Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-16 / 62. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 16. 28 Szülőföldünk Fontos lenne, hogy a pedagógusok megfelelő néprajzi, szociológiai ismeretekkel rendelkezzenek. Ezek hiányában gyakran rosszul reagálnak a problémákra. Nem egy oktatási intézmény borotvaélen táncol Kihasználva a szabad iskolaválasztás lehetőségét, a szülők kezdtek egyes iskolákat előnyben részesíteni (Somogyi Tibor felvétele) Tornalja/Rimaszécs. A térségben öt teljes szervezettségű általános iskola működik. Ebből a Tornaijai Kazinczy Ferenc Magyar Tannyelvű Alapiskola és a Sajógömöri Magyar Tannyelvű Alapiskola oktatási nyelve magyar. PUSKO GÁBOR A rimaszécsi és a gömörfalvai (a közigazgatásilag egyesített Har- kács és Sánkfalva) iskola vegyes tanítási nyelvű magyar többséggel, míg a Šafárik nevét viselő tornaijai iskola szlovák tannyelvű. Ezek mellett néhány éve nyolcéves képzést is biztosít a tornaijai gimnázium, ettől az iskolai évtől kezdve azonban már csak magyar nyelven, mivel a szlovák tagozat iránt nem volt érdeklődés. Ezek az iskolák - nem számítva ide a rimaszécsit - a Tornaijai Tanügyi Hivatal szakmai felügyelete mellett működnek. A rimaszécsi, valamint a Rimaszécs környéki falvak alsó tagozatos iskolái a tervek szerint a Rima-parti településen tervezett hivatalhoz szerették volna magukat bejegyeztetni, ez az intézmény azonban nem alakult meg. A térség legnagyobb múlttal rendelkező intézménye a sajógömöri, ugyanakkor valamennyi intézmény kiváló eredményeket mondhat magáénak. A 2004/2005-ös tanévben csaknem 20 éves szünet után nyitotta meg újra kapuit Abafalván az alsó tagozatos magyar alapiskola. Az 1989-es politikai fordulatot megelőzően az egyes iskolákat az állam által meghatározott körzetekből látogathatták a gyerekek. Ez a rendelet - most eltekintve annak direktív voltától - többé-kevésbé bebiztosította az egyes iskolákban a tanulók kiszámítható, stabil létszámát. A 89-es fordulatot követően, kihasználva a szabad iskolaválasztás lehetőségét, a szülők kezdtek egyes iskolákat előnyben részesíteni. E térségben a tornaijai iskola töltötte be ezt a szerepet, köszönhetően egyebek mellett annak is, hogy különféle, addig nem ismert oktatási módszereket itt nagyon hamar bevezettek. Ez a megnövekedett érdeklődés azonban azt eredményezte, hogy a többi iskolában folyamatosan csökkent a gyerekek létszáma, s végül ez a jelenség már az alsó tagozatos kis iskolákat is elérte. így nem egy oktatási intézmény mára borotvaélen táncol, mivel csak nagy nehézségek árán sikerül bebiztosítani a diákok megfelelő létszámát. További gond az Európa-szerte tapasztalható demográfiai visszaesés. Ennek negatív hatását Gö- mörben tovább erősíti a magas munkanélküliség és a lakosság alacsony képzettségi szintje. A térségben évek óta tapasztalható, mintegy 40-60, egyes falvak esetében 80-90 százalékos munkanélküliség (melyet a különféle járási szintű statisztikákban úgy-ahogy kiegyenlítenek a térség északi régióinak és a városoknak valamivel jobb mutatói) két módon befolyásolja az iskolák tanulói létszámában is mutatkozó fokozatos leépülést: Tekintettel a kilátástalan jövőre, a fiatal házasok csak ritkán vállalnak kettőnél több gyermeket. Szakmai - szociológusi, demográfusi, kul- túrantropológusi - körökben közismert, hogy az alacsony képzettségi és műveltségi szinttel rendelkező rétegek azok, akik elsősorban marginalizálódnak, aminek egyenes következménye az egyén és a lokális közösség szellemi, de gyakran fizikai leépülése is. Ugyanakkor ez a legkevésbé mobilis réteg. A másik oldalon a magasan képzett fiatalok - a potencionális szülők - az ország fejlettebb felében vagy külföldön könnyebben kapnak végzettségüknek megfelelő munkát, ezért lassan eltűnnek ezekből a régiókból. így a hátrányos családi környezetből érkező, vagy az átlagnál alacsonyabb szinten szocializálódott iskolás gyerekek aránya átbillen azon a ponton, amikor az eddig szokásos oktatási metódusokkal és a törvény által megszabott létszámú osztályokban már nem lehet megfelelő eredményeket elérni. Nem hagyható figyelmen kívül a térségben élő romák magas száma sem. Fontos kihangsúlyozni, hogy a fent leírtak valamennyi itt élő embert sújtják, mégis a romák a legnagyobb vesztesei ennek a folyamatnak. Fontos lenne, hogy a pedagógusok megfelelő néprajzi, szociológiai ismeretekkel rendelkezzenek. Ezek hiányában ugyanis nem képesek dekódolni a roma gyerekek által közvetített üzeneteket. Ezért gyakran rosszul reagálnak, ami újabb - pl. a gyermek viselkedésében - megmutatkozó negatív reakciókat vált ki. Nem szabad elfeledkezni a szlovák iskola elszívó hatásáról sem. Mivel azonban ez sok esetben következménye más eseménysorozatoknak, ez a negatív jelenség visszaszorítható lenne a mélyreható, átgondolt és módszeres „kezeléssel”. Végezetül az oktatás minőségét és lehetőségeit nagyban meghatározó tényező az egyes polgármesterek és önkormányzatok viszonyulása a rájuk bízott intézményekhez. Több esetben tapasztalható, hogy az iskolák, óvodák és azok dolgozói a hivatal foglyaivá válnak. Ezt a helyzetet csak a vonatkozó rendeletek átalakításával, egyértelművé tételével lehetne megoldani, valamint az önkormányzatok részéről a nagyobb szakmai felkészüléssel. Lehetőségeinkhez mérten tehát az alábbiakban foglalhatók össze azok a legfontosabb kérdések, melyek nagyban meghatározzák Gömör déli részén - de nem csak ott - a magyar nyelvű általános iskolai képzés jövőjét: ♦ csökkenő születési arány, ami egy folyamat eredménye; helyi szinten nem kezelhető, ♦ a szociálisan hátrányos környezetből érkező gyerekek arányának megnövekedése, a kulturális háttér hiányos ismerete a pedagógusok részéről, ♦ megfelelő oktatási segédeszközök beszerzése (ez a kérdés a különféle támogatásoknak köszönhetően megoldódni látszik) ,s ♦ a fenntartó intézmények - ön- kormányzatok - részéről sok esetben nagyobb empátiára, világos, tervezhető jövőképre, néhány esetben pedig megfelelő szakmai felkészülésre lenne szükség. NAGYRŐCEI ÉS RIMASZOMBATI JÁRÁS Iskola A tanulók összlétszáma A beíratott elsősök száma 2003-ban 2004-ben 2005-ben Abafalva 1425 Beretke 8 9 6 22 Csíz 4 6 3 19 Deresk 5 6 9 29 Dobóca 11 6 13 43 Füge 8 6 6 25 Gice 3 12 5 21 Gömörfalva 23 40 22 200 Gömörmihályfalva 4 5 5 31 Gömörpanyit 2 2 2 7 Hanva 8 5 6 30 Kálosa 8 17 15 57 Kövecses 8 11 8 30 Lénártfalva 10 5 6 77 Méhi 5 9 6 25 Naprágy 2 3 3 18 Nemesradnót 14 10 11 91 Rimaszécs 34 60 36 502 Runya 3 3 5 14 Sajógömör 9 8 6 129 Sajószentkirály 11 19 22 52 Tornaija 62 65 64 743 Beíratási eredmények a Nagykürtösi és a Rimaszombati járásban az elmúlt két évben és idén. A 2005. évi adatok a jelenlegi állapotot tükrözik, a leendő elsősök létszáma szeptemberig még változhat. (Forrás: az Új Szó regionális híradásért felelős rovatának felmérése) Az elmúlt időszakban komoly munkát végeztek a pedagógusok, ennek az összefogott munkának most mutatkozik meg az eredménye A Nagykürtösi járásban egyelőre nincs számottevő csökkenés SZÁSZI ZOLTÁN Egyelőre nincs számottevő csökkenés az elsősök létszámában a Nagykürtösi járásban. Az eddigi adatok szerint egyedül Csábon kevesebb a beíratott elsős, a többi iskolában viszont állandó a létszám, Ipolynyéken némi gyarapodás is mutatkozik. A járás településszerkezete, a sok kis lélekszámú község, a folyamatos elöregedés és a kevesebb gyerek azonban néhány éven belül itt is gondot okozhat. A magyar iskolák számára a megmaradás egyik módját jelentheti az, ha még több szülőt sikerül meggyőzni, hogy gyermekük csak az anyanyelvén tudja igazán jól elsajátítani a tananyagot. Ebben a járásban az elmúlt időszakban komoly munkát folytattak mind a pedagógusok, mind a magyar közéletben munkálkodók annak érdekében, hogy a magyar anyanyelvű gyerekeket a maNAGYKÜRTÖSI JÁRÁS Iskola A tanulók összlétszáma A beíratott elsősök szama 2003-ban 2004-ben 2005-ben Ipolybalog Ipolyi Arnold AI. 190 27 17 17 Ipolynyék 238 23 15 18 Ipolyvarbó 72 13 4 9 Inam 11 2 8 6 Lukanénye 20 5 5 7 Csáb 63 4 4 2 Beíratási eredmények a Nagykürtösi járásban az elmúlt két évben és idén. A 2005. évi adatok a jelenlegi állapotot tükrözik, a leendő elsősök létszáma szeptemberig még változhat. (Forrás: az Uj Szó regionális híradásért felelős rovatának felmérése) gyár iskolába írassák be. Nógrád- nak ezen a részén a nyelvhatár egy bizonyos szakaszon azonos az országhatárral. Ennek okát a szocializmus idején kiépített bányaiparban lehet keresni, akkor az egykori színmagyar falvakba a megtelepülő bányaipar igen nagy számban hozott vendégmunkásokat, akik később itt telepedtek le. A nemzetiségi arány megváltozása természetesen kihatással volt az oktatási rendszerre is. Mára azonban már egyre többen tudatosítják az itt élők közül, hogy a magyar iskolák jó színvonalon, minőségi oktatást nyújtanak. A Palócföldi Pedagógusok találkozóin rendszeresen keresik a megoldást, a lehetőségeket. A magyar tanítási nyelvű iskolák mindegyike mellett működik a Szülői Szövetség, a Pázmány Péter Alapítvány támogatásának már érzékelhető a hatása. A Középső-Ipoly mentén bizakodóak a pedagógusok, a csökkenő gyereklétszám ellenére egyelőre a számok azt mutatják, nem lankad az érdeklődés a magyar oktatás iránt. A számok azt mutatják, nem lankad az érdeklődés a magyar oktatás iránt (Somogyi Tibor felvétele)
