Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-09 / 56. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 9. 26 Szülőföldünk Kysel: ha az ifjúság nem sportolhat, az utcára kerül Gondban a lévai foci Az MKP galántai szervezetének taggyűlésén bírálatok is elhangzottak a magyar párt működését illetően Megtanulni eladni az eredményt Államtitkárok, parlamenti és megyei képviselők is felszólaltak az MKP-alapszervezet ülésén (Szőcs Hajnalka felvétele) FORGÁCS MIKLÓS Léva. A legutóbbi képviselő-testületi ülésre bejelentkeztek a helyi futballklub képviselői: a sportág sanyarú helyzetével ismertették meg a képviselőket. A Slovan - Poľnonákup SES Levice sportegyesület képviseletében mintegy negyven ifi és felnőtt sportoló és szülő jelent meg. Stanislav Kysel vezetőségi tag elmondta, az egyesületnek tavaly decembertől új vezetése van, amelynek első dolga volt, hogy előteremtse és kifizesse az előző vezetés által fölhalmozott 12,5 millió koronás adósságot. Kysel elismerte: Štefan Misák polgármesternek és Zaujec városi képviselőnek nagy érdemei voltak a futballklub önállóvá válásában, de - túl ezen - a város egy fillérrel sem támogatja az egyesületet, s az szinte teljesen működésképtelenné vált. Az új vezetés megpróbált szponzorokat találni, de a helyi vállalkozók arra hivatkozva utasították vissza az egyesületet, hogy adakoznak, ha a várostól kellő számú megrendelést kapnak. Kysel leszögezte, nem egy „úttörő- csapatról” van szó, hiszen 350 diák, 50 ifisportoló, a felnőtt futballválogatott érintett az ügyben. A szülők havi 300 koronát fizetnek a klub számlájára, és a sportolók már fél éve nem kaptak juttatást. Az ifi válogatottra méltán lehetne büszke a város, a II. liga első helyezettjei, és nagy esélyük van továbblépni az I. ligába. Kysel figyelmeztetett mindenkit, hogy ha az ifjúságnak nem lesz lehetősége sportolni, a fiatalok az utcán végezhetik, tolvajokká, narkó- sokká válhatnak. A szülők nehezen tudnának nagyobb összeget fizetni az eddiginél. Az egyesületnek 1,2-1,5 millió koronára lenne szüksége, aminek a felét a vezetőség vállalja, hogy előteremti, tehát hozzávetőleg hétszázezer koronát kérnek a várostól. A szóvivő más városokat hozott fel példaként, Nagytapolcsányban a város 2,4 millióval támogatja a futballt, Verebélyben - tehát egy lényegesen kisebb városban - pedig hétszázezer koronát kap az ottani egyesület. A polgármester megköszönte a sportolóknak a részvételt, és megígérte, amint lehet, érdemben foglalkoznak majd az üggyel. Miután a sportegyesület képviselői kivonultak az ülésteremből, a képviselők megvitatták a kérdést. Elhangzott, a városi sport támogatásának egyetlen formája van, mégpedig a sportlétesítmények működtetésére elkülönített évi 15 millió korona. Más képviselői vélemény szerint a lévai futball hitelét vesztette, hiszen pillanatnyilag a felnőtt csapat a II. ligában játszik, nincsenek számottevő eredmények, és - ha megadnák a kért támogatást - más, eredményesebb sportágak is jelentkezhetnének támogatásért. Volt, aki a szülői hozzájárulást kevesellte, más az adók két százalékának megszerzésére buzdította a klubot. Akadt vélemény, miszerint méltatlan volt a hangnem, és nem tisztességes dolog a rossz felnőtt csapatnak a gyerekek és a szülők háta mögé bújnia. Elhangzott olyan javaslat is, hogy ha ötszáz koronára emelnék az egy főre jutó támogatást, a klubnak nem lennének anyagi gondjai. Egy képviselő védelmébe vette a fiatalságot: szerinte támogatni kell a sportolási lehetőségeiket, például az utaztatási költségek térítésével - ahogyan azt Stanislav Kysel fel is vetette. Galánta. Ha a Magyar Koalíció Pártja a következő választásokon sikeresen akar szerepelni, meg kell tanulnia „eladni” az eredményeit. GAÁL LÁSZLÓ Ez volt a legtöbbet hangoztatott téma az MKP galántai helyi szervezetének március első napján megtartott nyilvános közgyűlésén. Kolek János, a helyi szervezet elnöke megemlítette például a három évvel ezelőtt Galántán is termelő Samsung vállalatot, amely idén 65 milliárdos bevétellel számol, és ezzel valószínűleg az ország három legnagyobb exportőrének egyike lesz. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a városban a munkanélküliség hat százalék alá csökkent. Az elnök figyelmeztetett: nem szabad elfeledkezni arról, hogy a mamutcég itteni letelepedésében jelentő szerepe volt az MKP-s tisztségviselőknek és az akkori polgármesternek, a jelenlegi városvezetés pedig csak folytatta az általuk megkezdett munkát. Berényi József külügyi államtitkár, az MKP járási szervezetének elnöke nagyon fontosnak nevezte, hogy az MKP megtanulja jól eladni az eredményeit, mert a választópolgárt úgy tudják leginkább megszólítani, ha ismertetik vele eddigi munkájuk eredményeit. Rámutatott, más pártok azt is nagydobra verik, ha egy húszezer koronás beruházást sikerül megszerezniük, az MKP pedig sokkal nagyobb horderejű dolgokat sem tud kellőképpen propagálni. Megemlítette például, hogy az egyetlen galántai körforgalom megépítésének elérésében is nagy szerepük volt a helyi MKP-s vezetőknek, és annak tervezetét Csáky Pál teijesztette a kormány elé, a körforgalom ünnepélyes megnyitójából pedig majdnem kifelejtették őket. Más jelentős beruházásokról is szó esett, amelyek ugyancsak MKP-s miniszterek közbenjárására kerültek a régióba; például a Galántai Városi Művelődési Kôž- pont felújítására jóváhagyott 22,5 milliós támogatás, vagy az európai uniós, 1,6 milliárd koronás környezetvédelmi beruházás, amely a galántai szennyvíztisztító-állomás, valamint a galántai és somorjai régió ivóvíz- és csatornahálózatának felújítására, bővítésére szolgál majd. Gál Gábor MKP-s képviselő kifejtette, nemcsak a közvetlen támogatásokat, beruházásokat kellene tudnunk sikerként eladni, hanem a párt parlamenti tevékenységét is, amelynek köszönhetően jó néhány megszorító intézkedést (például az egészségügyi reform egyes részeit) az eredeti javaslatnál enyhébb formában fogadták el. Pomothy László, a gazdasági tárca államtitkára a megyei választásokra való felkészülés fontosságára figyelmeztetett. Barczi Attila alpolgármester az önkormányzat tevékenységét ismertetve több pályázatról is említést tett, köztük arról, amellyel termálfürdő építéséhez próbálnak támogatást szerezni. Takács Imre helyi Csemadok-elnök kifogásolta, hogy a Csemadok és az MKP nem képes megtalálni a közös hangot, pedig erre a választások sikeréhez is nagy szükség lenne. Megemlítette, Galántán szorgalmazzák egy Kodály Zoltán Központ kiépítését. Az ezzel kapcsolatos munkálatokat tavasszal kezdenék meg, de ehhez még jelentős anyagi támogatásra is szükség lenne. Az egyesületnek 1,2-1,5 millió koronára lenne szüksége. Berényi: az MKP nagy horderejű dolgokat sem tud kellően propagálni. Három évtized után jelent meg Boros Béla kézirata a Szlovenszkói Magyar Általános Tanítóegyesületről és oktatásügyünk 1921-1945 közti történetéről Magyar tanító a Kárpátok alatt - egy könyv, tanulságul a mának GAÁL LÁSZLÓ Vezekény. „Megbízást kaptam egy olyan tanulmány szakértői munkálatainak elvégzésére, amely bennünket, szlovákiai magyar pedagógusokat közvetlenül érint. Egy olyan tanulmányt, kéziratot vehetünk a kezünkbe, amely egyedülálló, bennünket érintő. Esedeges hiánya olyan űrt jelent a szlovákiai magyar pedagógusok értékelésében, amit forráshiány miatt a legjobb neveléstörténészek sem tudnának hazánkban betölteni. Nem beszélve arról, hogy jelenleg nem rendelkezünk Szlovákiában érdemleges magyar neveléstörténésszel.” Ezeket a szavakat 1976-ban írta Perhács János, a pozsonyi Ko- menský Egyetem Bölcsészkarának adjunktusa. A szavak Boros Béla Magyar tanító a Kárpátok alatt című könyve kéziratának lektori véleményeként íródtak. Egy másik lektor, Szoboszlay Miklós főiskolai tanár ugyanekkor ezt írja: „Boros Béla a SZÁMTE (azaz a Szlovenszkói Általános Magyar Tanító- egyesület - a szerk. megj.) történetét hitelesen tárja fel, eredeti forrásmunkákra épít... Milyen értékes neveléstörténeti hagyományokat őriz e mű? - merül fel a kérdés. - A kézirat a SZÁMTE történetét foglalja össze elsősorban a Magyar Tamto cikkei alapján, támaszkodva egyéb pedagógiai szaklapokra, elvétve napüapok cikkeire is. Értékes, haladó tanító-mozgalmi, kultúrpolitikai, pedagógiai hagyományokat őriz, tárgyal.” A lektori vélemények azért íródtak 1976-ban, mert a szerző, Boros Béla a SZÁMTE egyik alapítója és oszlopos tagja ekkor fejezte be az egyesület 1921 és 1945 közötti történetét összefoglaló kéziratát. A közel nyolcszáz oldalas műnek azonban nem akadt kiadója. A kötet csak idén látott napvilágot a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) és a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége (SZMSZSZ) közös kiadásában, miután az eredeti kéziratot Pukkai László, a Galántai Kodály Zoltán Gimnázium nyugalmazott történelemtanára, az SZMPSZ alapító tagja és első elnöke átdolgozta, sajtó alá rendezte. Pukkai az SZMSZSZ Központi Tanácsának nemrég megtartott vezekényi ülésén mutatta be a könyvet. Elmondta, alsószeli származásúként gyermekkora óta ismerte Boros Bélát, aki 1902-ben Kassán született, de 1921-től az alsószeli evangélikus iskola tanítója, majd 1936-tól 1945-ig igazgatókántortanítója volt. 1947-ben sok száz tanítványával és falubelijével a magyarországi Zombára telepítették. Zombán tanított, majd 4 évig az ottani iskola igazgatója volt. Nyugdíjaztatása (1964) után 1971-ig a művelődési központ igazgatójaként működött, majd Pécsre költözött, s 1979-ben ott hunyt el. Mindez már a szerkesztő, Pukkai tollából olvasható a Boros Béla lányának és jogutódjának, Boros Évának beleegyezésével átszerkesztett könyvben. Pukkai elmondta, 1976-ban, a galántai gimnázium néptánccsoportjának vezetőjeként találkozott Boros Bélával Zomboron, aki a művelődési ház igazgatójaként szervezte a galántaiak vendégszereplését. Boros már akkor kérte, nem lehetne-e az éppen elkészült kéziratot Szlovákiában megjelentetni. Ezt akkor a pozitív lektori vélemények ellenére sem sikerűin elérni, az egyik akadály a kézirat terjedelme volt. Amikor a kilencvenes években Pukkai SZMPSZ-elnök lett, újra felvetődött a lehetőség, hogy eseüeg segíthetne a könyv kiadásában. Végül az SZMSZSZ és az SZMPSZ közös támogatásával idén sikerült kiadni, anyagi okokból azonban jócskán - 220 oldalba - tömörítve. A mű így is átfogó képet ad az 1921. május 12-én Komáromban megalakult és 1944 decemberében megszűnt SZÁMTE működéséről, s ezzel együtt a felvidéki és kárpátaljai magyar tanítóság életéről. A kézirat elkészítéséhez alapvető forrásul szolgált az egyesület hivatalos lapja, a Magyar Tanító című folyóirat. A könyvben külön fejezetekben olvashatunk a SZÁMTE megalakulásáról, működésének első évtizedéről, a kisebbségi magyar népművelői mozgalom élén kifejtett tevékenységéről, a tárgyalt időszakról é5 a SZÁMTE jóléti intézményeiről. Ez utóbbi fejezetben szerepel egyebek mellett az is, hogy 1933-ban Galántán megalakult a Magyar Tanítók Szövetkezeti Könyvesboltja, 1935-ben pedig Pozsonyban felépült a Magyar Tanítók Háza. A könyvesbolt a háborús pusztítások áldozatául esett, a Magyar Tanítók Házának épülete még ma is áll, ám azt az SZMPSZ-nek a múlt század kilencvenes éveiben nem sikerült visszaszereznie. Az épület ma az oktatási minisztérium kezelésében van. A kötet szerkesztője úgy véli, ha Boros könyve közvetlenül a kézirat megírását követően megjelent volna, az SZMPSZ megalakulásánál is támpontul szolgálhatott volna. „A szövetség tagsága és vezetése ma évekkel előbb járhatna a szakmai és szervezeti élet felépítésében” - állítja a szövetség alapító elnöke. - Ez a könyv a szlovenszkói magyar tanítóság - a fundamentum - negyed évszázados történetéről szól. Küzdelmeiről, sikereiről, s mert közéleti emberek is voltak, kudarcairól, s a minden nehézség ellenére újra és újra támadt alkotó- kedvéről, soha nem kiégő buzgalmáról” - írja a kézirathoz fűzött előszavában Szombathy Viktor. A könyv a mai pedagógusoknak is sokat adhat, példát vehetnek ebből az alkotókedvből és buzgalomból. Valószínűleg ezért mondta Mézes Rudolf, az SZMSZSZ országos elnöke a könyvbemutatót követően, hogy ennek a könyvnek ott a helye minden szlovákiai magyar iskolaigazgató asztalán, és azt a mai pedagógusoknak rongyosra kellene olvasniuk. Pukkai László: Ha ez a könyv a megírása idején megjelenhetett volna, a mai pedagógusszövetség is évekkel előbbre lehetne (Szőcs Hajnalka felvétele) A könyv az SZMPSZ njegalakulásánál is támpont lehetett volna.
