Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-17 / 63. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZŐ 2005. MÁRCIUS 17. RÖVIDEN II. János Pál áldást osztott Vatikánváros. Először je­lent meg a nyilvánosság előtt a pápa azóta, hogy vasárnap visszatért a kórházból a Vati­kánba. II. János Pál palotája ablakából osztott áldást, de lá­badozása miatt a szokásos ál­talános kihallgatás ezúttal el­maradt. A katolikus egyházfő nagy valószínűséggel részt vesz a húsvét vasárnapi Urbi et orbi áldásosztáson, de nyilvá­nos programjait a fertőzésve­szély miatt minimálisra csök­kentették. (MR) Lecsaptak a szövetségiek New York. Tizennyolc kü­lönböző nemzetiségű férfit tartóztattak le New Yorkban azzal a váddal, hogy orosz gyártmányú fegyvereket akar­tak eladni az USA-ban - felté­telezhetően akár terroristák­nak is. A letartóztatást az ügyész sajtótájékoztatón je­lentette be, de hogy kik lettek volna a potenciális fegyvervá­sárlók, arról nem nyilatkozott. A vádlottak többségükben ör­mények, oroszok és grúzok, de akad köztük dél-afrikai állam­polgár is. Az FBI egy éve figyel­te őket New York-ban, Los An­gelesben és Floridában. (MR) Pinochet titkos bankszámlái Washington. Az eddig is­mertnél jóval több bankszám­lát tartott fenn az USA-ban Augusto Pinochet volt chilei diktátor: 125 különböző bank­számlán és bankbetétben leg­alább 13 millió dollárt halmo­zott fel 1979 óta. Ez egy ameri­kai szenátusi vizsgálatból de­rült ki. A bizottság tavaly júli­usban már nyilvánosságra hozta, hogy Pinochet a Riggs Bank londoni fiókintézetében vezetett számláin mintegy 8 millió dollárt tartott. A volt chilei elnök a kilencvenes években gyakran látogatott el a brit fővárosba. (MTI) Pinochetnek a Riggs mel­lett 97 másik amerikai bankban is volt számlája (Képarchívum) Figyelmeztetés Azerbajdzsánnak Baku. Az összes politikai fogoly szabadon bocsátására szólította fel tegnap Azerbaj­dzsánt az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése. El­lenkező esetben büntető in­tézkedésekkel kell szembe­néznie a kaukázusi volt szov­jet köztársaságnak. Az azeri börtönökben még mindig mintegy száz, politikai okok­ból bebörtönzött rabot tarta­nak fogságban. (MTI) A Gotovina-ügy miatt hozta meg példa nélküli döntését az Európai Unió, ezzel az új tagországok többsége nem értett egyet Halasztás Zágrábnak, de az ajtó nyitott Gotovina -hős vagy köztörvényes bűnöző ? (Képarchívum) Brüsszel. Mindeddig példa nélkül álló döntést hozott tegnap az EU: mindössze egy nappal a tárgyalások megkezdésére kitűzött időpont előtt a tagállamok külügyminiszterei elha­lasztották Horvátország­gal az EU-csatlakozási megbeszéléseket. ÖSSZEFOGLALÓ A lépés szokatlan ugyan, de nem volt váratlan. A tavaly decemberi EU-csúcson az állam- és kormány­fők ugyanis feltételül szabták: Hor­vátország teljes mértékben működ­jék együtt a jugoszláviai háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzet­közi Törvényszékkel. Mind Hága, mind a brüsszeli EU-bizottság, to­vábbá a tagállamok többsége is ezen együttműködés hiányossága­ként értékelte, hogy a zágrábi veze­tés nem kutatta fel és nem adta át a törvényszéknek Ante Gotovinát. A horvát vezetés azt állítja, a volt tá­bornok minden jel szerint külföl­dön bujkál, s így Zágráb eleve nem is tudja őt kiszolgáltatni Hágának. A külügyminiszterek egyben úgy határoztak, nem adnak új időpon­tot Zágrábnak a tárgyaláskezdésre, azaz teljes mértékben a Gotovina- ügy megoldásától teszik függővé az EU-csadakozási megbeszélések be­indítását. Ugyanakkor - mintegy biztatásként - jóváhagyták azt a tárgyalási keretet, amelyet az EU követni fog, ha a megbeszélések mégis megkezdődnek majd. Tehát az unió ajtaja nyitva maradt Hor­vátország előtt. Berényi József szlovák külügyi államtitkár lapunknak elmondta, a huszonötök közül lényegében 9 tagország - köztük Szlovákia - arra az álláspontra helyezkedett, hogy Zágrábbal meg kell kezdem a tár­gyalásokat, nem lehet egy országot egy ember túszává tenni. Az ülés előtt az Eduard Kukán külügymi­niszter vezette szlovák küldöttség egyeztetett a magyar, az osztrák és a szlovén delegációval az ügyben, és közös álláspontra helyezkedtek. Berényi kiemelte: régen volt olyan heves vita külügyminiszteri ülésen, mint a tegnapi. Ami pedig prece­densértékű is lehet: az új tagor­szágok most alakítottak ki először úgymond külön frontot a nagyok­kal szemben a csatlakozás óta. Hangsúlyozni kell: Zágráb minden feltételt teljesít, a Gotovina-ügy az egyetlen kivétel. Ante Gotovinát Horvátország­ban 2001 júliusában nyugdíjazták, miután katonai puccs szervezésé­nek gyanújába keveredett. Nem sokkal később kézhez kapta a hágai vádiratot, és illegalitásba vonult. Állítólag Svájcban húzta meg ma­gát, majd Ausztriában rejtőzködött a barátainál. Feltételezik, hogy egy ideig Franciaországban volt, mivel francia állampolgársága és útlevele is van. Olyan találgatások is hallha­tók, hogy Hercegovinában talált menedékre, esetleg Kanadába tá­vozott. Mindenesetre ő az utolsó háborús bűnökkel gyanúsított hor­vát vádlott, az amerikai kormány az ő esetében is ötmillió dollár fej­pénzt ígért a nyomravezetőknek. A dalmáciai Pasman szigetéről származó, ötvenéves Gotovinát a vádirat emberiség elleni bűnökkel és a háborús szokásjog megszegé­sének bűncselekményével vádolja, amelyeket a Vihar fedőnevű had­művelet idején követett el. A horvát hadsereg 1995 augusztusában nagyszabású offenzívát indított a négy évvel korábban kikiáltott, Szerb Krajina Köztársaság felszá­molására. A hadműveletben a kra- jinai szerb erők azonnal összeom­lottak, a szerb lakosság - csaknem kétszázezer ember - Szerbiába me­nekült. Gotovinának nehéz lesz megvédenie azokat a gaztetteket, amelyeket katonái követtek el: a szerb falvakban több száz civüt meggyilkoltak, házukat kifosztot­ták, majd felgyújtották, hogy a szerbek ne térhessenek vissza. A hadműveleteket Gotovina irányí­totta, így őt terheli a felelősség. A haditudósításokban agyondi­csért, a Vihar hadművelet zseniális parancsnokának kikiáltott és több­ször kitüntetett Gotovina sértődöt­ten reagált a vádakra: a háború után néhány interjúban cáfolta az Letette az esküt az új iraki parlament - a tisztségek elosztására még várni kell Egyelőre Alláviék kormányoznak ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Megtartotta első ülé­sét és letette az esküt az új iraki parlament tegnap, hat héttel a történelmi jelentőségű parlamen­ti választások után. Koalíciós megegyezés híján nem választot­ták meg sem az elnököt, sem az elnöki tanácsot. A parlamenti ülés előtt Bagdad több utcáját lezárták és szünetelt a forgalom, ennek ellenére a fel­kelők rakéta- vagy aknatámadást hajtottak végre a kormányzati negyedben, a zöld zónában a parlamenti ülés kezdete előtt. A kongresszusi központot nem ta­lálták el. Az ötven év óta első ízben de­mokratikusan megválasztott, 275 fős iraki ideiglenes nemzetgyű­lésben a síita Egyesült Iraki Szö­vetség 140 helyet szerzett, a má­sodik a Kurdisztáni Szövetség 75 képviselői hellyel. Az ülés kizáró­lag protokolláris jellegű volt, és a legidősebb parlamenti képviselő vezette. Az új kormány hivatalba lépésig - bagdadi források szerint ez