Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-09 / 56. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 9. A lebombázott Érsekújvárról „...és a halál szárnyakon érkezett” címmel nyűik kiállítás (Csuport István felvétele) Március 14-én lesz Érsekújvár bombázásának hatvanadik évfordulója Emlékezés a szőnyegbombázásra Gudmon Ilona igazgatónő: a megye jóvoltából befejezzük az ál­landó tárlatok kivitelezését, és az udvaron lapidáriumot (kőtá­rat) szeretnénk létrehozni (Csuport István felvétele) Érsekújvár. Idén ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját a megyei fenntartású érsekújvári Honismereti Múzeum, melynek új igazgatónőjét, Gudmon Ilonát egyebek mellett a holnap 16 órakor nyíló, Érsekújvár bombázásának 60. évfor­dulójára emlékező kiállí­tásról kérdeztük. SZÁZ ILDIKÓ Az évfordulók jegyében telik az idei év. Nemcsak a múzeum idézi fel fennállásának 70 évét, hanem Érsekújvár városa is em­lékezik. Milyen kiállításokkal várják a közönséget? Érsekújvár bombázásának 60. évfordulójára emlékezünk, a már­cius 14-én történt események kapcsán holnap nyitjuk meg tör­ténelmi kiállításunkat. Fénykép- felvételeken mutatjuk be a lebom­bázott várost, és egy nagytapol- csányi gyűjtő jóvoltából az egyik lezuhant amerikai bombázó al­katrészei és a pilóta egyenruhája is láthatók lesznek a június végéig tartó a tárlaton. A bombázás év­fordulójának napján, délelőtt 9 és 11 órakor az alapiskolásoknak a borzalmak túlélői és szemtanúi mesélnek a történtekről. Ezzel egyidejűleg megnyit­ják a népviseleti kiállítást a múzeumban, és március végé­ig még látható Nagy János szobrászművész tárlata. Mi­lyen további érdekességekkel szolgálnak? Augusztusban Érsekújvár a tö­rök uralom alóli felszabadulás 320. évfordulóját ünnepli, törté­nelmi kiállításunkkal az esemé­nyekre emlékezünk. Továbbá helybéli fényképészek mutatják majd be a várost. Történelmi, helytörténeti és néprajzi állandó tárlataink mellett a két emlékszo­bát ajánlanám a múzeum iránt ér­deklődők figyelmébe. Czuczor Gergely emlékszobáját, amelyet november első felében szeretnénk megnyitni Anton Bernolák emlék­szobájával egyidejűleg. Költség- vetési szervezetként havonta ka­punk támogatást a megyétől, így szakaszonként végezhetjük a munkánkat. Nagy súlyt fektetünk Érsekújvár és környéke bemutatá­sára, huszonkétezres gazdag, szép gyűjteményünk van. Folytat­nánk a régészeti tárlat kiépítését - a népvándorlás korán, a magya­rok bejövetelén és a középkoron a sor. Bemutatjuk az első és máso­dik érsekújvári várat, és látogató­ink gazdag könyvtárunkkal is megismerkedhetnek. Büszkesé­günk Blaskovics József turkológus könyvgyűjteménye, amely mint­egy 3200 kötetet tartalmaz. Ki­emelném kitűnő kapcsolatunkat az érsekújvári és régióbeli isko­lákkal. Szeretnénk azonban, ha a szélesebb közönség is megtalálná a múzeum új épületébe vezető utat, és minél nagyobb számban tekintenék meg kiállításainkat. Az ügyfelek az iktatóban kapják a bíró nevét ______________Szülőföldünk 27 Idé n januártól csak tizenhárom bíró Léván FORGÁCS MIKLÓS Léva. A Lévai Járásbíróság szóvivője, Éva Koczánová bírónő elmondta, az intézmény életébe nem hoztak lényeges változáso­kat az idén bevezetett reformok. Januártól 13 bíró végzi a munká­ját. Tavaly egy nyugdíjas bíró se­gítette a munkájukat, ő azonban visszatért a nyugállományba. A 13 közül három - köztük a bíró­ság elnöke is - a büntetőjogi rész­legen dolgozik, tíz pedig a pol­gárjogi részlegen végzi munká­ját. Az igazságügyi minisztérium mutatói szerint egy ekkora járás bíróságán állítólag a bírók szá­mát húsz fölött határozzák meg. Koczánová az adatot nem kom­mentálta, de azt személyes véle­ményeként elmondta, hogy min­den részlegen elkelne legalább eggyel több bíró. Tavaly a szóvi­vő szerint mérsékelten emelke­dett az ügyek száma. A kereske- delmijogi-ügyek osztálya 2004­ben 348 üggyel foglalkozott, a kiskorúakkal kapcsolatos ügyek osztályának 688, az örökösödési ügyek osztályának 2440 ügye volt. A bírósági végrehajtási ügyek száma 1208, a végrehajtói ügyeké 4543, más polgárjogi ügyből pedig 1370 volt. A bünte­tőjogi részlegen 582 üggyel fog­lalkoztak. A bíróságnak 58 adminisztratív alkalmazottja van. Az ügyfelek tudnak a változásokról. Koczánová elmondta, az iktatóban megkapják az ügyükkel foglalkozó bíró nevét, s gyakran már akkor jelentkeznek, amikor a bíró maga még nem szer­zett tudomást arról, hogy az ügy hozzá tartozik. Az egyes tanácsok az egyes osztályok szerint speciali­záltak, de azon belül már nem, pél­dául nincs külön válóperekkel vagy munkajogi ügyekkel foglalko­zó szenátus. Koczánová szerint ez jó, mert a bírónak van áttekintése, az adott szférán belül értenie kell mindenhez. Bővítenék a dunaszerdahelyi nyugdíjasotthont Saját rendelőintézet és rehabilitációs központ JÓZAN MÓNIKA . Dunaszerdahely. Ambulanciát és rehabilitációs központot hoz­tak létre a nyugdíjasotthonban és panzióban annak lakói részére. Több helyen akadálymentes köz­lekedést tettek lehetővé és növel­ték kapacitásukat nyolc férőhely­lyel. Mindez tavaly, az önkor­mányzat és szponzorok segítségé­vel valósult meg. Idén egy 16 mil­lió koronás pályázattal folytatják a városi nyugdíjasotthon bővíté­sét és korszerűsítését - tudtuk meg Kornfeld Tibor igaz­gatótól. A váróteremmel is ellá­tott körzeti rendelőben, melyet a nyugdíjasotthon egyik épületében alakí­tottak ki, hetente kétszer fogadja általános orvos az ott­hon lakóit. Jelentősen megköny- nyítették ezzel a helyzetüket, hi­szen ezentúl nem kell utaztatni a betegeket. A rehabilitációs köz­pontban naponta foglalkoznak a gyógytornára, elektromos vagy mágneses terápiára szorulókkal. „Óriási előrelépés ez intézetünk számára, folyamatosan azon munkálkodunk, hogy minél szín­vonalasabb legyen a szociális el­látás és minden általunk nyújtott szolgáltatás - mondta Kornfeld Tibor. - Az új lakórészek kialakí­tásánál is arra ügyelünk, hogy olcsók maradjunk, de jobb minő­séget biztosítsunk.” Jelenleg száznegyvenen laknak az ott­honban, további ötvenen vannak várólistán. A régiófejlesztési minisztéri­umhoz benyújtott, a Csallóköz- Mátyusföld Regionális Társulás­sal közösen kidolgozott pályázat célja új lakóegységek kialakítása, egyben tető építése a nyugdí­jasotthon Svoboda utcai épületé­re. A tervek szerint mindez 16 millió koronába kerülne; az épít­kezési engedélyeket már elkészít­tették. Tizenkilenc kisebb alapte­rületű lakást terveznek, egyelőre azonban a pályázat elbírálására várnak. „Ügyelünk, hogy olcsók maradjunk, de jobb mi­nőséget biztosítsunk.” A szervezők a két évtizedes hagyományokhoz híven idén is változatos programot biztosítottak: volt például játszóház, író-olvasó találkozó, kirándulás és dalolás is Tavaszi olvasótábort szerveztek magyar iskolásoknak Alsóbodokon ÚJ SZÓ-BESZÁMOLÓ Alsóbodok. Húsz év egy rendez­vénysorozat esetében komoly idő, ám a Csemadok által szervezett he­lyi tavaszi olvasótábor ezalatt a húsz év alatt egyre fiatalabb lett, ha a résztvevők életkorát is fi­gyelembe vesszük. Az idei rendezvényen az alsóbodoki farmot kisisko­lások vették birtokukba, hogy a tavaszi szünetet ér­telmes szórakozással és foglalkozásokkal töltsék el. A szer­vezők a hagyományokhoz híven változatos programot biztosítottak: volt játszóház, író-olvasó találkozó, kirándulás, dalolás stb. Nyitra nevezetességeivel is is­merkedtek a táborozok, majd az üvegfestés művészetébe vezette be az érdeklődőket Bozsaki Mar­git pedagógus, aki - amellett, hogy sokat foglalkozott a gyer­mekekkel - hét bezenyei kisdiá­kot kísért el a táborba. Hiszen ha­gyomány már az is, hogy a szlo­vákiai magyar gyerekek tavaszi szünetének e rendezvényén ők is részt vesznek. Számukra is érde­kes az ismerkedés Zoboralja nép­szokásaival. Ezekből Jancsó Anna adott ízelítőt, aki a nagyböjti szo­kásokról tartott érdekes előadást, majd a Hajnalkert - Lédeci Ha­gyományőrző Csoport mutatta be műsorát. Gyepes Laci bácsi pedig az alsó­bodoki gyerekek játékairól, életé­ről mesélt, arról az időszakról, amikor még nem volt televízió, számítógép, amelyek nélkül a mai gyerekek szinte el sem tudják kép­zelni az életüket. Itt azonban elfe­lejtették, hogy vannak ilyenek, es­ténként örömmel játszottak együtt. A mosonmagyaróvári Flesch Károly Művelődési Központ és a Fehérló Közösségi Ház munkatár­sai, Kátai Katalin és Sörös Katalin is játszani tanították a gyerekeket, pontosabban játékok, papírból ké­szülő apró dísztárgyak készítésére okították őket. A könyv, az olvasás is jelen volt a táborban: Haraszti Mária, az AB- Art Könyvkiadó munkatársa A pi­ros rét meséi című mesésköny meg­írásának, kiadásának műhelytitkai­ba avatta be a gyerekeket. Talán említeni sem kellene, mégis álljon itt: az olvasótábor az olvasó gyerekek tábora. Nem attól az, hogy a résztvevők a helyszí­nen olvasnak, hanem mert könyv­vel, irodalommal, olvasással kap­csolatos foglalkozásokon is részt vesznek. A kellemes környezet, a nagyon jó ellátás, a hóesés is hozzájárult a tavaszi tábor sikeréhez. És termé­szetesen a Csemadok Szenei Terü­leti Választmánya titkárának, Fe­kete Mártának a kitűnő szervező- képessége. (pm) A gyerekeknek a televí­zió és a számítógép sem hiányzott. Csoportkép az idei tábor résztvevőiről (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom