Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-23 / 68. szám, szerda

12 Olvasóink írták - hirdetés ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 23. Tíz nap a kórházban Egy helyi asszonyság a város polgármesterét akarja beperelni Csiriz ötven koronáért Szepsit üldözi a hírnév Tíz napot a tőketerebesi kórház fertőző osztályán töltöttem. Termé­szetesen az egészségügyi ellátás mellett kosztot is kaptunk: egyebek között túrós tésztát, olyant, mint a csiriz, egy összeragadt gömböt. Kaptunk rizst is marhamócsinggal, a rizs pedig olyan volt, mint ami­lyent a gyereknek főznek, ha has­menése van. Kíváncsi lennék, ha Zajac miniszter úr megenne-e ilyen ételeket? Nem azért reklamálok, mert grillcsirkét szerettem volna minden nap, nekem megfelel bár­mi, csak ehető legyen. Persze, nem csak rosszat lehet írni erről a kór­házról. Nagyon rossz állapotban kerültem az osztályra, de a gondos kezelésnek, a szakmai hozzáértés­nek köszönhetően meggyógyul­tam. Köszönet érte Kačuňová Božena főorvos asszonynak és az általa vezetett osztály dolgozóinak. Bodrogi Jánosné, Boly A mült század elején a szep- si emberevő cigányokról kacsázott az országos sajtó. A második világháború alatt városkánk határában csapódott be egy eltévedt V- 1-es prototípusa. (A fiata­labbak kedvéért: ez egy né­met „csodafegyver” volt.) VISSZHANG Új évszázadot kezdünk; ezúttal a sajtóban tömör jelentés számolt be arról, hogy városunkban beom­lott egy ház, amelynek ötven lakó­ja volt. Szerencsére senki sem sé­rült meg, mivel senki sem tartóz­kodott otthon (éjjel). Az újságol­vasó eltűnődik a baleset időzíté­sén. Ha megnézi a fotót, ámulva látja, hogy egy masszív, három- szintes téglaépületről van szó. A helyi városi televízió felvételeket készített a helyszínen. Jó lenne, ha az ország különböző részein meg­vásárolnák a kazettát. Tanulhat belőle az ember, hiszen az eset nem egyedi. A „gondoskodó” szo­cialista társadalomban városunk­ban két ilyen épület épült, kizárólag cigány polgár­társaink részére. A temető mellettit már évekkel ezelőtt le kellett bontani hasonló okok miatt. Le kell bontani a másikat is. (Szol­gáljon vigasztalásul, hogy a Pozsony-Kassa útvonalon utazók már nem fognak gyönyörködni benne!). A dolog érdekessége, hogy egy helyi asszonyság a város polgár- mesterét akatja beperelni a „bal­eset” miatt. Pedig nem városunk első embere lakott az említett épü­letben. Ő nem járult hozzá a ház romlásához. Sőt, mi, „gádzsó” lako­sok egyöntetűen állítjuk, hogy váro­sunk vezetősége messzemenően tá­mogatja a cigány lakosság integrá­lódását. Még az is meg van enged­ve, hogy a cigányok megőrizzék év­százados életstílusukat, hiszen, ha elveszne a faji jelleg, óriási veszte­ség lenne. Hálátlan a világ. Lehet, hogy a nagy port kavart sterilizálási botrány éled újra az emberjogi akti­visták körében. Partikat rendeznek, tea és aprósütemény mellett cseve- résznek ilyen felháborító esemény miatt. Mi pedig hamut hintünk a fe­jünkre. Tisztelettel: Győry Sarolta, Szepsi „Városunk vezetősége támogatja a cigány lakosság integrálódását.” készlet tart. rw.renault.sk Ön igényes és a szokásosnál is többet szeretne? A Renault tavaszi kínálata előnyös árú modellek tarka, gazdag választékát, vonzó limitált sorozatokat, ráadásként klímaberendezést, és márkás Renault FIN finanszírozást RENAULT Ön is egyre többet szeretne? Renault modellek tavaszi kínálata nagyszerű felszereltséggel a legjobb árakon. VISSZHANG Köszönet az élményért Kedves Zs. Nagy Lajos! Az Új Szó március 5-i számában megjelent M. Nagy László cikke bá­torított arra, hogy Önnek ez úton üzenjek és köszönetét mondjak. A cikk mélyen elgondolkodta­tott és mivel mással nem tudok se­gíteni, megpróbálok köszönetét mondani azért a csodálatos élmé­nyért, amit az Ön Altató című ver­se okozott nekem és sok-sok óvo­dás gyermeknek, akiket tanítot­tam. Ezt a gyöngyszemet a Zala- bai Zsigmond által összeállított, 1979-ben kiadott Labdarózsa nyá­ri hó című könyvből tanítottam sok más verssel együtt. Később megzenésítették (ha nem tévedek a Gryllus fivérek, de az ipolysági Csillagszóró gyermekszínjátszó csoport részére Bodonyi András is) és mi altatódalként énekeltük az aludni készülő óvodásoknak. A vers gyönyörű, a gyermekek még félálomban is követelték: „Még, még tanító néni!” Ez a vers elrin­gat és láttat. Láttuk, hogy a ma- nócskák hogyan szedik szét a vá­rost. Hogyan rakják zsákba a ri­csajt, szitálnak csillagfényt és hal­lottuk a csöndösek citerázást. Kö­szönjük a szép élményt, és kérem, olvasgassa ezt a versét, mert bol­doggá tesz, mosolyra fakaszt. Aki ilyen verset tudott írni, ne legyen szomorú, mert Isten vele van és remélem, a jó emberek is. Csernák Katalin, Ipolyság Azonnal elbocsátják, ha... Engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket egy esetre, amely felbőszített. Nem is olyan régen foglalkoztak a Lidi áruházlánc praktikáival. A kritikus írásra megjelent egy cáfolat tele hazug­ságokkal, és ahelyett, hogy vették volna a fáradtságot, hogy utána­nézzenek a cáfolat igazságtartal­mának, az ügy lezárult. Pedig elég lett volna megkérdezni egy-két al­kalmazottat. Menyem a Lidi du- naszerdahelyi áruházában dolgo­zik. Ott kiírták a faliújságra: ha valakit szabadidejében hívnak, és nem veszi fel a telefont, azonnal elbocsátják. Zárás után ott kell maradniuk az alkalmazottaknak, hogy kirakják az árut, ezt a mun­kát nem fizetik. Arra is figyelmez­tették őket, ha valaki betegállo­mányba megy, rögtön kirúgják. Menyemet a pozsonyi üzletbe is elküldték három napra kisegíteni, sőt még Nagyszombatba is. Akik pedig a helyi üzletben maradtak, éjjel negyed egyig dolgoztak. Varga Zoltán, Pozsonyeperjes A bírósági perek kilencvenkilenc százalékát megnyerte Koronát a fejére! VISSZHANG Csak nézek mint a moziban. Biztos, hogy nem vagyok egyedül, akit felháborít ez az ügy. Hogy kinek szántam a címben említett koronát a fejére? Hát, nem másnak, mint a bírósági pe­rek megnyerőjének, Ivan Lexának. Az eddig ellene lefolytatott bírósá­gi perek 99 százalékát megnyerte, vagyis jogosan lehet őt az ártat­lanság és becsületesség prófétájá­nak minősíteni, és ebből kifolyó­lag méltó az „ártatlanság koroná­jára”. A legutóbbi szabotázsgya­nús perből is nyertesként került ki. Csak egyetlen egy perben marasz­talták el, az pedig az a bizonyos szentképről szólt. Csak pénzbün­tetésre ítélték, s ez ellen természe­tesen ügyvédei fellebbeztek. Apropó - ügyvédek! Ami azt il­leti, ebben az országban nagyon kevesen engedhetik meg maguk­nak, hogy egy egész ügyvédcsapat védje őket, mert hát ez nem olcsó mulatság. Benyovszky László, Léva ■P-5-11097

Next

/
Oldalképek
Tartalom