Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-09 / 56. szám, szerda
SZÜLŐFÖLDÜNK 2005. március 9., szerda 2. évfolyam 10. szám A X. Komáromi Pedagógiai Napok: a módszertani előadások népszerűbbek, mint a tantárgyakhoz kötődőek Hiányolták a nyelvszakosokat „Szeretnénk, ha a diákok minél szélesebb körű, objektív ismeretekkel rendelkeznének történelmünkről”- mondta Andruskó Imre (Józan Mónika illusztrációs felvétele) Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok Fából faragott hagyomány SZÁZ ILDIKÓ Komárom. Alapjában véve sikeresnek nevezte a jubileumi, tizedik Komáromi Pedagógiai Napokat Andruskó Imre, a Szlovákia Magyar Pedagógusok Szövetsége Komáromi Területi Választmányának elnöke, a Selye Gimnázium igazgatója. V. KRASZNICA MELITTA „Már néhány éve megfigyeltük, hogy a módszertani, pszichológiai előadások sokkal népszerűbbek, mint a konkrét tantárgyakhoz kötődő programok - mondta. - Ebből talán azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a kollégák a saját tantárgyukból kellő ismeretekkel felvértezve állnak a katedrán, viszont egyre inkább igénylik az új módszertani ismeretekkel, a neveléssel kapcsolatos előadásokat. Ezért is iktattuk be az idei programba az egész napos tréningeket, amelyek kimondottan a nevelési problémákra, a konfliktuskezelésre, a tanulás módszertanára irányultak. Ám ebbe a kategóriába sorolhatnám a szexuálpszichológiai, a drogmegelőzési vagy a másság kérdését boncolgató előadásokat is.” Ugyancsak sikeresnek mondható a történelmi blokk, amely keretében több, térségünk múlt századi történéseit boncolgató előadás hangzott el. „Munkám során azt veszem észre, hogy diákjainkat élénken foglalkoztatják az olyan témák, mint Trianon, a két világháború közti időszak, a kitelepítés, és ezen események háttere - mutatott rá Andruskó. - Mélyen megragadt bennem egy politológus gondolata: a szélsőjobboldal általában pontosan megfogalmazza a problémákat, csak rossz megoldási lehetőségeket javasol. Szeretnénk, ha a diákok minél szélesebb körű, objektív ismeretekkel rendelkeznének történelmünkről, és a problémákra jó megoldást találnának. Éppen ezt a célt szolgálják a hiteles szakemberek által tartott előadások.” Keserű szájízzel számolt viszont be az igazgató a német nyelvű mintaóra és az azt követő szakmai beszélgetés iránt tapasztalt érdektelenségről. Pedig a pedagógusoknak azzal Heinrich Heinrichsen főlektorral volt alkalmuk találkozni, aki Szlovákiában felügyeli az itt oktató német lektorok munkáját és nagy tapasztalatokkal rendelkezik az idegen nyelvi közegben való nyelvoktatást illetően. Amint az a jelenléti ívből kiderül, a három komáromi és egy gútai alapiskolán kívül a Komáromi járás egyetlen községi iskolájának nyelvtanára sem érezte szükségét ilyen szakmai találkozónak. Ugyanakkor Dunaszer- dahelyről többen is érkeztek. „Már huzamosabb ideje próbálunk rámutatni a nyelvtanítást érintő hiányosságokra - mondta Andruskó. - A hozzánk érkező diákoknál rendkívül nagy különbséget tapasztalunk az alapiskolán megszerzett nyelvtudást illetően. Különösen időszerű ez a kérdés most, hogy kötelezővé vált a középiskolákban az idegen nyelvből történő érettségi. Ha a magyar iskolák versenyképesek akarnak maradni, komoly hangsúlyt kell fektetni a nyelvtanításra. Nehogy a szülő esetleg éppen azért válassza gyermeke számára a szlovák alapiskolát, mert úgy látja, ott jobban elsajátíthatja a ma már szülte létkérdésnek számító idegen nyelvet.” Végezetül külön említést érdemel a pedagógiai napok nyitóelőadása, amelyet Hámori József, a Magyar Tudományos Akadémia al- elnöke tartott Az agykutatás és a pedagógia címmel. A Semmelweis Egyetem tanára kiemelte: az iskolarendszernek nagy szerepe van abban, miként hozza egyensúlyba a jobb és a bal agyfélteke használatát, mivel csak mindkettő megfelelő arányú bekapcsolása vezethet a harmonikus személyiség kialakulásához. Éppen emiatt kellene nagyobb hangsúlyt fektetni iskoláinkban a zenei és képzőművészeti nevelésre, mert nálunk túlságosan a bal agyfélteke fejlesztésére tolódtak el az arányok. A IQ mellett tehát az EQ fejlesztésére is jobban oda kellene figyelni. Érsekújvár. Szinte egész márciusban rendezvények sorával várja az érdeklődőket a XXXVI. Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok. A rendezvénysorozatot Illés Béla és Izsák Dezső szímői fafaragók alkotásaiból nyitották meg múlt kedden, az Anton Bernolák Könyvtár társalgójában. A jelenlévőket Szilágyi Márta, a könyvtár igazgatónője és helyettese, Kecskés Ildikó köszöntötte. Berényi Margit, a Csemadok helyi szervezetének elnöke üdvözlő beszédében szólt az idei Czuczor Napok további jelentős eseményeiről, amelyekre szeretettel meghívta a kiállításon részt vevőket. A rendezvény védnöke, Bób János megyei képviselő, Szímő polgármestere hosszasan méltatta a két művész eddigi munkásságát. „Illés Béla és Izsák Dezső élő anyagként tekintenek a fára, melynek segítségével kifejezésre juttatják az emberek és a természet iránti érzéseiket, tiszteletüket. A falusi élet egy-egy pillanatát, a természet jelenségeit örökítik meg munkáikban” -jegyezte meg Bób. A festészet és a fafaragás amatőr mesterének, Illés Bélának a neve a hetvenes években vált ismertté; máig az ő festményei és szobrai díszítik a szímői magyar óvodát. Első önálló kiállításával 1981-ben mutatkozott be. „Legutóbb a Szímői Galériában találkozhattunk alkotásaival, a hatvanadik születésnapjára rendezett tárlaton. Ez alkalommal vette át Illés Béla Szímő faludíját. A község templomkertjében díszes kopjafa, a helyi temetőben fából faragott feszület, a falu főterén a müleniumi harangláb őrzi munkáját. Határtalan szeretet és emberismeret sugárzik alkotásaiból, ez lehel életet a műveibe” - tette hozzá Bób János. Izsák Dezső alkotásai a vadászat különös hangulatú világát elevenítik fel. Az andódi születésű költő és nyelvtudós nevét viselő rendezvénysorozat március végéig számos meglepetést tartogat az irodalmat és a művészetet kedvelő közönség számára. Múlt pénteken az Érsekújvári Regionális Művelődési Központ kiállítótermében megnyitották a felvidéki honvédsírokat bemutató fényképkiállítást. E héten hétfőn Vadkerty Katalin történésszel Bár- czi Zsófia író beszélgetett a Bernolák Könyvtár társalgójában. Berényi Margit az alkotókkal (Csuport István felvétele) „Diákjainkat élénken foglalkoztatják az olyan témák, mint Trianon.” Az idén ötvenéves Béke Utcai Alapiskola kívül-belül meg szeretne újulni; születésnapi ajándéknak is tekinthető az épületre fordított 900 ezer korona támogatás Az új szociális helyiségeket vidám színű csempékkel díszítették, amelyek elnyerték a diákok tetszését is (Vas Gyula felvétele) Májustól Jókai Mór nevét viselik V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Az idei tanévben ünnepli megalakulásának 50. évfordulóját a Béke Utcai Alapiskola. Ezért akár születésnapi ajándéknak is tekinthető az a 900 ezer korona értékű célirányos támogatás, amelynek köszönhetően az iskolában néhány hét leforgása alatt teljesen felújították a szociális helyiségek nagy részét. „Bízom abban, hogy ez a beruházás csupán egy folyamat első lépcsőfoka - mondta Vörös Mária, az intézmény igazgatója. - Iskolánk ötven éve épült, és alapos felújításra szorul. Ezért fenntartónkkal, a városi hivatallal közösen pályázatot nyújtottunk be az EU strukturális alapjához. A tervezett 10 millió koronás beruházás a nyílászárók cseréjét, az ereszcsatorna javítását, az épület alagsorának szigetelését és egy közösségi terem kialakítását foglalja magában. Reméljük, pályázatunk sikeres lesz, és mielőbb elkezdhetjük a munkálatokat.” Ezzel még nem ér véget a szükséges javítások sora: a tetőszerkezet rossz állapota miatt a közeljövőben annak felújítása is elkerülhetetlen lesz. Legutóbb 30 éve volt komolyabb beruházás az iskolában, amikor egy szárnnyal bővítették az eredeti épületet. Visszatérve a szociális helyiségek felújításához: a mellékhelyiségekkel, mosdókkal együtt végre a zuhanyzók is használhatóvá váltak az iskolában. „Egy rossz műszaki megoldás miatt ötven éven keresztül nem tudták a diákok használni azokat - árulta el az igazgatónő. - A szakemberek most végre eltávolították a hibát, és a zuhanyzók mellett a mosdók számát is megnövelték.” Az ötvenedik születésnapot azonban nem csak az épület felújításával szeretné megünnepelni az intézmény. Az iskola felveszi Komárom egyik leghíresebb szülötte, Jókai Mór nevét; a névadó ünnepség május 20-án lesz. „Nagyon fontosnak tartjuk a hagyományok tiszteletét és továbbadását a jövő nemzedék számára - fejtegette Vörös Mária. - Az iskola előcsarnokában egy Jókai-dom- borművet helyezünk majd el, és egy Jókai-termet is be szeretnénk rendezni. Ezzel kapcsolatban tárgyalásokat folytatunk több magyarországi múzeummal, ahonnan különböző dokumentumok másolatát ígérték.” Az iskola nyírni szeretne a nyilvánosság felé is. Ezért a mostani öltözők helyén egy előcsarnokot hoznának létre, amely nemcsak az iskolai ünnepségek, rendezvények helyszínéül szolgálna, hanem előadásokat, regionális tantárgyversenyeket is lebonyolíthatnának ott. „Már huzamosabb ideje érezzük a hiányát egy ilyen helyiségnek. Reméljük, az európai uniós pályázatunk sikeres lesz, és meg is tudjuk valósítani” - tette hozzá az igazgatónő.
