszűrő megoldásokkal ellentétben nem az üzenetek tartalmát, hanem küldőjének valódiságát vizsgálja. Noha a megoldás a társaság bevallása szerint még nem teljes értékű szoftver, alkalmazásával tovább lehet majd tökéletesíteni az internetes levélszemetet szűrő szoftverek működését- közölte az IBM. A FairUCE a beérkező levelek küldőjének ^IP-címét hasonlítja össze az e-maü címben szereplő domainnéwel: ha nem talál egyezést (a kéreüen reklámok küldői általában hamis címet használnak üzeneteik elküldéséhez), a program azt is megvizsgálja, nem szere- pel-e saját tiltólistájában a küldő internetes címe. Amennyiben igen, nem továbbítják az adott levelet. Az IBM közlése szerint a megoldással a manapság küldött spamek 80 százaléka kiszűrhető, s segítségével blokkolható az internetes adathalász típusú csalásokhoz használt hamis üzenetek egy része is. A vállalat saját felmérései szerint egyébként napjainkban az amerikai felhasználók elektronikus postafiókjaiba érkező levelek 76 százaléka kéretlen reklámlevél, (o) \ No Spam! No Overblocking! orangebox"“" Az új eljárás révén négyzetcentiméterenként 90 GB adat tárolása is lehetővé válik Nyolcvan DVD egy érme felületén FELJESZTÉS A poHsztfrolmátrixba ágyazott 15 nanométeres hengeres képződmények tízezerszer vékonyabbak az emberi hajnál, egymástól való távolságuk pedig 48 nanométer. Az önrendező struktúra egy munkafázisban kialakítható. A bayreuthi egyetem fizikai kémia tanszéke az amerikai Massachusetts egyetem kutatóival együttműködve rendkívüli adatsűrűséget lehetővé tevő, egyszerű polimerrácsot fejlesztett ki. Az új eljárás révén lehetővé válik a négyzetcentiméterenként 90 GB adat tárolására képes adathordozók előállítása. Ez annyit tesz, hogy mintegy 80 hagyományos DVD tartalma fér el az egyeurós érme felületénél nem nagyobb területen. Az adattárolási technológia a kétkomponensű műanyagok (diblokk-kopolimer) használatán alapul. A polisztirol és a poli(2- vinilpiridin) műanyagok nanométeres méretű szabályos struktúrát alakítanak ki. A polisztirolmátrix- ba ágyazott 15 nanométeres poli(2-viniÍpiridin) hengerek 10 ezerszer vékonyabbak az emberi hajnál, egymástól való távolságuk pedig 48 nanométer. A speciális struktúra előállítása érdekében a diblokk-kopolimer il- letve 4 nanométeres speciális (mágneses vagy fluoreszkáló) részecskék keverékét hordozóanyagra viszik, és két napon keresztül 170 fokon tartják. Az ennek során végbemenő önrendező folyamatban a nanorészecskék megtöltik a hengereket, miközben utóbbiak hosszanti tengelyükkel a hordozó felületre merőlegesen rendeződnek. Elektronmikroszkópos és röntgenvizsgálatok igazolják, hogy a parányi hengerek ólomkatonák seregeként, szabályos elrendezésben sorakoznak, akár több négyzetcentiméteres összefüggő felületen. A kutatócsoport állítása szerint ez az első alkalom, amikor szintetikus anyag szimbiotikus önrendeződését figyelhetik meg. A teljes eljárás műszaki szempontból rendkívüli jelentőséggel bír, mivel itt egyeden munkafázisban nagyszámú függőleges elrendezésű henger keletkezik. A hordozó kialakításával együtt a célzott funkcionalitás (mágnesesség vagy fluoreszcencia) is elérhető. A megfelelő mágneses címzéssel pedig a polimerstruktúrába eddig soha nem látott sűrűséggel véshetők adatok, emlékeztet a Nature, (i) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30, 814 64 Bratislava 1