két héten belül megalakulhat - az Ijád Allávi átmeneti kormány­fő vezette kabinet irányítja ügy­vezetőként az országot. Hosjar Zebari távozó külügyminiszter, kurd tárgyaló szerint a nemzet- gyűlés első ülése a testület hiva­talba lépését jelzi és csak néhány kérdés megvitatására korlátozó­dik. Az elnök, a kormányfő és a kormánytagok személyéről a par­lamenten kívül folytatják a tár­gyalásokat. A modern Irak 1920- ban történt létrejötte óta most először kerültek hatalomra a síi­ták és a kurdok. A kurdok az el­nöki, a síiták pedig a kormányfői tiszt betöltéséhez ragaszkodnak. A választásokat bojkottáló szun­nitáknak kevésbé fontos tisztsé­gekkel kell beérniük. Az előzetes megállapodás szerint a kormány­fői poszt várományosa Ibrahim al-Dzsaafari, a legrégibb iraki muzulmán politikai párt, az Isz­lám Dava vezetője, az elnöki ta­nács vezetői posztját pedig Dzsalál Talabáni kurd vezető fog­ja betölteni. A parlamenti elnöki tisztet várhatóan egy szunnita politikusnak ajánlják fel. A tárgyalások amiatt akadtak meg, mert a kurdok ki kívánják terjeszteni az észak-iraki kurd au­tonóm területet a stratégiai fon­tosságú olajipari városra, Kirkuk- ra is. Vita folyik a pesmerga milí­ciák sorsáról, ezeket a síiták be kí­vánnak olvasztani a hivatalos ira­ki biztonsági erőkbe. A kurdok afelől is garanciát akarnak, hogy Irak világi állam marad, (m, h, t) A Világbank élére Wolfowitz lett Bush jelöltje Washington. Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyet­test javasolja a Világbank új elnöké­nek George Bush amerikai elnök. A hírt maga Bush jelentette be tegna­pi sajtótájékoztatóján. Az ebök te­lefonon már több ország vezetőjét is felhívta, hogy tájékoztassa őket jelöltjéről, aki a második ötéves megbízatása után, június 1-jén tá­vozó James Wolfensohnt váltja fel a Világbank elnöki tisztében. Ezt a fontos posztot hagyományosan amerikai tölti be, míg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) élén európai áll. Wolfensohn ausztráliai születésű amerikai állampolgár. A védelmi tárcánál héjának számító, és az ira­ki háború miatt az ellenzék sorai­ban sokat bírált Wolfowitz neve le­hetséges vüágbanki ebükként nemrég már felmerült sajtóértesü­lésként, de a hírt gondosan cáfol­ták. A demokrata párti ellenzék máris hevesen bírálta Bush ebök választását. (MTI) Csaknem az összes bagdadi kormányzati intézkedésre a gyanú árnyéka vetül egységeinek tulajdonított gaztette­ket, a krajtaai szerbekre hárítva a felelősséget. Mint mondta, a hágai törvényszék meghamisítja a törté­nelmet, a honvédő háborút polgár- háborúnak akaija feltüntetni. Ügy­védei pedig azzal érvelnek: a tábor­nok szigorúan megtiltotta a kegyet­lenkedést beosztottainak, így nem tehet róla, hogy egyes helyi fegyve­resek bosszút álltak a szerbek ré­széről őket ért sérelmekért. Gotovina meglehetősen kalan­dos utat járt be, amíg eljutott a tá­bornoki rangig. Tizenhat évesen szökött meg hazulról, Franciaor­szágban belépett az idegenlégió­ba. Számos afrikai harcteret járt meg, Csádban megsebesült, majd kommandós kiképzőtisztként szolgált a francia fegyveres erők­nél. Kiképzőként Latin-Ameriká- ban is megfordult. A horvát közvélemény nehezen tud megbékébi azzal, hogy a hős Gotovinát háborús bűnökkel gya­núsítják. Február derekán bomba­ként robbant a kormányhoz közel álló Jutarnji list szenzációs lelep­lezése: Gotovba bűncselekmé­nyeket követett el Franciaország­ban, ezekért összesen kilenc és fél év börtönbüntetést szabtak ki rá. Először 1985-ben fegyveres rablá­sért (ékszerlopásért) ítélték ötévi börtönre, és ezt a büntetést le is töltötte. Másodszor 1993-ban em­berrablásban való részvételéért kapott két évet, harmadszor 1995- ben ítélték el zsarolás címén. A tu­dósító állítólag egy párizsi bíró­ságtól kapta az adatokat. Goto­vina hazatérve elhallgatta alvilági múltját. (MTI, -nák, t, v) Lezuhant egy orosz gép Ellentmondó adatok Moszkva. Lezuhant egy repülő­gép Oroszország északi részén, 45 utassal és négyfőnyi személyzettel a fedélzetén, a katasztrófát legke­vesebb 23-an túlébették - közölte tegnap a rendkívüli helyzetek mi­nisztériumának területileg illetékes hivatala. Az adatok azonban egy­előre ellentmondásosak, a közleke­dési minisztérium szerint ugyanis a fedélzeten tartózkodó mind a 49 személy meghalt. Más források sze­rint 52-en tartózkodtak a gépen. Az orosz Lukoil cég leányvállalatának olajmunkásait szállító An-24 típu­sú kétmotoros gép leszállás közben a talajnak ütközött és kigyulladt az észak-oroszországi Nyenyecföldön - idézte az Interfax orosz hírügy­nökség a szaktárcát. A túlélők közül néhányat a helyi hatóságok mobil- telefonon értek el - közölte a rend­kívüli helyzetek minisztériumára hivatkozva az Interfax. A mentőala­kulat a kora esti órákig nem ért a helyszínre. (MTI) Irak a korrupció melegágya MTI-JELENTÉS Észak-Koreának kapóra jött a Rice-nyilatkozat Phenjan megsértődött MTI-HÍR Berlin. Irak újjáépítése a világ legnagyobb korrupciós botrányá­nak a veszélyét hordozza magában - állapítja meg tegnap nyilvános­ságra hozott jelentésében a korrup­ciót vizsgáló szervezet, a Transpa­rency International (TI). A berlini székhelyű TI a nagy építkezésekkel, közbeszerzési eljá­rásokkal, pályáztatásokkal vagy azok hiányával, a háborús pusztítá­sokat, természeti csapásokat köve­tő újjáépítésekkel, a velük kapcso­latos korrupcióval foglalkozik leg­újabb globális jelentésében. Har­mincnégy országot részletesen is megvizsgált. Ez a szervezet bocsát­ja közre időről időre az országok korrupciós rangsorát is. A korrup­ciós indexet más szervezetek bevo­násával, üzletemberek, egy adott országot jól ismerő szakértők, tu­risták megítélése alapján állítja össze. Az index három év göngyölí­tett adatait tartalmazza, a legke­vésbé korrupt ország tíz pontot ér­het el. A tegnapi jelentés egyebek között azt állapítja meg, „ha nem hoznak sürgős intézkedéseket, Irak nem a demokráciának a Bush-kor- mányzat által elképzelt messzire világító fáklyája lesz, hanem a tör­ténelem legnagyobb korrupciós botránya”. Utal az ENSZ „olajat élelmiszerért” programjára, s meg­jegyzi, az országban csaknem az összes kormányzati intézkedésre a korrupció árnyéka vetül. A doku­mentum felsorolja a „korrupció hat emlékművét” is, többnyire vitatott vízi erőműveket, völgyzáró létesít­ményeket Dél-Amerikában, Afriká­ban és Ázsiában. Szöul. Továbbra is kizárta Észak-Korea annak a lehetőségét, hogy visszatéijen a tárgyalóasztal­hoz, és felújítsa azokat a megbe­széléseket, amelyeket öt másik or­szággal korábban folytatott atom­programjáról. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter tegnap kezdődött térségbeli körútja előtt a phenjani rezsimet a zsarnokság előretolt állásának nevezte, ezért a phenjani külügyi szóvivő tegnap nyilatkozatban követelte: Rice kérjen bocsánatot országától. „Nem tudunk visszatérni a tárgya­lóasztalhoz azután, hogy a zsar­nokság előretolt állásándk nevez­tek bennünket” - fogalmazott. Észak-Korea kedden kilátásba he­lyezte, hogy még több nukleáris fegyvert állít elő a térségbeli erő- egyensúly megőrzése és egy eset­leges amerikai támadás megaka­dályozása érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom