Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-16 / 62. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 16. „Magyarok Szlovákiában” Pozsony. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és a Fórum Ki­sebbségkutató Intézet szervezésében holnap 16 órai kezdettel könyvbemutató lesz a Brámer-kúriában. A Fazekas József és Hunčík Péter által szerkesztett „Magyarok Szlovákiában” című, Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatla­kozásig alcímű könyvet Mészáros András filozófus méltatja, (e) Kiállítás az At Home Galleryben Somorja. Cseh-szlovák kiállítás nyílik holnapl8 órakor a zsina­gógában és a Művészetek Házában. A Q művésznevet használó prágai képzőművész, aki tavaly az év legjobb festőművésze lett Csehországban, Diana címmel készített festményinstallációt, míg a nyitrai Jana Formánková Ofélia címmel. Mindkét művész munkája helyspecifikus, kifejezetten a zsinagóga és a Művészetek Háza falai közé készült. A megnyitón a prágai Pépé táncperformanszát is lát­hatja a közönség. A kiállítás kurátora Dušan Brozman. (m) A kísérlet folytatódik Dunaszerdahely. Holnap 18 órakor tartják a Vámbéry Kávé­házban A kísérlet folytatódik című antológia bemutatóját. A kö­tetben a Vámbéry Polgári Társulás és a Lilium Aurum Kiadó tár­ja az olvasók elé közös munkájuk eredményeit, amelyet azon szándék vezérel, hogy egyesítsék a civil kezdeményezés rugal­masságát és az akadémikus tudomány alaposságát egy közös cél, Vámbéry Ármin életművének feltárása érdekében. Ünnepi köszöntőt mond Csáky Pál, a szlovák kormány alelnöke. A köny­vet Hazai György akadémikus, az Andrássy Egyetem alapító rektora méltatja, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Rigoletto 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Mizantróp 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: My Fair Lady 17 MOZI POZSONY HVIEZDA: A belső tenger (spanyol) 17.30, 20 MLADOSŤ: Monsieur Ibrahim és a Korán virágai (francia) 18 A belső tenger (spanyol) 15.30, 20 MÜZEUM: Kiskakukk (orosz) 19.30 AUPARK - PALACE: Vejedre ütök (amerikai) 11.30, 12.30.14.15.16.30, 17.30,19, 20, 21.30 A hihetetlen család (amerikai) 13, 15.30 Végállomás (szlovák) 18, 20.10 Snowboardozók (cseh) 12, 14.10, 16.20, 18.30 Közelebb! (amerikai) 13,15.10, 17.20, 19.30, 21.40 Szeretők és gyilko­sok (cseh) 19.50 Double zero (francia) 13.10,15.20,17.40 A nemzet aranya (amerikai) 16.10,18.40, 21.20 Aviator (ame­rikai) 17.10, 20.30 Penge: Szentháromság (amerikai) 14.50, 17.20, 19.40, 21.50 Lemony Snicket - A balszerencse áradá­sa (amerikai) 14.30, 16.50 Ray (amerikai) 19.20 Kalandfér­gek (amerikai-német-kanadái) 16.10, 18.20, 20.20 Monsieur Ibrahim és a Korán virágai (francia) 14.20 Az utol­só gyémántrablás (amerikai) 16.40,18.50 Hosszú jegyesség (francia-amerikai) 21 PÓLUS - METROPOLIS: Double zero (francia) 17.20, 19.20, 21.15 Szeretők és gyilkosok (cseh) 16.35, 18.40, 20.50 Vejedre ütök (amerikai) 14.20, 15.30, 16.45, 18, 19.10, 20.25, 21.40 Snowboardozók (cseh) 14.05, 16.30, 18.55, 21.20 Aviator (amerikai) 14, 17.15, 20.30 Kö­zelebb! (amerikai) 17.10, 19.15, 21.35 Kalandférgek (amerikai-német-kanadai) 17.55, 19.45, 21.45 Lemony Snicket - A balszerencse áradása (amerikai) 13.35, 15.45 Kerülőutak (amerikai) 13.10 Az operaház fantomja (ameri­kai) 14.40 Az utolsó gyémántrablás (amerikai) 13.45 KASSA DRUŽBA: Double zero (francia) 19 CAPITOL: Vejedre ütök (amerikai) 16, 18.15, 20.30 TATRA: Hosszú jegyesség (fran­cia-amerikai) 17.30 Berlin felett az ég (német) 20 ÚSMEV: Aviator (amerikai) 16, 19 IMPULZ: Az apokalipszis angyalai - Bíbor folyók 2. (francia) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA - VMK: Kóristák (francia) 19 PÁRKÁNY - DANU­BIUS: A lélek mint kaviár (cseh) 19 LÉVA - JUNIOR: Wimb­ledon - Szerva itt, szerelem ott (amerikai) 16.30, 19 ROZS­NYÓ - PANORÁMA: A nemzet aranya (amerikai) 16.30, 19.15 GYŐR PLAZA: Átok - The Grudge (japán-amerikai-német) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Aviator (amerikai) 17.15, 20.30 Bújócs­ka (amerikai) 18.15, 20.15 Csudafilm (magyar) 13.45, 15.45 Hölgyválasz (amerikai) 13,15.15, 20 Közelebb! (ame­rikai) 17.45 Le a fejjel! (magyar) 14.15, 16, 18, 20 Lemony Snicket - A balszerencse áradása (amerikai) 13, 15.15, 17.30, 19.45 Micimackó és a Zelefánt (amerikai) 13.45, 15.15, 16.45 Penge: Szentháromság (amerikai) 15, 17.15, 19.30 A randiguru (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Sors- talanság (magyar) 14.30, 17, 19.45 Vejedre ütök (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Nyolc kortárs magyar festő harminckét képe látható március 29-ig az ipolysági zsinagógában A biblia csöndjei - mai szemmel Az ipolysági Menora Saag Centrum Artisban A múzsa csókja - Caravaggio cím­mel nyílt kiállítás a közel­múltban. Stark Istvánt és a „Caravaggio-összeesküvés- ben” részt vevő fiatal fes­tők csapatát Kutak Adrienn keramikusművész fedezte fel szülővárosa számára. FORGÁCS MIKLÓS A nyolc festő harminckét ké­péből álló tárlat megnyitóján a vá­ros polgármestere, Lőwy János ko­moly városatyától szokatlan érzel- mességgel és rajongással adott hangot abbéli meglepetésének, „hogy a huszonegyedik század ele­jén még olyan festők is vannak, akik a fénykép erejével és monu­mentalitásukkal ható képeket tud­nak festeni”. Bárdosi József, a váci Tragor Ignác Múzeum művészettörténé­sze megnyitó beszédében ismer­tette a kiállítás történetét. Stark István festő, a gyermelyi Széche­nyi Művésztelep Alapítvány ve­zetője 2001-ben hirdette meg a Caravaggio programot, melynek nem a művek másolása a célja, az elkészült alkotásoknak mégis van valamiféle idézetjellege. „Fontos a mesterségbeli tudás. Megjele­Stark István: Góliát (A szerző felvételei) Bárdosi József, Stark István, Lőwy János, Pálinkás Tibor és Kutak Adrienn a kiállítás megnyitóján nítjük Caravaggio formai világát is, de a tartalom tekintetében minden alkotó igyekszik megő­rizni művészi autonómiáját” - mondta Stark. A programban részt vevő festők fiatalok, néhány éve végeztek a budapesti képzőművészeti egyete­men, többségük Károlyi Zsigmond tanítványa volt. Bárdosi József úgy gondolja, „az utóbbi harminc év­ben ciki volt festeni Magyarorszá­gon, s ezek a fiatalok fölvállalják azt, hogy képet festeni is lehet”. Bárdosi szerint a tanítványok is hathatnak a mesterre, hiszen a már jó ideje konceptualizmussal foglalkozó Károlyi több évtized ki­hagyás után újból festeni kezdett. „Ők nem azok a festők, akik az identitásukat nem adják az alko­táshoz, akik kizárják a személyisé­get a műből” - vélekedik a váci művészettörténész. Stark arra a kérdésre, miért ép­pen Caravaggio a kortársi festőka­land kiindulópontja, elmondta, hogy az olasz mestert az elmúlt évezred legnagyobb festőjének tartja. „Caravaggio egy folyamato­san renitens ember, aki minden ha­gyománnyal szemben áll az ember­ábrázolásban. Szűz Máriaként egy prostituáltat fest meg, Keresztelő Szent János modellje a festő ágyasa volt, a bibliai pillanatokat megfest­ve az utca emberét viszi vászonra. Ez akkora merészség, amit soha senki nem engedett meg magá­nak.” Caravaggio robbanékony ter­mészetű, összeférheteden ember hírében állt, néha egyszerre négy­öt per is folyt ellene gúnyolódás, verekedés vagy garázdaság miatt. Huszonévesen gyilkosságba keve­redett, és egész életét üldöztetés­ben élte le, de a folyamatos helyvál­toztatások során itt is, ott is re­mekműveket hagyott maga után. Stark szerint kevés olyan festő volt, aki ennyire egzakt módon, fegyel­mezetten fogalmazott. Dér Katalin egy tanulmányában úgy fogalma­zott, hogy Caravaggio „a biblia csöndjeid’ a „már igen, még nem pillanatát” festette meg. Az Ipoly­ságon kiállító nyolc festő Caravag­gio csöndjeit festette meg, kiszaba­dította a vásznakból azt, amiről a barokk festő nem tudhatott, a mi jelenünk dilemmáit. Elfogadják, ahogy Caravaggio látja a bibliai tár­gyat, de ők maguk is véleménnyel szemlélik az egyes témákat. A mes­ternél minden bibliai jelenet zárt helyiségben játszódik, ahová nehe­zen fellelhető forrásból esik be a fény. Az élet határhelyzeteinek ki­merevített, mesterséges világba ágyazott megjelenítése látható vásznain. A jelen festői köszönettel elfogadják a barokk mestertől a tö­kéletesség perverzióját, és példáját követve szívesen vájkálnak az em­beri sebekben. A megidézett festőóriással együtt vallják, hogy az ember szép, és a szenvedés, a két­ség határhelyzeteiben a legszebb. Az első pillantásra szinte homo­génnek tűnő anyag valójában igen különböző indíttatásból született vizuális reflexiók egyvelege. Bodo­ni Zsolt a mába helyezi az ikonikus figurákat, bűnbánó Magdolna au­tópályán, telefonfülkében áll mez­telenül, klasszikus férfiakt tömeg­közlekedik. Szenteleki Gábor az angyali üdvözletét a legendás ca- ravaggiói sötét térbe helyezett két nőalak intim közelsége révén ábrá­zolja. Bodoni és Szenteleki sem tud ellenállni a giccs - bár más­más irányból érkező - csábításá­nak: Szenteleki túlesztetizál, Bo­doni pedig a primitív aktualizáció csapdájába sétál bele. Néhány kép (Stark, Szenteleki, László Dániel) a mai vallási propagandaművészet idealizáló látásmódjával él. Lőrincz Tamás az önarcképfestés nárcizmusát vállalja, Horváth Ro­land saját fejét festi levágott Holo- fernész-fejként body builder Judit- jának kezébe. Herman Levente és Megyeri Horváth Gábor visszafo­gottabban, rejtőzködőbben játszik el a bibliai témákkal és Caravaggio élő örökségével. Vörös Ferenc Családnévkutatások Szlovákiában című tanulmánykötetének bemutatója a Brámer-kúriában Az együttműködés szellemi fegyverténye MISLAY EDIT Pozsony. A napokban tartották a Brámer-kúriában, A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma székhá­zában Vörös Ferenc Családnévku­tatások Szlovákiában című szocio- lingvisztikai tanulmánykötetének bemutatóját. A terjedelmes, több­éves kutatómunka eredményeit összefoglaló könyv négy hazai tele­pülés, Balóny, Diósförgepatony, Kiscétény és Nagycétény család­névhasználatát vizsgálja, nem csu­pán névtani, hanem földrajzi, etni­kai és társadalmi szempontból is, száz évre visszamenőleg. A nyel­vész szerző csaknem egy évtizede foglalkozik névkutatással, ám az igazi ösztönzést, ihletést nyitrai élete adta - Vörös Ferenc ugyanis a nyitrai egyetem hungarisztika tan­székének vendégtanár docense. A Családnévkutatások Szlováki­ában tavaly látott napvilágot a Kal- ligram Kiadó Csallóközi Kiskönyv­tárának 32. köteteként, és ki más is méltathatta volna a legavatottab- ban, mint a sorozat szerkesztője: Koncsol László.,Apósom mondta, s ez a nevünkre is érvényes, hogy két gazember van: az egyik az, aki a másét elkívánja, a másik pedig, aki a magáét engedi - mondta Kon­csol. - Az esetek túlnyomó többsé­gében, legalábbis akkor, ha a nem­zet a róla elnevezett államkeretben él, ma már nincs is gond a családi nevek állandóságával. Az impéri­um- és rendszerváltások után vi­szont emberek tíz- és százezrei, nemritkán milliói kényszerülnek névváltoztatásra, és szakadnak le ezáltal történelmi gyökereikről, még azokról is, amelyek, mondjuk, 100-200 évre, az öregek emlékeze­te által belátható múltba merítik alá az embert.” A család- és ke­resztnevek változásai, sőt „alkal­masabb változatai” egyáltalán nem ismeretlen fogalmak számunkra, kisebbségiek számára. Egy egészen friss példa: lapunk is foglalkozott annak az édesanyának az esetével, akinek csak bizonyos utánajárással sikerült bejegyeztetnie azt a ma­gyar keresztnevet, amelyet kislá­nya számára választott. „Magam is megtapasztaltam - úja könyvében a szerző -, mennyire sérelmes a szlovákiai magyarságnak mindaz, ami az etnikai közösségük körében használatos nevek szlovakizálásá- val kapcsolatban sújtja őket.” Koncsol László kiváló, fontos könyvnek nevezte Vörös Ferenc művét, „kiadásával az egyetemes magyar névtani irodalmat is gaz­dagítottuk, s a határokon átnyúló, egyszerre regionális és összma- gyar együttműködés egyik szelle­mi fegyverténye lett.” Vörös Fe­renc úgy érzi, munkájának egyik alapvető hozadéka annak a tény­nek a felmutatása, hogy a Kárpát­medencében nincsenek tiszta név­határok, „névközösséget alko­tunk”, ezt bizonyítja a családne­vek tekintetében megfigyelhető nagy keveredés. Véleménye sze­rint ezekről a Duna-völgyi kapcso­latokról mostanáig a nyelvészek kevésbé vettek tudomást, mint kellett volna, pedig a névkölcsön­zéseknek se szeri, se száma. A könyvbemutató közönsége megtudhatta, Vörös Ferenc tovább folytatja a megkezdett munkát: ké­szül a monográfia keresztneveket feldolgozó része is. Koncsol László és Vörös Ferenc (Papp Sándor felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom