Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-16 / 62. szám, szerda
y-J Ú3 SZÓ 2005. MÁRCIUS 16.________________________________________________________________________________________________________________________________________________________SZÜLŐFÖLDÜNK 29 A Lévai járásban lévő tizenkilenc magyar tanítási nyelvű alapfokú tanintézmény közül kilenc csak alsó tagozatosként, vagyis négy évfolyamosként működik ► Részben a vidék „ magyar iskolákat LÉVAI JÁRÁS Iskola A tanulók összlétszáma A beíratott elsősök száma 2003-ban 2004-ben 2005-ben Alsószemeréd 27 11 13 6 Csata 96 12 10 10 Ersekkéty, egyházi alapiskola 35 6 3 8 Felsőszemeréd 8 2 4 2 Garamsalló 16 6 4 6 Garamszentgyörgy 66 3 0 4 Ipolypásztó 17 9 4 3 Fegyverneki Ferenc Egyházi Alapiskola, Ipolyság 185 18 19 22 Pongrácz Lajos Alapiskola, Ipolyság 343 40 36 28 Ipolyszakállos 140 18 9 8 Ipolyvisk 29 6 4 8 Lévai Juhász Gyula AI 227 15 19 27 Lekér 11 4 5 4 Nagysalló 81 5 9 9 Palásti Palásthy Pál Egyházi Alapiskola 107 6 14 11 Sáró 38 7 5 18 Szalatnya 17 2 7 1 Zselíz 387 34 36 42 Ipolyfödémes 7 1 3 0 Beíratási eredmények a Lévai járásban az elmúlt két évben és idén. A 2005. évi adatok a jelenlegi állapotot tükrözik, a leendő elsősök létszáma szeptemberig még változhat. (Forrás: az Új Szó regionális híradásért felelős rovatának felmérése) A Lévai járásban 19 ma- " gyár tannyelvű alapiskola van: kilenc kisiskola, tíz pedig kilenc évfolyamos tanintézmény. FORGÁCS MIKLÓS A 2003/2004-es tanévben még húsz magyar alapiskola volt a járásban, de szeptemberben már nem kezdődött meg a tanév a vámosla- dányi négyosztályos kisiskolában, I ahol az utolsó évben nyolc gyerek I tanult. Kilencven százalékuk ún. integrált tanuló volt, a fejkvótarendszer szerint egy három tanu- ) lónak megfelelő támogatást kapott. A tanulók az iskola megszűnése után főként Lévára járnak. A léva-zselízi vonzáskörzetben kilenc iskola van, az Ipolyság környéki iskolák száma tíz. Az utolsó három év beíratási eredményei alapján elmondható, hogy három iskolában csökken, háromban növekszik, kettőben stagnál a létszám. Az egyértelműen csökkenő létszámú iskolák között van az ipoly- pásztói, a Pongrácz Lajosról elnevezett ipolysági és az ipolyszakállo- si tanintézmény. A csatai alapiskolában három és két évvel ezelőtt tizenkét gyerek lett beíratva, tavaly és idén tíz, de a tavalyi létszám tizenkettőre duzzadt két évismétlő diáknak köszönhetően. Az ipolyszakállosi alapiskola vonzáskörzetében is egyértelműen egyre kevesebb a gyerek; a 2003/ 2004-es tanévre még tizennyolc gyereket írattak be, egy évre rá felére csökkent ez a szám. Mivel tavaly a tíz gyerek közül egy halasztott, az idei eredményben benne van ez a plusz egy fő, így tulajdonképpen csak hét diákot írattak első osztályba. A helyzet nem bíztató az elkövetkezendő években sem. Ipolyságon két szlovák és két magyar tanítási nyelvű alapiskola „osztozott” százkét gyermeken. A két szlovák iskolába 17 és 30 leendő elsőst írattak, a többi 28:22 arányban oszlik meg az állami és az tartja el” egyházi iskola között. Bár a Pongrácz Lajos Alapiskolába több gyermeket írattak, mégis itt egyértelmű a csökkenés. A növekvő tendenciát mutató iskolák a járás három városában és egy nagyobb településen, Nagysal- lón találhatók. A Fegyverneki Ferenc Egyházi Alapiskolában már három éve növekszik a beíratottak száma, bár a négy évvel ezelőtti 31 gyermekhez képest nagy a csökkenés. Az ipolysági alapiskolákat a városbeli gyermekek már nem tudnák „eltartani”, a tanulók szinte felét a környező falvakból íratják be a Lévai, kisebb mértékben pedig a Nagykürtösi járásból. E tekintetben Zselízen és Léván is hasonló a helyzet. A zselízi alapiskolába az utóbbi évekhez képest rekordszámú elsőst írattak be, ami a környező falvaknak köszönhető leginkább. Léván, a Juhász Gyula Adapiskolában is nyolccal több leendő elsőst írattak be. A vonzáskörzetek ebben az esetben több gyereket adtak, mint a városi maga a város. Nagysalló is hasonló cipőben jár, mint a városi iskolák, hiszen Bajkáról, Málasról érkezik sok tanuló, a községben csökken a gyerekek száma. A létszám egyelőre inkább növekedést mutat. Az iskola egyik pedagógusa elmondta, a valós helyzetről akkor kaphatunk pontos képet, ha a beíratott elsősök száma mellé mindig hozzárendeljük az abban az évben búcsúzó kilencedikesek számát is. Ez eddig körülbelül egyforma volt, de lesz olyan év is, amikor négy-öt új diák várható, s 15 kilencedikes megy el. Aggasztó, hogy például Nagysallón 2004-ben nem született magyar nemzetiségű gyerek. Egyelőre a két évvel ezelőtti beiratkozáshoz képest nőtt a gyerekek száma, s azóta ez a szám stagnál. Alsószemeréd, Felsőszemeréd, Szalatnya, Ipolyfödémes, Lekér kisiskoláiban és a kilencosztályos Palásti Palásthy Pál Alapiskolában a hullámzó számok egyelőre a csökkenés felé mutatnak. Alsósze- meréden a tavaly beíratottak közül négy esetben a szülők a halasztás mellett döntöttek, s így is csak hat új elsős lesz a következő tanévben. Felsőszemeréden a magyar és szlovák iskola közös igazgatású. Az egy magyar osztályba nyolc diák jár, a két szlovák osztályt 37-en látogatják. Szalatnyán nehéz bármit is előre megmondani, hiszen tavaly három gyermeket írattak elsőbe, s szeptembertől hétre nőtt ez a szám. Őszig várhatóan az eddig beíratott egy gyerekhez még ket- ten-hárman csatlakozhatnak. Ipolyfödémes foggal-körömmel ragaszkodik a kisiskolájához, de idén egy leendő elsőst sem írattak be - az egyetlen, számba jöhető gyermek Ipolyságra fog járni. Az iskola az új finanszírozási rendszerben veszélybe került. Lekéren pillanatnyilag nincsen negyedik osztály, tehát az iskola létszáma egyértelműen növekedni fog. Paláston már most lehet tudni, hogy talán nem éri el a jövőre beíratandó gyerekek száma a tízet, de például 2003/2004-re csak hat tanulót írattak be. Érsekkétyen, Ga- ramsallón, Garamszentgyörgyön, Sárón és Ipolyvisken az idei eredmények növekedést mutatnak. Az érsekkétyi egyházi iskolában a tavalyi beiratkozás negatív rekordot eredményezett, három diákkal gyarapodott csak az iskola, de idén már növekedett a létszám. Garamszentgyörgyön és Sárón is 2004 volt a mélypont. Az előbbibe egy diákot sem írattak, csak egy évismétlő jár első osztályba. Bár idén 4 gyermeket írattak be, jövőre csak két tanuló van kilátásban. Az utóbbi iskolába öt leendő új diák „termett” tavaly, de ez az előkészítő osztály intézményének bevezetéséből is adódott. Nyolc gyerek járt előkészítőbe, s közülük most hat magyar iskolába, kettő szlovákba megy. További 12 elsőst adott a most iskolássá váló évfolyam. Garamsallón minden évben van egy-két évismétlő, így a látszólag stagnáló teljesítmény mellett látni kell a hullámzást. Ipolyvisken kivételesen sok, nyolc gyereket írattak be, de jövőre valószínűleg csak négy lesz - mint tavaly. Úgy tűnik, megindult a régebben Ipolyságra költözöttek visszaköltözése. í Élsős vagyok. Kisdiákok az érsekújvári járásbeli Köbölkút magyar alapiskolájában (Csuport István illusztrációs felvétele) í Az indoklásban gyakran szerepel, hogy a fiatalok akkor sem alapítanak családot, ha a faluban maradnak, és az is, hogy inkább városi iskolákba adják gyermekeiket Az elöregedés és a rossz szociális helyzet is nagy szerepet játszik ÚJ SZÓ-ÖSSZEGZÉS Érsekújvár. Az érsekújvári járásbeli iskolák esetében (is) a csökkenő gyermeklétszámot szinte mindenütt két fő indokkal magyarázták: egyrészt a lakosság rohamos elöregedésével, másfelé lől a fiatalok rossz szociális helyzetével, a munkanélküliséggel. Az indoklásban gyakran szerepel az is, hogy a fiatalok akkor sem ) alapítanak családot, ha a faluban maradnak, valamint az, hogy inkább városi iskolákba hordják a gyermekeiket. Egyedül a párkányi iskolában tudunk arról, hogy azért sem jön több gyerek elsőbe, mert néhány óvodából a szülők még halasztást kértek gyermekük számára. Ahol rosszabbodik a helyzet Fámádon idén 14 gyermek jön az első osztályba, de a rákövetkező évben már csak 8 elsősünk lesz, s ez a létszám folyamatosan } csökken. Egyrészt kicsi az utánpótlás, másrészt nagyon rossz a fiatalok anyagi és szociális hely- * zete - tudtuk meg Száraz Lajos igazgatótól. Barton az elsősök száma a következő években inkább csökkenni fog, ebben a vegyes házasságok is közrejátszanak, továbbá az, hogy a helyi óvodába is egyre több gyerek jár szlovák osztályba - taglalta Kottra Hajnalka igazgató. Ipolyszakálloson Apa Vilmos igazgató szerint csökkenés tapasztalható és várható, a helyi oviban is kevés az utánpótlás, nagy a térségben a munkanélküliség, kevés a születések száma. Ipolypásztón Koháry Éva igazgató szó szerint el van keseredve, semmi jóra nem számítanak a jövőben, még az is lehetséges, hogy megszűnik a helyi iskola. Ipolyszalkán sem számítanak létszámemelkedésre, félő, hogy osztályösszevonások is lesznek - árulta el Gubán József igazgató-helyettes. Fürön 6, Kisújfalun 8 gyermeket iskoláztak be idén, s ez - alsó tagozatos iskolákról lévén szó - jó eredménynek számít. Ugyanakkor Kisújfalun két éve még egyetlen gyermeket sem írattak a magyar iskolába, mivel az érintett évfolyamban mindkét gyermek szlovák anyanyelvű volt. Fürön az idei „erős” évfolyam után viszont már érezhetővé válik a születések számának csökkenése. Az Érsekújvári járásban egyre kevesebb gyermek születik az utóbbi években Köbölkú- ton és Muzslán is. Nánán, a helyi alsó tagozatos kisiskolában sem számítanak javulásra, őszre 3 gyermeket írattak be, de ebből 1 halasztást kért, júniusban 3 gyermek fejezi be tanulmányait, aztán még több végzősük lesz. Ahol most még elégedettek Udvardon és Tardoskedden, e két nagy településen elégedettek az idei behatások eredményeivel. Glucharov Rozália, az Udvardi Majthényi Adolf Alapiskola igazgatónője szerint a ballagóik száma ez évben megegyezik a beíratott elsősök számával. Zsitvabesenyőn idén szintén annyi elsőst írattak be, mint ahá- nyan júniusban búcsúznak majd az iskolától, viszont a felső tagozaton a tanulók létszáma ennek ellenére is csökken, hiszen legalább két negyedikes készül az érsekújvári nyolcéves gimnáziumba. Iskola a határon Pozbán - annak ellenére, hogy az intézmény az iskolabusszal a környező településeket is meg tudja szólítani - a születések száma miatt szintén csökken a gyermeklétszám. Tóth Valéria közölte: három évvel ezelőtt még 12 elsősük volt. A Nyitrai járáshoz közeli Nagy- kéren a helyi közös iskola magyar tagozatán a tavalyi és az idei év a legerősebb: tavaly 13, idén 10 elsőst írattak be, egyikük a szomszédos Berencsről látogatja majd az intézményt. Fontos a személyes megszólítás Nagyölveden Kovács Valéria igazgató arról tájékoztatott: a gyermeklétszám folyamatosan növekszik, s ezt annak is köszönhetik, hogy személyesen szólítják meg a szülőket, felhívják figyelmüket a szakkörök előnyeire, a pályázati támogatásokra stb., továbbá a helyi óvoda és iskola közt is remek a kapcsolat. Bényben Szvoren Katalin igazgató szerint nőni fog a tanulólétszám, sikerült ugyanis elérni azt, hogy a szülők ne vigyék máshová csemetéjüket. A Kéméndi Petőfi Sándor Alapiskolában pozitív a tendencia, enyhe mértékben emelkedik az elsősök létszáma. Párkány: sok a halasztás Az Ady Endre Alapiskola az egyik legnagyobb az országban, nagy a vonzáskörzete is, hosszú távon azonban csökken a létszám. Himmler Zsófia tanárnő elmondta: nem azért, mert hozzájuk jönnek kevesebben, hanem mert az óvodákban is kevesebb a gyerek. Évente 19-20 gyermekkel járna több ide, ha sok szülő nem kérne halasztást. Túlzásnak tartanak ennyi halasztást, mert 5 évvel ezelőtt még csak 8-9 ilyen ese- t volt. (buch, száz) ÉRSEKŰJVÁRI JÁRÁS Iskola A tanulók összlétszáma A beíratott elsősök száma 2003-ban 2004-ben 2005-ben Udvard 241 ' 35 20 35 Tardoskedd 193 16 20 21 Pózba 62 4 8 4 Kürt 226 16 23 21 Szímő 120 12 14 13 Muzsla 141 20 ' 16 16 Köbölkút 193 22 10 14 Nagykér, magyar tagozat 76 5 13 10 Zsitvabesenyő 69 5 10 9 Szőgyén 182 26 20 21 Für kisiskola 18 3 3 6 Érsekújvár 559 64 71 72 Kisújfalu kisiskola 173 8 Bart, 1-4. 13 2 6 5 Bény, 1-4. 43 15 9 14 Ipolyszakállos 140 19 9 8 Ipolypásztó, 1-4. 16 9 4 3 Petőfi Sándor Alapiskola, Kéménd 212 18 23 21 Ipolyszalka 103 9 11 13 Farnad 68 11 10 14 Nagyölved 107 13 8 16 Ady Endre Alapiskola Párkány 926 103 97 89 Nána, 1-4. 14 3 3 3 Beíratási eredmények az Érsekújvári járásban az elmúlt két évben és idén. A 2005. évi adatok a jelenlegi állapotot tükrözik, a leendő elsősök létszáma szeptemberig még változhat. (Forrás: az Új Szó regionális híradásért felelős rovatának felmérése)
